Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-19 / 268. szám

A Korvin Ottó utcában... a miskolciaké a szó i.WMW Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501. Pf.: 39. — Telefon: 42-R66. — Kérjük olvasóin, kát. levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra Között keressenek fel bennünket. Vitás kérdőív Telefonon kereste meg szerkesztőségünket egy miskolci nagymama. Felháborodva mondta el, hogy unokája, aki a város egyik általános iskolájának tanulója, kérdőívet vitt haza, hogy szülei töltsék ki. Természetesen nem tettek ele­get a gyermek kérésének, hiszen a kérdőíven olyan kérdé­sek szerepeitek, amelyek személyiségi jogaikban sértik őket, A sokszorosított űrlapon nevet, címet, telefonszámot, vala­mint vagyoni helyzet megjelölést kértek, — van-e színes té­véjük, személyi számítógépük, videójuk, festményük, motor­csónakjuk, hifi tornyuk stb. —. s ami a legjobban felhá­borította őket, az a kérdés, hogy mikor tartózkodnak ott­hon, és van-e a lakásban riasztóberendezés. S. hogy mind­ezt ki kéri tőlük, aligha lehet kiolvasni a kérdőív alá oda­vetett aláírásból. — Manapság, amikor naponta betörésekről, otthonok ki­fosztásáról hallunk, egyszerűen megengedhetetlen, hogy ilyen formában „vallassák” az embereket — mondta panaszosunk. A panasszal kapcsolatban megkerestük a szóban forgó in­tézmény vezetőit is. Megtudtuk, valóban járt náluk egy szimpatikus fiatalember azzal, hogy magánvállalkozásba szeretnének kezdeni, ehhez szükség van különféle adatokra, piackutatásra. A gyanúnak még csak a szikrája sem merült fel eljárása tisztességével szemben, hiszen, mint elmondta, olyan vállalkozásba szeretnének fogni, ami különböző tár­gyak házhoz szállítására vonatkozna, megkönnyítendő az emberek vásárlását. A szülők reklamációira természetesen nem adták át a vállalkozónak a kitöltött kérdőíveket, meg­semmisítették azokat, az üres lapokat pedig visszaadták a kibocsátónak. Ezek után a vállalkozni szándékozók jártak személyesen szerkesztőségünkben. Azzal érveltek, hogy a kérdéseket ők az üzletkötés céljából állították így össze, és azért választot­ták ezt a terjesztési formát, hogy ne kerüljön pénzbe a kér­dőívek visszajuttatása sem nekik, sem a szülőknek. S, hogy formailag nem teljesen szabályos az ív. változtatni kíván­nak rajta. Ugyanis a kérdésekből nem derül ki az, hogy ki a vállalkozó, és miért kéri az adatokat. Az ügy tisztázása érdekében jogászunk elmondta, hogy a Ptk. 15. paragrafus (1) bekezdése azt mondja: a személy­hez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A (3) bekezdés pedig azt, hogy a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért, vagy veszélyeztet. Ebből az következik — mon­dotta —, hogy ha a piackutató kérdőív önkéntesen kerül ki­töltésre és átadásra, akkor nem beszélhetünk a személyi jo­gok sérelméről. A nyilvántartott adatokról tájékoztatást az érintett személyen kívül pedig csak az arra jogosult szerv­nek, vagy személynek lehet adni. S mindenkinek jogában áll nem kitölteni, vagy nem visszaadni a hozzá eljuttatott kérdőívet. H.-né Beszakadt az úttest Orlóczki János miskolci olvasónk telefonon kereste meg szerkesztőségünket pa­naszával. November 14-én, szerdán délután felesége és gyermeke alatt beszakadt a talaj a Földes Ferenc u. 16. szám előtt (az Avas alján). Pince húzódik itt, hiszen a meglazult talajban tátongó mélység keletkezett. Olva­sónk elmondta, már az eset megtörténte előtt is tapasz­talták, hogy a kérdéses ré­szen süpped az út. Amikor pedig megtörtént a baj, azonnal telefonáltak a hiva­talos szerveknek. Az esti órákban kerítették körül, a figyelmeztető szala­gon a Közterületfenntartó Vállalat neve szerepel. Mindezek után sem látják biztonságban azokat, akik különösen éjszaka, a kivilá- gítatlan útszakaszon közle­kednek. Véleményük szerint bárki beleeshet a jelenlegi formában elkerített gödör­be, de további rosszabbodás is várható. Olyan intézkedést várnak, amely teljes biztonságot nyújt. Mert ha így marad a helyzet, beláthatatlan kö­vetkezményei lehetnek Olva­sónk — az ott élők nevében is — sürgős, gyors megol­dást várna az ügyben. Fáznak a garzonházban Harmincnyolc aláírással juttatta el levelét szerkesz­tőségünkbe Török László ol­vasónk. Mint elmondta, a 38 aláírás nem fedi a teljes la­kólétszámot, de a házban élők problémája megegyezik az aláírókéval. Panaszuk az alábbi: A Vándor Sándor utca 5. szám alatti garzonház laká­saiban nem megfelelő a la­kások hőmérséklete. Mivel fiatal házasok élnek itt új­szülött, pici gyermekekkel, hősugárzót kénytelenek hasz­nálni. hogy kellőképpen fel­melegítsék otthonaikat. Ál­landóan mérik a lakások hő­mérsékletét, amely alig éri el a 18—19 fokot. Éjszakára lehűlnek, hidegek lesznek a radiátorok, reggelre pedig éppenhogy langyosodnak. Helyzetük tűrhetetlen, mivel a fűtési díj mellett plusz­ként fizetik a hősugárzók használata által megnöveke­dett villanyszámlát is. Kérik, hogy az illetékesek vizsgál­ják meg a panaszukat, és biztosítsák otthonaikban — ellenőrizhetően — az előírt hőmérsékleti értékeket. Olvasónk elmondta még. hogy fenti panaszukkal több­ször is fordultak már tele­fonon a távhőszolgáltató vállalathoz, de a lakások nem lettek melegebbek... Szerdán: díjtalan jogtanácsadás Legközelebb november 21- én, szerdán, délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogtanács­adás a Sajtóház III. emele­tén, A miskolciaké a szó ro­vat szobájában. Tanácsot ad: dr. Szarka Sándor, egyetemi tanársegéd. Kérünk esy pihenőpadot Sok idős embertár­sam nevében kérem a városgondnokság segít­ségét. Igaz, közeledik a tél, kevesebbszer indu­lunk ki a temetőkbe szeretteinkhez. De úgy gondoljuk, időben szó­lunk, ne feledkezzenek meg majd tavasszal rólunk sem, akik a vasgyári temetőbe já­runk. Sokszor 20—30 percet, ünnepnapokon még ennél is többet kell várakozni a busz­megállóban. Nehe­zünkre esik az álldo- gálás. Sajnos ezen a nyáron nem volt itt egyetlen lóca sem. Jó lenne, ha jövőre jutna olyan pad. amit beton­ba ágyaznak, nehogy valakinek eszébe jus­son ellopni. Ugyanis volt már itt pihenő­pad, de nem tudjuk, hová lett. Kérjük, jegyezzék fel kérésünket, és tavasz- szal teljesítsék majd... özv. T. Sándorné Miskolc Szerk&iioT üzenetek Kiss Károly (Miskolc, Sályi u. 14.) Szerkesztőségünkbe el­juttatott levelével megkerestük az Avas-dél Lakás- és Garázs- építő és -fenntartó Szövetke­zet ügyvezető elnökét. ígéretet kaptunk, hogy vizdljpanaszával kapcsolatban hamarosan írás­ban értesítik önt. így szerkesz­tőségünk lezártnak tekinti az ügyet. % A belvárosban, a Korvin Ottó utcai üzletsor épületeinek lábazatát sokan hirdetőtáb­lának használják. Mások otromba, színes mázolmányokkal rajzolják tele. Vannak, akik lábbal tapossák, összetörik a drága burkolatot.. Ügy látszik, a vandalizmus nem ismer határokat... Viszont a választási plakátokat már éppen ideje lenne eltüntetni, mindazok­nak a pártoknak, akik ezt eddig még nem tették meg. Sz. G, Nem jelentkezett munkahelyén Rettenetesen kilátástalan a helyzetem, veszélyeztetve ér­zem gyermekeim létfenntar­tását, anyagi biztonságát. Az alábbiakkal indoklom bi­zonytalanságom. 1989. októ­ber 9-től a Miskolci Közte­rület-fenntartó Vállalatnál golgoztam, 1990. április 24- ig. A vállalat április 24-én törölt a létszámából. Ennek ellenére én még 1990. július 12-vel bezáróan családi pót­lékot kaptam mindazok mel­lett, hogy a leszámolásom sem a vállalat, sem az én részemről nem történt meg. S mivel a családi pótlékot a vállalat kifizetőhelyén nem vettem fel.- ezért azt ré- szemre * posta séták. Aztán el­maradt a küldemény. Tele­fonon felhívtam a vállalat illetékes ügyintézőjét, és azt a választ kaptam, hogy már nem tudnak kiutalni részem­re családi pótlékot, menjek a társadalombiztosítóhoz, igényeljem meg ott. Megtör­tént a leszámolásom is, és benyújtottam a családipót- lék-igényemet. A társada­lombiztosítóban el is fogad­ták. de közölték, hogv bele­telik 1—2 hónap, míg ren­deződik az ügyem, hiszen még a vállalatnak is el kell küldeni a szükséges irato­kat. Tudom, nagy hibát kö­vettem el, de azt nem ér­tem, miért nem számoltatott le a vállalat, és miért nem küldött értesítést, hogy meg­szünteti a családi pótlék fo­iif mondja ** Jf Az öröklésről (1.) A Déli Hírlap által szerve­zett ingyenes jogi tanács­adás folyamán a közelmúlt­ban többször merült fel örök­lési jogi probléma. Ezért a Polgári Törvénykönyvről szó­ló, 1959. évi IV. tv. alapján e témakörből néhány kira­gadott, alapvető részt szeret­nék ismertetni. Mielőtt a konkrét jogi sza­bályozással megismerkedné­nek, szükséges egy-két fo­galom tisztázása. Kezdjük mindjárt azzal, hogy mi is az öröklés. Tágabb értelem­ben akkor beszélünk róla, amikor valaki az örökségből részesedik (pl. kötelesrész, egyetemes jogutódlás stb.). Szűkebb értelemben csak az örökhagyó vagyonában tör­ténő egyetemes jogutódlást jelenti, vagyis ahogy a Ptk. is szabályozza, az örökhagyó halálával a vagyona mint egész száll az örökösre. A vagyon egészének öröklése azt jelenti, hogy az örökös nemcsak az aktívumot, ha­nem a passzívumot is örök­li, tehát a jogokon túlmenő­en a kötelezettségeket 1« vállalnia kell. Örökölni há­romféle jogcím alapján le­het, melyek a következők: törvényes öröklés, végintéz­kedésen alapuló öröklés és kötelesrész. A Ptk. mindhá­rom öröklési jogcímről ren­delkezik. A végintézkedés a törvényes öröklést megelőzi, vagyis végintézkedés esetén az öröklés rendjét ez hatá­rozza meg. Ha sem végin­tézkedésen alapuló örökös, sem törvényes örökös nincs, úgy a hagyaték az államra száll. Az állam ennél fogva szükségszerű örökös, a tör­vény alapján törvényes örö­kös, és az örökséget nem utasíthatja vissza. Ezen ál­talános öröklési jogi isme­reteken túlmenően a követ­kező folytatásokban megis­merkedhetnek majd a tör­vényes öröklésre, a végintéz­kedésen alapuló öröklésre, és a kötelesrészre vonatkozó legfontosabb törvényi szabá­lyokkal. Dr. Sz. S. lyósítását. Nagyobbik fiam első osztályos, a kisebbik bölcsődés. Már a térítési díjjal is el vagyok maradva. Szeretném, ha a családi pót­lékot minél hamarabb meg­kapnám gyermekeim után — írja levelében M. Mária mis­kolci olvasónk. Panaszával megkerestük a Miskolci Közterület-fenntar­tó Vállalat SZTK-ügyintéző- jét, és a munkaügyi osztály munkásellátási előadóját. Mint elmondták, levélírónk magának köszönheti, hogy ilyen helyzetbe került. Egy­szerűen egyik napról a má­sikra nem ment dolgozni. Közben táppénzen is . volt a kérdéses időszakban, de azt követ&én ’ Sem ‘ jelentkezett munkára. Többször is üze­netet küldtek részére, majd június 28-án írásban kérték, vegye fel a munkát. Ezt a felszólítást olvasónk kézhez kapta, hiszen a tértivevény az aláírásával érkezett visz- sza a vállalathoz. Mivel több hónapos igazolatlan távoliét után november 6-án jelent­kezett leszámolása ügyében, munkakönyvét kilépett be­jegyzéssel adták ki. Elmond­ták, ők mindent megtettek annak érdekében, hogy a kétgyermekes anya dolgoz­hasson, viszont ne a válla­laton kérje számon mulasz­tását. Ígéretet kaptunk, hogy amennyiben a társadalom- biztosító megkeresi a szük­séges törzslap ügyében, azon­nal rendelkezésükre bocsát­ják azt. Levélírónk részére már se­gítséget kértünk annak ide­jén, szintén nehéz anyagi helyzetére való hivatkozás­sal. Ebbefi az esetben vi­szont nem tehetünk többet, mint amit hivatalos formá­ban intézni lehet. A szabá­lyok rá is vonatkoznak, nemcsak a munkaadóra. Idő­ben jeleznie kellett volna, hogy nem tudja a munkát folytatni, és akkor most nem került volna ilyen nehéz helyzetbe. Csapda-kerítés Már többször olvastam lapjukban, hogy a vízügyi igazgatóság mellett (a Kun Béla utcában) lévő autó­busz-megállóban veszélyes a várakozás. illetve annak megközelítése. Sajnos, teljes mértékben igazat kell, hogy adjak azoknak, akik ebben az ügyben kértek már segít­séget. Most én is csatlako­zom. Nem arról írok, hogy amíg várakozunk a 21-es, vagy a 101/B-s buszokra, bőrig ázunk így ősz tájékán. Más­ról panaszkodom. A megálló közvetlen környéke ugyanis csapnivaló állapotban van. Valamikor játszótér volt itt, kerítéssel körülvéve. Mára már csak a drótháló marad­ványai veszélyeztetik a buszra várakozókat. A mi­nap siettem a 21-es buszhoz, keresztül a játszótéren. A ci­pőm sarka észrevétlenül be­legabalyodott a földön fekvő dróthálóba. Nagynehezen ki­szabadítottam a lábam. Tönkrement a cipőm sarka, na meg a harisnyám! S tu­lajdonképpen mégis szeren­csésnek mondhatom magam: nem estem el, nem tört el a bokám... De ezt csak a vé­letlennek köszönhettem. Kérem az ott közlekedők nevében is, végre-valahára szedjék már össze a kerítés maradványait! Hiszen az ég­világon semmit nem véde­nek már, a rozsdás, földön fekvő drótok viszont minden pillanatban balesetet idéz­hetnek elő. Cs. A. < Születésnapi ajándék N. Z.-né olvasónk na­gyobb értékű ajándékot ka­pott születésnapjára egyik rokonától. Szeretné tudni, hogy ez az ajándék saját különvagyonának számít-e, vagy a közös vagyonukat gyarapítja. Kérésére a Házi Jogtanársadó 1990. szeptem­ber havi számából idézünk arra vonatkozóan, hogy kü­lönvagyon-e az alkalmi aján­dék? Az alkalmi ajándékok jo­gi sorsát is a nászajándék­hoz hasonló módon lehet megítélni. A házassági év­forduló hasonlít talán a leg­jobban a nászajándék adá­sának körülményeihez, vi­szont a személyes jellegű al­kalmak, mint amilyen a szü­letésnap, névnap, vagy pél­dául a diploma megszerzé­sének alkalma, már sokkal jobban személyhez kötődik. Az ilyen alkalmi ajándékok — egészen kivételes esetek­től eltekintve — a megaján­dékozott házastárs különva­gyonába kerülnek. Természetesen megajándé­kozhatják egymást a há­zastársak is, az ilyen aján­dékok a megajándékozott házastárs különvagyonába kerülnek. Ezek lehetnek nagy értékű juttatások is. Volt már rá példa, amikor a férj a villájának a felét ajándékozta hitvesének, - a házasság mégis megromlott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom