Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-24 / 222. szám

♦ Üj Ginbe Színház épül. összesen 120 ember tartja Londonban azt az óriásplakátot, amelyet egy amerikai művész rajzolt meg. egy 1623-ban készített metszet után. Az ere­deti metszeten Droeshnut ábrázolta William Shakespeare-t, a nagy angol drámaírót. Gor­don Schwontkowski plakátját azon a helyen terítették ki, ahol az új Shakespeare Globe színház épül majd. A Gyermekvárosban Gazdasszony képzés Háztartási munkaszervezés, pénzgazdálkodás, piacismere­tek, felkészítés a családi élet­re, gyermeknevelés, egészsé­ges életmód, környezet-esztéti­ka, lakáskultúra témaköreit jelöli meg annak a tanfolyam­nak, ameiy október elsején in­dul a miskolci Gyermekváros­ban. Az itteni tapasztalatok és a külföldi tanulmányutakon szerzett ismeretek alapján készítette el a gyermekvá­rosi alkotó szakmai munka- közösség a kétéves gazdasz- szonyképző tanfolyam tema­tikáját. A cél: a nevelőott­honban élő fiatalokat meg­ismertetni az úgynevezett családellátó ismeretekkel, a háztartásban rájuk váró fel­adatokkal. A tanfolyami foglalkozá­sok vezérfonala a család. A család, amely legfá.jobban hiányzott, hiányzik a gyer­mekvárosi fiataloknak. 16— 18 éveseknek szervezik a gazdasszonyképzőt, a tervek között szerepel, hogy a volt növendékek, sőt, a városból jelentkezők részére is folya­matosan indítanak kurzuso­kat. A tanfolyam(ok) hallgatói félévenként bemutatót tarta­nak az elsajátított ismere­tekből. A Miskolci Nemzeti Színház és mozgás-stúdiót ül A stúdióban az oktatás októbertől a jövő év májusáig tart, 15-19 éves fiatalok jelentkezését várjuk. Akik szeretnének részt venni a foglalkozásokon, nevük, életkoruk, lakcímük feltüntetésével, rövid életrajz kíséretében jelentkezzenek - írásban - a színház titkárságán, szeptember 28-ig. Színházunk postacíme: 3501 Miskolc, Pf. 113. KEDDEN ESTE 10-TÖL A diszkóbárban fellép FLIPPER ÖCSI A KUPOLA (a tapolcai strandbejárat fölött) egész évben várja vendégeit Nyitva: 20 órától hajnal 4-ig { léli Tárlatra küldött alkotások A kialakult hagyományokhoz híven, páros esztendőkben rendezik meg a Miskc'ci Téli Tárlatot. A Képzőművészek Észak-magyarországi Területi Szervezete, a Miskolci Galéria és más intézmények által két­évenként meghirdetett kiállí­tásra az idén a Borsod, He­ves és Nógrád megyékben élő és alkotó művészek közül 74- en 267 alkotást küldtek be. A hivatásos művészek mellett az idén lehetőséget nyújtottak a megfelelő szín­vonalat elért, öntevékenyen képzőművészettel foglalko­zók bemutatkozására is. A beküldött alkotások zsű­rizése megtörtént. Ennek alapján a december elsején megnyíló Téli Tárlaton 61 művész 127 alkotása kerül közönség elé. A mőfajonkén- ti megoszlás szerint ebből 44 grafika, 49 olajfestmény, 25 a szobor és 9 az iparmű­vészeti alkotás. A zsűri döntése alapján grafikákból és festmények­ből a beküldötteknek mint- felét. szoborból csak­valamennyit, míg az egy nem iparművészeti alkotásoknak alig egyharmadát mutatják be. Mint a korábbi években, az idén is a díjzsűri dönté­se alapján jutalmazzák a legjobb műveket. Miskolc régi iskolái 1. Fráterből Földes Az elmúlt évszázadok folya­mán Miskolc szerepelt már a köztudatban kereskedőváros­ként - sőt, egy időben 999 csiz­madia városaként is -, e sza­zad elejétől kezdve, pedig egyre inkább nagyüzemekkel teletűzdelt iparvárosként emle­gették (emlegetik), országszer­te. Miskolc nem az iskoláiról volt nevezetes, soha, semmi­lyen fórumon nem hangzott el, hogy Miskolc - iskolaváros. Ilyen értelemben nem veteked­hetett Sárospatakkal, Debre­cennel, Pápával vagy Péccsel, hogy csak egy pár települési említsünk. A töiténelem folya­mán valahogyan úgy alakult, hogy nem volt „sikk" Miskol­con az iskolák jelentőségéről beszélni, az iskolákat népsze­rűsíteni. Pedig Miskolc városa az oktatásügy terén nagyon sokszor volt kezdeményező az országban. Itt, Miskolcon kezdte meg a működését az ország első leányneveldéje. Nevezetes dátum volt 1846. augusztus 23-a Miskolc és egyben az ország oktatás­ügyének történetében. Ezen a napon avatták fel a gróf Vay Ádám adományábólt épült leánynevelő intézetet. Ez volt az ország első ilyen jellegű oktatási intézménye. 1846. szeptember 1-én Paló- czy László megnyitó beszé­de után, az intézet átadatott a közhasználatnak. Az isko­la vezetésével Karacs Te­rézt, a kiváló pedagógust bízták meg. Pedagógiai mun­káját olyan lelkesedéssel lát­ta el, hogy a nőnevelő in­tézete hamarosan országos hírnévre tett szert, s példá­ját követve, sorra alakultak meg az országban hasonló jellegű iskolák. Évzáró vizs­gái szinte ünnepélyszámba mentek a város közéletében. Palóczy László mondotta az 1847. évi záróvizsgám „Csak olyan ország és nemzet mondhatja magát szabadnak, hol a nő egy fokon áll a férfival neveltség tekinteté­ben.” Karacs Teréz vezetése alatt élte a fénykorát a le- ánynevelde, s mikor 1859- ben Kolozsvárra távozott, az iskola élete hanyatlásnak in­dult. „1846-tól — 1859 júli­us végéig ott működtem sok lelki örömmel — írta Ka­racs Teréz — 13 év alatt 863 leánynövendék nyert tőlem oktatást.” Bizonyára már csak az idősebb miskolciak tudják, hogy Miskolc város egyik legpatinásabb gimnáziuma, a Földes Ferenc Gimnázium 40 éve. 1950. szeptember 1-től kezdte meg a működését az említett néven. 1950. au­gusztus 31-én kelt a Közok­tatási Minisztérium rendele­té, amely a korábbi Fráter György Gimnáziumot Földes Ferencről, a pedagógiai, szo­ciológiai íróról nevezte el. Az iskola azóta is az ő ne­vét viseli. Az 1948. XXXIII. te. el­rendelte az egyházak kezén levő felekezeti iskolák álla­mosítását. 1948. július 15- ével a mai Földes Gimná­zium két iskolaelődjében, a református Lévay József Gimnáziumban és a katoli­kus Fráter György Gimná­ziumba is nagyarányú vál­tozások következtek be. A Lévay Gimnázium a mai Zrínyi Ilona Gimnázium épületében, a régi nevén, s nagyrészt a régi tanárokkal kezdte meg az 1948—49-es tanévet. 1950-től az összevo­násig — csaknem három évig — Mikszáth Kálmán nevét viselte. A másik iskolának, a volt katolikus gimnáziumnak ezekben az években változa­tosabb volt a sorsa. 1950-ig Fráter György nevét viselte ugyan, de a tanári tantes­tülete jobban átalakult a „kor követelményeinek” meg­felelő pedagógusokkal. Az is­kola épületét is át kellett adnia ideiglenesen az 1949 nyarán induló Nehézipari Műszaki Egyetemnek. Az egyetem saját épületének a felépítéséig a volt Evangé­likus Tanítóképző Intézet (ma a Kossuth Gimnázium) Dayka G. utcai épületében nyert elhelyezést szűkös kö­rülmények között, ahol a még szükséges tantermek sem nagyon álltak rendel­kezésre az 500 diák számá­ra. Csak 1952 nyarán költö­zött vissza az iskola a régi, tulajdonképpeni mai helyé­re. A volt Lévay József (Mik­száth Kálmán) és a Fráter György gimnáziumokat 1953. július 9-én egyesítették, és a két nagymúltú intézet egye­sítéséből jött létre az ez év­ben éppen negyvenedik év­fordulóját ünneplő Földes Ferenc Gimnázium. (Folytatjuk) Molnár István A Lévay-körben Iskola-emlékest a Lévay- ban. A Lévay József Köz- művelődési Baráti Kör hol­nap öt órai kezdettel tartja a Tóth Pál Leánygimnázi­umról szóló megemlékezést. Előadó: Papp István ny. vallástanár. (Ez előadásának második része.) * Újabb fotópályázat Egy évtized látomásai A Miskolc Városi Művelődé­si Kospont Fotógalériája ismét pályázatot hirdet - mint hosz- szú évek óta minden eszten­dőben, - ez alkalommal Egy évtized látomúsoi címmel. A pályázat nyílt, azon bárki részt vehet, aki úgy véli, hogy meg­felelő, művészi értékű képet tud alkotni, Van mondanivaló­ja az eltelt évtizedről. Egy szerző legfeljebb öt képet( illetve öt képpárt öt sorozatot) küldhet be. Egy sorozatban legfeljebb hat kép lehet. A fotók tárgya, mérete, technikai kidolgozása kötet­len. Szakértőkből álló zsűri Cvikli A nyugalom a hí­zás melegágya — szokták mondani — mert valóban, az iz­gága, ideges emberek általában ösztövérek. Van egy másik alapvető igazság is, hogy az elhízás nemcsak kórtünet, hanem kortünet is, mármint főleg az öt- venen felüliek kor­tünete. Mivel ez a téma napjainkban állandóan napiren­den van, szeretnék néhány jó tanácsot adni molett ember­társaimnak. A taná­csaim arra vonatkoz­nak, hogy az elhízást miként lehet kikü­szöbölni, és hogy le­het bőséges táplálko­zás mellett is az ál­landó testalkatot biz­tosítani. Csak a fér­fiakhoz szólok, ■ a nők egyszerű <. barbár eljárással ke­rülik az elhízást: koplalnak. Ez ne­künk, férfiaknak nem való. Nézni azo­kat a gusztusos fala­tokat ... ahogy más eszi.... Közben dül- ledt szemekkel nyel­ni — az éhkoppot... Még rágondolni is rossz... Szóval, kedves fér­fitársaim, az elhízás kiküszöbölésének el­ső sarkalatos törvé­nye, hogy nem sza­bad mérlegre állni... Persze, ülni sem. Hogy miért? Mert a mérlegek túlnyomó többsége rossz. Mé- retkezzen meg vala­ki például az SZTK- ban. fél kilóval több vagy kevesebb lesz, mire otthon a für­dőszobamérlegre áll. Tehát a mérleg a valódi testsúlynál többet vagy keve­sebbet mér. Ez a tény viszont igen rossz hatással van a hízásra, mert ha a mérleg többet mutat, a polgár nekibúsul, hogy minden hiába, és miként az idült alkoholista vedeli az italt, úgy rohan az ínyencek boltjába, vagy a MacDonald’ s felé, és tömi magába az ennivalót. Ha vi­szont kevesebbet mutat a mérleg, ez megint csak rossz, mert vérszemet kap az ember, és egyre többet eszik. A testalkat gyara­podásának és csök­kenésének mérésére tehát a súlynál biz­tosabb mértékegysé­get kellett kitalálni. Ez a mértékegység a szögfok. A feltalálója nem görög matematikus, hanem Sumák bácsi, egykori szabóm, aki hízásom kezdetén először bevarrt hátul a nadrágomba egy megfelelő szögfokú cviklit. Tőle szárma­zik a bölcs mondás, hogy amíg a cvikli 50 szögfoknál nem több. addig nincs baj, lehet nyugodtan enni. Ezt egyébként jóváhagyta egyik or­vos ismerősöm is, tudniilik, hogy 50 szögfokig még nem veszélyes a hízás, így aztán táplálkoz­hattam nyugodtan, és közben lelkiisme­retesen betarthattam a szabályt. Az 50 fo­kos cvikliket soha nem léptem túl... minden 49 fokos után csináltattam új nadrágot... Így megtartottam az or­vosi előírást is, és nem kellett koplal­nom sem ... Csupán győzni kell nadrággal. Horváth Dezső bírálja el a képeket, dönt az elfogadásról és a díjazásról. A zsűrizés — a díjazás ki­vételével — nyilvános, azon a szerzők is részt vehetnek. A szervezők a megszokott­nál magasabb pénzdíjakkal igyekeznek ellensúlyozni azt, hogy a december 7-én meg­nyíló kiállításra — és eset­leg további kiállításokra — elfogadott munkák nem ke­rülnek vissza a szerzőkhöz, hanem a Hermán Ottó Mú­zeum fotótörténeti gyűjte­ményének tulajdonába men­nek át megőrzés és tudomá­nyos feldolgozás, publikációk céljára. A gyűjteménybe ke­rült anyag alapján kívánják kiadni azt az antológiát, amely a nyolcvanas évek magyarországi fotográfiájá­nak sajátos metszetét nyúj­taná. Az elfogadott képek szerzői megkapják a kiállí­tás katalógusát, majd az an­tológiát. A képeket november 15-ig kérik beküldeni a VMK If­júsági Házába, a Győri kapu 27. alá. Telefonon Kozma István ad felvilágosítást. Nyilvános zsűrizés: no­vember 23-án, délelőtt 10- től. Márton András mérnök alezredes, parancsnok szep­tember 24-én 13 és 16 óra között fogadónapot tart a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hadkiegészítő Pa­rancsnokságon (Miskolc, Ál­mos u. 28. sz.). HUNGARIAN TRAMEL COMPANY NAGYVÁRAD Időpont: október 5. Részvételi díj: 370 Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom