Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-17 / 267. szám

Környezel­védelemről a miskolci tádióban A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM 1990. NOV. 17., SZOMBAT A R A: 5.20 R í SUT Az Avas olyan, mint egy ementáli sajt A hegy figyelmeztet újra és újra 5(c A nemzeti park természetvédelmi őrei háromezer forintig terjedő büntetést róhatnak ki a szabályic-lankodókra, sa társadalmi természetvédelmi szolgálat tagjainak bejelenté­sei alapján is indulhat szabálysértési eljárás. Érdemes megállni a kijelölt parkolóknál... Engedély csak indokolt esetben Ni Isist iajli a ll-fsisita A társadalom egyes réte­geinek a környezetvédelem iránti érdeklődése eseten­ként rendkívül nagy hullá­mokat vet. Sajnos, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében erre számos példát lehet so­rolni, vagy elég csak a ka­zincbarcikai higanyügyre utalni. Többek között erről és egyéb más környezet­szennyezési problémáról, a megoldás lehetőségeiről hall­hatnak a miskolci rádió hétfő reggeli adásában. A műsor vendége dr. Bakonyi Árpád, a megye környezet- védelmi kormánybiztosa lesz. A szerkesztőség az adás ide­je alatt reggel 6 órától 8 óráig e témakörben várja a hallgatók észrevételeit, kér­déseit a 45-510-es telefonon. TJjra jelzett a hegy, az Avas: beszakadt az út az egyik pincesoron. Nem az első intő jel ez: a Torony­alja utcán nemrég lezúdult a hegyoldal, „beköszönt a föld” az egyik ház ablakán. Nem olyan rég történt egy a mostanihoz hasonló útbe­szakadás és jól emlékezhet­nek árra is a miskolciak, hogy a Domus Áruháztól az Avas tetejére felvezető Hi- degh-sori út a mai napig el­sősorban a pincebeszakadás miatt van zárva. Az Avast egy szakértő ementáli sajthoz hasonlítot­ta, amelyben a lyukak a pincék, a sajt pedig egy meglehetősen mozgékony, nem túl szilárd kőzet és ta­laj. A jelek azt mutatják: az Avas egyre kevésbé vise­li el a törődés hiányát, a mér­téktelenül megnövekedett forgalmat, a burjánzó épít­kezéseket. • SZEKEREK HELYETT Az Avas nem képes már azokat a terheket hordani, amit rápakoltak az elmúlt évtizedek. A teher itt nem­csak jelképes értelemben ér­tendő, ugyanis az egyik leg­nagyobb gond, hogy a kelle­ténél nagyobb súlyú autók dübörögnek a szekereknek épített keskeny utacskákon. Hatalmas házak épülnek sorra, anélkül, hogy valaki is gondoskodna egy-egy pin­cesor vízelvezetésének, tám- falazásának, tereprendezé­sének ügyeiről. A legnagyobb baj az, hogy a város vezetése miután betonerdőt növesztett az Avas egyik oldalán, felépít­ve az avasi lakótelepet, a fennmaradó résszel nem tu­dott mit kezdeni. A közpar­kok pénz és törődés híján tönkrementek, és a pinceso­rok csak azért nem jutottak teljesen erre a sorsra, mert időközben jó üzlet lett pin­cét venni, présházat építeni. • NEM SZOLGÁL A TÖKE A legtragikusabb az, hogy az a hatalmas tőke anélkül épült át házzá, pincévé az Avas oldalában, hogy ebből a köznek, az Avasnak iga- ián haszna származott vol­na. Sőt: az építkezések egyik következménye az utak tönkremenetele, a hegy­oldalak eiszemetesedése. Eleinknek sokkal több eszük volt, mert tudták: minden avasi pincetulajdonos érde­keit szolgálja az, ha rend­ben vannak az utak, a kör­nyezet nem pusztul, hanem épül. Ezt meg is oldották, külön rendszabályokat al­kotva a pincesorokra. Még ma is láthatjuk itt-ott an­nak a vízelvezető-rendszer­nek a nyomait, amit akkor hoztak létre, hogy ne csúsz- szon meg a hegyoldal, ne menjenek tönkre az utak. A rendszert azonban azóta senki nem ápolta, ami volt, az elpusztult. @ TALÁN EZÚTTAL SIKERÜL... Vajon miért következett be mindez? Talán a leg­konkrétabb ok az, hogy egy ideig a pincetulajdonosság, a borosgazdaság nem volt szalonképes dolog: a hajdan híres pincesorok kihaltak, a kollektivizmus eszméje nem fért meg a présházakban való borozgatás kispolgári allűrjével. így azután ke­véssé törődtek azzal, mi tör­ténik a pincesorokkal, ahol az enyészet elvégezte' mun­káját. Amikor azután pedig először csak csendben, „fű alatt”, azután egyre látvá­nyosabban megjelent a ma­gántőke a pincesorokon, nem volt programja a városhá­zának arra, hogyan lehetné ezt az erőt a város és mind- annyiunk hasznárá, az Avas megőrzésére is hasznosítani. Nem mentség, csak a tisz­tánlátás. kedvéért jegyezzük: meg: nem is- volt akkoriban igazán alkalmas erre a po­litikai, gazdasági környezet. Voltak ugyan próbálkozá­sok a pincesorok átfogó programjának kidolgozására,' de ezek . a gondolatok, ter­vek nem váltak napi való­sággá. Most tűzoltómunkát foly­tat a városháza: tömködi a beszakadó pincéket, és táb­lákkal tiltja a nehéz autók forgalmát az Avas oldalá­ban — amit persze nem tart be senki. Reményt az a kezdeményezés nyújthat,. amiről az új polgármester­től és Tóth Csabától, a vá­rosháza utakkal foglalkozó főmérnökétől hallottunk; ta­lán sikerül egy kis részt ki­hasítani pályázat útján ab­ból' az állami pincealapból, amit az épp ilyen veszélyez­tetett pincenegyedek mun­kálatainak fedezésére hoz­tak létre. Sok a vetélytárs persze, de . az is igaz, hogy Miskolc* eddig még nem ka­pott egy fillért sem ebből az alapból. A szakmérnök sze­rint is a legfontosabb lépés az lenne, hogy elkészüljön egy átfogó pinceprogram az Avasra, mert enélkül sem tiltani, sem támogatni, sem menteni nem lehet eredmé­nyesen. (kiss) Tizenhárom nap koplalás után véget vetett az éhezés­nek Henrich Andrásné, A 66 esztendős kazincbarcikai asz- szony azért lépett éhség- sztrájkba november 2-án, mert szerinte néhány párt­szervezet egymással megkö­tött paktuma juttatta a Fi­desz jelöltjét a város pol­gármesteri székébe, s ugyan­ezen paktum alapján vá­lasztották meg a két al­polgármestert, akiket az SZDSZ, illetve a KDNP adott a településnek. Az akció szerencsésen zá­rult, hiszen Ánnuska néni­nek nagyobb baja nem esett, az egészsége az első orvosi vizsgálat megállapításai sze­rint nem szenvedett mara­dandó károsodást^ Igaz elég-, gé legyengült, ezért is kel­lett kórházba szállítani. Az éhségsztrájknak végül is azért vetett véget, mert fel­háborította az egyik alpol­gármester nyilatkozata, mely szerint ha belehalna a sztráj­kolásba, az önkormányzat a saját halottjának tekintené. Márpedig Annuska néni nem akart az önkormányzat halottja lenni. így az evést választotta és az életet. Azt ígérte, hogy rendszeresen el­jár majd; a városi képvise­lők üléseire, s szóvá teszi, ha*valami hibát talál. „... a fénymásolt, külön­böző toliakkal írt, meghatá­rozatlan, vagy meghatáro­zott időre szóló engedélyek fölöttébb érdekesek.” — ír­tuk augusztus végén, ami­kor a miskolci zöldek akció­jának részeseként saját ma­gunk is tapasztaltuk, hogy a fokozottan védett Nagyme­zőn a megállító táblák el­lenére több száz autó hajt át. Nagy részük ezen a na­pon az ellenőrzés hatására visszafordulásra kényszerült, azonban az erdészeti enge­délyekkel rendelkezőket to­vább kellett engedni, bár­mennyire is gyanús volt né­hány esetben a papírjuk ... Utánajártunk, mi változott azóta és megtudtuk: az írás megjelenését követően a Bükki Nemzeti Park és az erdészet vezetői szeptember­ben megbeszélést hívtak ösz- sze, ahol a nemzeti park kérte az engedélyek kiadá­sának szigorítását. Mint köz­tudott, a Bükk erdészeti út­jai hatvanforintos úthasz­nálati jeggyel vehetők igény­Henrich Andrásné éhség- sztrájkja véget ért. A kór­házban várja a felépülést. (Bujdos Tibor felvétele) De minderre talán emlé­keznek még az olvasók is, hiszen alapos beszámolót közöltünk az ügy fejlemé­nyeiről. Egy valamiről azon­ban nem sok szó esett ed­dig. Nevezetesen arról, hogy Kazincbarcika polgármeste­re, Ludányi Attila is meg­tette a lépéseket a békés rendezés érdekében. Levelet írt a parlament önkormány­zati bizottságának. Azt kér­te, küldjenek ki egy vizs­gálóbizottságot, s az állapít­sa meg, történt-e törvény- sértés a polgármester-vá­be. ám a jegyek hátoldalán feltüntetett térképen az is szerepel, hogy csupán a négy megállítóhelyig érvényesek. Sajnos, sokan nem figyelnek fel erre. s az Olasz-kapunál, a Bányahegyi elágazásnál. Jávorkútnál és a Csanálosi parkolónál kihelyezett. Be­hajtani tilos! táblák ellené­re is továbbhajtanak. Pedig szépen kiépített parkolókban helyezhetik itt el járművei­ket, s a Nagymező, vagy a Lusta-völgy a továbbiakban csodálatos kirándulásokra ad alkalmat. Autóval pedig alig látni például a néhány mé­terre az ember előtt átsuha­nó muflon-, vagy szarvas­csordát. anyjuk után botla­dozó rókakölyköket. Az üve­gen belülről az ezernyi for­mát és színt öltő vadvirág — melyeknek ráadásul jó ré­sze i'tt, a Bükk-fennsíkon ha­zai ritkaságnak számít —, csupán gaz az árokparton ... Ezeket a pillanatokat autó­ból ellesni nem lehet. lasztáson, vagy sem. A le­vél már elment — hallottuk tőle. Mi lesz az írás sorsa? — erről Szabó Györgyöt, a volt megyei tanács elnökét kérdeztük. Azért neki tettük fel ezt a kérdést, mert szo­cialista párti országgyűlési képviselőként tagja a tör­vényhozás önkormányzati bizottságának. Az elnök úr úgy nyilat­kozott a Déli Hírlapnak, hogy személy szerint ő még nem látta ezt a levelet. De ehhez az ügyhöz egyébként sincs köze ennek a parla­menti bizottságnak. Sok pe­tíció és úgynevezett megke­resés érkezik hozzájuk, de ilyenkor mindig azt az el­vet követik, hogy eljuttatják a papírokat arra a helyre, ahol illetékesek az adott ügyben. Ludányi Attila le­vele . valószínűleg .a terüle­tileg illetékes választási bi­zottságnál fog kikötni, hi­szen ennsk a testületnek kellene mérlegelnie, volt-e törvénysértés, vagy sem. Az önkormányzati bizottság egyébként sincs felhatal­mazva rá, hogy bármilyen ügyben bizottságot küldjön ki. A különféle bizottságok összeállítására, életre hívá­sára csak a képviselőház­nak van jogosítványa — hallottuk Szabó Györgytől. B. A. Aki tehát valóban a ter­mészet értékeit akarja meg­ismerni, az nincs kizárva a Bükknek erről a részéről sem, csupán autóját letéve, gyalog kell indulnia a felfe­dező útra. Néhány esetben természetesen érthető, hogy áthajtásra kényszerülnek né- hányan. Hogy müven indo­kok alapján tehetik ezt szeptembertől, arról érdek­lődtünk a szilvásvárad! er­dészetnél Grédics Szilárd er­dőgondnoktól. — A megbeszélés óta csak szigorú indokok alapján já­rulunk hozzá az engedélye­zésekhez, új igazolást vezet­tünk be. Valóban kiderült, hogy néhányan visszaélve a lehetőséggel és hamisított papírokkal jártak. Tehát például szeptembertől negy­ven úthasználati engedélyt adtunk ki, melyek zöme egy­napos, a csipkéskúti ven­dégszobánkban elhelyezettek részére állítottuk ki. Egy ál­landót saját dolgozónk ka­pott, aki Répáshutáról jár Szilvásváradra dolgozni, a többit pedig tanulmányutak, szennyvízszippantó kocsik, fotósok, útfelmérők, orvos részére adtuk ki. Az új, elő­regyártott nyomtatványokon szerepel az engedély érvé­nyességi ideje, az autó rend­száma, s egy sorszám, mely alapján füzetben vezetjük a jogosultak nevét. A fénymá­solás ezt követően nem jö­het szóba, hiszen kék pe­cséttel érvényes az igazolás, és nem feketével... Nagy Zsuzsanna Metiri PGliBterelnel A Magyar Önkormányza­tok Demokratikus Szövetsé­ge holnap délelőtt 10 órától tartja az alakuló ülését a fővárosban. A rendezvény­nek a Budapesti Műszaki Egyetem ad otthont (Szent Gellért tér 4. sz.). A prog­ramban szó lesz a vállalko­zó szellemű önkormányza­tok lehetőségeiről, az önkor­mányzatok és a közigazga­tás kapcsolatáról. Az ala­kuló ülésre a szervezők a sajtó útján hívják meg a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében megválasztott pol­gármestereket is. A papírok utaznak, a bizottság nem feltétlenül Volt-e törvénysértés Barcikán?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom