Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-07 / 208. szám

Mii kíván az MDF miskolci szervezete? Energia, liszt, cukor — emelt áron A drágább kenyér következmény mely a miskolci ipari kiál­lításon elnyerte a szakszer­vezetek díját is. Briós, sváj­ci tepertős kifli, ökörszem található közte például, me­lyek olyan kedvező tulaj­donságokkal rendelkeznek, hogy hűtőszekrényben 5—6 napig, mélyhűtőben 5 hóna­pig is elállnak. n. zs. I. A városi vagyonnal való gazdálkodás felülvizsgála­tát, ésszerűsítését. A pénz­ügyi ellenőrzés folyamatos­ságának, pártatlanságának, következetességének bizto­sítását. II. A városfejlesztés főbb irá­nyainak átértékelését, embe­ri léptékű városépítészetet, műemlékvédelmet, egész­séges környezet létrehozását és védelmét, arányos és igazságos közműfejlesztést, igényes belvárosi kép for­málását. A külterületi ren­dezetlenségek felszámoló­it Szépnek szép, de ehető másnap is? Aki árat emel, annak a minőségre is jobban kell ügyelnie. Az elmúlt hét végétől szo­morúan tapasztaljuk, hogy jóval többet kell fizetnünk ezentúl a pékárukért. Első­sorban a kenyér árának emelése foglalkoztat minden­kit, hiszen kuglóf és kalács nélkül még meg lehet élni, de kenyér nélkül nem. Bod­nár Györgytől, a sütőipari vállalat főmérnökétől arról érdeklődtünk, melyek a konk­rét okai e nagyarányú ár­emelésnek. — A sütőipari vállalatok országszerte kényszerhely­zetbe kerültek, miután az utóbbi három hónapban fo­lyamatosan megemelkedtek járulékos költségeik. Mint köztudott, többet kell fizet­nünk az elfogyasztott enei- giáért, a szállításért, a cu­korért, s ami a leginkább 'közrejátezolt az áremelés­ben, a lisztért. Tizenkilenc százalékkal drágábban kap­juk szeptember elsejétől, 90ü-rói majdnem 1100-ranőtt egy mázsa ára. A kormány­nyal való egyeztetés, s a megállapodás szerint, a ha­tóságilag meghatározott ter­mékeken (fehér kenyér, zsemle, kifli) kívül a sütő­ipari szabadáras termékek kerülnek többe. Ennek kö­vetkeztében valószínűleg ezekben a hetekben meg fog nőni a fehér kenyér iránti kereslet. Eddig a termelé­sünk negyven százalékát tet­te ki. Ez számunkra azért jelent gondot, mert nő a veszteségünk, hiszen nem tudjuk az árkülönbözetet teljes egészében átírni a sza­badáras termékeinkre, mert akkor azt alig vásárolnák. Tudomásom szerint három hónapra fagyasztották be a hatósági árakat, lehetséges, hogy ezt követően szá­munkra kedvezőbben alakul a helyzet. — Mik azok a különle­gességek, melyeknek 10— 12 százalékkal emelkedtek az árai? — Többek között az egész­séges tápiálkozási igényeket kielégítő kenyerek, így pél­dául az Erzsébet, a halasi, a komlós, a csabai, a mis­kolci krumplis és az alföldi barna kenyéré. Mi sem igen örülünk az áremelésnek, ezért legalább igyekszünk a választékot bővíteni. így pél­dául nagy sikere van a né­hány hete megjelent kony­hakész termékcsaládunknak. B W' vvr %-!? B ■ B c* B § >•!•' . MISKOLCIAK. XXII. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1990. SZERT. 7., PÉNTEK ARA: 4.20 FORINT sát, az úthálózat korszerűsí­tését, környezetbarát forgal­mi rend megteremtését. A város üdülő-, és üdülő jellegű területeinek fokozottabb vé­delmét. Az Avas rendezését. III. Az önkormányzat tulajdo­nába kerülő lakásokkal való ésszerű és igazságos gazdál­kodást, az egyéni lakásépí­tések segítését, a társadal­milag igazságtalan lakás- használatok megszünteté­sét. IV. Arányos teherviselést biz­tosító helyi adózási rend­szert. V. Az egyéni vállalkozások segítését, felkarolását, a vá­rosban élők kereskedelmi és kisipari szolgáltatásokkal való ellátásának javítását, a fogyasztók érdekvédelmé­nek hatósági eszközökkel történő biztosítását. VI. A közegészségügyi ellátás aránytalanságainak felszá­molását, az arra rászorulók segélyezési rendszerének ki­alakítását. VII. Egészséges foglalkoztatá­si mechanizmus kialakítását, új munkahelyek létesítését. VIII. Korszerű és esélyegyenlő­séget biztosító alapfokú is­kolahálózat kialakítását. Fel­sőfokú oktatási intézmények telepítését. A vallásoktatás segítését, európai szellemű közművelődési rendszer be­vezetését, ' • ■' ' IX. Korszerű és olcsó sporto­lási lehetőségek meg'erem­Túl gyakran kiált Aszály fejszéért Miskolc is tizedelte a város fáit Évente több száz fát vág­nak ki Miskolcon. Ez már önmagában is elég baj, hi­szen a város lakói nem győz­nek panaszkodni rá, hogy mennyire szennyezett, poros itt a levegő. Márpedig, hogy­ne így legyen, ebben sokat segíthetnének a fák is. Né­mileg javít a helyzeten, hogy a favágást engedélyező ha­tóság igyekszik körültekin­tően eljárni, korántsem ír­nak alá minden kérelmet. S aki fejszét ragad, azt arra is kötelezik, hogy a kiirtott növényt egy újabbal pótol­ja. De vajon a végére jár­nak annak is. hogy eleget tesz-e mindenki ennek az előírásnak? — erről kérdez­tük Csanády Lászlót, a vá­rosi hivatal műszaki osztá­lyának főelőadóját. • Mint megtudtuk, évente két alkalommal ellenőrzik, hogy az arra kötelezettek el­ültették-e a fákat. Erre rendszerint év végén, illet­ve a következő év elején, áprilisban kerítenek sort. Ál­talában betartják az előírást az arra kötelezettek. De ha mégsem tennék ezt, a ható­ság úgynevezett kényszerítő bírsággal ösztökélhetné őket a jobb belátásra. A főelőadó elárulta: ezt a fajta bírságot azonban még egyszer sem kellett kiróniuk, általában mindenki hajlik a jó szóra. Ami a fakivágásra feljogo­sító engedélyek kiadását il­leti, megerősítette, hogy igyekeznek körültekintően eljárni. Van is okuk rá. A kérelmek ugyanis igen sok­szor indokolatlanok. Az ala­pos vizsgálódás után elsősor­ban azokra az engedélyekre ke­rül oda a hivatal pecsét­je. amikor a sok bosszúsá­got okozó ..havazó” nyár­fák kivágásáért, vagy valamilyen építkezést akadályozó növény eltünte­téséért folyamodnak. Hogy sok az indokolatlan kérvény, azt a Városgondnokság ker­tészeti előadója, Varga Ár­pád is megerősítette. A cég maga is a fakivágók közé tartozik, a lakosság kérései alapján járnak el. Gyakorta megesik, hogy azért kíván­ják a miskolciak közül né­hányan a fűrész foga alá a fákat, mert azok túl közel vannak az ablakukhoz. A gally meg-megkocogtatja az ablakot, beárnyékolja a la­kást. Utóbbi miatt többet kell fűteni, vagy világítani, mint rendesen — hangzanak a fákkal szembeni vádak. Ha valóban túl közel van a fa, a házhoz, vagy ha veszélyez­teti az épületet, a járdát, a kerítést, akkor kivágják. Évente körülbelül 50—60 példány kivágatására vál­lalkozik a gondnokság. Ugyanennyit el is ültetnek a megbízásából a közterüle­teken. A pótlásnál rendsze­rint azt veszik figyelembe, hogy olyan halyre kerüljön a fa, ahol a környék szegé­nyebb a növényzetben. így például újabban a Komlós- tetőn, az Avason plántálnak előszeretettel. De mi történik akkor, hogyha egy fát építkezés miatt irtanak ki? Ahol az új ház emelkedik, aligha jut hely a facsemetének. Ilyen­kor más helyszínt jelölnek ki az ültetéshez. A legutóbb például a Kazinczy utcai foghíjtelek beépítésekor kel­lett hasonló ügybén eljár­niuk. Erről a területről több fát is kivágtak. A pótlásra a volt megyei MSZMP-szék- ltáz mögötti területet sze­melték ki. Fasort telepítenek idé. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen növényeket ül­tetnek a régiek helyétt? A válasz: a munkát a kerté­szeti vállalat végzi, a gond­nokság megbízásából. Álta­lában • örökzöldeket és díszfákat választanak, de például Tapolcán égerfát és a pa­tak partján fűzfákat tele­pítettek. Tegyük hozzá: sajnos, nem mindegyik növény 'bizonyul olyan hosszú életűnek, mint kivágott elődje. Korántsem nevezhető ugyanis megoldott­nak a fák öntözése, ezért a mostani nyári aszály igen sok faáldozatot szedett Miskol­con is. (bujdos) tését. Ifjúsági mozgalmak támogatását. A város hagyo­mányaihoz méltó, magás szintű versenysport feltéte­leinek megteremtését. X. A város közrendjének, a közélet -tisztaságának bizto­sítását! XI. Európai színvonalú, tiszta MISKOLCOT! XII. Tanács helyett — polgári önkormányzatot! Vidékiség helvett — egyetemes, jóléti MAGYARORSZÁGOT! íz önkormányzati választások elé A Magyar Demokrata Fó­rum itt, Miskolcon, vajon mit kell bizonyítson a hely- hatósági választások előtt? Amikor hideg téli estéken nyolcad-kilenced magunk­kal beszélgettünk, tervezget­tünk egy avasi panel-lakás­ban (ma már úgy látszik), könnyebb dolgunk volt. Amikor egy nehezen feled­hető, ködös márciusi napon, évtizedek óta először kiabál­hattuk ki ebben a városban ezer és ezer polgártársunk­kal együtt, amiről addig csak magunkban sustorog- tunk, persze, hogy nem gon­doltunk még polgármester­jelöltekre, megszüntetett ta­nácsi (szovjet) rendszerre, hiteles helyi képviselőkre. Most, amikor már . ilye­nekről gondolkodunk, ha­zudnánk, ha nem vallanánk be magunknak, s Önöknek, mindannyi uknak, akik fi­gyelemmel kísérték eddigi munkálkodásunkat: a rend­szerváltozás teljessé válásá­nak pillanataira elfáradtak az emberek, inkább kívülről nézik az eseményeket. Ebben az országban nem volt véres forradalom. A tö­megek — nem úgy, mint Prágában, vagy Berlinben — nem egy irtózatos neki­rugaszkodással taszították le a süllyesztőbe a régi rend­szert, a régi rendszer káde­reinek többségét. Nekünk nincsenek ilyen bensővé vált élményeink. A mi hosszú átmenetünkben a többség a kenyér- és cipővásárlási gondokat, á politikából a gazdaságba menekített ha­talmat érzékeli. . Itt nem volt tisztító vi­har, hála Istennek nem folyt vér: a régi rendszer milliár­dos adósságaival egyetem­ben ránk rogyott. Itt va­gyunk alatta: mi, mindany- nyian. Lesz-e hit és akarat, hogy kimásszunk a romok alól? Az MDF miskolci szervezete ezt a hitet és akaratot hordozza magában: mint politikai közösség, ezt próbálja most a nagy kö­zösség, a város polgárai szá­mára is átélhetővé tenni. Az elszántság persze, jól tudjuk, már kevés: progra­munk készítésében a város szakértelmiségének a leg­jobbjai is részt vettek. Arra buzdítom Önöket, hogy szeptember 30-tól együtt bizonyítsuk be: Mis­kolcon az új történet kezde­tével, lehet rend, közösségi szellem, anyagi biztonság és prosperitás. Balázsi Tibor az MDF miskolci szervezetének elnöke (Az MDF helyi program­járól a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom