Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)
1990-10-11 / 237. szám
\ I A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM I A W H : 0.20 1990. OKT. 11., CSÜTÖRTÖK I F © R I HB T PÁLYÁZATOT ÍRNAK KI GAZDASÁGI ÉS ÁPOLÁSI IGAZGATÓI TISZTSÉGRE Ózta a {Éifezell sei Segély ügyeink a városházáról nézve omor ellen nincs orvosság? Lejárt az ideje a szépítő megfogalmazásoknak: a nyomort nevén kell nevezni, és felvenni a küzdelmet ellene, minden eszközzel. De melyek lehetnek ezek .az eszközök? A szociális védőháló eleddig leginkább a szónoklatok és kortesbeszédek világában létezik csak — bár egyes szemei fellelhetők a valóságban is. összekapcsolhatók-e ezek a szemek egy valóban erős hálóvá? Lesz-e hatékony segítség a terjedő nyomor ellen? A szándékok, tervek valóra váltásának időpontját ma aligha jósolhatja meg felelősséggel bárki is. Mi most arra vállalkoztunk, hogy a már meglévő lehetőségek után járjunk, s megpróbáljuk kideríteni, hol és milyen módon küzdenek a szegénység ellen Miskolcon. Elsőként a volt városi tanács hivatalának egészségügyi osztályán jártunk. Ök az idén több mint félszáz millió forintot fordíthatnak szociális kiadásokra. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében levő valamennyi kórház-rendelőintézeti egységben — a népjóléti miniszter és a belügyminiszter augusztusi rendeletének megfelelően — megtörtént az orvos-igazgató választás, kivéve Ózdon, ahol e posztra nem jelentkezett senki. Azokban az intézetekben azonban, ahol a választásokon túljutottak, az illetékes munkáltatók — megyei intézetek esetében a megyei tanács egészségügyi osztály- vezetője, a városi kórházak esetében a városi tanácsok végrehajtó bizottságai — a kinevezésekről intézkedtek, 'illetve intézkednek. Most a következő lépés a kórházak szervezetének és vezetésének továbbfejlesztésében a gazdasági igazgatók és ápolási 'igazgatók posztjának — nyílt pályázat útján való — betöltése. A pályázatokat a megyei kórházakat illetően a megyeházáról teszik közzé hamarosan a napilapokban. A felhívásban közük majd azokat a feltételeket — képzettség, képesítés, gyakorlat —, amelyek a beosztások elnyeréséhez szükségesek, s azt, hogy hová kell benyújtani a jelentkezést. A városi kórházaknál ugyancsak a munkáltató — valószínűleg már a helyi önkormányzat — írja ki a pályázatokat. Az augusztusi miniszteri rendelet szerint a kórházak testületi vezetésének — amelynek az elnöke orvosigazgató, tagjai a gazdasági és az ápolási igazgató — meg kell felelnie a rendeletben részletesen kidolgb- zott feladatoknak. Alapvetően irányítani kell és össze- ] hangolni az intézet orvosszakmai, ápolási-gondozási és gazdasági-műszaki tevékenységét, biztosítani az adományoknak az adományozók »szándéka szerinti felhasználását, az egészség- ügyi törvény és az etikai j követelmények megtartását, az intézet költségvetési, fejlesztési és rekonstrukciós tervének meghatározását, a költségvetés végrehajtásának megszervezését, a kollektív szerződés előkészítését, a továbbképzési tervek összehangolását. a munkavédelmi és szociális tervek elkészítését. Mindezekben a gazdasági igazgató feladata az intézet gazdálkodásának irányítása, a pénzügyi törvénynek a végrehajtási rendelkezések szerinti betartása, a munkáltatói jogok gyakorlása a gazdasági-műszaki dolgozók tekintetében. Az ápolási igazgató feladata ugyanakkor az intézmény ápolásigondozási tevékenységének I irányítása mellett az egységek ilyen irányú munkájának összehangolása és ellenőrzése, a szakdolgozók felett a munkáltatói jogok gyakorlása, képzésük és továbbképzésük irányítása. A pályázókat e posztokra az adott intézetek műszakigazdasági szervezetének dolgozói, illetve — az ápolási igazgatók esetében — az intézetekben öt évnél hosszabb ideje foglalkoztatott szakdolgozók előzetes véleményezése alapján, az orvos-igazgató egyetértésével választják ki. Egyhónapos folyamat volt a Miskolci Egyetemen az intézmény vezetőit megerősítő bizalmi szavazás. Végső aktusként az újjáválasztott Egyetemi Tanács a közvélemény pozitív szavazása után 90,7 százalékos igen szavazattal megerősítette a rektori székben dr. Kovács Ferenc akadémikust, tanszékvezető egyetemi tanárt. Megbízatásának hátralevő időtartamára kapott most bizalmat csakúgy, mint az egyetem többi, magas beosztású vezető munkatársa. Á vállalati tanácsoktól, vagy az egészségügytől eltérően a felsőoktatásban a minisztérium nem tudott törvényi alapot teremteni, a bizalmi szavazáshoz, de Miskolcon, mint az ország töb.bi egyetemén, főiskoláján, erős igény volt rá, hogy a rendszerváltás jegyében tisztázzák az egyetem vezetőinek és irányító testületéinek a legitimitását. Mint dr. Mang Béla főtitkár a bizalmi szavazás céljáról és lefolyásáról elmondta, tulajdonképpen már júliusban megkezdődött. Az éopen lejáró korábbi megbízatásokat (a tanszék- vezetőket három-öt éves időtartamra nevezik ki) már akkor a megerősített bizalom jagvében adták ki az érintettekről természetesen most nem szavaztak Százöt vezető, illetve helyettes méretett meg az elmúlt egy hónap során, tizenhatan nem kaptak bizalmat köztük, három tanszékvezető, három tanszékvezető helyettes, két dékán (a kohómérnöki, illetve a jogtudoMegnyílt a Farmagre Ennyi autót még nem látott Mályi... A 3-as útkis- tokaji elágazásánál csak rendőri segítséggel lehetett elrendezni a forgalmat. Aruházat avatott az Agroker Mályi hr tárában. A már nyitásra szép számmal érkezett vásárlók előtt Dienes Imre, ä vállalat igazgatója mutatta be cégük új létesítményét, s köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük csehszlovák, német és osztrák vállalatok vezetőit, valamint a mezőgazdasági nagy- és kisüzemek képviselőit. Az áruházat az Agroker a saját dolgozói segítségével építtette fel, megtakarítva ezzel sok-sok millió forintot. A Farmagro 35 millió forintos árukészlettel várta a vásárlók hadát. Az avatáskor elkerülhetetlen szalagot dr. Mándi Endre földművelődésügyi államtitkár vágta át. A vásárlók számát tekintve, minden bizonnyal rekordmennyiséget árusítottak tegnap. mányi karé), az Egyetem- város kollégiumának igazgatója és helyettese, illetve a dunaújvárosi kar igazgatója. @ MINDENKIT MEGKÉRDEZTEK A bizalmi szavazást az ország minden intézményében más módszerrel bonyolították le, a Miskolci Egyetem a legszélesebb körű nyilvánosságot választotta. Az egyetem tanácsának javaslata alapján született az a döntés, hogy a tanszékeken, az intézetekben, a könyvtárban, valamennyi tudományos műhelyben az ott dolgozó kollektíva, vagyis mindenki, szavazzon A törvényi alap híján ugyanis nem fogalmaztak meg tételes követelmény- rendszert, hanem egyszerűen megkérdezték az ott dolgozókat, hogy bizaloméinál fogadják-e a vezetőket ezután is. Együtt töltött évek, nemegyszer ’évtizedek adtak alapot minden titkosan szavazónak arra, hogy a munkahelyét irányító veze tőt szakemberként, emberként elfogadja-e a továbbiakban is. A tanszékvezetők és intézeti igazgatók ügyében tehát az irányításuk alá tartozó teljes , kollektíva mondott véleményt, a dékáni és a rektori megbízás érvényben maradásáról pedig az egyetemi diplomás munkatársai, a központi igazgatási és gazdasági szervezet vezetői teljes körben nyilvánítottak véleményt. Hétszáz ember adott bizalmat a rektornak, a több, mint 90 százalékos egyetemi tanácsi szavazat— Vajon mire elég ez a pénz? Dr. Ócsai Borbála osztályvezető : — Több mint hatezer searány ennek alapján valóban elsöprő többséget jelent. A megerősített rektorhelyettesek, illetve a tanszékvezetők is 70—80 százalékos arányt könyvelhetnek el. Annak a 16 vezetőnek az esetében, akiket nem választottak újjá, a rektor vállalt garanciát december 31-ig. Megbízatásuk akkor jár le, helyükre nyílt pályázat kiírásával kerülnek új munkatársak. ® AZ EGYETÉRTÉS BIZTOSÍTÉK A' bizalmi szavazás során meghallgatták a diákok véleményét is, és úgy határoztak, hogy az őket legjobban érintő döntés, az új kollégiumi igazgatót és helyettesét kijelölő pályázat elbírálása során még több beleszólást kapnak. Az egyetemen belül egyébként jó visszhangja volt a szavazásnak, annak, hogy megkérdezték az embereket. A magas szavazati arányok pedig az egyetem régi-új vezetői számára a közösségek egyetértését, biztosítékot jelentenek. A napokban egyébként megvitatták a bizalmi szavazást és annak eredményét a felsőoktatásban dolgozók szakszervezetének intézőbizottságával is, és az a döntés született, hogy utolsó aktusként a gazdasági főigazgatót is véleményezni fogják. Akiket nem erősítettek meg, tudomásul vették a döntést. Ami azt jelenti, hogy nem vezetőként, de tudományos fokozatuknak megfelelő munkakörben oktatnak, kutatnak tovább. M — gélykérelem. futott be az idén hozzánk, egynegyedével * több, mint tavaly. Az ötvenhat millió forint azonban nemcsak a rendszeres és az eseti szociális segélyezésre szolgál, hanem ebből kell fedezni más szociális támogatási formákat is, a közgyógyellátást igazolványoktól a mozgássérültek üzemanyagköltség-támogatásáig. Így már nem is olyan tekintélyes ez az összeg, bár hozzá keil tennem: négy éve vagyok ezen a poszton, és ez az a költségvetési tétel, amiből soha nem vettek el, csak adtak hozzá. És még egy fontos tény: a segélykeretet csak és kizárólag segélyezésre használhatjuk és használjuk is fel...» — Ügy gondolja, minden rászoruló eljut Önökhöz? — Nekünk az az alapelvünk, hogy ne kevesen kapjanak sokszor ismétlődő segélyt; hanem minél többen részesüljenek támogatásban. De látni kell: előnyösebb helyzetben van az, aki minden rossz érzés nélkül tud kérni, gátlásoktól mentesen eljár ügyeiben, mint az, aki ma is szégyell segítségért folyamodni, mert nem tudja elviselni, hogy egy egész átdolgozott élet után adományra szorul... Sajnos egyre többen vannak ilyenek, akik a nyomorba csúsznak, holott több évtizednyi becsületes munkájuk nyugdíjából kellene megélniük... — Fel kellene kutatni ezeket az embereket! — Tapasztalataink szerint nem ez a célravezető módszer. Hatékonyabb, jobb, ha felkutatás, győzködés helyett vonzó, sokféle igényt kielégítő, sokszínű támogatási rendszert találunk ki, megfelelően ismertté téve azt. Például a természetbeni juttatások (hagyma-, alma-, burgonya-akció, szénakciő, élelmiszerjegyek, karácsonyi ebédek) ilyen sikeres módszernek bizonyultak. Ha jó a támogatási rendszer, az megmozdítja a segélyre szorulókat, elhozza hozzánk őket. — No de azért egyedül arra építeni, hogy aki jön. jön. aki nem, nem, mégsem lehet... — Természetesen nem. Arra lenne szükségünk, hogy a nehéz helyzetbe kerülő emberekről, családokról valahová egy kézbe fussanak össze az információk. Ha például hozzánk jön valaki segélyért, az igazi hatékony segítség az lenne, ha munkahelyet és más lehetőséget is tudnánk neki ajánlani. Vagy egy alkoholista beteg esetén nem jó a pénzbeli támogatás: valamiféle gyógykezelési, gondozási rendszerben kellene foglalkozni vele. Ehhez az egységes hálózathoz sajnos ma sem az anyagi, sem a technikai feltételek nincsenek meg. — Vannak azonban azért már szép számmal karitatív, segélyező szervezetek "... — Igen, de nem elég szoros az együttműködés, a kölcsönös információcsere. Ezen változtatni kell a közeljövőben. — Ügy tűpik, hogy manapság mindenki túl sokat vár a különféle szociális segélyezési megoldásoktól az ország szegénység elleni küzdelmében... — Az én magánvéleményem: nem lehet szociális segélyekkel megoldani az alacsony bérek, értéküket vesztő nyugdíjak ügyét, a hatékony betegbiztosítási rendszer hiányát. A szociális segélynek nem lehet az a feladata, hogy nyugdíjat pótoljon. Ezeket az ügyeket e körön kívül kell megoldani — így is maradna még épp elég segélyre szoruló, szerencsétlen ember. — Azt ma nem tudhatjuk, mennyi pénz lesz jövőre a városházán szociális célokra. De mi várható még az év hátralévő részében? — Ügy igyekeztünk, hogy maradjon pénzünk az év végére, ezért szándékosan tartalékoltunk. Ügy gondoltuk, nem lehet megengedni, hogy valaki a szeretet ünnepét éhesen, üres asztalnál töltse el... (kiss) (r) Titkosan szavaztak az intézetek, tanszékek Az egyetem révi-új vezetői
