Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-04 / 205. szám

A fiatalok kaptak játéklehetőséget A legjobb szenior úszók közölt Brazíliában Kovács Beriaian riói pisi Találkozás a dél-amerikai temperamentummal Kiket igazol a DVTK? Az elmúlt hét végén Pak­son rendezték meg az Atom Kupa nemzetközi ökölvívó versenyt. A Borsodi Bá­nyász sportolói szép eredmé­nyeket értek el a viadalon. Lakatos János, a 75 kilo­grammosok között második lett, Dubszki Imre pedig harmadik helyen végzett az 57 kilogrammosok mezőnyé­ben. A Borsodi Bányász ökölví­vó szakosztályának baráti társasága ma délután négy érakor tartja alakuló gyűlé­sét a Bányász Klubban. A gyűlés díszvendége Isaszegi Köbért lesz. Várakozáson felüli szereplés Szombaton délelőtt a Mis­kolci Vasutas SC cselgáncs­termében a hazai női csel­gáncsmezőny egy része ran- devúzott. Népes gárda gyűlt össze a női junior országos rangsorverseny összecsapá­saira. A szakvezetők várako­zását túlteljesítették a hazai lányok, hiszen négy súlycso­portban is a képzeletbeli do­bogó legmagasabb fokára állhatták fel. Győzelmet szerzett a 61 kilogrammosok között a nagyszerű formában levő Kiss Anita. A várakozásnak meg­felelően győzött a 72 kilo­grammos Bóta Mónika is Első lett súlycsoportjában a 48 kilogrammos Máté Brigit­ta és az 52 kilogrammos Nagy Lilla. Érdekesség, hogv a 61 kilogrammosok között mindhárom dobogós helyen vasutaslányok végeztek, Kiss Anita mögött Nagy Marin­na második, Weisz Marian­na harmadik lett. Második helyen végzett Vandróczki Tímea (44 kg), Demeter Ka­Kiss Anita, a 61 kilogram­mos súlycsoport győztese. talin (48 kg) és Papp Orso­lya (56 kg). A harmadik he­lyen végzett Vandróczki Szil­via (44 kg). Markovics László edző, a versenyt követően elmondta, hogy sajnos, nem- volt teljes a mezőny, hiszen a verseny­zők egy része Lengyelor­szágban vendégszerepei, és akadtak olyan egyesületek, amelyek anyagi okokra hi­vatkozva nem indították el sportolóikat a viadalon. A hazaiak közül a legértéke­sebb győzelmet a 48 kilo­grammos Máté Brigitta arat­ta, aki a döntőben ellenfe­lét egy értékes ipponna; küldte a földre. A 61 kilo­grammosok küzdelme házi­versenyt hozott. Körbeverés után csak a mérlegelés dönthette el a helyezések sorsát. így került ki győz­tesnek Kiss Anita. Azt is megtudtuk, hbgy ezen a hét végén az ifjúsági korú cselgáncsos lányok Deb­recenben vendégszerepeinek, a jövő héten pedig Eszter­gomba utazik a gárda a nemzetközi Grand Prix ver­senyre. Sz. B. j(c Kovács Bertalan, a szenior úszóvilágbajnok. Frankfurton, New Yorkon és; Miamin át vezetett a re­pülőút a dél-amerikai or­szágba. — Hogyan zajlott a ver­seny? — A világ 45 országából érkeztek szenior versenyzők, a legfiatalabb 25, a legidő­sebb 90 éves volt. összesen 1300-an lehettünk. Óriási él­mény volt ez az embertö­meg, mert mindenki szinte testvéreként fogadta a má­sikat. Akadtak olyanok ter­mészetesen, akik már régi ismerősök voltak, de nagyon sok barátság itt szövődött az uszodában. Nemcsak úszók, hanem vízilabdások, műug­rók, toronyugrók és műúszók is versenyeztek. Sajnos, tör­tént egy kis balesetem, a bal váilam kificamodott. Már- már úgy éreztem, hógy nem leszek képes elindulni az úszóversenyen. Sikerült azonban orvosbarátaim se­gítségével némileg rendbe­hozni a karom. A küzdelem hét napon át zajlott, én el­sőként a 100 méteres gyors­úszásban álltam rajthoz. Fá­jós vállamrrtal egy szovjet és egy amerikai úszó mö­gött, a harmadik helyen ér­tem célba. Mindannyiunk örömére, a Szovjetunióból és az NDK-ból is eljöttek a szenior versenyzők. A kö-. vetkező számban már ered­ményesebben sikerült a sze­replés. Patóh Magdával, Echart Edittel és Csaba Gá­borral négyesben megnyer­tük a 4x50 méteres férfi­női váltóversenyt. Az ered­mény azért is fontos, mert sikerült legyőznünk az NDK csapatát is. Ezután végre egyéniben is mellém állt a szerencse. Az ötvenméteres gyorsúszásban a legjobb pá­lyát, a négyest • kaptam. Ugyanebben a futamban két kiváló brazil úszó is ver­senyzett. Tudtam, hógy iga­zán ki kell tenni magamért, hogy a hazai közínség előtt legyőzhessem vetélytársai- mat. Jó rajt után' úsztam, ahogy bírtam, és sikerült kiharcolnom a győzelmet. Ezenkívül megismerkedtünk a mikronéziai szigetvilág egyik szigetének, Guamnak a vízilabdázóival. Felkértek, hogy játsszunk egy csapat­ban a vízilabdatornán. Vég­eredményben harmadik he­lyen zártuk a mérkőzéssoro­zatot. — Elutazásod előtt emlí­tetted, hogy egy másik ver­senyen is részt vettetek... — Igen. Egy nagyon ked­ves kint élő magyar ismerő­sünk Jacob Alfréd látott vendégül minket Sao Pauló- ban. Itt egy óriási sport- komplexumban kaptunk szál­lást. Labdarúgópályától kezd­ve fedett és nyitott uszodán át mindenféle sportlétesít­mény megalálható a komp­lexumban. A helyiekkel itt álltunk ki egy versenyre és sikerült egy arany- és egy ezüstérmet szereznem. — Milyenek a dél-ameri­kai emberek? — Egészen más tempera- mentumúak, mint az euró­paiak. Sokkal „lazábban” veszik az életet. Rendkívül kedvesek. Ha valaki leül egy buszon egy brazil mel­lé, holtbiztos, hogy perce­ken belül összeismerkednek. Ugyanakkor mosolyogva ki is rabolják az idegeneket. Az ottani magyar nagykö­vet jóelőre figyelmeztetett minket, hogy mindig tart­sunk magunknál némi pénzt és támadás esetén az első felszólításra adjuk át, akkor semmi komolyabb nem tör­ténik. így is elloptak néhá- nyunktól néhány értéktárgyat a finomkezű zsebtolvajok. Nagyon nagy a különbség a két nagyváros. Sao Paulo és Rio de Janeiro között. A rióiak az életművészek, ők a karneváljaikról ismertek, a paulóiak, pedig azt mond­ják magukról, hogy ők tart­ják el egész Brazíliát. (szaniszló) f DH SPORT & DH SPORT A DH SPORT jfY NrilU.«.,. .»..ül...«»*!'', _______• ___ '' ★ Elférne a DVTK-ban még egy-két rutinos játékos... Salakmotor Az elmúlt hét végén a Nagyváthy Utcai Általános Iskola tornacsarnoka adott otthont a Kamarás István Kosárlabda-emlékverseny­nek. Király Sándort, a DVTK vezető edzőjét a résztvevő csapatokról, és a diósgyőri­ek teljesítményéről kérdez­tük. — Ahogy a végeredmény is mutatja, a vendégcsapa­tok jobbak voltak a Diós­győrnél, noha a Lokomótí- vát meg tudtuk volna verni, hiszen csak egy ponttal kap­tunk ki. A Lodz és a VSzS2 Kosice körülbelül egyforma képességű csapatok, ez a döntőn ki is derült. A kas­saiak a csehszlovák élme­zőnyhöz tartoznak. tehát magas szintű kosárlabdát játszanak. A Lodz, Turska csapata is jó csapat, erősebb a DVTK-nál. Az eredmé­nyünkről csak annyit, hogy a negyedik helyre számítot­tam. tehát nem ért megle­petés. Ezeknek a bajnokság előtti tornáknak az a célja, hogy a fiatal játékosok ru­tint szerezzenek, s ne rög­tön a mély vízbe dobjuk őket. Meg kell mozgatni az újoncokat, lehetőséget kell adni arra, hogy bemutassák tudásukat. Most ezt meg­kapták. Nagyon kevés a já­tékosom. s az újaknak is pályára kell majd lépniük. A bajnokság kezdetéig sze­retnék még néhány kislányt leigazolni, hogy ne legyenek létszámproblémáink. Első­sorban román, vagy szovjet lányokat gondoltam, mert értük kevesebbet kell fizet­ni, ráadásul képzettebbek, mint a magyarok. * A DVTK női kosárlabdg- esapata a hét végén Auszt­riába utazik, hogy Wellsben, a Duna Kupán mérhesse össze erejét a hazaiak há­rom csapatával és a Tungs­ram lányaival. A Linz kö­zelében lévő városban szom­baton délután és vasárnap , délelőtt lépnek pályára a lányok. M. R. Az angliai Bradfordban rendezték meg a salakmoto- rosok egyéni világbajnoki döntőjét. Elutazott ide két magyar is, Adorján és Ti­hanyi. Az utóbbi versenyző úgy jutott el a szigetország­ba, hogy az egyik hosszú pá­lyás versenyen életveszélyes sérüléseket szenvedett Riss helyére beugrott tartalék he­lyett utazott. A bradfordi viadalt végül a svéd Per Jonsson nyerte meg, ezzel megtörve a dánok egyed­uralmát. az északi verseny­ző ráadás futamban szerez­te meg a babérkoszorút, mi­után előzőleg holtverseny­ben végzett az amerikai Shawn Morannel. Dan Niel­sen, a háromszoros dán vi­lágbajnok csupán a negye­dik helyet szerezte meg. A magyarokról nem érkeztek hírek. A VILÁGBAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE: 1. Per Jonsson (Svédország); 2. Mo­ran (USA); 3. Wiltshire (Ausztrália); 4. M. Nielsen (Dánia); 5. J. Nielsen (Svéd­ország) ; 6. Tatum (Nagy­Britannia). A Miskolc sportjában jára­tosaknak biztosan nem is­meretlen Kovács Bertalan neve. A Miskolci Egyetem testnevelő tanára már el­évülhetetlen érdemeket szer­zett városunk úszó-, illetve vízilabdasportjának fejlesz­tésében. Versenyzőként már ért el sikereket. Az utóbbi években már másodszor kezdte el az úszást, de most a szeniorok között. Pályafu­tását világversenyeken szer­zett érmek fémjelzik. Leg­utóbb, augusztusban, a Bra­zíliában zajló World Mas- ters Swim ’90 — szenior­úszóvilágbajnokságon sze­repelt eredményesen. Hazatérése után megkér­tük, hogy beszéljen dél-ame­rikai élményeiről: — A verseny tulajdonkép­pen nem is Brazíliában kez­dődött el,' hanem még itt­hon, Magyarországon. Saját erőmből ugyanis nem let­tem volna képes kifizetni a repülőjegyet, és az ott-tar- tózkedás költségeit. Elsőként szponzorok után kellett néz­nem. A hosszas ktlincselés közben egy nagyon fontos tapasztalatra tettem szert: az ember nem könyörado- mányért megy a vállalatok­hoz, intézményekhez, hanem saját tudását kínálja fel a pénzért cserébe. Itt kezdődik a piacpolitika. Végül is a következő cégek támogatták az utazásomat: a Vasvill, a Budapest Bank, az ITM, a Miskolci Műanyagipari Rt., a Data Manager Kft., az OTP, a Meggy, a Mex és a Gála. — Magyarországról meny­nyien inúultak a világbaj­nokságon? — Egy húsztagú küldöttség utazott elt Rio de Janeiró- ba, mindannyian a buda­pesti Generalimpex Szenior Űszóklubban versenyeznek. Én családi okok miatt nem a többiekkel együtt utaztam. Cselgáncs, női junior rangsorverseuy

Next

/
Oldalképek
Tartalom