Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)

1990-10-09 / 235. szám

Két látogatás — két tör­ténelmi esemény. Az avasi gimnázium tanulói és tanár kísérőik akkor járlak kint Németországban — az NSZK-ban —. amikor a ma­gyar kormány megnyitotta a határt az Ausztria felé me­nekülő keletnémetek előtt. A németek pedig most jöt­tek el viszonozni a látoga­tást, amikor országaik egye­sültek. Tihamér bácsi! II titkárotok feljelentette az elnököt? Br. Wolfgang Heinemann, a simmerni gimnázium igazgatója és Takács Márta, az avasi gimnázium igaz­gatója e két esemény jelen­tőségéről, a változáshoz fű­ződő reményeikről beszéltek tegnap reggel a németeket köszöntő ünnepségen. Va­sárnap érkeztek, egy hétig lesznek itt: 27 gyerek, há­rom tanár és az igazgató. A mai program Budapest- nézés, este opera. Kirándul­nak majd Aggtelekre, Eger­be. Tokajba, lesz fürdés a barlangban. A német gyere­kek a miskolciaknál laknak, a tanárok itteni kollégáik­nál. A vendégek megismer­kednek az avasi gimnázi­um életével, pénteken az it­teni elsősök „avasi csacsivá” avatásán ők is tiszteletbeli csacsikká lesznek. Képeink a tegnapi közös ünnepségen, illetve egy óralátogatáson készültek. (Herényi Liszló felvételei) Tokaji lavina A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXI!. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1990. OKTÓBER 9„ KEDD ARSn: 4.20 FORINT A szokásosnál több a sárgaság Influenzajárvány nincsen Napjainkban gyakori, hogy környezetünkben sokan meg­hűléses betegségekkel küsz­ködnek. Már-már influenzá­ra kezdenek gyanakodni az állampolgárok. S ugyanez a helyzet a hepatitisszel is: gyakrabban hallunk arról, hogy itt-ott sárgaságos meg­betegedés ütötte fel a fejét. Van-e influenza-, illetve he­patitisz-járvány Miskolcon és Borsodban? Dr. Lévay Viktória, a vá­rosi közegészségügyi szolgá­lat vezető főorvosa szerint influenzajárványról nem tudnak, a körzeti orvosok­nak ezt csak akkor kell je­lenteniük, ha influenzára utaló tünetekkel feltűnően sok beteg jelentkezik. Ilyen körzeti orvosi je­lentés hozzájuk egyelőre nem érkezett. A hepatitiszes esetekről szól­va elmondotta: egy-egy is­kolában előfordult egy-két megbetegedés, ezek általá­ban A-vírusos fertőzések, amelyek pár hetes kórházi kezeléssel teljesen gyógyít­hatók. A betegek közvetlen környezete természetesen gammaglobulinos védőol­tást kap, hogy a betegség ne terjedjen. A Semmelweis Kórház I. fertőző osztályának vezetője, dr. Kolláth Zoltán viszont arról tájékoztatott bennün­ket, hogy az ilyenkor szokásosnál je­lenleg több a sárgaságban megbetegedettek száma Borsodban. Osztályukon most például 44 hepatitiszes beteget ke­zelnek, s tartanak tőle, hogy lassan betelik az 50 ágy. Húsz év óta nem volt igazi nagy járvány szűkebb pát­riánkban, remélhetőleg most sem arról van szó, hogy tö­meges fertőződésre kerülne sor. A megyei Köjál járvány­ügyi osztályának vezetője, dr. Munkácsy Magdolna: ta­pasztalatuk szerint őszi meghűléses, úgyneve­zett grippés megbetegedé­sek jelentkeznek nagyobb számban, ennek semmi köze az inf­luenzához. A közegészség- ügyi és járványügyi szolgá­lat sem jelzett sehonnan influenzás megbetegedést, laboratóriumukba sem ér­kezett igény influenzás ví­rus kitenyésztésére. Az or­szágban sem jeleztek sehon­nan. influenzás járványra utaló helyzetet. Sőt, az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi közleménye sze­rint — amelyet szeptember 27-én kelteztek — Európá­ban sem kell tartani tőle. Jelenleg csupán Argentíná­ból, Buenos Airesből jelez­tek influenzajárványt, ahol az A 2-es vírus oko­zott tömeges fertőződést. A főorvosnő véleménye szerint a szokványos légúti megbetegedések ellen jelen­leg leginkább a réteges öl­tözködéssel, C-vitaminban gazdag gyümölcs- és zöld­ségféle fogyasztásával, s a szabad levegőn való hosz- szabb tartózkodással lehet védekezni. Az influenzafigyelő szolgá­latuk egyébként működik, a körzeti orvosok — ha inf­luenzára utaló tünetek hal­mozódását észlelik — jelen­tik, s a szükséges intézke­dést ez esetben megteszik. A sárgaság gyakoribb előfordu­lását a főorvosnő azzal ma­gyarázza, hogy a betegség a őszi szezonnak megfelelő számban jelentkezett, töme­ges megbetegedésre jelenleg semmi sem utal. (r) Védekezzünk az erdőtüzek ellen Az idei erdő- és mezőgaz­dasági tüzek száma az előző években tapasztaltaknál jó­val több volt. Ez figyelmez; tető jelzés, hogy természeti környezetünk tűzvédelme nem kielégítő. Közös érdek, hogy értékeinket nagyobb hatékonysággal óvjuk, ezért figyelemre méltó a megyei tűzoltóság kezdeményezése. A megyei tűzoltóparancsnokság csütörtökön délután 3 órára a tanácstermébe (Dózsa György út 15. szám) várja mindazokat, akik segítséget tudnak nyújtani munkájuk­hoz. Pártok, egyesületek kép­viselőit, a természetet féltő emberek megjelenését vár­ják. „Bejelentem a T. bizott­ságnak, hogy az I-es sza- vazóhelyiscgben választási félrevezetés, illetve a szava­zópolgárok szabad akaratá­ban történő megakadályozá­sa történt Hetei Péter és társai által. Addig, míg a KDNP bizottsági tag ebé­delt, a szavazófülkében He­tei Péter úr a tollat kivé­ve a szavazépoígároktól, ő és társa jelölte a listán sze­replők neveit, és felhívták a figyelmüket arra, hogy er­ről ne szóljanak senkinek, A szavazópolgárok ezi sérel­mezték, és megfelelő módon nyilvánosságra hozták” — írta szeptember 30-án Bril- ló Antal, a KDNP tokaji tit­kára, s ezzel elindította a lavinát. Ám hogy az kit te­met maga alá, erősen kétsé­ges. Hogy a dolog miként tu­dódott ki, arról Tokajban, a szociális otthonban édeklod- tem. Brilió Antalné részleg- vezető nővér — a keresz­ténydemokrata vezető fele­ségéről van szó — úgy nyi­latkozott, hogy a választás vasárnapján a gondozottak beszélgetésére lett figyelmes. Arról panaszkodtak, hogy a szavazásnál nem adtak tol­lat a kezükbe, s a „postalá­dába” sem ők dobták be a borítékot. Brillóné azt állí­totta, nem tőle szerzett tu­domást a férje a történtek­ről. (Tény viszont, hogy egyik ápolónő társával jegyzőköny­vet vettek fel gondozottaik beszámolójáról.) Minden­esetre a férj tudomására ju­tott a dolog, s megírta a fentebb már idézett bejelen­tést. Hetei Péter és társa, Ki- szely Zsuzsa, egy pillanatig sem tagadott, amikor a rész­leteket firtattam. Valóban, segítettek két hölgynek, mert azok ezt igényelték, tanács­talanok voltak. De csak a törvény adta jogukkal éltek, erre lehetőséget adnak a sza­bályok — így a két megtá­madott, akik közül Hetei úr azt is rendkívül sérelmezi, hogy úgy állították be a tör­ténteket, mint valamiféle Kommunista manipulációt. Márpedig ő mindig is a Kis­gazdapárt tagja volt, másho­vá sosem lépett be — jelen­tette ki ünnepélyesen. — Nézze, 220 gondozottunk van — mondta a szociális otthon vezetője, Wassermann Gyuláné. (Arcán mélabús mosoly. Immár a harmadik újságírónak meséli, ő hogy is látja a helyzetet, s még csak kora délután van.) — Az egyik épületünkből ket­ten, a másikból 12-en akar­tak elmenni szavazni. A gon­dozottatok tájékozatlanok. Nem ismerik a helyi ügye­ket, hiszen az egész megyé­ből kerülnek hozzánk az em­berek. Nem is szívesen be­szélnénk előttük politikáról, nehogy azt mondhassa bárki, hogy befolyásoljuk őket. Amelyik pártképviselő ei akart jönni az idősekhez, azt beengedtük. A keresztényde­mokraták voltak csak itt. A gondozottatok ebben a vá­rosban gyakorolják a válasz­tójogukat. Aki szavazni ké­szült, eimehetett, egy nővér kísérte át őket. A választási bizottság már a bejelentés napján ott járt a szociális otthonban. Itt derült ki, hogy egy 66 éves férfinak, Puklus Gyulának is van panasza. Szót válthattam vele, s ne­kem is hasonlóan adta elő a históriát, mint a választási bizottságnak. Megkapta a szavazólapot, amit — s ő is megerősíti, hogy így lehetett — látván a tanácstalanságát, valaki kivett a kezéből, s ki­töltötte úgy, hogy őt meg sem kérdezte az illető, kinek a neve mellé ikszeljen. Így nem tudja, kit támogatott, hiszen el sem olvashatta, miféle neveket nyomtattak a papírokra. — Tetszik ismerni a jelöl­teket? — kérdeztem tőle. — Nem, egyiket sem. — Akkor kit választott volna? Miért ment el sza­vazni? — Mentek a többiek, men­tem én is... ■ ■ A tokaji választási bizott­ság méltányolta a panaszt, s abban a szavazókörben minden egyes jelölttől levon­tak egy szavazatot. S hogy ki vehette ki Puklus bácsi kezéből a cédulát, azt a sza­vazatszámláló bizottság, a helyi választási bizottsággal együtt ’ a minap igyekezett rekonstruálni a tokaji város­házán. Fáj nekik ugyanis, hogy időközben országos ügy kerekett a dologbol — több újság cikkezett róla —, jól­lehet, állításuk szerint kíno­san ügyeltek rá, nehogy va­lamilyen utólag támadható dolog történjék a szavazófül­kéknél. Vizsgálódásukról nyilatkozatot készülnek ki­adni, hogy ezzel állítsák helyre a becsületüket. A szociális otthonban ké­szített egyik jegyzőkönyvben említés történt egy magas, szemüveges férfiról. Ilyen csak egy akadt a városházán összegyűltek között: Cziglédi Tihamér, aki a KDNP tiszte­letbeli elnöke a településen. Nem is tagadja, hogy segített egy férfin azon a vasárna­pon. De az ő előadásában úgy hangzik a történet, hogy az illető e szavakkal állított be: a kereszténydemokraták­ra akar szavazni. Csak segí­tett neki, megmutatta a meg­felelő rubrikát. — Ne haragudj, Tihamér bácsi! — szólt közbe, ezt a verziót hallgatva a jelenle­vők közül egy fiatalabb férfi. — Hogy is van akkor ez ná­latok? A titkárotok feljelen­tette az elnököt? A kérdés egyelőre költői maradt. Brilió úr házánál hiába csöngettem. Senki sem nyitott ajtót. Állítólag bete­geskedik, kórházba kellett mennie. Bujdos Attila A környezetvédelemért Miskolci mérnökiroda A Környezetvédelmi Mi­nisztériumtól megkapta az alkalmazási engedélyt az a kft., mely hazánkban egye­lőre egyedülálló minőségben vállalkozik szennyvizek és szennyvíziszapok nehézfém- leváiasztására. A hír jelen­tőségét remélhetően nem­csak a szakemberek ismerik fel, hiszen például a galván- iszap elhelyezésének problé­májáról talán már minden­ki hallott. Különböző krómozási és nikkelezési eljárásoknál egyelőre kiküszöböihetetie- ! nül keletkező nehézí'emtar- talrnú iszapok, a diótgyár- tásban, a vegyiparban szin­tén halmozódó, különböző összetételű iszapok egyelőre közkifolyókba, utak melletti i árkokba, jobbik esetben az aszódi veszélyes hulladék tá­rozóba jutnak. A környeze­tet szennyező és veszélyesen mérgező nehézfémtartalmű iszapok jelenleg még bioló­giai lebontással és égetéssel nem semmisíthetők meg. nem alakíthatók át veszély­telen anyagokká. A „METAPAN” szer és eljárás mindenfajta szenny­vízben található oldott ne­hézfém és más szervetlen szennyeződés eltávolítására alkalmas. A Montavid Mér­nöki Részvénytársaság iro­dája egyelőre Budapesten kívül Miskolcon található meg. Talán nem volt vélet­len a terület kiválasztása, ha a térség környezetvédel­mi gondjait végiggondoljuk. Kitűnő lehetőségek nyílnak eljárásuk minél hamarabbi és szélesebb körben való el­terjesztéséhez. Kádas Zoltán termékmenedzsertől a na­pokban tudtuk meg, hogy eddig engedély hiányában sehol nem vezethették be eljárásukat, azonban számos, kutatóintézetekben végzett vizsgálat igazolja, hogy nagy jövő áll az új szer előtt. Az eljárás alkalmazásá­val 25—30 százalékos költ­ségmegtakarítás érhető el a jelenlegi egyetlen megoldás­sal. a tárolással szemben. A mérnökiroda szakemberei­nek azonban nem csupán a METAPAN ^gyártása a vég­ső céljuk, hanem jelenleg is keresik a megoldást, hogyan lehetne újrahasznosítani a kivont, az ipar számára ér­tékes fémeket, vagy hogyan lehetne végképp megsemmi­síteni őket. (n. zs.) Németek vhzont­láto^atása az avasi gimnáziumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom