Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-22 / 221. szám

Egy koccintás és vége: teg­nap délelőtt utoljára ült ösz- sze a városi tanács testüle­té, mivel 23-án. azaz hétfőn lejár a mandátuma. 30-án pedig már új önkormányzati képviselőtestületet választ Miskolc lakossága. A kétórás ülésen egyetlen napirendi pont szerepelt: a tanács el­múlt ötéves munkájáról szó­ló tájékoztató. Néhány felszólalás és az MDF képviselőivel gyorsan kibontakozó vita után egy po­hár borral koccintottak a le­köszönő tanácstagok. hogy nem szabad a régi és az új testületnek ellenfélként szemben állnia. Partnernek kell lenniük, mert ezt kí­vánja meg az ország, a vá­ros érdeke * * * Sokan vitatják mostanság, mennyire érdemes a múltban turkálni. Egy bizonyos: nem ártana egyszer tisztán látni azokat a körülményeket, amelyek között egy lanácstestüiet működhetett itt, Miskolcon és másutt az országban. Ele­mezni azt, hogy mennyire volt valódi hatalom a kezében, s mennyire nem — mikor volt szavazógép ez a testület, és mikor nem... Érdemes lenne felidézni azt is, amikor az igazi döntések nem itt az ülésteremben, hanem egész má­sutt születtek ... Minderre elsősorban azért lenne szükség, hogy okuljunk belőle: az új önkormányzati testület valódi törvényhozó, a polgárságot képviselő, szuverén hatalom le­hessen a városban. • ELÉG-E A JÓ SZÁNDÉK? Dr. Kovács László szólt a testülethez az ülés előadója­ként, először is megköszön­ve, hogy 59-en — a teljes testület 6i százaléka — vol­tak jelen a búcsúülésen. Mel­lesleg megjegyezte: az elmúlt öt évben egyszer sem fordult elő. hogy érdektelenség mi­att kellett volna tanácsülést elnapolni. Üjra hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évről szó­ló tájékoztató pusztán egy leltár, és tartózkodik a mi­nősítésektől, ugyanis a fél évtized minősítését az állam­polgároknak kell elvégezni­ük. összességében úgy vél­te: az adott körülmények kö­zött a legjobb szándékkal próbálta ez a testület elvé­gezni munkáját. Ezt erősítette meg két to­vábbi felszólaló is, azt hang­súlyozva: emelt fővel vonul­nak vissza a testületi mun­kából. Kis Péter, az MDF képvi­selője is hozzászólt, némi vi­hart kavarva azzal, hogy bár elismerte: a jelenlegi tanács- tagság igyekezett helytállni, de hozzátette: ma ez kevés. Rengeteg a gond a városban, és példaként említette a Bla- ha Lujza utca sorsát, Diós­győr leromlását. Am azt sem vonta kétségbe, hogy a mun­kához az új önkormányzat­ban az eddiginél jobb lehe­tőségeket kell biztosítani, kü­lönben nem megy ... • NE ELLENFÉLKÉNT... A testület felhördült, és már néhányan hangot is ad­tak ellenvéleményüknek, mi­szerint a szólamokból nem épül járda —, amikor a ta­nácselnök elvágta a gyorsan elmérgesedő vitát. Zárszavá­ban attól óvta a jövendő testületet, hogy pártharcok színterévé váljék, és kérte, ne törjenek elhamarkodottan pálcát az elmúlt fél évtized munkája felett. Papp Miklós, az MDF má­sik. az ülésen ' jelenlevő kép­viselője igyekezett az ellen­téteket tompítani, mondván, hogy a rossz talajban a jó növény is gyengén sarjad. Azaz a város helyzetét úgy értékelte, hogy nem elsősor­ban rajtuk, tanácstagokon múlt, hogy így alakult, amit ma látunk, ő is óvott az el­hamarkodott ítélkezéstől. Hozzátette azonban: a rend­szerváltás, és az is, hogy a testület amúgy is egy ciklus végére ért, elkerülhetetlenné teszi a személyi megújulást. Üj arcokat vár a miskolci polgárság. De annak a véle­ményének is hangot adott, A MISKOLCIAK NAPILAPJA 3)t Meglehetősen megritkult már a Szabadság téri japán cseresznyefák lombja. (Szabán Gabriella felvétele) A japán cseresznyefák védelmében Százéves fát csak száz év alatt lehet nevelni XXII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM 1990. SZEPT. 22., SZOMBAT ARA: 4.20 IRT A napokban adtunk hírt róla. hogy kivágnának 14 japán cseresznyefát a Sza­badság téren. Ám a fare- konstrukeiónak nevezett ak­ciót a városi hivatal mind­addig nem akarja engedé­lyezni, ameddig nem jut tu­domásukra, miként véle­kednek erről a tervről a mis­kolciak. Nem kellett sokáig várni az első véleményre. Iglói Gyula alábbi írásából kiderül, hogyan kerültek a Expo ’95 Építészeink a tervezi között Rangos nemzetközi és ha­zai mezőnybe kaptak meghí­vást a miskolci Interplan és Régió Tervező Kft. építészei: Bodor,yi Csaba, Ybl-tíijas, Sá­ri István és Viszlai József, akiknek közös pályaműve di­jat nyert az 1995-ös világki­állítás budapesti helyszínki­jelölési és területrendezési országos tervpályázatán. Mint akkor, most is egyedül ők képviselik a szakmában a vidéket a meghívottak kö­zött a budapesti városrende­zési és építészeti ötletpá­lyázaton, melynek célja a korábban kijelölt kiállítási övezet beépítésének, vala­mint építészeti karakterének meghatározása. Bár a kétlépcsős pályázat első fordulója nyilvános, te­hát minden részvételre jogo­sult magyar és osztrák épí­tész indulhat ezen, a rende­zők hat neves építészt hív­tak meg az Egyesült Álla­mokból. Angliából. Francia- országból, Németországból, Fejlődik a magánkereskedelem Olaszországból és Svédor­szágból. A hat hazai meghí­vott a budapesti Lakóterv, a VÁTI, a Műszaki Egye­tem, a Műhely Kft. és a mis­kolciak, akik díjnyertes pá- ilyaművükben azt a helyszínt jelölték ki — a főváros déli része, a Duna mindkét ol­dalán —, amely mostanra az 1995-ös rendezvény tervezett színtere lett. Akkor a bíráló bizottság a szóban forgó pályaműről megállapította. hogy ez igyekszik a lehető legtelje­sebben megoldani és kifejez­ni a világkiállítás — Hidak a jövőbe és a honfoglalás 1100. évfordulója — eszmei mondanivalóját. A terv jól kihasználja a Dunát, mint különleges környezeti, város- építészeti tényezőt: a folyó- nak ez a szakasza lenne a kiállítás főutcája, speciális vízijárművek segítségével. A bizottság reálisnak ítélte a pályamű utóhasznosítási el­képzeléseit, amelyek már korábban jelentkező igénye­ket elégíthetnének ki. Ma már egyenesen arról van szó, hogy Budapestnek a világki-. állítástól függetlenül szüksé­ge van ezekre a fejlesztések­re ahhoz, hogy a város öt év múlva is működhessen. Az első szakasz pályamű­veinek beadásáig — novem­ber 19. — nem sok idő áll rendelkezésre. Mint Bodonyi Csaba elmondotta, addig el kell készíteni a városrende­zési és területfelhasználási, valamint a világkiállítási övezet beépítésének vázlat­tervét. A pályaműnek rész­letesen tartalmaznia kell a kiállításhoz kapcsolódó fel­adatok — közlekedés, infra­struktúra. stb. — megoldá­sát is.. Környezettéi tő vilá­gunkban külön gondot for­dítanak a tervezésnél a fő­város zöldterületeinek meg­óvására. A pályázat első fordulójá­nak eredményét december 17-én hirdetik ki. A második forduló meghívásos, a meg­hívottak körét — maximum 6 pályázó — az első fordu­lóra beérkezett pályaművek értékelése alapján a bíráló- bizottság határozza meg. (oravcc) térre a fák, s hogy mi köte­lez a hagyományőrzésre. A körmendi születésű Ba- rabits Fülöp, korának jeles kertésze, egy hosszabb kül­földi tanulmányút után, 24 éves korában, 1911-ben ke­rült Miskolcra. Két év múl­va nevezték ki a város ker­tészeti felügyelőjévé, ötven éve hunyt el, sírja a Mind­szenti temetőben van. Bara- bits Fülöp nagy érdemeket szerzett a város és Tapolca zöldfelületeinek kialakításá­ban. Ö telepítette a Szabad­ság téri japán cseresznyefá­kat, 1913-ban először, a Pa- lóczy utca magnóliáit, a De­ák téri piramisakácokat. Ta­polca kertészeti rendezését 1937-ben Dehmel Nándorral végezte. Ugyancsak az ő ne­véhez fűződött annak a pi­ros futórózsa-sövénynek a létesítése is, amely valaha a Győri kapuban több kilo­méter hosszan kísérte a vil­lamosvágányokat. A kertészhagyomány a családjában öröklődött. Né­hány éve a Miskolci Kerté­szeti Vállalat a fiától kapott ajándékba, mintegy nyolc­van örökzöld-ritkaságot. Ezekből alakult ki az egy­kori főkertész tiszteletére a miskolci Barabits-emlékkert. Két éve unokája, Bcrabits Elemér húsz rózsatövei, aján­dékozott a kertészeti válla­latnak abból a fajtából, amelyből valaha a Győri ka­puban volt a sövény. Vál­lalta, hogy szaporítani fog­ja a Deák téren volt pira­mis-akácokat is, hogy azo­kat újra lehessen telepíteni. Emlékezetem szerint a Szabadság téri fasorok már többször szenvedtek a mo­dern világ beavatkozásaitól. A terebélyesre nőtt fák vi­rágnyílásának híre az orszá­gos sajtóban még 1962-bc-n is, szerepelt, de négy év múlva ki kellett vágni őket. A köz- művesítési munkák után ugyanis a fák nagy része kipusztult, és az egységes kép elérése érdekében a ma­radékot is kivágták. Az új fasorokat ugyanabból a vál­tozatból telepítették újra, s most ezek kerülnének fejsze alá. Ügy tűnik, megismétlő­dött az 1966-os közműépítés hatása: a fasorok rekonst­rukcióra szorulnak a tér re­konstrukciója következtében. Elhiszem, hogy a szakem­berek nem könnyen adják meg ehhez az engedélvt, ámde miért akarnak a ker­tészek oda más fafajtákat telepíteni? A japán cseresz­nyefák majd’ 80 év alatt bi­zonyították, hogy megélnek a miskolci Szabadság téren is, ha hagyják őket! A hagyományőrzése, azaz a japán cseresznyefák újra­telepítésére kötelez a fél év­százada elhunyt főkertész emléke is. Unokája az or­szágos hírű aisótekeresi fa­iskola szakembere, s „ítéle­te" bizonyára sokunk véle-, «lényével egyezne. Tessék mondán*, megkérdezték őt ebben az ügyben? V értekezés az újabb áremelések ellen Miskolci székhellyel enerpisbatékenysági központ létesül Elköszönt a testület Tanácsi búcsú A Központi Statisztikai Hivatal kiskereskedelemről szóló jelentése szerint a ma­gánkereskedelem forgalmá­nak és hálózatának bővülé­se 1989-ben felgyorsult, rész­aránya nőtt. A kiskereske­dők — folyó áron számítva — 31,7 százalékkal növelték árbevételüket, gyorsabban, mint az állami és szövetke­zeti boltok. Részarányuk a •02 milliárd forintos kiske­reskedelmi forgalomból meg­közelítette a 13 százalékot, szemben az előző évi 11,5 százalékkal. A magánkeres­kedelem üzlethálózata egy év alatt 5000 egységgel (39 600-ra) gyarapodott. E fejlődés hatására a magán­kiskereskedők által üzemel­tetett boltok és vendéglátó helyek aránya már 40 szá­zalékot tett ki. Választási A miskolci stúdió ven­dége hétfőn reggel, a vá­lasztások hajrájához kö­zeledvén dr. Szeniczey Aurél, a Borsod-Abaúj- megyei Választási Bizott­ság titkára, aki az adás kez ­detétől — 5 óra 55 perctől 8 óráig — válaszol a hall­gatók kérdéseire. Szó esik tudnivalók majd a szavazás alapvető technikai tudnivalóiról, s arról is, milyen lehetőség kínálkozik az esetleges sza­bálytalanságok jogorvoslásá­ra. A műsor szerkesztője várja tehát a hallgatók hely- hatósági választásokkal kap­csolatos kérdéseit a miskolci 35-510-es telefonon. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat székházában tegnap délelőtt egy amerikai nagyvállalat, az SRC (Synergic Resources Corporation), valamint há­rom magyar cég: a VEIKI (Viliamosenergiai Kutatóin­tézet), a GTC (Gömze Tra­ding and Consulting) és a kezdeményező ÉMÁSZ veze­tői ünnepélyesen aláírták azt a nyilatkozatot, melynek alapján energiahatékonysági központ létesül Miskolcon., A jövő év elejétől működő' szervezet a hatékony ener­giafelhasználás módszerei­nek kutatása és elterjesztése mellett a gázzal, hővel, vil­lamos energiával való taka­rékos gazdálkodást is céljai közé iktatta, mert csak így érhető el, hog3- ne kerüljön sor korlátozó intézkedések­re, illetve újabb áremelé­sekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom