Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-08 / 209. szám

A 26-os út épül, a Sajó tovább pusztul Szennyezett föld kerül a folyóhoz? A furcsa pletyka nyomában Megújuló házuk i A 26-os számú főközleke­dési út bővítésére térsé­günk autósai úgy várlak már, mint a repedezett föld az esőre, hiszen több nagy­üzemet, várost és községet — a zsúfoltság miatt — csak nagy időveszteséggel lehetett elérni. Ügy tűnik azonban, hogy semmi sem lehet tökéletes. Nem az út­ról, vagy annak minőségé­ről van szó, hanem a szé­lesítés miatt elhordott, nagy mennyiségű földről. Do.jcsák István Szirmabe- senyőről keresett meg ben­nünket, hogy felhívja a fi­gyelmet: a markológépek által a régi útpadkáról és környékéről elhordott földet Szi’'mabesenyő közelében a Sajó-partra viszik, márpe­dig — a magyar autópark műszaki színvonalát ismer­ve — véleménye szerint, az bővelkedhet ólomban. Így is elég szennyezett a Sajó, nincs szükség arra, hogy még továbbra is büntessük a haldokló folyót. Mint Doj- csák, István elmondta, tudo­mása szerint a szirmai ta­nács engedélyezte, hogy el­helyezzék ide a szennyezett földet, ám amikor felhívta a figyelmüket arra, hogy milyen környezetkárosító tevékenységhez járultak hoz­zá, mit sem törődtek vele. .Konkrét mérési adatok bizonyítják, hogy az útpad­kák neh.ízfémtartalma a közlekedési szennyezés kö­vetkeztében igen magas. A Holocén Természetvédelmi Egyesület éppen Sajószent- péternél. a 26-os út környe­zetét vizsgálta az elmúlt év­bén, s arra a megállapítás­ra jutottak, hogy a föld legfelső, 20—30 centiméteres rétege a talajminták szerint fokozottan szennyezett. Az útpadkánál például 160 mil­ligramm ólmot mutattak ki a vizsgálatok során egy ki­logramm _ földben,. míg tá­volodva az árkokban, 25— 20 milligrammra csökkent ez az érték. Véleményük szerint azonban figyelemre­méltó az a tény is, hogy az ólom mellett 'más nehézfé­meket is tartalmaz az út­padka talaja, így, például higanyt er kadmiumot. Hi­ganyból 0.4 kadmiumból 0.5 milligrammot mutatták ki, ráadásul ezek az értékek az út mellett termesztett növé­nyi kultúrákban, ha csök­kenő mértékben is, de szin­ten fellelhetők. Mindezek a tények arra engednek következtetni, hogy komoly környezetkáro­sítás folyik a Sajó partján, pedig közismert, hogy az ország egyik legszennyezet­tebb folyójárói van szó, s hogy ennek ellenére is van­nak, akik például horgász­nak benne, s a kifogott ha­lié megvizsgálni az odaszál­lított talaj nehézfémtartal­mát, annak ellenére, hogy mint érdeklődésünk ered­ményeként kiderült: a szir­mai tanács nem adott ki engedélyt a szennyezett föld lerakására, és nem is az ő hatáskörükbe tartozik. Ér­tesítettük az Észak-magyar­országi ’Hzügvi Igazgatósá­got is az esetről, s ígéretet kaptunk aua. hogy kivizs­gálják az ügyet Ennek eredményéről a későbbiek­ben tájékoztatjuk olvasóin­kat. N. Zs. Egy furcsa pletyka terjedt cl a városban, miszerint a Széchenyi út Sötétkapu és Szabadság tér közötti szaka­szán megújuló öreg házak lakásainak egy részébe nem terveztek illemhelyét. A szó­beszéd hihetetlennek tűnik, de ma már egy edzett új­ságíró semmin sem csodál­kozik, ezért megkérdeztük a házakat felújító cég, a Mis­kolci Építőipari Vállalat igaz­gatóját. hogy mit szól mind­ehhez ... Dudla Balázs elmondta, hogy szó sincs erről. Nincs olyan építési hatóság, amely megengedne ma Magyaror­szágon ilyesmit. Az lehetett a szóbeszéd alapja, hogy nem minden lakásban épült külön fürdőszoba, és külön illemhely, hanem a kis la­kásokban ezt egy térben ol­dották meg. Ezt megengedi az Országos Építéügyi Sza­bályzat. Lakások sokasága épült így a panelházak kor­szakában, de régebben is, elég, ha körülnézünk aSzent- péteri kapuban, vagy a Ki­liánban. Ha már vonalban volt az igazgató, megkérdeztük azt is, hogy miként haladnak ezekkel a Szabadság tér és Sötétkapu közé eső lakóház- f elú j ításokkal ? Elmondta, hogy a Széchenyi út 4—6—8. esetében közel állnak a be­fejezéshez, egy hónap múlva körülbelül megkezdődhet a költözés. Szerinte ezen a ré­szen alakul ki egy olyan tömbbelső, amely pillanat­nyilag a legmutatósabb lesz A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1990. SZERT. 8., SZOMBAT ARA: 4.20 FOR8 Ha nem kapnak alapanyagot Sztrájkba léphetnek A melegalakító gyár petíciója a Digép vezetőihez A minap a Digép szer­számgyárában megtartott munkásgyűlésről tudósítot­tunk, és közöltük az ott el­hangzottakkal kapcsolatban a Digép munkástanácsának ál­lásfoglalását. Nem értenek egyet a vállalat jelenlegi helyzetében azzal, hogy a 41 százalékos kamatra, bérre fordíthatóan felvett hitelt prémiumra fizették ki. Pénteken reggel a Digép melegalakítógyárának szak- szervezeti vezetői keresték fel szerkesztőségünket, és el­mondták, hogy náluk nem kaptak prémiumot vezetők, ám a dolgozók jövőjét érin­tő, nagy horderejű problé­mával kell megküzdeniük. Ök már ez év áprilisában kezdeményezték önállóságu­kat, ám erre még a mai na­pig nem kerülhetett sor. A gyárnak igen jelentős kül­földi megrendelése van, s ezt éppen a gyárvezetés hi­bájából nem tudják teljesí­teni. Ezért döntöttek úgy, hogy a szeptember 4-ét kö­vető műszaki konferencia után petíciót nyújtanak be Kovács Zoltán, még hivatal­ban levő vezérigazgatónak, és Kovács István vszb-tit- kárnak. Az alábbiakban kö­zöljük a petíciót: „A Digép melegalakítógyá­ra 1990. szeptember 4-én műszaki konferenciát, majd ezt követően termelési ta­nácskozásokat tartott. Egy­értelművé vált, hogy X. hó­tól az év végéig teljes mér­tékben pénzügyileg fedezet­lenség mutatkozik anyagbiz­tosítás szempontjából is. Ezek a tények veszélyeztetik kollektívánk létbiztonságát. A kollektíva teljesíteni kí­vánja a számára meghatá­rozott feladatokat, és szer­ződéses kötelezettségeit. A működéshez szükséges mű­szaki és anyagi feltételek hiánya miatt nem akarunk „utcára” kerülni. A meleg­alakítógyár kollektívája ne­vében a szakszervezeti bi­zalmitestület követeli: — a további folyamatos működéshez, a szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez a pénzügyi feltételek mara­déktalan biztosítását. lat elfogyasztják. Tehát mindenképpen érdemes len­A Miskolci Egyetemről a rádióban Július elsejével a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem neve Miskolci Egyetemre válto­zott. Szeptembértől kezdve pedig megindult a képzés a Gazdaságtudományi Karon. Ezekről is szó lesz a Miskol­ci Rádió szeptember 10-ei reggeli műsorában, ámelynek vendége dr. Kovács Ferenc rektor. Válaszol a hallgatók kérdéseire is, amelyet az adás idején a 35-510-es tele­fonon lehet feltenni. .Szóba kerül, hogy milyen az egyetem kapcsolata a Böl­csész Egyesülettel, tudnak-e fogadni határon túli magyar nemzetiségű hallgatókat, és Ólilyen alapítványok segitik • kiváló hallgatók me­nedzselését. * Hamarosan kijelölik a Digép felszámolási kormánybiz­tosát, aki tisztázza majd, kik a jelelő sok a gyár helyzetéért. — amennyiben a folyama­tos munkafeltételek nem biz­tosíthatók, úgy a csökkentett termelés, illetve leállítás ese­tére a dolgozók foglalkozta­tási problémáinak megoldá­sára vonatkozó intézkedések kidolgozását a vállalatveze­tés részéről. Amennyiben a fentiekben 1990. IX. 10-ig érdemleges döntés nem történik, amely a dolgozó kollektívánkat megnyugtatja, figyelmeztető­sztrájkot tartunk. A kollektíva várja a vál­lalatvezetés és a vszb azon­nali, hathatós intézkedését.” A melegalakítógyár szakszervezeti bizalmi- testülete nevében: Alföldi Péter * Lapzártakor érkezett a hír, hogy szeptember 7-én, pénteken délben megalakítot­ták a sztrájkbizottságot, ahol döntenek arról, hogy ha szeptember 10-ig nem kap­nak alapanyagot, akkor fi­gyelmeztető sztrájkot tarta­nak a Digép melegalakító­gyárában. (vadas) * Nagyjából egy hónap múlva megkezdődhet a lakók be­költözése a belvárosban, hiszen az utakat burkolattal is ellát­ják. Bizonyára sokan nézték azt a házat, amelynek meg­bontásakor kiderült, hogy szinte csak a homlokzat ma­radhat meg belőle. A régi dokumentumok, tervek alap­ján, kiegészítve azt a terve­ző mai elképzeléseivel, egy nagyon szép sorházas ház lett a csonka homlokzati fal­ból. Sajnos, nem tudott ilyen jó híreket mondani a MIÉP igazgatója a Rákóczi utca 2. számú házról, a Rákóczi­házról, amely ma is palán- kok mögé rejtőzik. Nincs túl jó állapotban az épület, de a MIÉP haladna a felújítás­sal, ha lenne a tanácsnak pénze. Egyelőre azonban nem jut a költségvetésből erre a házra, s majd az új önkor­mányzatnak kell mérlegre tennie, hogy megpróbál-e va­lamilyen megoldást keresni, vagy még hosszú ideig ilyen állapotban marad a város egyik legértékesebb műemlé­ke. (k—ó) A jégkorszak végét őrzi Megnyílt a ÉszlÉHang Két évig volt zárva fel­újítás miatt Lillafüreden, a vízesés aljában, a Palota- szálló függőkertjei alatt lé­vő mcsztufabarlang, amely különlegességénél fogva té- len-nyáron vonzotta az ide­látogatókat. Mostanra felújították, ki­cserélték a barlang túrajá- rstait megvilágító elektro- •mos' berendézést. Olyan' vi­lágítótesteket szereltek fel, amelyek nem rongálják a csipkefinom másztufa-lera- kódásokat. Egyben elvégez­ték a szükséges munkálato­kat a Miskolc ivóvízellátásá­ra szolgáló barlangi forrá­soknál is. Az Anna-, vagy Petőfi- ’ mésztufabarlang jelentősen különbözik a nagyközönség által jobban ismert csepp- köbarlangoktól. mint ami­lyen a lillafüredi István, vagy az aggteleki Baradla. Itt a természetes üreg falait mésztufa díszíti, amely kü­lönös. szokatlan jelleget és szépséget ad a barlangnak. Ez indokolta a védetté nyil­vánítását'is. A kis barlan­gi üregek-termek mennye­zetéről a megkövesedett gyökerek tömege csüng alá. Más helyen apró mésztufa­gömbök sorakoznak egymás mellett; a megkövesedett fűszálak, mohák az elmúlt évezredek vegetációját idé­zik. A mésztufában talált csigák segítségével azt ál­lapították meg, hogy az it­teni lerakódás a jégkorszak végén történt. A barlang felfedezése a Garadna völgyében. Hámor­ban létesített vasgyártáshoz, illetve a vashámorokhoz fű­ződik. A szükséges víz elő­teremtéséhez, 1833-ban több, mirtt 90 méteres tárót haj­tottak ki. Ekkor akadtak az összefüggő kisebb-nagyobb üregekre, amelyeket az ér­deklődőknek is megmutattak. [Később a barlangot elha­nyagolták, elfelejtették. .Kadilak Ottokár fedezte fel újból 1912-ben. amikor fel­mérte és ismertette. Kiala­kítására a Palotaszálló épí­tésével egvidőbén, 1927-ben került sor; feltárták, vil­lanyvilágítással látták el, s a nagyközönség előtt is megnyitották. Miskolcon az igazságügyi miniszler A megyei bíróság elnöké­nek meghívására Miskolcra látogat — a tervezett prog­ram szerint ma délelőtt fél 10-től — dr. Balsai István igazságügyi miniszter. Talál­kozik a-helyi sajtó képvise­lőivel, majd az elnöki meg­beszélést követően a megye bíróságain jogi munkakörben dolgozókat tjékoztatja arról, mi várható a tervezett bírói szervezetváltástól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom