Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-01 / 253. szám

Híteni, vagy nem fűteni? (2.) Dán piai, napos foiadlatás ( sok azért fizessünk, amit elfoQyasztottunk ! A MISKOLCIAK NAPILAPJA flRR: 9.20 FORMST Nyugati vasutak November első napja Marianna, második pedig Achilles név- ünnepe. Ám a néphagyomány és a népszokás nem a névnapo­kat ünnepli ez alkalommal, hanem a halottakra emlékezik. Ezt a két nevet a halottak ünnepének tekintik, az elhunytaknak, kedves hozzátartozók emlékezetének szentelik. A halottak emlékezete az évezred előtti időkre, a 9-ik szá­zadra nyúlik vissza. Első napján, azaz november elsején zarán­dokolnak ki a temetőkbe a hozzátartozók sírjához, amelyet a korábbi napokban rendbehoztak, feldíszítettek. Este, illetve al­konyaikor pedig a család tagjai gyertyát gyújtanak a siron. Azok, akik szeretteik sírjához nem tudnak eljutni, otthon, az ablakban gyújtott gyertyákkal emlékeznek. Mégpedig annyi gyer­tyát gyújtanak meg, ahány hozzátartozójuk hunyt el. Ezek a szokások napjainkig fennmaradtak. A feldíszített, gyertyafényes temetők a hirdetői, hogy ebben a rohanó világban is megál­lunk emlékezni azokra, akik már eltávoztak. Mára már elfeledett szokás, hogy a halottak ünnepén a csa­ládi asztalon az elhunytaknak is megtérítettek. A részükre fél­retett ennivalót aztán másnap a szegényeknek adták. Mindenszentek már inkább csak egyházi ünnep volt, de a ha­lottak nyugalma végett, még ez is szigorú dologtiltó nap. Ti­los a földmunka, a répa. krumpli elvermelése, a mosás, me­szelés, egyéb mezei és házi munka. (Kerényi László felv.) ... ^ ... ^— Külföldi tőkével bővülne az Arucsarnok Bérbe adják a kisuzleteket XXII. ÉVFOLYAM, 25?. SZÁM 1990. NOV. 1., CSÜTÖRTÖK A Közlekedéstudományi Egyesület Borsod Megyei Szervezete november 6-án, kedden délelőtt 10 órakor előadásra várja az érdeklő­A taxisblokád idején ki­derült: ha baj van, az em­berek segítőkészsége, áldo­zatvállalása a Vöröskereszt véradásszervezőinél is nyom­ban jelentkezik. Hallhattuk a rádió adásaiból, hogy a határon túlról, Temesvárról is jelezték a készséget, de szrikebb pátriánkban sem hiányzott ez. Elsők között volt a rendőrség, amely fel­ajánlotta: ha kell, felkere­sik a vérellátó állomásokat, segítenek az egészségügyi­eknek. De sokan mások is készségükről biztosították a Vöröskeresztet. Harczos Attilánétól, a Me­gyei Vöröskereszt véradás­szervezőjétől tudtuk meg: szerencsére nem volt szük­ség rá, hogy Miskolcon és Borsodban igénybe vegyék a soron kívüli önkénteseket. Elegendő vérmenriyiség állt rendelkezésre kórházaink számára, s jelenleg is meg­felelő ellátást tudnak biz­tosítani. * y' ’• Ám az előrelátás nagyobb gondokat jelez az év. végé­re — dec. 18. és 31. között—, amikor az ünnepi időszak­ban mindenütt sok a sza­badságolás. különösen pe­dig a jövő esztendei vérvé­teli tervék elkészítése mu­tat változatlan képet. A Me­dőket a Tudomány és Tech­nika Házába. A nyugati vas­utak szervezetéről, működé­séről és szolgáltatásairól né­met előadó, Joachim Giess- ner beszél. gyei Vöröskereszt két héttel ezelőtti felhívására —, amelyben közölték, hogy az 1991-es évre szükséges vér­mennyiség biztosításához még 2000 véradó hiányzik, s ezért a kis gazdasági szer­vezetek, főként a kft.-ék megmozdulását várják —, mindössze egyetlen helyről érkezett visszajelzés. A Bu- dataxi ajánlotta fel segítsé­gét, Ez azonban nem elég. Ezt állapították meg azon a hétfői egyeztető értekezle­ten is, amelyet a Vöröske­reszt és a vérellátó szerve­zett öt város — Miskolc, Mezőkövesd, Leninváros, Encs és Edelénv — véradá­si terveit készítői részére. A tapasztalatok szerint egyként állapították meg: míg a MÁV, a bányászok és az építők közül a MIÉP-nél tartják a korábbi években szervezett önkénteseiket, s biztosítják részükre a vér­adás feltételeit,, a kis gazda­sági szervezetek nem vállal­koznak a mozgalom erőtel­jesebb támogatására. Jólle­het a vérellátó és a Vörös- kereszt már azt is vállalja, hogy — ahol kívánják —, oda akár vasárnap is kiszáll­nak, még akkor is, ha csu­pán 30—40 véradót sikerül mozgósítani. Számítanának az általános iskolák pedagó­A privatizáció nemcsak az állami vállalatok üzleteit érinti, hanem a piaci viszo­nyok megváltozása miatt a szövetkezeti tulajdonban le­gusaira, az egészségügy kör­zeti rendelőiben dolgozókra épp úgy, mint a Pamutfo­nó nagyobb létszámára, a Miskolci Mezőgép, a Beton- és Vasbetonipari Művek, vagy az ÉVIZIG dolgozóira. A felsorolást persze bő­séggel lehetne folytatni még, hiszen a jövő esztendő biz­tonságos, valamelyest tarta­lékot is adó vérellátásához az szükséges, hogy havonta további legalább kétszázöt­ven-háromszáz véradóval számolhassanak. Az ígérvé­nyek azonban rendkívül las­sacskán — vagy éppen se- nogysem — hangzanak el az intézetek és intézmények, va­lamint a gazdálkodó szerve­zetek oldaláról. A Vöröskereszt megyei szervezete tehát felhívását újra és újra kénytelen meg­ismételni: véradók jelentkezé­sét várják, kérik ahhoz, hogy biztosíthassák az év végén is, különösen pedig a jövő évben kórházainkban a be­tegek vérellátását. Az áldo­zatra kész önkéntesek Mis­kolcon a 27-656-os és a 27- 663-as telefonszámon, Har­czos Attilánénál jegyeztet­hetik elő a véradásra szá­munkra alkalmas időponto­kat. (r) vö boltokat is. Az Unió Afésznél arról érdeklődtünk, hogy válaszolnak a piac ke­reslet—kínálat viszonyának megváltozására. Legalább 50 olyan élelmi­szerüzletük van, amelyik a jövőben más feltételek kö­zött működik majd — hal­lottuk Tóth László kereske­delmi igazgatóhelyettestől. A kisebb üzleteket elsősorban magánvállalkozóknak bérbe adja a szövetkezet. Az ét­termek, a vendéglátóipari egységek közül a 97 üzletből 70-et érint a változás, tizen­öt éttermet máris bérbe vet­ték. Az idén nem rendez­ték meg a hagyományos szö­vetkezeti napokat, ám he­lyette több alkalommal tar­tottak kedvezményes élelmi­szervásárokat a szövetkezeti Az Ifjúsági Demokrata Fórum Miskolci Szervezete folytatja Az ötvenes évek és 1956 Miskolcon című be­szélgetéssorozatát. Vendé­gük; Gömöri József, aki az tagoknak. Legutóbb az Aranykasza-üzletben árultak jelentős árengedménnyel csehszlovák PVC-padlóbur- kolókat. A kereskedelmi igazgatóhelyettestől megtud­tuk azt is, hogy az üzletek fejlesztésében külföldi tőké­re is számítanak. Többek kö­zött tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a külföldi tőke segítségével miként bővít- hetnék a Búza téri Árucsar­nokot. Az elképzelések több ponton találkoznak a piaci értékesítést illetően, ám ed­dig gondot jelentett az, hogy az Árucsarnok mögötti terü­let állami tulajdonban van. Éppen ezért az Unió Áfész a terület hasznosításáról felvette a kapcsolatot az ön- kormányzattal. V. zs. 1952-es félbeszakadt összees­küvésről és börtönéveiről fog beszélni. Időpont: november 2., péntek 15 óra, helye: IDF-iroda,. Miskolc, Szabad­ság tér 5. Minden érdeklő­dőt szeretettel várnak. Diem csak nehéz napokon Több véradó kellene A mmMmfeli ülése A Borsod-Abaúj-Zemplén [ Megyei Vagy önellenőrző Bi- } zottság a soron következő > ülését november 2-án (pén- í teken) 9 órakor tartja a me­gyeháza I. emelet, 109-es sz. tanácskozótermében (Mis­kolc, Tanácsház tér l.j, bizottság ülése nyilvánc azon állampolgárok is rés vehetnek. A tárgyalásra k tűzött ügyekben érintette közvetlenül értesítést kaj nak. Az ötvenes évekről Méregdrága lesz — van axinek már ma is az — a távfűtés, ez ma már aligha kétségbe vonható jóslat. Ah­hoz, hogy mégis elviselhető legyen a változás, meg kel­lene oldani a távfűtés laká­sonkénti szabályozhatóságát és mérését. így mindenki csak annyit fizetne, araeny- nyit valójában igénybe vesz a szolgáltatásból. Miskolcon nemrég erről tartottak egv tanácskozást, ahol az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium képviselője elmondta: új jogszabályok­kal akarják megoldani, hogy a távfűtési szolgáltatás ne kiszolgáltatottság legyen a fogyasztók számára. Erről írtunk sorozatunk előző ré­szében. most pedig arról ej­tünk szót, hogy vajon van-e elérhető technikai megoldás a távfűtés lakásonkénti mé­résére és szabályozására? geteg kifogásuk volt. ame­lyek java részét a jelen lé­vő minisztériumi képviselő­nek címezték, meglehetősen agresszív hangnemben. A dánok udvariasan mo­solyogtak. és közölték: sze­rintük ha megteremthető a valódi érdekeltség a takaré­kosságban. akkor a magyar ember nem különbözik a dántól. Ezt bebizonyítandó, Székesfehérváron egyéves kísérletbe kezdtek, öt épü­letben. A kísérletezés persze szép dolog, de vajon mikor lesz a lakásonkénti mérésből va­lóság Magyarországon? Reá­lis esély-e, hogy a távfűtés költségeit elviselhető szintre tudja szorítani a fogyasztó, az egyre nehezebben élő magyar család? Erről írunk sorozatunk következő részé­ben. (Folytatjuk) (kiss) II KEGYELET NKPIA • DANFOSS ÉS BRUNATA A minisztériumi tisztviselő szerint mór most is adott annak a lehetősége, hogy legalább a lakóközössége.:, társasházak csak annyi hő­energiáért fizessenek, amennyit valójában felhasz­nálnak. Ezt megerősítette Torma Iván, a Borsod táv hő igazgatóhelyettese is, aki el­mondta: előkészüive a vár­ható jogszabályváltozások­ra, a cég a hőközpontok 98°,o-ába beépítette a hő­mennyiségmérőket. Tehát van m:\el mérni, csak ezt a fogyasztást valahogy el kell osztani azok között — laká­sonként —, akik erről a mé­rőhelyről, hőközpontról fo­gyasztanak ene'giát. Pontosan ez az, amiben a tanácskozáson részt vevő dán cégek, a Brunata és a Daníoss képviselői segítséget tudnak nyújtani. A Brunata kifejleszteti olyan rendkí­vül olcsó és egyszerű mérő­ket, amelyek radiátoronként regisztrálják, mennyit fű­tött a készülékkel a lakó. A Daníoss cég pedig a ter­mosztatikus radiátorszele­peit ajánlja, amelyek alkal­masak arra, hogy megadott hőméisékletet tartsanak egy lakásban. Azaz automatiku­san szabályozzák a fűtőtest működését annak függvé­nyében, hogy a szelep ská­láján milyen hőfokot állított be a lakó. Ha hűl a lakás, a szelep több meleget en­ged, ha melegszik, visszave­szi a teljesítményt, a Bruna- ta-mérő pedig mindezt meg­bízhatóan dokumentálja. • MEGÉRTENÉK A BÉRLŐK? Dániában mindezt úgy csinálják, hogy a lakástulaj­donosok havi átalánydíjat fizetnek a fűtésért. A Bru- nata-mérők közben rögzítik, valójában mennyi hőt hasz­nált fel a lakó, és a szezon végén vagy visszakap a pén­zéből, vagy rá kell fizetnie, attól függően, mennyit fű­tött, milyen meleget tartott a lakásában. Ez azért felté­telezi a házban élők bizo­nyos együttműködési készsé­gét, ugyanis el kell dönte­niük például, hogy mennyi kárpótlást kapnak a nehe­zebben fűthető — legfelső, legalsó, vagy szélső — laká­sokban lakók. De az is némi kcüléktív tudatot vélelmez, hogy a lakóközösség kap egv összesített számlát a hőközponttól, és annak ösz- szegét osztják szét a mért adatok szerint, lakásonként. Tehát a valóban fizetendő díjat nem egy vállalat hajt­ja be. hanem a lakóközös­ség osztja meg tagjai közölt. Ismerve a hazai közállapo­toka*. ez őszintén szólva ne­hézen kérlelhető el Magvar­or"-""on. £<; onnpk hanao1 adtak a dón szakértőket hallgató lakásszövetkezeti tisztségviselők is. De nem­csak ezt tették szóvá: ren-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom