Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-26 / 274. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJA Borsodi statisztika Munka nélkül A pályakezdő fiataloknak nehéz egzisztenciát teremteni rállsága lényegében nem változott, egyharmaduk Mis- koleon, 16"0-uk Öztlon, 12" n- uk Szerencsen vár munkára. — Olvashatjuk a Központi Statisztikai Hivatal Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságának jelen télé­ben, melyet most adtak ki, s 1990 első bárom negyed­évének adatait tartalmazza. A munkáltatók által be­jelentett álláshelyek száma az előbbi tendenciával el­lentétben a bázisidőszakhoz mérten egyharmadára csök­kent. Amíg az elmúlt év vé­gén — eltekintve a területi és szakmai eltérésektől — minden regisztrált álláskere­sőre jutott egy állásajánlat, addig ez év júniusában már 5-re, októberben 10-re. Október végén a nyilván­tartott munkanélküliek csaknem fele (5280 fő) ka­pott munkanélküli segélyt (közülük 334 már munka- nélküli járadékos). 1100— 1200 fő végzett közhasznú munkát s, mintegy 500-an különféle szakmai átképző, illetve kiképző tanfolyamo­kon vettek részt, s jutottak ilyen címen ellátáshoz. Még 500 fő újrakezdési kölcsön­igényét tartják nyilván, de ezek kielégítésére már cse­kély a remény. A jelenleg érvényben lévő eszközrend­szer alkalmazásával a mun­kanélküliek egyharmada semmilyen űn. foglalkozta­táspolitikai ellátásban nem részesül. Iskolázottsági, szakkép- zetségi megoszlásukról csak a munkanélküli segélyben részesülők esetében van adatunk. Eszerint a segélye­zettek, illetve járadékosok 61%-a férfi, s 82%-a fizikai munkára vár. Minden má­sodik legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezte el, 24%-ának szakmunkás, 20%-ának középfokú, s 3,5%-ának felsőfokú iskolai végzettsége van. Különösen nehéz megyénk­ben egzisztenciát teremteni a pályakezdő fiataloknak. Az idén tanulmányaikat be­fejező fiatalok közül 9000— 10 000-re teszik azok szá­mát, akik munkát keresnek. A munkaügyi szolgáltató irodákhoz érkezett informá­ciók szerint mintegy 1500- an megyén kívül, körülbe­lül 5000-en megyei gazdasá­gi szervezeteknél, intézmé­nyeknél helyezkedtek el, 150 fő pedig vállalkozásba kez­dett. Munkanélküliként csaknem 900-an kérték nyil­vántartásba vételüket, kö­zülük 280 fiatal a közhasz­nú foglalkoztatás keretében kórházakban, könyvtárak­ban, iskolákban végez hu­mán jellegű munkát. Továb­bi 50—55 fő szakápolói tan­folyamon kezdett szakmát tanulni, s ugyancsak ré­szükre készítenek elő kettő, körülbelül 60 fő számára helyet biztosító gazdaasz- szonyképző, illetve varrótan- folyamot. Polgármesteri fogadóóra Csoba Tamás, Miskolc pol­gármestere fogadóórát tart december 10-én 14 órától a' hivatali helyiségében. + Panziók kellenek: de költeni muszáj a természeti környezetre is. Ahol legdrágább a telek, és legszűkebb a hely Tape lealfteinap A megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda adatai sze­rint az október végén nyil­vántartott munkanélküliek száma meghaladta a 12 ez­ret, amit több mint egyötö­de az országosnak. Számuk 1989 szeptembere óta 4-sze- resére, de a szerencsi és a mezőkövesdi irodákban 7- szercsére, a miskolci cs az ózdi irodákban több, mint 5-szörösére nőtt. A munka­nélküliek területi koncén t­Mostanában úgy tűnik, Tapolca olyan részévé lett a városnak, ahol egyre ke­ményedé harcok dúlnak vál­lalkozók, ottlakók, helyi po­litikusok és a lokálpatrióták között. Ez persze mindig is így volt, hiszen Tapolca azon része a városnak, amely hasznot képes termelni, hi­szen ide koncentrálódik az idegenforgalom jelentős ré­sze, itt emelkednek leggyor­sabban a telekárak, itt akad legkönnyebben fizetőven­dég az éttermekben, ven­déglőkben. E harcok köze­pette azonban, úgy tűnik, Tapolca valódi értékei las­san végleg feledésbe merül­nek. • CSAK ÉPÍTENI AKARTAK Ez utóbbi véleményt a nem­rég alakult Miskolctapolca Baráti Köre nevet viselő asztaltársaság képviseli leg­hangosabban. Megbízott ügy­vivőjük, Rimányi Jenő sze­rint alapvető baj, hogy az elmúlt években, évtizedek­ben Tapolca fejlődését egy téves szemlélet határozta meg, amely örökösen építe­ni akart, és épített is. Gyor­san fejlődött Tapolca, leg­alábbis ami a házak, a kü­lönféle építmények számát illeti. De eközben lassanként tönkrement a természetes vízrendszere, eltűnt a tavi­fürdő. betonteknő lett a Bé­kás-tóból, megszűnt a haj­dan híres tapolcai klíma, a párás, illatos levegő. Elfogy­tak a szabad területek, és,az ide zúduló autóforgalom, 'á- togatótömeg terhét ugyanak­kora zöldfelület viseli, mint hajdanán. e MEGTELT - MONDJA A TERVEZŐ Sokan osztják a baráli kör véleményét, hiszen Ta­polca ma érvényes részletes rendezési terve is azt tűzte ki célul, hogy Tapolcára te­gyenek ki egy jelképes „Megtelt” táblát és elsősor­ban a parkrendszer növelé­sére, a gépkocsiforgalom korlátozására, olyan ésszerű átszervezésekre fordítsák a figyelmet, amelyek csökken­tik a Tapolca picinyke vé­dett parkjára nehezedő nyo­mást. Érdekes olvasgatni azt az 1937-ben kiadott könyvecs­két, amelyet Miskolc akko­ri polgármestere írt, hiszen Tapolca erényeiként első­sorban azokat az adottságo­kat emeli ki, amelyek ma már nincsenek: a jó leve­gőt, a csendet, a meghittsé­get, a szép természeti kör­nyezetet, a mindenütt fel­buggyanó természetes vize­ket. Mostanság azonban úgy tűnik, hogy megint csak épí­teni akarnak mindenütt — gondoljunk csak a sok vihart kavart Pallas panzió-ügyre. @ KÖZÖS ÉRDEK Információink szerint az ügy ma sem zárult le, mert az építők ugyan megkapták az építkezéshez a Tapolca szívében lévő területet, de most további területeket sze­retnének. Nem az a baj, hogy valaki panziót akar építeni — ennek örülni kell, hiszen ez tőkét, fejlődést, vendéget jelent. Hanem az, hogy már évtizedek óta és most is elmaradnak azok a befektetések, amelyek nem épületben testesülnek meg, hanem a környezet értékeit gyarapítják. Hogy ha vala­ki kilép egy szép panzió aj­taján, kint is azt mondhas­sa: érdemes volt ide jön­nöm. Fel kellene végre is­merni, és érvényesíteni is azt -a közös érdekeltséget, Sokan úgy sétálnak ma Tapolcán, hngy nem kis nosztal­giával visszavágyják a régi települést. (Kerényi felv.) Az iskola várható változásai 2. Önkormányzati tulajdonban Ha a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium főosz­tályvezetője egyben iskola- igazgató is, mint Spengler Györgyné, a miskolci, me­gyei intézményvezetőknek a napokban tartott értekezlet előadója, abból elsősorban az következik: gyakorló szakember felelős a közok­tatásért. De új is nagyon, hogy a minisztériumi fő­tisztviselő nem adja oda az iskoláját, hanem vállalja, hogy átmegy vele minden változáson, aminek a meg­fogalmazásában részt vesz — fontolgattuk dr. Környey Lászlóval, Miskolc Város Polgármesteri Hivatala Mű­velődési Szakigazgatási Szervének vezetőjével. Bár van. lesz újdonság elég a miskolci iskolákban is. Elő­ször a hovatartozásukról beszéltünk. — A . hajdani minorita rendház. a volt Hámán Ka­tó Kollégium visszakerült az egyház tulajdonába, val­lásos gyerekek számára lé­tesítenek itt saját kollégiu­mot. Még a tanács előreha­ladott tárgyalásokat folyta- . tott az Irgalmas Nővérek­kel. akik a Herman Gimná­ziumot észak felől szegélye­ző Szabó Lajos utca egyik épületében akarnak taníta­ni, és iskolát épít az Ava­son a Bencés rend. A töb­bi intézmény önkormányza­ti tulajdonba került, ami ebben a várostan azt jelen­ti pillanatnyilag, hogv az alsófokú intézményeket, az óvodákat, általános iskolá­kat a miskolci önkormány­zat köteles fenntartani, a középiskolákat és a zeneis­kolákat a megye, és a me­gyéhez tartozik a középisko­lák szakmai felügyelete is. — Mit jelent az, hogy az iskola az önkormányzaté? — Az állammal megosztott ellátási felelősséget, kineve­zési jogot, a törvényesség be­tartását. Tavalytól érvényes az állam által adott, úgyneve­zett fejkvóta, amely egy ál­talános iskolásra bontva nem érte el az ötezret, jö­vőre a költségvetési törvény függvényében is ebben az iskolatípusban harminc, az óvodában például 15 ezer lesz, a középiskolában tí­pushoz igazítva differen­ciált. Ez nem elég a műkö­déshez. az önkormányzat te­szi hozzá a többit, és janu­ártól rajta múlik, hogy ad-e engedélyt más típusú, vagy más struktúrában tanító is­kolának. Azon múlik alap­vetően. hogy van-e pénze. Ha Miskolc megkapja a .negyei jogú város címet és kéri az iskolát, a megye kö­teles leadni, a város viszont köteles működtetni. Egyelő­ié sok a ha, és sok múlik .majd. a városi, önkormány­zat múlt hét pénteki ülésén megválasztó* t szakbizottsá­gokon. amelyek a döntése­ket készítik 'elő. — Van már más struktú­rában tanító miskolci isko­la? — Nincs. Jövő év szep­temberétől kezdődik a Föl­des Gimnáziumban kísérlet­képpen hatosztályos oktatás. Más igényt eddig nem je­lentettek be, de vélemé­nyem szerint érdemes is megvárni a jövőre esedékes új oktatási törvényt. A köz­oktatás bármilyen szerkeze­ti változására januártól csak az önkormányzat adhat engedélyt. — Lesz-e iskolaszék Mis­kolcon? — Erre a régies for­mára példa van az ország­ban, de jogilag nem létezik, és nem is létezhet az ön- kormányzati törvény értel­mében. Az önkormányzat jogosítványa a pénz, a ki­nevezés, a törvényesség, a szakma pedig az iskoláé. Mi marad akkor az iskola­széknek? Bár volt rá példa, hogy beleszóltak, igazgató­kat váltottak le. Pártok programjával lépnek fel emberek, direkt véleményük van. holott az iskola mun­kájába jog szerint ma csak annyiban lehet beleszólni, hogy a szülő választhat is­kolát, a szülők elképzelése beiktathatja mondjuk egv újabb nyelv tanítását, és mindenképpen szükséges, hogy az isi iát körülvevő felnőtt társadalom érezze magáénak az intézményt. Valószínűleg megszületnek az iskolatanácsok. — Lesz jövőre Miskolcon munkanélküli pedagógus? — Újabb hat-nyolcszáz általános iskolással lesz a városban kevesebb, végre bonthatók lennének a nagy létszámú osztályok, de ina ötszázezer forintba kerül egy alsótagozatos tanulócso­port. Eddig nem volt pénz, az átképzés rendszere pedig még kidolgozatlan. Erre a tanévre hetven embernek sikerült megoldást találni, a jövő évre vonatkozó biztos válasz még nem lehet. (Vége) M— amely abban rejlik, hogy ami jó Tapolcának, az jó a telektulajdonosoknak, vállal­kozóknak is, hiszen telkük, házuk értékét növeli, ha szépül a környezet, ahol ta­lálható. Tapolcán, úgy tűnik, egyelőre könnyebben megy a zászlóvarratás, mint a fej­lesztési szemlélet megvál­toztatása. Sokat beszélnek az önállósodási törekvésekről is, de ezeknek, reálisan mérle­gelve, ma annyi lehet a megvalósítható magva, hogy Tapolca külön bánásmódot, testreszabott fejlesztési el­képzelést, törődést igényel az ehhez kapcsolódó sok te­kintetben önálló gazdálko­dással együtt. (kiss) XXII. ÉVFOLVAM, 274. SZÁM I aíVSKr 5.20 1990. NOVEMBER 26., HÉTFŐ | 8= O 3S 1 8H "B*

Next

/
Oldalképek
Tartalom