Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-15 / 265. szám

Nemzetközi tornára készülnek Már az előző évi jégko­rong-bajnokságban is szá­mos külföldi játékos ker­gette a korongot magyar csapatban — nem kis vitát kiváltva a szakmai berkek­ben. Azonban a többségük kiöregedett sztár volt, aki­nek már rég megkopott a tudása... Az idén tovább fokozódott az élvonalbeli csapatok közötti verseny, s az FTC igazi „nagyhalat" fogott a hálójába, amikor leigazolták a kanadai Joe Simont. Tudását már Miskolcon is megcsillogtatta, az MHC ká­rára. Már a bemelegítése is elütött a megszokottól, mert gyorsabban korcsolyázott, s ezt az előnyét a mérkőzé­sen is kamatoztatta, ami­kor kilépett a védők közül. Lövőtechnikájáról igazán Wilmon, a miskolci kapus is mesélhetne, mert ötszoi késztette őt.megadásra a ka­nadai fiú. A mérKŐzés után beszélgettünk vele: — Hogyan kerültél Toren- tóböi a messzi, és a jégko­rongban is ismeretlen Ma­gyarország egyik csapatába? Joe Simon legfontosabb adatai: Született: 1970. VII. ll„ Toronto Magassága: 185 cm Súlya: 83 kg Legelső klubja: Toronto Joungnational’s Előző klubja: Hamilton Dux * $ L Hr * — Igaz. — Az NHL egyik élcsa­pata helyett, ahol „melles­leg” Waine Gretzky játszik, miért választottad az FTC-t? — Nagyon nehéz válasz­tás volt! Az NHL-beli be­mutatkozás előtt 3—4 ke­mény évet kell lejátszani a második csapatban. Én in­kább Európában akartam játszani. — Csak néhány hónapja vagy a Ferencvárosnál, s a bajnokság csak most kezdő­dött, de biztosan észlelted a magyar és kanadai játék közötti különbséget... gunkban játszani, hiszen Európában vannak színvo­nalasabb és jobban fizető csapatok is... — Egy évet írtam alá az FTC-nél. Ha ez letelt, majd meggondolom, hogy hol foly­tatom. Esetleg Németország­ban, Svájcban.. v.agy Auszt­riában . Csontos László — Igen. A. volt román vá­logatott játékos igazolása körüli huzavona nem tette lehetővé, hogy a bajnokság elején a korábbinál jobb szellemű csapat épüljön. A fordulópont akkor követke­zett be, amikor beszállt Dw- mitru. — Miben?. — Tudásban és eredmé­nyességben. Mióta nálunk Síposok továbbképzése A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Labdarúgó Szövet­ség játékvezetői bizottsága kezdeményezésére hétfőn, 19-én délután 5 órától a megyei tanács klubjában to­vábbképzés keretében közös érdekegyeztető összejövetel lesz. Az előadás témái: a játékvezetők életmódja, fel­készülésük, stratégiájuk.. Azokat, akik felelősséget éreznek, tenni szándékoznak a megye labdarúgásának felemelkedéséért, tisztaságá­ért, várják az összejövete­len. Karcsié —•: Apám, aki magyar szár­mazású, a nyáron Magyar- országon vakációzott, és va­lakivel beszélt rólam, hogy jégkorongoké vagyok. Mi­után hazautazott, megbe­széltük a felajánlott lehető­ségét, s augusztus 15-én je­lentkeztem Budapesten ... — Igaz az a hír, hogy pro- fiszerzödést ajánlott neked a Los Angeles King’s má­sodik csapata? — Eddig csak három mér­kőzést játszottam a bajnok­ságban, így csupán eddigi benyomásaimról beszélhe­tek. Itt más hokit játsza­nak. Lassabb, kevesebb az ütközés, többet passzolgat- nak a játékosok és több idő marad a gondolkodásra. — Gondolom, hogy nem sokáig fogsz a mi bajnoksá­A Mexikóvárosban zajló karate-világbajnokság 70 ki­logrammos kategóriájában a török Kaldun Alágas sze­rezte meg az aranyérmet, egy olasz és egy japán ver­senyző előtt. Á 75 kilogram­mosoknál . t, japán tiideo! Tamaru lett az első. Egy norvég versenyző zárta első helyen a versenyt a 80 ki­logrammosok kategóriájá­ban. Morten Alstad Saether egy spanyol és egv svéd versenyzőt előzött meg. A világbajnokságon magyar versenyző nem indult. A fcrfi-kézilabdázóknál az NB II-ben jó egy hete vé­get ért az őszi, bajnoki pontvadászat. A Lyukóbá­nyai Bányász kéziiabdázói „előkelő” helyen zárták az őszi idényt, már ami a csa­pat korábbi szereplését ille­ti. Tavaly ugyanis csak azért nem estek ki, mert nem volt kieső... — A hatodik hellyel egye­lőre elégedettek vagyunk — mondta Szabó Antal, a csa­pat technikai vezetője —, mert csupán azt tűztük cé­lul, hogy ne legyenek az idén kiesési gondjaink. Lehetne szebb is az eredmény, ha nem vesztettünk volna szo­ros mérkőzéseken fontos pontokat. — Mihai Dumitru — aki immár nemcsak játékos, ha­nem edző is — minőségi változást hozott a csapat já­tékában. * A DVTK Ellenfelük a NB 1-es kosárlabdázói ma délután a fővárosban játszanak edzőmérkőzést. BSE együttese lesz. (Szobán Gabriella felvétele) Vonzotta Simont az óhaza Los Angeles helyeit Budapesten Kanadai korongosa az FTC-hen >^‘ DH SPORT DH SPORT \ OH SPORT játszik, egyszer kaptunk ki — nyert állásból —, egy gól­lal, Alsózsolcán, de azt ma­gunknak köszönhetjük. Most bizton állítom: magasabb osztályú együttesekkel is „partiban” lehetünk. Misi beígért egy balkezes átlövőt, akit személyes kapcsolatai alapján hozna el. Amennyi­ben hozzá hasonló képessé­gű játékos, az NB II-ben listavezető debrecenieket is igencsak megszoríthatjuk... Az edző, Mihai Dumitru így vélekedett: — Három átlövő kell a csapatba, hogy ez a játék igazán komoly legyen. így már megvalósítható egy cél­tudatos, átgondolt alapjáték. Egyébként nagyon elégedett vagyok a csapat teljesítmé­nyével. Annak is örülök, hogy hamar befogadtak a srácok, s barátként kezel­nek. Már beszéltem otthon egy volt játékostársammal — ő a balkezes átlövő —, aki szívesen jönne hozzánk. Ha az átigazolása hamar megtörténik, akkor a tavaszi szezonban már nagyon jó csapatot láthat a közönség. — Ügy tudom, hogy sze­retnéd bevinni a csapatot terembe ... — Igen. A kézilabda, ma már kimondottan terem­sport. Ott látványos igazán. Sajnos, ezt a szűkös anya­giak miatt nem lesz könnyű megoldani. Vezetőink min­denben támogatnak minket, de a takaró rövid. Mecéná­sokra lenne szükség. Nem nagy dolgokra gondolok, csupán olyanokra, mint a Borsodtrans. ami szállító cég, s az autóbuszát önkölt­ségi áron bocsátja rendel­kezésünkre a vidéki mécs­esekre. Minden támogatás jól jönne. — Szó volt arról, hogy régi csapatod, a Stiinta Pa­cant meghívja a Bányász. Mikor? — Úgy gondoltuk, szerve­zünk egy nemzetközi tornát, A négy csapat egyike lenne a Bacau. Továbbá két. ió képességű magyar csapatot szeretnénk meghívni. Ez já­téklehetőség lenne a szá­munkra a két idény közti szünetben, s egyben meg­mérettetés is: mit tudunk produkálni valóban jó csa­patok ellen. Sajnos, ez is­mét pénzkérdés... Fegyverneki Zoltán Hajrá DVTK! A Csepel már többször eljátszotta magát a szurko­lók előtt. Fogalmazhatnék úgy is, a becsületét. A leg­szürkébb magyar futballcsapat szerepében tetszelgett évtizedeken át, s tört borsot az ellenfelek orra alá. Ami a legbosszantóbb, nem mindig tiszta eszközökkel. Mondjuk ki: sportszerűtlenül! Nem emlékszem arra, hogy mikor tört volna az élre, vagy legalábbis az el­sők közé az élvonalban, mikor hívta volna fel magára a figyelmet, kitűnő sorozatmérkőzéseivel. Mert ilyen nem nagyon volt. Arra viszont jól emlékszem, hogy szürke, jellegtelen csapatként hogyan lavírozott a baj­nokság vizén, milyen langyos meccseket vívott évről évre. Ha vihart kavart, akkor biztos történt valami a színfalak mögött, ami mondjuk nemegyszer bunda képében jelent meg. Bevallom, sohasem kedveltem a Csepelt, éppen jel- legtelensége miatt. Fővárosi csapatként annak min­den előnyével eljátszadozgatott az élvonalban, éppen az ambiciózus vidékiek kárára. Néha ingázott ugyan a két osztály közt, de biztosra vehettük, hogy előbb, vagy utóbb újra feljut. A Csepel most is az NB I-et ostromolja. A DVTK nyomában, a nyakába liheg. Félek, hogy — bár még félidő sincs a bajnokságban — ők futnak be az első helyen. Alig várom, hogy tavasszal kiderüljön, nincs igazam. Éppen ezért rakják el a fiúk télire biz­tatásomat: hajrá DVTK! És ami a legfontosabb: ne hagyjátok magatokat, legalább a Csepel ellen... (temesi) Lyukóbányán elégedettek a hatodik hellyel Átlövőt várnak Romániáitól jjc Három diósgyőri gól, három kapuscsalődás... A vasgyáriak vasárnap a Kecskeméti TE gárdáját fogadják. (Szabó István felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom