Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)

1990-10-06 / 233. szám

Duliátok, forintok színtiszta aranybál Á bodrogolaszilelet • Ma iiban ki sem fejezhető • II vizsgálat még tart Az aradi vértanúk kivégzésének helye. A világosi vár előtti téren emlékoszlop mutat­ja, hol áldozta életét a kilenc tábornok. Nemzeti gyásznap — A történet számunkra május vcjréu iv ! . t.r11 el. Akkor keleseit t-' bennün­ket a múzeum5 Lv.ráti kör egyik lelkes numizmatája. szenzációnak számító érmé­ket szedve elő zs'-V-böI. A XVI. századból szármázó három aranypénz olyannyi­ra aranynak bizonyult, hogy kar'than ki sem fejezhető az értéke! — Fehér József, a Sátoraljaújhelyi Múzeum igazgatója először még sze- re”f‘sés véletlennek tekin­gette. hogy ezek az érmék hozzájuk kerültek. Ám jó •. ''rtny hónappal az eset után már annak örvend, hogy a numizmata és kollé­gái gyanakvóbbnak bizo­nyultak nála. Ahol három van. ott többnek is kell lenni! — feltételezték, s az idő őket igazolta. Mint kiderült, a három érmét egv húsz év körüli fiatalember kínálta föl el­adásra. aki traktorosként dolgozott a Bodrogolaszi ha­tárában lévő Kánok-dűlő környékén. Igencsak elcso­dálkozott, amikor, mint a mesében, egyszer csak az eke fémdarabokat fordított a napvilágra. Amikor job­ban megnézte, akkor látta, hogy ezek bizony régi pénz­érmék. Elmondása szerint, próbált keresgélni még a közelben, hátha többre is ráakad, de nem járt sze­rencsével. így hát egy ideig őrizte, mejd 20 ez'.i forin­téi"- fe'a.k'nlotta az egeiket rr. --sót '*;•» a ivú.eum ei ?yű.i tőjének ... Mára bizonyított, hogy a fiatalember a tr: rébe illő e ci mesébe illő körítéssel tálalt-' a valóságban ->zoh- ban ,-inrien másként tör­tén' \ múzeum munkatár­sai iim ?n:- fémkeresővel in dúltak a Határnak, ahol a fia'alember megmutatta az* a bizonyos helyet. Azonban rozsdás szö'te'-en és vajdá­ra’-okon kívül nemigen ta- lál'ak más*-. Remén'-kedve az rt. m g IHh’r'-XitetHl: a fa­luban. hogy bárki, bármi­lyen értéke! is tálál a föld ben. az bizony nemzeti kincsnek 'számít. Ez sem ha­totta meg azonban az embe­reket, így a múzeum nem feszegette toyébb az .ügyet, kezdték szórványleletként minősíteni az érméket. Nem kellett azonban sokáig ab­ban a hitben élniük, hogy melléfogtak, ugyanis június közepén a sárospataki mú­zeumtól egy darab, s a már említett traktorista ifjútól további 39 aranypénz került a múzeum birtökába! Ez már nem lehet véletlen — gondolták a muzeológusok. Hiszen az érmék kora 1438- tól kezdődően, csaknem száz évet ölel át. szépen jelezve az uralkodóváltást: Albert, Mátyás, II. Ulászló. II. La­jos, I. Ferdinand, János n é: léke aranyforintjai éppúgy meg­találhatók voltak közöttük, mint az Ausztriából. Ka- rinthiából származó Ferdi- nand-dvkátok, illetve a salzburgi Ernest dukátok. Páratlan le'etékd ... Csak­hogy. akinek ilyen kincse '-olt. ötven aranynál többet dughatott el menekülés köz­ben a földeken azokban a í.örpkvészes időkben... — feltételezték ismét csak gya­nakvóan a szakemberek. így hát a rendőrségen ismeret­len tettesek ellen tettek fel­jele '"Mt. Ezek után már peregtek az események: házról házra jártak a faluban a rendőrök és a múzeum emberei. Hol szivarzsebből, hol féltve du­gott helyről kerültek elő — leginkább egyenként — az érmék. Nyilvánvalóvá vált, hogy a traktorista fiatalem­ber két barátjával osztozott csaknem kétszáz pénzen. Volt, amit elkótyavetyéltek néhány száz, ezer forintért, akadt, hogy „jo szívvel” ajándékba adták, de a leg­többet műkincskereskedők vásárolták meg. Egyikük je­lenleg is letartóztatás alatt van, bár valószínű, hogy már régen külföldre kerül­tek az általa közvetített ér­mék. összesen ugyanis csak 78 darabot vizsgálhattak a nümizmatikusok, bár ez is egyedülálló leletnek minő­sül. Ha a fiatalemberek azonnal beszolgáltatják, a találói jutalom többszörösét kapták volna annak, mint amennyiért túladtak rajtuk. Egyes darabok ugyanis el­érik a 45 ezer schillinges árat, de még a „legértékte­lenebb” is 25 ezer forintba kerül. Remélhetően a nyo­mozás során több tucattal bővül majd a ráér ismert kollekció, s mielőbb ellen­őrzött és védett körülmé­nyek között a látogatók is megismerkedhetnek velük. Feher József, a Sátoraljaúj­helyi Múzeum igazgatója egyelőre nem tudja meg­mondani, hogy hol állítják ki majd a feldolgozott anya­got, de reméli, hogy ha csak egy része is, de a múzeu­mukban kap helyet. Különös fintora a sorsnak, hogy míg az aszálykár a mezőgazdaság számára ha­talmas gondokat okozott, addig a leletek előkerülése éppen ennek köszönhető. A bodrogolaszi határ árterét ugyanis valószínű, hogy év­tizedek óta első alkalommal, ez évben tudták kétszer fel­szántani. A csapadékhiány­tól szenvedő föld így vetet­te ki' magából az évszáza­dokig féltve őrzött kincset. , Nagy Zsuzsanna Immáron 140 esztendeje an­nak, hogy évről évre — elein­te titokban, majd nyíltan - 1849-ben Aradon kivégzett bá­tor katonai vezetőit gyászolja Magyarország. A jelképes nemzeti gyász­szalag 13 nevet tartaimaz, a kegyeletes hagyománytól el­térően azonban többre em­lékezünk: A német katona­családból származó Ormai (Auffenberg) Norbert ezre­dest augusztus 12-én végez­ték ki Aradon. Október 6- án követte őt a halálba az abaúji származású magyar nemes, Dessewffy Arisztid tábornok, Nagysándor Jó­zsef tábornok. Torok Ignác tábornok, gr. Vécsey Károly tábornok; a honvédsereg né­nié'.—osztrák főtisztjei, Au­lich Lajos, Láhner György. Schweidel József (polgár; származásúak), Leiningen- Westerburg Károly főnemes (az angol királyi család ro­kona), Ernst Poeltenberg lo­vag, két elmagyarosodott örmény, mindketten neme­sek (Kiss Ernő és Lázár Vil­mos), egy szerb (Damjanich János) és egy horvát (Kné­zich Károly). Ugyanezen a napon állt a kivégzőosztag elé az első felelős minisz­terelnök, gr. Batthyány La­jos a pesti Újépület udva­rán. A sort Aradon, októ­ber 20-án Kazinczy Lajos folytatta, majd 1850. febru­ár 19-én Ludwig Hank ez­redes (osztrák polgári szár­mazású) nyakát illesztette hurokba Aradon a hóhér. A megtorlás azonban nem­csak katonákra, polgári sze­mélyekre is lesújtott a leg­szigorúbb büntetéssel. Sőt eljárás indult a császári-ki­rályi hadsereg olyan 24 tá­bornoka ellen is, akik már 1848-ban lemondtak a ma­gyarországi katonai szolgá­latról, s közülük többen évekig raboskodtak. Sokak­ra „kegyelemből” halál he­lyett egy-két évtizedes bör­tön várt. A törzstisztek kö­zül kevesen szabadultak (az emigráltakat kivéve) börtön nélkül. Miskolc szülöttei kö­zül Bárány Sándor őrnagyot Aradon tíz esztendőre ítél­ték (ót év múlva kegyelem­mel szabadult). Mezey Ká­roly ezredes 18 évet kapott; 7 év múlva kegyelemmel szabadult. Pa’óczy Tamás őrnagyot később, a függet­lenségi mozgalomban való részvétele miatt. vetet: ék várfogságra (1853—1857 kö­zött); kiszabadulva az itá­liai magyar légióban tevé­kenykedett. Kazinczy Lajossal egy na­pon végezték ki — Pesten — a lengyel herceget, aki honvéd őrnagyként szolgált a magyar honvédseregben, Mieczyslaw Woronieckit. Az események résztvevő­je, Jókai írói tolla tudta igazán megörökíteni a ma­gyar csodát: hadnaL okból, századosokból profi tábor­nokokat és jól képzett ha­dakat verő főtisztek terem­tek hetek-hónapok alatt. A 19. század második leiének magyar elitje szinte kivétel nélkül szolgált a honvédse­regben. Ki tisztként, ki köz­katonaként. A nemesség, amely lemondott előjogai­ról, sokkal lelkesebben és eredményesebben, nagyobb számban harcolt, mint mi­kor a napóleoni időkben er­re paranccsal kötelezték. Az Aradon kivégzettek egy ré­sze még törve is alig be­szélte a magyart, többségük nem volt magyar származa- ' sú, mégis a magyarság ügye mellé áliíak, s ha kellett, saját nemzetiségükkel is szembefordultak! A megtorlás a korabeli vi­lágban példa nélkül álló volt. Sem a kor politikusai, sem a későbbi idők történé­szei nem találtak rá felmen­tő magyarázatot. Ez az ország, amely any- nyi vértanút vesztett, any- nyi katasztrófa érte, 1849. október hatodika halottait nem képes elfeledni — több mint 140 esztendő múltával sem. A legidillibb Ferenc Józseí-i időben is ko­mor tömegek feketéllettek ezen a napon évről évre a Batthyány-örökmécsesnél Pesten. Nem felejtettek, nem feledték Kossuthot, s még­is megértették, hogy nem lehet csak a bosszúnak, a gyásznak élni, az önmarcan- gölás és bűnbakkeresés nem lehet egy nemzet, egy or­szág egyedüli és legfőbb életcélja. A távollétükben felakasztottak hazatértek, amikor hazatérhettek, s ki miniszterelnökként (gr. And- rássy Gyula), ki .mérnök­ként, ki vállalkozóként, ki -i közigazgatás embereként (br. Vay Lajos, Borsod vár­megye főispánja) az új, mo­dern ország építésének szol­gálatába szegődött, A ool- gár csakúgy, mint a főne­mes. Vök aki megbocsátott Ferenc Józsefnek és fátyolt borított a múltra, volt aki csak megtűrte — mert mást nem tehetett — az uralmát. A lényeg, hogv az egész nemzet lázasan tevé­kenykedett —. s nem ered­ménytelenül — az ország érdekében. A nemzeti gyász napja ne legyen a letargikus szomo­rúság, sebeink mutogatásá­nak napja. Magvarország földjét nem azért öntözte több mint egy ezredéven át vértanúink ezreinek drága vére, hogy utódai alatt — békében — összeroskadjon. Próbáljuk együtt építeni a jövőt! Új telefonszámon a lakosság szolgálatában. 0O< sloxi Autókölcsönző Miskolc, Marx u. 6-8 Telefon:70-754 OQanMM ©Taxi TAXIRENDELÉS: 70-222 CENTRUM-HÉTFŐ AJÁNLATUNK, 30%-es engedménnyé! Egyes női harisnyanadrágok. ★ RENDKÍVÜLI kedvezmény október 8-án és 9-én. A férfi-, fiúkonfekció-osztályon 10 000 Ft feletti vásárlásnál 20% engedményt adunk. VÁRJA ÖNT A CENTRUM MISKOLCI j|t Áruházát nyit Mályiban az Agrolter. Október 10-én 14 órától a Farmagro Mezőgazda sági és Műszaki Aruház 35 millió forintos árukészlettel, valamint azon a héten jelentős árer reményekkel csábítja ide a vásárlókat. A termékskálájukon mezőgazdasági és egyéb ki:cj'.pék, .növényvédő szerek, műtrágyák, különböző gépalkatrészek szerepelnek. A Lada- alkatrészektől a különböző kivitelű tapétákig nagy a választék. Az áruház előtti parkoló­iján száz gépkocsi tud egyszerre várakozni. Dr. Csorba Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom