Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)

1990-10-18 / 243. szám

2^ A gondos telepítés az alapfeltétele az ilyen szép fogásnak Igazolvány kell az ivadéknak Halasítják a horgászóv izeket Ponty, aztán a ragadozók, balin. süllő, a sporthalak, mint dévér, ezüstkárász ke­rülnek a horgászóvizekbe most, az őszi halasítás ide­jén. Mert a horgászok nem­csak „kiemelik” a fogást, de „be is helyezik” az iva­dékokat a vizekbe. Mint Csikós Józseftől, a megyei halászat; felügyelő­től megtudtuk, több, mint 10 ezer hektárnyi vízfelület, víztározók, kavicsbányata­vak, holtágak halasítására kerül sor. Valamennyi víz­kezelő részére kötelező a halasítás, így a horgászegye­sületeknek is. Olyan ivadé­kok helyezhetők ki, amelye­ket továbbtenyésztésre al­kalmas egészségügyi igazol­vánnyal láttak el. Ezzel aka­dályozzák meg, hogy beteg, Reklámáron papucsot A Máltai Szeretetszolgá­lat vadonatúj, modern, vas­tag talpú strandpapucsokat árusít jótékony céllal 49 Ft­ért. Főleg a teremtés koro­nái járhatnak jól, mert a méret 40—45-ös. Az árusítás október 20-án, szombaton 9—12 óra között az avasi posta mellett, a Marx téri parkolóban, és az Unió Áfész Búza téri Áru­csarnoka mellett lesz. Na­fűzkereszíséo, öomiiaevésssl A parancsot meg­szegni nem lehet! — hirdeti a regula a vi­lág minden hadseregé­ben. Ennélfogva a • svájci Colombíer ka­szárnyájában is telje­síteni kellett a paran­csot. amely így hang­zott: „Egyétek meg a bombát!’ Mini a Le Matin beszúrn ál róla, húsz tűzszerész újon­cot kívánt ily módon átsegíteni a tűzkereszt­ségen az ifjú hadna­gyuk: mindegyikükbe belediktált 30 grammot a foglalkozás tárgyát képező plasztikbombá­ból. A fiúk akkor már túljutottak a kiképzés első leckéjén: a fel­jebbvalóddal ne vitat­kozz! Ettek tehát, és hánytak. Kivéve egy kemény legényt, ő meg­tagadta a parancsot. Nos. a lap szerint ne­ki meztelenre vetkőz­ve kellett átesnie a tűzszerész-tűzkereszt­ségen ... A katonafa­ragás e sajátos mód­szere nem találkozott a felsőbb hadvezetés Szándékaival, a tisztet letartóztatták, és had­bíróság elé állítják. gyobb tételekre telefonon is felvesznek rendelést. (Tel.: 46/70-008.) Száz pár, vagy ennél nagyobb megrendelés esetén kívánságra Miskolcon házhoz szállítják. A télen is fürdőzőknek, sportolóknak, munkahelyi zuhanyozáshoz, otthonra, ajándéknak és strandoláshoz ajánlják. fejlettlen, csökött állomány kerüljön a vizekbe. Miskolc környékén többek között a kavicsbányatavakba telepítenek ivadékokat. A nyéki, a mályi, a mezőcsáti, a hejőkeresztúri bányatavak­ba elsősorban pontyivadéko­kat helyeznek ki. Telepít már a mezőcsáti, a húsipari horgászegyesület, az ónodi tsz-szel megállapodást kötött a December 4 Drótművek egyesülete is. Nemcsak a választékbőví­tésére, de a hínárosodás megakadályozására is nö­vényevő halakat, főleg busát helyeznek ki. ÍDe telepíte­nek ragadozó halnak dévér- keszeget is. A telepítésre szánt ivadékokat részint a megyében működő halászati szövetkezetektől szerzik be, de hoznak kishalakat az or­szág más részéből is. Megváltozik az ügyfélfogadási rend Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy az illetékes államtitká­ri rendelkezés szerint, az 1990. október 23-i munka­szüneti nap körüli szokásos munkarend megváltozik az alábbiak szerintt’szakigazga- tási szerveink 1990. október 19. napján (pénteken) hét­fői, míg 1990. október 20-án szombaton pénteki munka-, illetve ügyfélfogadási rendet tartanak. 1990. október hó 22. napján, hétfőn, a fenti­ekhez igazodóan csupán a szokásos szombati ügyeletet látjuk el. A változás miatt kérjük tisztelt ügyfeleink szíves megértését. A városi tanács vb-titkára Avagy: ki ntivrl fegyverkezik Amikor néhány napja randalírozó fiatalok vétlen miskolciakat bántalmaztak, csak azért, mert azok tör­ténetesen cigányok voltak, azt nyilatkozták a városi kapitányságon, hogy a bor­sodi megyeszékhelyen nin­csenek bőrfejüek. Most ki­derült, hogy mégis vannak. Egyikük, egy bizonyos Ti­zedes becenevű találkozóra hívta a Déii Hírlap munka­társát, a helybéli skinhead- ek törzshelyére, az egyik vendéglőbe. A lelkére kötöt­te, egyedül jöjjön, a rendőr­ségnek egy szót se szóljon. Folytatjuk a Tizedessel ké­szült beszélgetést. — Azt mondod, hogy az egész úgy kezdődött, a ci­gányok befújtak valakit spray-vel. A rendőrség sze­rint azoknál is volt spray, akik törtek-zúzlak a Fel­szabadítók útja 4. szám alatt. — Spray szinte minden miskolci fiatalnál van... — Te milyet használsz? — Nekem CS 3000-esem volt. A sörnapokon vették el tőlem a rendőrök. Az asztalnál ülő bőrfejű- ek egyike egy kis flakont tesz az asztalra. KO—5001 van ráírva. Mondja: van en­nél erősebb kivitelű is. Ti­zedes folytatja: — Vannak ideggázok is, azok komolyabbak, súlyo­sabb bajt okozhatnak. De a skinek ilyet nem használ­nak. — Mondják, lánc is volt a verekedőknél. Ez mosta­nában a koncert-kellékek közé tartozik? — A lánc az egy tipiku­san punkfelszerelés. Ilyet a skinek nem használnak. Bo­rotvát se a „kopaszok” — így is szoktuk hívni ma­gunkat —, se a punkok nem hordanak, azt a cigányok hordanak. Nálunk a sprav-n kívül még kábel szokott len­ni. — Micsoda?... Az egyik fiú féírerántja a farmerdzsekijét. Az ujjába belülről egy vaskos kábel van bedugva. — Pesten és Szegeden há­borúság van a punkok és a skinek között, de itt egész jól megvagyunk egymással, csak a nézeteink mások — mondja Tizedes. Kivágtak egy diófát — Barbárok! — bökte ki megvetően öreg szomszédom, amikor a közös kerítés két ol­dalán összetalálkoztunk. — leszedték a ter­mést. aztán kivágják. Ezt olyan ember te­szi. aki csak a mára gondol... Álltunk a kert végében a vasárnap dél­előtti őszi napsütésben. Pontosan látszott, hogy az utca másik oldalán mire készülnek. Miután hosszú karókkal leverték a fa ter­mését — nemcsak a dió hullott, repkedett szanaszét zöld héja, hanem a pergamen tay.intasú levelek is félrerugdalták a ki­sebb gallyakat. Aztán a tulaj nyurga fia felmászott a fára. Az övére erősített kötelet szinte a fa torkára kötötte. A másik kötél­lel a motorfűrészt emelte magához. Két erős ág közé feszítette testét, és megpróbálta a gépet „berántani”, de sikertelenül. A fát körülállók tanácsokat kiáltottak, de felesle­gesen, mert a motor csak szárazon hörgött. A nyurga fiú visszaeresztette a kötélen him- balódzó színes szerkezetet a földre, ahol azonnal nekiálltak a javításnak. Nemsokára felvijjogott a motor éles hangja. A tulaj nyurga fia a kötélen magához húzta az erősen forgolódó masinát. A fűrész éles fo­gai beleharaptak az élő fába. Lentről jól látszott, hogyan feszíti testét a két ág között a fiú. hogy elbírjon a mo­torral. A motor hangja egyre mélyebbé vált, ahogyan a szaporán forgó fűrészlap fogai egyre mélyebbre hatoltak a vastag ág hú­sába. A lehulló finom fűrészpor a forgá­csok meg-megcsiliantak a napfényben. Lent, a kertben megfeszítették a lelógó kötélvége­ket és az út felé hátráltak. A diófa közvetle­nül a ház mellett volt, lecsapnivaló koro­nája kárt tehetne a cserepekben. Feni a motor hangja felerősödött. A fa megreme­gett, jól hallatszott az élő növény reccse- nése. Aztán a dús lombú korona a kötelek­nek engedelmeskedve a poros úttestre csa­pódott. A közeli nyírfákról hirtelen mada­rak csapata röppent föl. Csend lett... Délre eltűnt a diófa törzse is a ház mel­lől. Jól látszott az az ablak, amelyet eddig a fa teljesen eltakart, s így elzárta a nap­fény útját is. — Szóval, az ablak miatt kellett kicsapni a fát — nyújtotta a szavakat a telekszom­széd. Hiimmögött még egy darabig, aztán még hozzátette: — Ültethetnének helyette másikat, és persze nem a helyére .. . A kert végéből még sokáig néztem a dió­fa nélküli házat. Mintha az egész táj, az egész világ megváltozott volna a mi ut­cánkban ... (oravec) — Azt mondod, hogy fe­hér Európát, fehér országot akartok. Mégis, hogy képze­litek ezt? — Aki innen származik, német, francia, angol, aki tősgyökeres, az maradhat. Magyarországon is csak a cigányokat, arabokat, a be­vándorló ázsiaiakat nem szeretnénk látni. A szlová­kokkal mondjuk nincsen problémánk, mert fehérek és dolgoznak. De a színesek­kel, például a romákkal már annál inkább. Mert nem dolgoznak, lump életet élnek, s azt a kevés becsü­letes kivételt meg elrontják a többiek. — És azt nem is tudjátok elképzelni, hogy mindenki ittmaradjon ebben az or­szágban, aki csak akar? — Ha tud viselkedni, ma­radhat. Mi azért) vagyunk dühösek, ahogy az arabok és a cigányok viselkednek. Mondjuk, a zsidókkal nin­csen semmi bajunk. Nem is igaz, hogy fajgyűlölők len­nénk. Mi nacionalisták va­gyunk. — Te hogyan lettél bőr- fejű, Tizedes? — Én ’88 előtt is tudtam a skinekről. Hallgattam a „MosOI”-t. Ez a „kopaszok” zenéje. ’88 végén aztán le­vágattam a hajam, egy cen­' t.inél azóta sem hosszabb. A rövid hajunkkal, a pilóta- dzsekmkkel, a bakancsunk­kal mutatjuk ki nyíltan az ellenszenvünket a cigányok iránt. Azért járunk ilyen szerelésben, mert ez a nem­zetközi skin-egyenruha. Ez az összetartozás jelképe, így könnyebben megismerjük egymást. A terem időközben meg­telik. A legtöbb asztalnál sör. A sarokban az egyik fiú vodkásüveget emel a szájához. A pincémő máris ott van, és rászól: — Add csak ide azt az üveget, majd visszakapod, amikor elmentek. Az illető ha nehezen is, de hajlik a szóra. Egy má­sik asztalnál alacsony, feke­te hajú lány. Nagy hangon szidja a „kopaszokat”. Köz­be sem avatkoztak, amikor támadtak a cigányok, Ki­abálja nagy hangon. — Hallgass csak, mit mond a punk csaj — mond­ja Tizedes. — Hidd el, nem a bőrfejüek verekedtek. Azóta mást se csinálok, csak a rendőrségre járok. Ott sem hisznek, hogy nem ütöttem. — Hogyan akartok fehér Magyarországot? Magútól aligha megy el innen bár­ki... Felnyerítenek az asztalnál ülők. Tizedes körbehordja a tekintetét, hátha akarna va­laki más válaszolni. Senki sem felel, így megint csak ő mondja: — Mi csak akkor vereke­dünk. ha van rá ok. amikor meg kell vé 'eni magunkat. Amúgy nem támadunk Tu­dod mit. ha leírod, nem az igazi nevemet, csak annyit, hpgy Tizedessel beszéltél, számíthatok rá, hogy keres­ni fognak a cigányok. De én nem bánom. — Hogy van ez Tizedes, ti féltek a cigányoktól, hogy megkeresnek titeket. Fegy­verkeztek. A cigányok fél­nek tőletek, botot készíte­nek az ajtó mellé, meg só­savat. Nem lenne jobb a béke? — Én nem félek — feje­zi be a beszélgetést Tize­des, a miskolci bőrfejű, ka­rosszérialakatos, George Or­well csodálója. Azon túl, hogy dokumen­táljuk: léteznek a társada­lomban ilyen jelenségek, az is foglalkoztat bennünket — mint ahogy gondoljuk, az olvasót is —, hogy mitől, miért léteznek. Ezért inter­jút készítettünk erről a kér­déskörről az ismert szocio­lógussal, dr. Pankucsi Már­tával. Ezt az írást hamaro­san közöljük. (Vége) Bujdos Attila Szeptember végén — no­vember elején. A Szeptem­ber végén című, 1943-ban készült magyar filmmel in­dul november elején — egé­szen pontosan 5-én — a filmmúzeumi sorozat a He- vesy Iván Filmklubban. Hat hétfőn — minden alkalom­mal fél öttől — vetítik a filmeket, amelyeket 150 fo­rintért tekinthetnek meg a bérlettulajdonosok. A továb­bi program: Ninocska (fő­szereplő Greta Garbo), Be­csületből elégtelen (rendező Frank Zappa, főszereplő James Stewart), Ragaszko­dom a szerelemhez (Ajtay Andorral, Fényes Alisszal, Kazal Lászlóval), Ördög az emberben (Spencer Tracy és Ingrid Bergman, a két fe­ledhetetlen főszereplő), Lili Marlen (rendező Reiner Werner Fassbinder). Fagyhalál — megrendelésre Egy agydaganatban szen­vedő amerikai matematikus, jogi úton szeretné azt elérni, hogy a hatóságok engedé­lyezzék fejének testétől való eltávolítását és hibernálását még halálának beállta előtt. A gyógyíthatatlan betegség­ben szenvedő kutató agya a kór elhatalmasodásával fo­kozatosan tönkremenne, ezért szeretné, hogy fejét folyé­kony nitrogénbe helyezve konzerválják. Ha a törvényes nehézsé­gek elhárulnak, és megszü­letik a törvény a fagyhalál engedélyezéséről, akkor a halálos beteg matematikust szív—tüdő gépre kapcsolják, mialatt testének hőmérsékle­tét csökkentik. Vérét fagy­álló vegyülettel helyettesítik, amelyek meggátolják a sej­tek közötti jégkristályok kép­ződését. Végül fejét levá­lasztják testéről, belehelye­zik egy védőkonténerbe, és —195 Celsius-fokon tárolják... 4 /Vmocskától a Lili Marlenig filiMífflm a tayh Bőrfejüek között (ii») Könnygáz, idepz, lánc ás horolva

Next

/
Oldalképek
Tartalom