Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-19 / 268. szám
A Korvin Ottó utcában... a miskolciaké a szó i.WMW Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501. Pf.: 39. — Telefon: 42-R66. — Kérjük olvasóin, kát. levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra Között keressenek fel bennünket. Vitás kérdőív Telefonon kereste meg szerkesztőségünket egy miskolci nagymama. Felháborodva mondta el, hogy unokája, aki a város egyik általános iskolájának tanulója, kérdőívet vitt haza, hogy szülei töltsék ki. Természetesen nem tettek eleget a gyermek kérésének, hiszen a kérdőíven olyan kérdések szerepeitek, amelyek személyiségi jogaikban sértik őket, A sokszorosított űrlapon nevet, címet, telefonszámot, valamint vagyoni helyzet megjelölést kértek, — van-e színes tévéjük, személyi számítógépük, videójuk, festményük, motorcsónakjuk, hifi tornyuk stb. —. s ami a legjobban felháborította őket, az a kérdés, hogy mikor tartózkodnak otthon, és van-e a lakásban riasztóberendezés. S. hogy mindezt ki kéri tőlük, aligha lehet kiolvasni a kérdőív alá odavetett aláírásból. — Manapság, amikor naponta betörésekről, otthonok kifosztásáról hallunk, egyszerűen megengedhetetlen, hogy ilyen formában „vallassák” az embereket — mondta panaszosunk. A panasszal kapcsolatban megkerestük a szóban forgó intézmény vezetőit is. Megtudtuk, valóban járt náluk egy szimpatikus fiatalember azzal, hogy magánvállalkozásba szeretnének kezdeni, ehhez szükség van különféle adatokra, piackutatásra. A gyanúnak még csak a szikrája sem merült fel eljárása tisztességével szemben, hiszen, mint elmondta, olyan vállalkozásba szeretnének fogni, ami különböző tárgyak házhoz szállítására vonatkozna, megkönnyítendő az emberek vásárlását. A szülők reklamációira természetesen nem adták át a vállalkozónak a kitöltött kérdőíveket, megsemmisítették azokat, az üres lapokat pedig visszaadták a kibocsátónak. Ezek után a vállalkozni szándékozók jártak személyesen szerkesztőségünkben. Azzal érveltek, hogy a kérdéseket ők az üzletkötés céljából állították így össze, és azért választották ezt a terjesztési formát, hogy ne kerüljön pénzbe a kérdőívek visszajuttatása sem nekik, sem a szülőknek. S, hogy formailag nem teljesen szabályos az ív. változtatni kívánnak rajta. Ugyanis a kérdésekből nem derül ki az, hogy ki a vállalkozó, és miért kéri az adatokat. Az ügy tisztázása érdekében jogászunk elmondta, hogy a Ptk. 15. paragrafus (1) bekezdése azt mondja: a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A (3) bekezdés pedig azt, hogy a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért, vagy veszélyeztet. Ebből az következik — mondotta —, hogy ha a piackutató kérdőív önkéntesen kerül kitöltésre és átadásra, akkor nem beszélhetünk a személyi jogok sérelméről. A nyilvántartott adatokról tájékoztatást az érintett személyen kívül pedig csak az arra jogosult szervnek, vagy személynek lehet adni. S mindenkinek jogában áll nem kitölteni, vagy nem visszaadni a hozzá eljuttatott kérdőívet. H.-né Beszakadt az úttest Orlóczki János miskolci olvasónk telefonon kereste meg szerkesztőségünket panaszával. November 14-én, szerdán délután felesége és gyermeke alatt beszakadt a talaj a Földes Ferenc u. 16. szám előtt (az Avas alján). Pince húzódik itt, hiszen a meglazult talajban tátongó mélység keletkezett. Olvasónk elmondta, már az eset megtörténte előtt is tapasztalták, hogy a kérdéses részen süpped az út. Amikor pedig megtörtént a baj, azonnal telefonáltak a hivatalos szerveknek. Az esti órákban kerítették körül, a figyelmeztető szalagon a Közterületfenntartó Vállalat neve szerepel. Mindezek után sem látják biztonságban azokat, akik különösen éjszaka, a kivilá- gítatlan útszakaszon közlekednek. Véleményük szerint bárki beleeshet a jelenlegi formában elkerített gödörbe, de további rosszabbodás is várható. Olyan intézkedést várnak, amely teljes biztonságot nyújt. Mert ha így marad a helyzet, beláthatatlan következményei lehetnek Olvasónk — az ott élők nevében is — sürgős, gyors megoldást várna az ügyben. Fáznak a garzonházban Harmincnyolc aláírással juttatta el levelét szerkesztőségünkbe Török László olvasónk. Mint elmondta, a 38 aláírás nem fedi a teljes lakólétszámot, de a házban élők problémája megegyezik az aláírókéval. Panaszuk az alábbi: A Vándor Sándor utca 5. szám alatti garzonház lakásaiban nem megfelelő a lakások hőmérséklete. Mivel fiatal házasok élnek itt újszülött, pici gyermekekkel, hősugárzót kénytelenek használni. hogy kellőképpen felmelegítsék otthonaikat. Állandóan mérik a lakások hőmérsékletét, amely alig éri el a 18—19 fokot. Éjszakára lehűlnek, hidegek lesznek a radiátorok, reggelre pedig éppenhogy langyosodnak. Helyzetük tűrhetetlen, mivel a fűtési díj mellett pluszként fizetik a hősugárzók használata által megnövekedett villanyszámlát is. Kérik, hogy az illetékesek vizsgálják meg a panaszukat, és biztosítsák otthonaikban — ellenőrizhetően — az előírt hőmérsékleti értékeket. Olvasónk elmondta még. hogy fenti panaszukkal többször is fordultak már telefonon a távhőszolgáltató vállalathoz, de a lakások nem lettek melegebbek... Szerdán: díjtalan jogtanácsadás Legközelebb november 21- én, szerdán, délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogtanácsadás a Sajtóház III. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szobájában. Tanácsot ad: dr. Szarka Sándor, egyetemi tanársegéd. Kérünk esy pihenőpadot Sok idős embertársam nevében kérem a városgondnokság segítségét. Igaz, közeledik a tél, kevesebbszer indulunk ki a temetőkbe szeretteinkhez. De úgy gondoljuk, időben szólunk, ne feledkezzenek meg majd tavasszal rólunk sem, akik a vasgyári temetőbe járunk. Sokszor 20—30 percet, ünnepnapokon még ennél is többet kell várakozni a buszmegállóban. Nehezünkre esik az álldo- gálás. Sajnos ezen a nyáron nem volt itt egyetlen lóca sem. Jó lenne, ha jövőre jutna olyan pad. amit betonba ágyaznak, nehogy valakinek eszébe jusson ellopni. Ugyanis volt már itt pihenőpad, de nem tudjuk, hová lett. Kérjük, jegyezzék fel kérésünket, és tavasz- szal teljesítsék majd... özv. T. Sándorné Miskolc Szerk&iioT üzenetek Kiss Károly (Miskolc, Sályi u. 14.) Szerkesztőségünkbe eljuttatott levelével megkerestük az Avas-dél Lakás- és Garázs- építő és -fenntartó Szövetkezet ügyvezető elnökét. ígéretet kaptunk, hogy vizdljpanaszával kapcsolatban hamarosan írásban értesítik önt. így szerkesztőségünk lezártnak tekinti az ügyet. % A belvárosban, a Korvin Ottó utcai üzletsor épületeinek lábazatát sokan hirdetőtáblának használják. Mások otromba, színes mázolmányokkal rajzolják tele. Vannak, akik lábbal tapossák, összetörik a drága burkolatot.. Ügy látszik, a vandalizmus nem ismer határokat... Viszont a választási plakátokat már éppen ideje lenne eltüntetni, mindazoknak a pártoknak, akik ezt eddig még nem tették meg. Sz. G, Nem jelentkezett munkahelyén Rettenetesen kilátástalan a helyzetem, veszélyeztetve érzem gyermekeim létfenntartását, anyagi biztonságát. Az alábbiakkal indoklom bizonytalanságom. 1989. október 9-től a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalatnál golgoztam, 1990. április 24- ig. A vállalat április 24-én törölt a létszámából. Ennek ellenére én még 1990. július 12-vel bezáróan családi pótlékot kaptam mindazok mellett, hogy a leszámolásom sem a vállalat, sem az én részemről nem történt meg. S mivel a családi pótlékot a vállalat kifizetőhelyén nem vettem fel.- ezért azt ré- szemre * posta séták. Aztán elmaradt a küldemény. Telefonon felhívtam a vállalat illetékes ügyintézőjét, és azt a választ kaptam, hogy már nem tudnak kiutalni részemre családi pótlékot, menjek a társadalombiztosítóhoz, igényeljem meg ott. Megtörtént a leszámolásom is, és benyújtottam a családipót- lék-igényemet. A társadalombiztosítóban el is fogadták. de közölték, hogv beletelik 1—2 hónap, míg rendeződik az ügyem, hiszen még a vállalatnak is el kell küldeni a szükséges iratokat. Tudom, nagy hibát követtem el, de azt nem értem, miért nem számoltatott le a vállalat, és miért nem küldött értesítést, hogy megszünteti a családi pótlék foiif mondja ** Jf Az öröklésről (1.) A Déli Hírlap által szervezett ingyenes jogi tanácsadás folyamán a közelmúltban többször merült fel öröklési jogi probléma. Ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló, 1959. évi IV. tv. alapján e témakörből néhány kiragadott, alapvető részt szeretnék ismertetni. Mielőtt a konkrét jogi szabályozással megismerkednének, szükséges egy-két fogalom tisztázása. Kezdjük mindjárt azzal, hogy mi is az öröklés. Tágabb értelemben akkor beszélünk róla, amikor valaki az örökségből részesedik (pl. kötelesrész, egyetemes jogutódlás stb.). Szűkebb értelemben csak az örökhagyó vagyonában történő egyetemes jogutódlást jelenti, vagyis ahogy a Ptk. is szabályozza, az örökhagyó halálával a vagyona mint egész száll az örökösre. A vagyon egészének öröklése azt jelenti, hogy az örökös nemcsak az aktívumot, hanem a passzívumot is örökli, tehát a jogokon túlmenően a kötelezettségeket 1« vállalnia kell. Örökölni háromféle jogcím alapján lehet, melyek a következők: törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés és kötelesrész. A Ptk. mindhárom öröklési jogcímről rendelkezik. A végintézkedés a törvényes öröklést megelőzi, vagyis végintézkedés esetén az öröklés rendjét ez határozza meg. Ha sem végintézkedésen alapuló örökös, sem törvényes örökös nincs, úgy a hagyaték az államra száll. Az állam ennél fogva szükségszerű örökös, a törvény alapján törvényes örökös, és az örökséget nem utasíthatja vissza. Ezen általános öröklési jogi ismereteken túlmenően a következő folytatásokban megismerkedhetnek majd a törvényes öröklésre, a végintézkedésen alapuló öröklésre, és a kötelesrészre vonatkozó legfontosabb törvényi szabályokkal. Dr. Sz. S. lyósítását. Nagyobbik fiam első osztályos, a kisebbik bölcsődés. Már a térítési díjjal is el vagyok maradva. Szeretném, ha a családi pótlékot minél hamarabb megkapnám gyermekeim után — írja levelében M. Mária miskolci olvasónk. Panaszával megkerestük a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat SZTK-ügyintéző- jét, és a munkaügyi osztály munkásellátási előadóját. Mint elmondták, levélírónk magának köszönheti, hogy ilyen helyzetbe került. Egyszerűen egyik napról a másikra nem ment dolgozni. Közben táppénzen is . volt a kérdéses időszakban, de azt követ&én ’ Sem ‘ jelentkezett munkára. Többször is üzenetet küldtek részére, majd június 28-án írásban kérték, vegye fel a munkát. Ezt a felszólítást olvasónk kézhez kapta, hiszen a tértivevény az aláírásával érkezett visz- sza a vállalathoz. Mivel több hónapos igazolatlan távoliét után november 6-án jelentkezett leszámolása ügyében, munkakönyvét kilépett bejegyzéssel adták ki. Elmondták, ők mindent megtettek annak érdekében, hogy a kétgyermekes anya dolgozhasson, viszont ne a vállalaton kérje számon mulasztását. Ígéretet kaptunk, hogy amennyiben a társadalom- biztosító megkeresi a szükséges törzslap ügyében, azonnal rendelkezésükre bocsátják azt. Levélírónk részére már segítséget kértünk annak idején, szintén nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással. Ebbefi az esetben viszont nem tehetünk többet, mint amit hivatalos formában intézni lehet. A szabályok rá is vonatkoznak, nemcsak a munkaadóra. Időben jeleznie kellett volna, hogy nem tudja a munkát folytatni, és akkor most nem került volna ilyen nehéz helyzetbe. Csapda-kerítés Már többször olvastam lapjukban, hogy a vízügyi igazgatóság mellett (a Kun Béla utcában) lévő autóbusz-megállóban veszélyes a várakozás. illetve annak megközelítése. Sajnos, teljes mértékben igazat kell, hogy adjak azoknak, akik ebben az ügyben kértek már segítséget. Most én is csatlakozom. Nem arról írok, hogy amíg várakozunk a 21-es, vagy a 101/B-s buszokra, bőrig ázunk így ősz tájékán. Másról panaszkodom. A megálló közvetlen környéke ugyanis csapnivaló állapotban van. Valamikor játszótér volt itt, kerítéssel körülvéve. Mára már csak a drótháló maradványai veszélyeztetik a buszra várakozókat. A minap siettem a 21-es buszhoz, keresztül a játszótéren. A cipőm sarka észrevétlenül belegabalyodott a földön fekvő dróthálóba. Nagynehezen kiszabadítottam a lábam. Tönkrement a cipőm sarka, na meg a harisnyám! S tulajdonképpen mégis szerencsésnek mondhatom magam: nem estem el, nem tört el a bokám... De ezt csak a véletlennek köszönhettem. Kérem az ott közlekedők nevében is, végre-valahára szedjék már össze a kerítés maradványait! Hiszen az égvilágon semmit nem védenek már, a rozsdás, földön fekvő drótok viszont minden pillanatban balesetet idézhetnek elő. Cs. A. < Születésnapi ajándék N. Z.-né olvasónk nagyobb értékű ajándékot kapott születésnapjára egyik rokonától. Szeretné tudni, hogy ez az ajándék saját különvagyonának számít-e, vagy a közös vagyonukat gyarapítja. Kérésére a Házi Jogtanársadó 1990. szeptember havi számából idézünk arra vonatkozóan, hogy különvagyon-e az alkalmi ajándék? Az alkalmi ajándékok jogi sorsát is a nászajándékhoz hasonló módon lehet megítélni. A házassági évforduló hasonlít talán a legjobban a nászajándék adásának körülményeihez, viszont a személyes jellegű alkalmak, mint amilyen a születésnap, névnap, vagy például a diploma megszerzésének alkalma, már sokkal jobban személyhez kötődik. Az ilyen alkalmi ajándékok — egészen kivételes esetektől eltekintve — a megajándékozott házastárs különvagyonába kerülnek. Természetesen megajándékozhatják egymást a házastársak is, az ilyen ajándékok a megajándékozott házastárs különvagyonába kerülnek. Ezek lehetnek nagy értékű juttatások is. Volt már rá példa, amikor a férj a villájának a felét ajándékozta hitvesének, - a házasság mégis megromlott.
