Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)
1990-10-03 / 230. szám
Azt mondja a vb-titkár: » , !l I ! t'l % Egy ideig még párhuzamoson, egymás mellett kénytelenek alkalmazni a hagyományos és a legkorszerűbb technikát, technológiát a Borsodi Nyomdában is. A korszerű fényszedö rendszer kezeléséhez helyben szerveztek tanfolyamokat, amelyet elvégzett Veress Lászlóné is (bal oldali kép). De sok kiváló szakember dolgozik a hagyományos Linotype-szedogépeken, mint például a jobb oldali képen látható Tóth Zoltánné. A nyomdában többen elsajátították a legkorszerűbb számítógépes tördelőgép kezelését is. Ehhez viszont Bécsben kellett tanfolycmot végezni. Az idén és jövőre elsősorban a könyv, ezen belül a tankönyvgyártás korszerűsítésére, fejlesztésére törekednek a Borsodi Nyomdában. (Cikk a 3. oldalon.) Szobán Gabriella felvételei Ha a Bükk is kaphatna biohumuszt Miről mesél a bécsi erdő? Aggódva, de nem tétlenül figyeli Uct osztrák kutató, dr. Gemüt Graefe cs dr. Marta Felsenreieii, hogy „mit mesél a bécsi erdő?” Sajnos a fák aggasztó pusztulásáról beszélnek. A Forsehvngsstelle für Bioenergie Kutató Intézetben komoly kísérletek folynak, hogy mentsék, ami menthető, s megadják az erdőnek, ami neki jár. De teljes egészében kizárják, hogy műtrágyákkal pótolják a hiányzó tápanyagokat. Ezek ugyanis a vizek további nit- rátosodásához vezetnének. A megoldás a kutatók szerint a természetes anyagokban rejlik, s az eddigi kísérleteik azt igazolták, hogy a ezőlőpréselésből, valamint a sörgyártásból visszamaradt melléktermékekből kitűnő komposzt készíthető. Hiányzott viszont a „repertoárjukból” a biohumusz, amelynek gyártási technológiájával a miskolci Agirt Rt. jóvoltából a megyénkben ismerkedtek meg. Meg is vettek már belőle 1.8 tonnát, s ettől az egyik legjobb eredményt remélik a bécsi erdő pusztulásának megakadályozására. A korábbi alaokísér- letek kicsihen ugyanis bebizonyították. hogy a biohumusz tudja legjobban biztosítani a talaj heterogén- összetételét. Megfigyelték egyébként azt is, hogy az így feljavított területeken csökken az ivóvíz nitráttartalma. A kutatók beszámoltak még egy érdekességről, miszerint Ausztriában már kifejlesztettek számos gyógy- szerjellegű humuszkészítményt, amit a legkülönfélébb betegségek megelőzésé; re, de gyógyításra is kitűnően alkalmaznak. Hazánkban az elmúlt évek nagv biogiliszta-tenyésztési inváziójának számos gazdasági kudarca megkérdőjelezte a kis jószágok hasznosságát. Sajnos, a humusz is előbb lett próféta a szomszédban. mint itthon. Ám Csoba Tamás, az Agirt Rt. elnök-igazgatója azt reméli, hogy a debreceni és a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel folytatott kísérleteik a gyakorlatban is kamatozta ihatok lesznek az osztrák partnerekkel közösen. A környezetvédelmi alapból bizony nem ienne haszontalan arra áldozni, hogy a Bükk is kaphasson a biohumuszból egy kis éltető utánpótlást. O. E. Féríinap, dél amerikai lányokkal A Vasas Művelődési és Oktatási Központ hatodik alkalommal rendezi meg férfinapját. Nagyon valószínű. hogy az országban egyedülálló ez a program, amelynek — mint elnevezése is mutatja — főszereplője a teremtés koronája. A férfinap e hó 12-én (pénteken) lesz. az est há- ziasszom a Kertész Zsuzsa. A program "ócskán átnyúlik a szombatba, hajnali , 4-ig tart a tánc. Tánc a rendezvény nyitószáma is. de nem a vendégeké, hanem dél-amerikai táncosoké. (Akik az est folyamán több alkalommal is teliépnek.) Férfinap ide, fér- fmap oda. a divatbemutatón női ruhák lesznek láthatók. Már csak azért is, mert ha egyszer a férfiaké ez az este, természetes, hogy női fehérneműk és viselőik vonuljanak a színpadon. Az éjjel 11 órakor esedékes Teremtés koronája-vá- lasztás előtt Túri Lajos, majd a Metal Ladyként ismert Bíró Ilona szórakoztatja a közönséget. Éjfélkor tombola. II rendszervállás wall az iplézés nem sirtkt A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 230 SZÁM 1990. OKTÓBER 3., SZERDA ÁRU: 4.20 FORIRBST Minap a rádióban polemizáltak azon. hogy mi lesz, ha János bácsi bemegy a tanácsra, ahol közlik vele: most nem tudják elintézni az ügyét, mert rendszerváltás van. Élcelődéstől mentesen is sokaknak eszébe jut azonban ma. hogy tekintettel a választások újabb fordulójára — azaz a „se ilyen, se olyan” közigazgatási hatalmi állapot állandósulására —, most mi lesz a folyó ügyek intézésével? Lapunk tegnapi számában már megírtuk: amíg nincs új önkormányzati testület, addig a városi tanács végrehajtó bizottsága viszi az ügyeket,, helyén marad a polgármester megválasztásáig a tanácselnök is, valamint a vb-titkárnák is ki kell várnia a jegyző kinevezését. Dr. Juhász Józseftől, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárától az átmeneti állapot részleteiről érdeklődtünk. — Ez az átmeneti állapot nem azonos azzal a helyzettel. amikor még a városi tanács testületének nem járt le a mandátuma. Most ugyanis a városi tanács végrehajtó bizottsága ügyvezető bizottságként viszi tovább a város azon ügyeit, amelyeket a mindennapi élet zavartalanságának biztosításához nap mint nap in.tézni kell. Nem születnek tehát döntések hosszú távra. Feltehetően október első harmadában összeül a városi í tanács végrehajtó bizottsága. azaz gyakorolja hatáskörét még a választások második fordulója, azaz október 14-e élőit. Egyébként többször is ősszé lehet hívni a bizottságot, ha szükség lenne rá. — Lehet-e arról valamit tudni, hogy ezen a vélhetően utolsó ülésen milyen ügyekről lesz szó? — Minden bizonnyal ki kell neveznie a bizottságnak azokat a kórházigazgatókat, akiket mostanában választott meg munkahelyük kollektívája. De valószínűleg napirendre kerül a lakáshoz jutók pénzügyi támogatási rendszerének keretében egy ú.iabb névsor is. azaz további családok kaphatnak segítséget. — Mikor várható az új önkormányzati testület alakuló ülése, mikor lesz polgármestere a városnak? — A választások második fordulója, azaz október 14-e után 15 nappal '■össze kell ülnie az új önkormányzati testületnek. Ezen az ülésen polgármestert is kell választaniuk. A jegyzőt nem választják, hanem kinevezik. Ma úgy tűnik, hogy valószínűleg azt a változatot fogadja el a parlament, miszerint pályázatot- kell kiírni erre a posztra. — Visszatérve alapkérdésünkre: ha ma bemegy valaki a tanácsra ügyfélként, elutasíthatják-e azzal, hogy rendszerváltás miatt az ügyintézés szünetel? — Szó sem lehet róla. A i tanácsnak zavartalanul el kell látnia hatósági felada- ' táit, ez törvényben foglalt kötelessége. Elképzelhető, hogy kisebb falvakban — ahol például ma' sincs betöltve a vh-titkári állás, hiány van az ügyintézőkben, — ez a mai helyzet megállíthatja az ügyek intézését. De itt, Miskolcon ez nem fordulhat elő; az ügyintézésre vonatkozó törvényi határidők továbbra is érvényben vannak! (k—ó) A választási fiaskó oka: iányzik a civil társadalom Eredménytelen volt az elmúlt vasárnap az önkormányzati választás. A következő fordulót október 14. re tűzte ki az Országos Választási Bizottság. A miskolci választási bizottságtól megkapta szerkesztőségünk a legutóbbi voksolás jegyzőkönyveit. Mi arra kértük dr. Pankucsi Márta jogász-szociológust, hogy elemezze az adatokat. — Ahhoz, hogy értelmezni lehessen a választások eredményét, abból kell kiindulnunk, hogy mi lesz a helyhatóságok feladata és szerepe. Az adott településen élő emberek különböző érdekeit kell majd érvényesítenie, a konfliktusokat kezelnie. A helyhatóságra vár, hogy döntéseivel a település életét irányítsa. Vagyis az önkormányzatok igencsak befolyásolják majd a sorsunkat. Ez pedig lényeges változást jelent a tanács- rendszerhez képest. Mert, mint tudjuk, eddig alapvetően az országos és a megyei központok irányítása érvényesült a helyi ügyekben is. Ügy tűnik, ezt a lényeges különbséget egyelőre nem ismerték fel a választók. Nem jöttek rá, hogy a saját bőrükre megy a mostani szavazás. Egyáltalán nem mindegy, hogy kik ülnek rnajd a helyhatóságban, s mit csinálnak ott. De vannak más okai is, hogy olyan kevesen járultak az urnák elé. — Miféle okokra gondol? — Ahhoz, hogy az emberek értelmét lássák, hogy az érdekük érvényesítésére ők maguk válasszák meg a képviselőjüket, arra lenne szükség, hogy ezeket az érdekeket, a törekvéseket már előzetesen is egyeztessék a társaikkal. Erre, az ilyen beszélgetésekre lennének alkalmasak a kávéházi, a kocsmai törzsasztalok, a klubok, az egyletek, a területi, a szakmai, a szabadidős szerveződések. Vagyis amit összefoglaló néven civil társadalomnak szoktunk nevezni. Ez az, ami rettenetesen hiányzik a mai magyar társadalomból. S, hogy nincs civil társadalmunk, szerintem ez a döntő oka annak, hogy alig mentek el az emberek választani. Hiszen e civil társadalom köreiben tudták volna megismerni és kiválasztani a saját soraikból, akiket alkalmasnak ítélnek önnön kép viseletűkre. Hogy ez így lehet, ezt látszik igazolni a tény: a kisebb településeken, ahol a civil társadalom hiányát legalább részben pótolják a rokonsági, szomszédsági kapcsolatok — amelyek átszövik a falvakat, községeket — sokkal többen voksoltak. — Ahol érvényes volt a szavazás, igen sok független jelöltet választottak meg. Mi erről a véleménye? — Valóban feltűnő, hogy igen magas arányban jutottak be független jelöltek a testületekbe. De ez is ösz- szefügg azzal, amit eddig mondtam. Hiszen azt mutatja, hogy a politikai pártok nem pótolhatják a civil társadalmat, nem váltak a különböző csoportok érdekeinek érvényesítésére igazán alkalmas szervezetté. Ez a magyar társadalom legutóbbi hónapokban tapasztalható sajátos fejlődésének az eredménye. Hiszen normális társadalmakban először kialakul a civil társadalom, vagyis az emberek létrehozzák a már felsorolt köreiket, klubjaikat. E szervezetek előbb- utóbb politikai úton is érvényesíteni akarják érdekeiket, tehát pártosodnak. E pártok pontosan tudják, hogy miféle érdekeket képviselnek, s hogy e képviseletben valójában kiknek a támogatására, szavazatára számíthatnak. Ismétlem, nálunk ez nem így történt. Előbb jöttek létre az állampárttal szembeszálló új pártok, s a civil társadalom szerveződésének még most is igen kevés jelét tapasztaljuk.' — Hogyan látja a választás miskolci eredményeit? — A parlamenti pártok közül az ellenzék több szavazatot kapott a listán, s jobb helyet ért el az egyéni választókerületek oen is, mint a kormánypártok helyi szervezetei. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy az emberek a mindennapi életükben nem igazán érzik, hogy megtörtént volna a rendszerváltás. Az őket leginkább foglalkoztató kérdésekre — mint amilyen mondjuk a munka, a megélhetés — a tavaszi választások óta nem kaptak megnyugtató választ azoktól, akiket hatalomra segítettek. Ezért most vagy az ellenzéket támogatták, vagy el sem mentek szavazni. Az persze nagy kérdés, hogy aki szavazott, milyen alapon, milyen szémpontok szerint ruházta rá valamelyik pártra a bizalmát. E pártoknak ugyanis gyakorlatilag csak a parlamenti frakcióit látjuk, ezek szereplése befolyásolhatja a választók véleményét. Valószínűleg a Fidesz is annak köszönheti mostani előretörését, hogy képviselőcsoportjuk törvényhozási szereplését sokan tartották rokonszenvesnek. — Mi vár ránk a következő fordulúig hátralevő két hétben? — Dőreség volna azt mondani, hogy alapvető gondunk, a civil társadalom hiánya, megoldódhat 14 nap alatt. Az a baj, hogy a következő fordulóban igen kevés szavazattal is képviselő lehet bárkiből. Olyanok is bekerülhetnek, akikről utóbb derül majd ki, hogy nem képesek a lakosság jelentősebb csoportjainak érdekét megfogalmazni, illetve nagyon fontos lakosság; érr dekek képviselet nélkül maradhatnak a majdani miskolci önkormányzatban. Óriási tehát a pártok felelőssége. Jó lenne, ha a következő fordulóig a személyes sorsunkhoz kötődő elképzeléseiket részletesen, konkrétan is kifejtenék, hogy jól választhassunk október 14-én. Jól kell választanunk. Egy ekkora városban, mint Miskolc, igen súlyos konfliktusok várhatók a jövőben. Márpedig közös érdekünk, hogy ezekre a képviselőtestületben, s ne az utcán, polgárháborús módon szülessen „megoldás. (bujdos)
