Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-04 / 205. szám

Rendszerváltás as oktatásban is 1. 60, 40, 19 esztendej« Miskolcról írták,irtuk s Az alapfok a helyi önkormányzaté 4 pedagógiai intézeteknek pályázniuk kell Tanévkezdet * REGGELI HÍRLAP, 1939. SZEPTEMBER 2. A szülők részére a legterhesebb hónap gazdasági szempontból a szeptember, még azok a szülők is meg­érzik a szeptemberi kiadásokat, akiknek csak egy-két gyermekük jár iskolába. Hát még azok, akiknek 4—5. Eltekintve a beíratási díjaktól, amelynek lerovása te­kintetében még halasztást sem kaphatnak, a legsúlyo­sabb gond ilyenkor a tankönyv- és a tanszervásárlás. A kultuszkormányzat gondoskodik ugyan a szülők vé­delméről, amidőn elrendeli, hogy egy-egy már beve­zetett tankönyvet legalább három évig kell használat­ban tartani, azonban még így is hihetetlen gondba ke­rül egy gyermek iskoláztatása. Maguk az iskolák vezető' gondoskodnak arról, hogy a kultuszkormányzat rendelkezése betartassák, az is­kola azonban nem térhet ki az elől, hogy kevésbé jó tankönyvek helyett teljesen jót, vagy legalább is job: bat be ne vezessen. A tankönyvek bevezetése külön­ben is fokozatosan történik, és így a már használat­ban levő tankönyveket mindig egy-egy osztállyal ma­gasabban használhatják, míg helyettük ugyanígy ve­zetik be az újakat. Ha végiglapozzuk a miskolci könyvkereskedők által kiadott tankönyvjegyzéket, azt látjuk, hogy meglehe­tős sok változás történt a tavalyihoz képest. Vagy új kiadást vezettek be a régi helyett, vagy a régebben használtat újjal cseréltek fel. Általában fokozatos a tankönyvváltozás az összes miskolci nép- és középis­koláknál. Mindössze az érseki leánynevelőintézetben, az áll. polgári leányiskolában és a leány felsőkereske­delmi iskolában vezettek be egy-egy tankönyvet egy­szerre mind a négy osztályban. Az előbbi kettőben az énektant. az utóbbiban a földrajzot. Az eiemi iskolában legjobb e tekintetben a helyzet, mert itt semmiféle új tankönyvet nem vezettek, be, s így a szülők könnyebben tudják beszerezni gyermeke­ik számára, esetleg használt állapotban is, a tanköny­veket. Az is elvitathatatlan ugyan, hogy éppen az elemi iskolai tankönyvek azok, amelyek cseréje való­ban indokolt lett volna, mert az ún. „Kalász” kiadá­sú tankönyvek szövegezése igen gyakran éppen nem az eiemi iskolás gyermekek szellemi fokáhdz. van mér­ve. Ezzel a kérdéssel egyébként a fővárosi lapok is több ízben foglalkoztak már. Éppen e tankönyvek stílusa volt az oka annak, hogy Szegeden például a „Kalász” könyveket mind kidobálták és egy más, (régi kiadó cég könyveit vezették be. ÉSZAKMAGYARORSZ.ÁG, 195«. SZEPTEMBER 12. A miskolci állami közgazdasági gimnáziummal kap­csolatban nyílik meg a dolgozók irodai szakiskolája. Ez az iskola 10 hónap alatt biztosítja mindazoknak az ismereteknek elsajátítását, amelyek szükségesek az irodai ügyvitelhez. A tanítás a hét négy napján délután 5 órától heti 20 órában folyik. Az üzemi 'bizottságokat ezúton is felhívjuk, minél szélesebb körben ismertessék a dol­gozók előtt ennek az iskolának nagy gyakorlati jelen­tőségét. Az iskolába való jelentkezés utolsó határideje szeptember 20. Az iskolai felvétellel kapcsolatos min­den felvilágosítást az iskola igazgatója ad. (Telefon: 17-04.) DÉLI HÍRLAP, 1971. SZEPTEMBER 1. A város költségvetésében minden évben jelentős tételként szerepel az oktatási intézmények korszerűsí­tésére. tatarozására szánt összeg. A városi tanács mű­velődésügyi osztálya. 12,5 millió forintot fordít az idén az óvodák, iskolák, kollégiumok felújítására. Az in­tézmények jellegéből adódóan a munkák zömét nyá­ron tudják csak elvégezni, épp abban az időszakban, amikor az amúgy is túlterhelt építőiparban a főszezon van. A több évig tartó felújítások közül ezen a nyáron folytatták a Petőfi Kollégium, a 6. Sz. Általános Is­kola, a Kun Béla Utcai Általános Iskola teljes felújí­tását. Több mint tíz iskolában korszerűsítették a fű­tést, kicserélték a burkolatot, tetőt javítottak, és új helyiségekkel bővítették az intézményt A szokásos nyári nagytakarítással és a 100—120 ezer forint érté­kű felújításokkal már mindenütt elkészültek. így a mai tanévkezdésre két kivétellel, valamennyi miskolci iskola megszépülve várja diákjait. Csütörtöki parti a Vasasban Az irodalomtól a sportig, i a komolyzenétől a varietéig terjed a Diósgyőri Vasas ! Művelődési és Oktatási Köz­pontban „útjára induló Csü­törtöki partik műfaji kíná­lata. Az új sorozat 6-án indulj amikor Szabó Gyula szín­művész mutatja be zenés előadóestjét (zongorán Pro- kopiusz Imre kíséri). A Csü­törtöki partik este 6 órakor kezdődnek és éjjel 2-ig tar­tanak, bennük a műsorokat 7-töl láthatja-hallhatja a kö­zönség. Egy-egy estre a be­lépő 160 forint, de havi bér­let is vásárolható, ez négy rendezvényre 500 forintba kerül. A parti vendégeit éte­lek, itatok várják, és, termé­szetesen zene a tánchoz. Bábszínészképzo Felsőfokú bábszínészképző tanfolyamot indít a miskol­ci Csodamdlom Bábszínház. A kétéves tanfolvamra 23 év alatti, érettségizett fiatalok jelentkezését várják, szep­tember 15-ig. Felvilágosítást a 68-619 és a 74-469-es te­lefonon lehet kérni, délelőt­tönként. A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium és a megyei tanács társadalompolitikai fő­osztályának a tanévkezdéssel kapcsolatos instrukcióit - az elkövetkező változásokkal kap­csolatban - dr. Környey László, a városi tanács művelődési osztályának vezetője ismertet­te azon az értekezleten, ame­lyen Miskolc óvodáinak veze­tői, isko'áinak igazgatói jelen­tek meg. Szólt a város okta­tásügyének néhány területéről is. Az ott elhangzottakból idé­zünk, azzal a szándékkal, hogy o szülök is minél tájékozottab­bak legyenek arról, hogyan tovább az iskolában - ho­gyan tovább maga az iskola. Megkezdődött az a mun­ka. amely az iskolarendszer mélyreható változását hoz­za: a rendszerváltást a köz­oktatásban. Az elképzelések — amelyek a társadalmi igé­nyek hatására és a politikai döntések nyomán születtek — jóval meghaladják a le­hetőségeket. tgv a megvaló­sítás útja és üteme nem lesz mentes az ellentmondá­soktól. vitáktól. Az elfogadott önkormány­zati törvény újabb területek jogi szabályozását veti . fel, így új oktatási törvénynek kell születnie. • MEGVÁLTOZIK AZ IRÁNYÍTÁS FUNKCIÓJA A hatósági és a szakmai irányítás teljes szétválasz­tásán a sor. ez a folyamat már jó ideje megkezdődött. Az előbbi a helyi taná­csokat felváltó önkormány­zatok) feladata, az utóbbi a pedagógiai intézeteké. A hatósági, bürokratikus irányítást- olyan mechaniz­musokkal kívánják felválta­ni, amelyek az intézményi autonómia elvére épülnek, garantálják az önálló szak­mai kezdeményezéseket, az iskola életének demokrati­kus szabályozását, a veze­tésre alkalmas személyek nyilvános kiválasztását, nem utolsósorban az iskola fe­letti társadalmi kontrollt. Az iskolák önállóságának, autonómiájának kialakulásá­val megnő az igény a szak­mai szolgáltatások iránt, ezért az irányítás alapvető funkciója az információs;:er­Első nap az iskolában zés, -feldolgozás, -adás, va­lamint tervezés, szervezés, koneepcionálás. Az elképzelések szerint nyolc régió pedagógiai inté­zetei látják el a szakmai szolgáltatást. A minisztéri­um az intézetek számára pályázatot hirdet, ezen dől el, hogy melyek azok, ame­lyek a legszínvonalasabban tudják biztosítani a szakmai szolgáltatást. A többi hely­zete csak akkor,lehet stabil, ha azt tudja nyújtani az is­koláknak, amire azoknak szükségük van. 0 A TELEPÜLÉS ELVÁLLALHATJA A KÖZÉPFOKOT IS A helyi önkormányzatról szóló törvény az iskolákat az önkormányzatok tulajdo­nába és irányítása alá he­lyezte. A törvény kimondja, hogy az alapfokú oktatásról (.benne az óvodai ellátásról) köteles gondoskodni. A fel­adat ellátására intézménye­ket (óvodákat. iskolákat) alapíthat, amelyek vezetőit az. önkormányzat testületé nevezi ki. A középfokú intézmények fenntartására a törvény nem kötelezi a településeket, ezért ezek fenntartása a megyei önkormányzat kötelessége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden középfokú in­tézmény megyei fenntartás alá-kerül. Egy-egy település elvállalhatja a középfokú in­tézmény fenntartását, ebben A Környezetgazdálkodási Intézet segítségként az isko­lai tananyaghoz Természeti környezetünk címmel füzet­sorozatot indított útjára. Az első füzet a hazai termé­szetvédelemről nyújt rövid tájékoztatást, a második az Alföldi Tájvédelmi Körzete­ket, a harmadik a Balaton­tól északi’a, délre és nyugat­ra elhelyezkedő tájvédelmi (Kerényi László felvétele) az esetben a normatív költ­ségvetési támogatás közvet­lenül illeti meg. Az ötvenezres lélg-kszámot meghaladó városok megyei jogú városok lehetnek. Mis­kolc vélhetően élni fog ezzel a lehetőségével, jogával. E tény a fenntartást jogi szem­pontból is rendezni fogja. (Folytatjuk) Sz— körzeteket ismertette. Most az Észak-Í'agyarországról szóló rész jelent meg, mely­ben a börzsönyi, a pilisi, a budai a hollókői, a lázbérci és aq aggteleki tájvédelmi körzetet mutatják be. A fü­zetek a következő címen rendelhetők meg: Környezet­gazdálkodási Intézet, 1054 Budapest, Alkotmány u. 27 —29. Pf.: 352. TerniÉszeti körnvezetiiokröl, iskolásoknak A temetőben Csend és nyugalom. Közel-távolban a gyár kéményei ágaskodnak, lent a város morajlik, autók, villamosok, em­berek, néhány üzletből már neonfé­nyek csillámlanak, zeng-zúg az élet, alkonyba hajló délután. itt csend és nyugalom. A holtak nem zajonganak. Egyszerű, de rendben tartott sír. Kettős sír, a halálozási sorrend: 1944—1946. Apa és fia. A kőlapokon, a homályos, barnás­zöldbe avuló vésések ezt bizonyítják. Fa lógatja lombba borult ágait a ket­tes ióldhalomra. nyáron hús árnyat biz­tosír a látogatóknak. Most is van látogató. Idős. hajlott hátú, fekete kendős, fe­kete ruhás nénike. Sovány, keskeny, madárarcú, . a sötétkeretes szemüveg alatt fakóra sírt szemek, ijedi, rebbenő tekintet. — Rokonai a néninek? Máris megbánja az ember a kérdé­sét, látva az összerezzenést, a kérdő­rovó magánméltatlankodást a fakó sze­mekben. Eltelik egy-két perc míg megnyug­szanak a lélek tükrei, s csak ezután jön a halk. suttogó válasz: — A 'férjem és a fiam . .. —í A háború? Vagy egyéb? A keskeny, vértelen ajkak mögül is­mét a sóhajtásszerű hang: — A háború meg egyéb is. — Egyedül él a nénike? Vagy az unokákkal? Jellegesen rándul a madárarc, a fa­kó szemek elhomályosodnak. •— Nincsenek unokáim, senkim’sincs, és mégis hiányzik valaki innen ... Lefelé bök csonttá aszott ujjaival a föld felé. A suttogó hang most száraz, vádoló: — A fiatalabbik fiam hiányzik. 1944- ben, az általános mozgósításkor kellett bevonulnia. Azt hittem, valahogy meg­ússza, visszajön. Nem jött vissza. Vala­hol messze, messze, Németországban szétszaggatta a bomba. Egy barátja mondta el, akivel együtt vonultak be. Azt mondta, hogy semmi sem maradt belőle. A barátja megmaradt, mert nem ment le az óvóhelyre. Telitalálat érte az óvóhelyet. Érti ezt? — Értem. Csend. Csupán a város, és a gyár moraja. Lent szaporodnak a fények, .sűrűsödik az alkony, egy lökhajtásos repülőgép megremegteti a temető csendjét, enyhe permet eső szitál. — Es a férje? — Vízért ment a kútra, tudja volt egy kis családi házacskánk. Amikor hazajött a gyárból mindig azt toldozta- foldozta. Szóval akkor már itt folytak a harcok. Mondom, vízért ment a kút­ra, és a szomszéd kertbe akna csapó­dott. Egy repeszdarab halántékon ta­lálta. Rögtön elvágódott. Láttam, lát­tuk. Az idősebbik fiam a fél karját a Donnál,, valahol messze, messze hagyta. Ügy jött haza, egy karral. Volt neki egy gyűrűs menyasszonya is. Kicsit rá­tarti, mármint a lány. Pedig annak is a gyárban dolgozott az apja. Kőmű­vesként. Olyan nagy szerelem volt a fiam, meg közte. Amikor hazajött a fiam, már szaladt is át hozzánk, mert itt lakott a közelben. Én már akkor tudtam: vége a nagy szerelemnek. Jó nehány hónapig még együtt jártak, az­után szétszakadtak. Szégyellte a félka­rú fiam, akiből időközben portás lett. Pedig azelőtt esztergályos volt. Láttam mennyit szenved, mármint a lány után. Mert szerette. Itthon csak állt az ab­laknál, és nézett arra a lányék felé. Azután nemsokára a lány férjhez ment. Nagy lakodalom, a cigányzene hozzánk hallatszott. Még reggel is húz­ták a nótákat, amikor a fiam hazajött a munkából. Én elmentem a piacra, pedig láttam, mennyire szenved. Még az ablakot is becsukta, nem ákarta hal­lani a nótázást. a muzsikát. Csak be­dugta a két fülét, s úgy ’ruhástól dőlt a sezlonra. Mire hazajöttem, felakasz­totta magát. A vasfogdsra Erős vasfo­gas volt. Kibírta. Én is majdnem utá­na mentem. Hat hónapig feküdtem a kórházban. Majdnem eszméletlenül. Talpra állítottak, dolgozni kezdtem, meg kijártam ide a temetőbe. Nehéz volt, ma is nehéz. Ha meghallom a há­ború szót, rámjön a gyengeség. Meg az emlékek is jönnek, remélem, nem so­káig. Hát érti ezt? ... — Igen nénikém, értem •.. A fekete ruha, hajlott hát megmoz­dul. Lassan, óvatosan, mintha mázsás terhet cipelne, elindul. Törékeny fest, és mennyit kibírt! Évtizedek óta hordja a terhét. Nem mázsányit. Van , az egymillió tonna fájdalom is. Iloldi János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom