Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-04 / 205. szám

4 XXII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM I ÜRA: 4.20 1990. SZEPT. 4., KEDD | FORINT A felújítást sem a Széchenyi felől kezdenék iölM-e Ha valaki ma az Avas szállót keresi a belvárosban, és netalántán csak néhány évvel ezelőtt járt utoljára Miskolcon, alaposan megle­pődhet, hiszen ma üzletem­berek, kereskedők és ven­déglátósok népesítik be az épületet, ami csak nevé­ben Avas szálló jelenleg. Lapunkban többször írtunk arról, hogy milyen hosszú csatározás után kapta visz- sza a város a HungarHotels-' töl az ‘Avast, miután a szál- lóvállaiat nem kívánta to­vább üzemeltetni a teljesen lerobbant házat. Kimerítően taglaltuk, hogy az igazságos, valamint a jogilag célszerű és lehetséges megoldást eb­iben a helyzetben bizony né­mi távolság választotta el. No de végül is az Avas új­ra a városé lett, ekkor kel­lett, még az év elején gyor-. san életet lehelni belé, mert a bezárt, elhagyott épület teljesen tönkrement volna. Akik ma az Avasban dol­goznak, csak ideiglenes, egy éves szerződéssel rendel­keznek. Vajon mi lesz az év végén: kiköltöznek vagy sem? # A TÁRSULÁS HÍREI Nemrég a városi tanács nyilvánosságra hozta, hogy van egy érdeklődő vevő az épületre: pontosabban egy gazdasági társulásról lenne szó, amelyben a város tő­késtársat venne maga mellé a ház megújítására, ami jókora összegbe kerülne. Azért , kötöttek csak rövid időre szóló egyezséget a most az Avas szállóban lé­vő vállalkozókkal, hogy egy szerződésbontás ne legyen akadálya a nagyobb üzlet­nek. azaz ne kelljen elsza­lasztani a ház teljes felújí­tását is vállaló tőkét. Kovács Gábortól, a városi tanács ellátásfelügyeleti osz­tályvezetőjétől tudjuk, hogy szó sem lehet arról: egyik napról a másikra összecso- magoltatnák az Avasban mű­ködő boltok, irodák, vendég­látóhelyek bérlőit. Ha záros határidőn belül össze is jön­ne az üzlet egy nagyarányú átalakításra, ez akkor sem járna azonnali költözéssel, hiszen az is nyilvánosságra került: a felújítás ütemezé­sében a Széchenyi utcai front lenne az utolsó, azaz épben áz a rész ahol az üz­letek. találhatók. • NEM ROMLOTT TOVÁBB Mellesleg az Avas szálló­ra költött is a tanács az utóbbi időszakban, úgy rend­behozták a fűtési rendszert, hogy az idén télen ne le­hessen baj, hiszen tavaly kishíján felrobbant a kazán­ház. Ügy látják most a ta­nácsi szakemberek, hogy a ház állagát kismértékben ja­vították is—, s ez az előző időkhöz viszonyítva kétség­telen eredmény. Szeretnék a közeljövőben jobban haszno­sítani a Fehér termet — ezt a részét a háznak nem ad­ták bérbe, megtartotta a ta­nács nagvobb rendezvények céljára. Még néhány üres szoba is akad a házban, amelyeket ki lehet bérelni irodának. Mindehhez saját kútfőnk­ből merítve csak annyit kí­vánunk hozzáfűzni: nem tartjuk valószínűnek, hogy a vállalkozóknak ez év végén új helyiségek után kellene nézniük. Egyrészt az osztály- vezető által elmondott fel­újítási ütemezés miatt, amely csak akkor lép életbe, ha sikerül összehozni a társu­lást a szálló újjáélesztésére. De eddig még ez az üzlet nem köttetett meg, és ke­vés a valószínűsége ann'ak, hogy megköttessen a válasz­tások előtt. Hogy az új ön- kormányzati testület felállá­sa utón mi lesz, azt ma ne­héz megmondani. Reméljük, hogy eddigi üzleti tárgyalá­sok nem vesznek kárba. És az is megfontolandó, hogy akik ma ott vannak a ház­ban, vállalkozók és üzlet­emberek vajon hogyan tud­nának részt venni az épület teljes megújításában is... (Kiss) Rajzki állítás A kecskeméti Szó-ra-ka- té-nusz Játékmúzeumának Petőfi rajzpályázatára bekül­dött munkákkal ismerked­hetnek meg azok, akik pén­teken 14 órára az ifjúsági ház gyermekgalériájába el­mennek. A „Lovagok szilaj nádparipán” című tárlat szeptember 30-ig látogatha­tó. 5|c Az építők már dolgoznak, az idén tető alá hozzák a házat, de csak 1991 májusában lesz teljesen készen. Szobák a tetőtérben Megújul a százéves szentléleki turistaház Teljes less a komfort Közel húszmillió forintos költséggel bővítik és korsze­rűsítik a szentléleki turista­házat, amely most egy köz­kereseti társaság tulajdona. Három közúti igazgatóság, a szegedi, a nyíregyházi, a miskolci, valamint a buda­pesti Autópálya Igazgatóság biztosítja erre a pénzt. Stoll Gábor, a miskolci igazgatóság főmérnöke el­mondotta: a ház, mint ez ideig, továbbra is nyitott marad a kirándulók előtt, de jövő év májusától már szállóvendégeket is fogad. Az átalakítás, a bővítés és korszerűsítés terveit Viszlai József építész készítette. Az idén éppen százéves ház korszerűsítését közegészség- ügyi és biztonsági okok sür­getik, az igen elhasználódott, fából készült tetőszerkezet tűzveszélyes is. A betonfö­dém fölötti fémszerkezetre most műemléki cserép ke­rül, zöldre festett díszítő elemekkel. Az új, biztonságos és tet­szetős „felszínnél” azonban lényegesebbek azok a válto­zások, amelyek a bővítést és a teljes komfortot szolgál­ják. Több mint ,300 négyzet­méterrel nő a ház alapterü­lete. A magasított tetőtérben hálóhelyeket, szobákat ala­kítanak ki. A kályhákat köz­ponti fűtés váltja fel. Az úgynevezett vizesblokk gon­doskodik a tisztálkodási le­hetőségekről. (Jelenleg há­zon kívül vannak a mellék- helyiségek ...) A földszinten az étterem, a konyha, a raktárak, a háti­zsákos uzsonnázó, a büfé megmarad áz eredeti helyén, és az átalakítási munkák idején a vendégek rendelke­zésére áll. A tetőtérben ki­alakított két-, négy- és több­ágyas szabókban egyidejű­leg negyven vendég szállhat meg. A miskolci ÉPFER kisszö­vetkezet jól halad a munká­latokkal; még az idén, „tető alá” hozzák a házat. Á tel­jes befejezés a jövő év má­jusára várható. Egyidejűleg a környezetet is rendezik. S mivel a Bükk-hegység nem kényeztet el bennünket túl­ságosan olcsó szálláslehető­ségekkel, s mivel Szentlélek az út jóvoltából könnyen megközelíthető, közkedvelt célja lesz a hazai kirándu­lóknak és a külföldi turis­táknak is. (oravec) A gyerek tanul,' a szülő aggódik, a pedagógus bizonyta­lan, mindenki reménykedik abban, hogy a rendszerváltozás úgy módosítja az iskola életét, működését, hogy az gyerek­nek (szülőnek), pedagógusnak egyaránt jó lesz. Iskolai re­formokból annyit kaptunk az elmúlt évtizedekben, hogy a negyede is sok lett volna. Most mégis mindannyian várjuk az újabb változást. A város óvodavezetőinek, iskolaigazga­tóinak tartott tanévnyitó értekezleten elhangzottakról olvas­hatnak lapunk 5. oldalán, (Kerényi László felvétele) Ha szakmunkás, nem akar gépet kezelni A csavar bizalmi termék Lesz-e pénzük részvényre? Nagy port vert fel a vá­rosban a hír, hogy július vé­gén az eddig meglehetősen jól menő cégnek számító Csavar- és Húzottáru Rész­vénytársaság dolgozóit kény­szerszabadságra küldték. Ké­sőbb azonban a részvénytár­saság vezetői megcáfolták magát a kényszerszabadság megjelölést. Azért kerestük fel Szalai József elnök-igaz­gatót. hogy tájékozódjunk gazdálkodásukról, arról, hogy milyen jövő vár az itt dol­gozókra. — Nálunk még egy kicsit szokatlan, hogy egyszerre sza­badságolják a dolgozókat — válaszolta Szalai József —, ám a világon mindenütt er­re az időre teszik a gépek karbantartását. Korábban, amikor még az itt gyártott csavarok nem voltak elegen­dőek a hazai igények kielé­gítésére, szinte éjjel-nappal folyamatosan mentek a gé­peink, nem volt időnk egyik üzemrészben sem az alapo­sabb karbantartásra. Tény, hogy legalább 60—70 száza­lékkal visszaesett elsősorban a magyar gépipar megrende­lése, s most nincs teljesen lekötve gyárunk kapacitása. Ezért döntöttünk úgy, hogy lehetőleg valamennyi dolgo­zónkat egyszerre küldtük szabadságra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rosszul áll­na a mérlegünk, hiszen 700 embernek nyugodt megélhe­tést tudunk adni, elsősorban azért, mert csökkentettük költségeinket. Ebben az év­ben legalább 40 százalékos bérfejlesztést kapnak. Ezt jó­részt annak köszönhetjük, hogy 50—60 dolgozóval ke­vesebbel látjuk el feladata­inkat. De csak azokat küld­tük el, akik fegyelmezetle­nek voltak, néhányan pedig nyugdíjba mentek. — Említette, hogy jelen- * tősen visszaesett a hazai ipar megrendelése. Meny­nyire keresett külföldön az itt készült kötőelem? — Több évnek kell ahhoz eltelnie, hogy külföldön jól eladhatóak legyenek a ter­mékeink, hiszen a csavar iránt ki kell alakulnia a ve- ■ vő bizalmának, s ez nem megy egyik napról a másik­ra. Ugyanakkor ez év elejé­től vegyes vállalatot alapí­tottunk egy angol céggel csa­vargyártó üzemünkre, és gépipari előgyártmányokat is készítünk. Az angol fél adta a berendezéseket, amelyeket most helyezünk üzembe. Ter­mészetesen, a nyugat-európai piacot is könnyebb lesz raj­tuk keresztül meghódítani. A részvénytársaság egyéb­ként 300—400 millió forintot fordított eddig fejlesztések­re, s automata berendezése­ket helyeztünk üzembe, amelynek kezelése kevesebb fizikai munkát igényel. Érde­kes tapasztalatokat is sze­reztünk ezzel kapcsolatban. Szakmunkásaink egy része ugyanis még mindig a régi szellemben gondolkodik. Nemrégiben, például egy 32 millió forintos, Európában is igen korszerűnek számító gé­pet hoztunk, s volt olyan la­katos szakmunkásunk, aki inkább elment, csakhogy gé­pet ne kelljen kezelnie. Pe­dig ezeket a berendezésejret külföldön is kvalifikált em­berek irányítják. — Érdekeltek a gyár Jö­vőjének alakulásában az itt dolgozók? — Tavaly 6 millió forin­tért bocsátottunk ki, egyen­ként 10 ezer forintos névér­tékű részvényt, igen nagy kedvezménnyel, mindössze 3 ezer forintért. Azt hittük, tömegesen jelentkeznek majd érte, s bár mind a 600 da­rab elkelt, csak igen ne­hezen tudták összeszedni a részvényekre a pénzt dolgo­zóink. Jövőre legalább 25 millióért fogunk újabb rész­vényeket kibocsátani mun­kásainknak. Ám ehhez leg­alább egyhavi fizetésüket kell majd kiadniuk, ha meg akarják venpi a részvénye­ket. Ismerve a nehéz meg­élhetési körülményeket; bi­zonyosan a favalyinál is na­gyobb kedvezményeket kell adnunk annak, aki részvé­nyes tulajdonosunkká akar válni. Márpedig nekünk az az érdekünk, hogy legalább 400 dolgozónk váljon ily módon tulajdonossá, hiszen akkor valóban sajátjuknak érzik a gyárat, és azt a fel­adatot. amit kapnak. Ennek már most biztató jelei van­nak, hiszen azok, akik tulaj­donosok, takarékoskodnak az anyaggal, és sokkal jobban vigyáznak környezetükre. Re­méljük. hogy jövőre — s er­ről egyébként a nálunk láto­gatást tett Göncz Árpád köztársasági elnöknek is szól­tunk — lesz pénzük az em­bereknek arra, hogy dolgo­zói részvényt vásároljanak. Ez a jövő útja. Vadas Zsuzsa , Innovációs hetek a Dimaoban Az Oktaéder Tudományos Egyesülés 'szervezésében idén szeptember 5. és november 6. között hetedik alkalom­mal rendezik mec a Dimag Rt.-ben az innovációs hetek programsorozatát. Szerdán délután fél háromkor a mű­szaki klubban nyitják meg n rendezvényt, délután fóru­mon tájékozódhatnak az ér­deklődők a Dimag Rt. és ér­dekeltségi szervezeteinek helyzetéről, feladatairól, a jövő lehetőségeiről. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom