Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-19 / 218. szám

DH SPORT 4, DH SPORT K DH SPORT > Jhl affr. \ * r Csak a betonalap és a szemét maradt Hová lettek a szlalomosok? Nem indulhattak el a világbajnokságon sfc A szlalonozás rendkívüli ü gyességet igénylő sport Labdarúgás, megyei l. osztály Nem szárnyalt a Főnix Remélhető, hogy a hejő- csabaiak nem állnak le a gólgyártással, és folytatják ezt a következő fordulóban is. Lassan feledésbe merül a Felsőzsolca elleni kisiklás is. A Máté — Hojnyák (Szé­kely), Gombás, Zsámba, Tu­Csak a jeleskedtek Kevesen számítottak arra, hogy az újonc és a megyei I. osztályban már „megcson­tosodott’’, bajnokságról baj­nokságra az NB III. ajtaján kopogó MYSC összecsapásán gól nélküli döntetlen szüle­tik. Pedig így történt, nem kis bosszúságukra a vasuta­soknak. A listavezető Regős — Pó­lyák, Schnek, Lengyel, Lizák, Jurák M-, Reicheabach, Bu- kovics, Tábori (Dávid), Ka­lász (Hailai), Dóri összeállí­tásban lépett a páiyára. Küz­delmes, nagy iramú volt a találkozó. A sok hibával tar­kított mérkőzésen jobbára a két tizenhatos között patto­gott a labda. Azon túl azon­ban mindkét csapat támadói­nak elfogyott a tudománya — ezen a hét .végén csak eny- nyire tellett tőlük. A két pályán munkálkodó tizen­egyből mindössze a védel­me dícsérhetők, amelyeknek tudását ■ azonban valójában egy étie n támadó sem tette próbára. A miskolci zöld-fehérek közül Lizák és Schnek ját­szott .jól, a többiek nem nvújtoitak kiemelkedő telje­sítményt.; TOVÁBBI EREDMÉ­NYEK': Gönci VM—Putnok 1- 0: /'Abatíjszántó—Sárospa­tak . I.T-ÖXÁ'I.ezpcsát—Alsózsol- ca 5*2 > Felsőzsolca—Mező­kövesd 3-1: Karcsa—MEAFC 2- 0; SÜMSE—Miskolci Üveg­gyár 1-1. MEGYEI I. OSZTÁLY lai, Venczel, Szűcs, Nagy Tibor, Bódi (Kiss Csaba), Bohán, Tóth Ernő összeté­telű gárda jól kezdett, ám az első tíz percben inkább tapogatóztak a csapatok. Ekkor egy Főnix-kapufa törte meg az egyhangúságot. Aztán negyedóra múlva Bo­hán kapáslövése után egy- gólos vezetésre lett szert a HCM, amikor Tóth Ernő fejese kötött ki a hejősza- lontaiak hálójában. Aztán a félidő vége felé meginogtak a vendégvédők és szépítet­tek a hazaiak, 1-2. A második negyvenöt perc­ben a hejőcsabaiak tovább támadtak. A mezőnyfö- iény gólokban is megmutat­kozott. Először Tóth Ernő, majd Bohán volt eredmé­nyes. A 4-1-es részered­ménynél szórványos táma­dások után a Főnix szépí­tett. A 2-5-ös végeredményt a csereként beállt Kiss Csa­ba állította be a befejezés előtt ^ péhány . perccel. Már csak az emlékekben és néhány, sárgulóban lévő fo­tópapíron él az, hogy Mis­kolcon valaha szlalom-kaja­kok hasították a Sajó vizét. A hajdani LKM vízkiemelő- je mellett volt a szlalomo­sok telephelye, azonban már csak a betonalap és a sze­mét jelzi, hogy valaha itt pezsgő vízi élet volt. Hová tűntek a hajók és az eve­zősök? Egyáltalán miért szűnt meg ez az izgalmas és érde­kes sportág városunkban? Erre kerestük a választ Kiss Lajostól, a megyei kajak­kenu szövetség elnökétől: — A hetvenes évek legele­jén jutott el Borsodba a szlalom-kajakozás híre. Ügy történt, hogy az országos szö­vetség hatmillió forintot ka­pott az OTSH-tól arra, hogy meghonosítsa a sportágat Ma­gyarországon is. Ekkor a környékbeli országokban, kü­lönösen Csehszlovákiában és Ausztriában már régóta köz­kedvelt volt. A fő indíttatás az volt, hogy’ a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felvette az olimpiák műsorába a szlalomozást. A debütálás az 1972-es müncheni játékokon volt. A szövetségben Kulcsár János foglalkozott a sport­ággal. Kiöregedett gyorsasá­gi kajakosokat verbuvált ösz- sze, és két osztrák szlalo- mossal járták az országot, 1. Hejöcsaba 5 4 — 1 15- 4 8 2 MVSC 5 3 2 — 3- 2 8 3. F.-zsolca S 4 — 1 11- 5 8 4. Jílezőcsát 5 4 — 1 13- 9 8 5. SüMSE 5 3 1 1 9- 5 7 6. M. Üveggy. 5 2 9 1 8- fi 6 7. Gönc 5 3 — 2 9-10 6 8. Karcsa 5 2 1 2 8- 6 5 8. S -patak 5 2 1 2 7- 6 5 10. Abaujsz. 5 2 1 2 fi- 6 5 u. Putnok 5 9 — 3 4-10 4 12. Szerencs 5 1 1 3 4- fi 3 13. Főnix SE 5 1 1 3 5- 9 3 14. A.-zsolca 5 1 1 3 fi-14 3 15. M.-kövesd 5 —• 1 4 4-11 1 1«. MEAFC 3 — — 5 2-11­MAGÉV-AKCIÓ 1 ISMÉT MAGÉV-AKCIÓ I MAGÉV-AKCIÓ I Nagy árengedménnyel kínáljuk az alábbi termékeinket, a Miskolc, Harsányi út 4. sz. alatti raktárunkból, amíg a készlet tart Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7-17 éráig, szombaton 7-14 óráig OHRA 812 szilárd tüzelésű kályha OHRA 815 szilárd tüzelésű kályha DT-32 kazán, vegyes tüzelésű 32 000 cc.l. DT-42 kazán, vegyes tüzelésű 42 000 cal. Centrifuga 407 tip. Mosógép I. o., keverőtárcsás Automata mosógép 751,7 fehér Automata mosógép 751,8 fehér Forróviztároló Z 80 I Forróvíztároló Z 100 I Forróviztároló Z 150 I Forróvíztároló Z 200 I MINSZK hűtőszekrény Lapradiátor EKN 6-96 Lapradiátor EKN 6-144 Lapradiátor EKN 6-192 Háztartási kézi porszívó AKA HSS 14 i Síig. szalag, NSZK import Bordázott PVC-cső ”1/2”, ”3 4", "1” Horg. tüskéshuzal 2,24 mm-es VB-80 vízellátó bér. 220 V HB 072 betonkeverő ASTRA KPL műholdvevőrendszer Fiirdőszobaszekrény Teflon szalag 12X0,08X12 Hidegen vont heng. acélcső 0 38X3 A 34 (minőségi bizonyítvánnyal) Francia exportból visszamaradt 1, 2, 3 soros lapradiátorok, bojler egységcsomagok és klf. központi fűtési idomok egységesen 20% engedménnyel CSAK SZEPTEMBER 3 0 - ! G ! Régi ár c lj ér 7 200,­Ft S 900,­Ft 7 450,­Ft 6 100,­Ft 23 200,­Ft 23 800,­Ft 28 600,­Ft 25 600,­Ft 4 800,­Ft 3 900,­Ft 5 680,­Ft 5 300,­Ft 26 800,­Ft 23 000,­Ft 28 400,­Ft 25 000,­Ft 12 100,­Ft 10 100,— Ft 13 500,— Ft 12 000,­Ft 15 200,­Ft 13 000,­Ft 19 300,­Ft 16 800,­Ft 23 600,­Ft 19 000,­Ft 3 070,­Ft 2 600,­Ft 4 270,­Ft 3 570,— Ft 2 920,­Ft 2 520,­Ft 4 390,­Ft 3 600,­Ft 78,5C db 52.50 db 142,­Ft kg 120,­Ft 75,­Ft kg 64,­Ft 12 500,­Ft 10 000,­Ft :s 200,­Ft 15 100,— Ft 53 000,— Ft 52 500,­Ft 2 650,­Ft 2 100,­Ft 81,­Ft fm 66,­Ft 163,­Ft ím 133,­Ft I JÖJJÖN, VARJUK! Telefon: 60-864, 62-207, 61-268 MAGÉV ÉSZAK-MAGYARORSZAGI ALKÖZPONT MISKOLC + A Sajóból már eltűntek a kapuk és a hajók.. megfelelő helyszínt keresve. Néhány bemutatót is tartot­tak, többek között a Bala­tonon, a Sióban. — Hogyan jutott el Észak-Magyarországra a szlalom-kajakozás? — Én kerestem fel Kul­csár Jánost és felajánlottam neki, hogy itt, Borsodban próbálkozzunk meg. Renge­teg alkalmas folyószakasz, tó található itt, a Hernádon, a Bodrogon, a Rakacai-víztá- rolón, a Bódván. Az osztrá­kok megállapították, hogy csak itt, Észak-Magyarorszó- gon több lehetőség van, mint Ausztriában. Kaptunk a lehetőségen és elhatároz­tuk, hogy itt, Miskolc hatá­rában, a Sajón létesítünk egy versenypályát és egy te­lepet ... — Mi szükséges a sport­ághoz? — Nem kell egy akkora pálya, mint a gyorsasági ka­jakozáshoz, elég egy ötven- méteres folyószakasz. Itt már föl lehet úgy állítani a ka­pukat. hogy különböző ügyes­séget igénylő pályák alakul­janak ki. Természetesen ha­jókra is szükség van, ezek különböznek a hagyományos kajakoktól. Az Észak-ma­gyarországi Regionális Víz­mű áldását adta a tervre, és „összebarkácsoltunk’’ saját erőből egy vízitelepet aSa- jó-parton. az LKM vízkieme- lőjénél. Itt építettük ki a versenypályát is. Beszerez­tünk öt-hat hajót, nagyrészt szlovák barátaink segítségé­vel. — Honnan sikerült ver­senyzőket verbuválni? — A Sajóból, szó szerint. A kiöregedett kajakosok nem alkalmasak szlalomozásra, mert félnek a víztől. Saját versenvzői múltamból tu­dom, hogy mennyire irtóz­tunk a hullámoktól, mert az hátráltatott bennünket, eset­leg be is borított a vízbe. A Sajóban önfeledten fürdő- ző fiatal srácok nem féltek a víztől, így velük lehetett kezdeni valamit. A srácok fanatikusává váltak a sport­nak, és a két kezükkel te­remtettek elő minden szük­séges dolgot. Van, aki ma­ga vett hajót is. — Mikor volt az első megmérettetés? — 1971-ben már verse* nyeztünk Liptószentmikló-- són. A gyerekek ügyesnek bizonyultak. Abban az év­ben már itt, a Sajón ren­dezték a válogatóversenyt á meranói világbajnokságra. Két komolyabb csapat léte­zett akkor hazánkban, az egyik a budapesti, a másik a miskolci volt. A miskolci­ak fölényesen megnyerték a válogatót, és már örülhet­tünk, hogy utazhatunk a VB-re. Az utazásból azon­ban nem lett semmi. A szö­vetség ugyanis már előre megegyezett a fővárosiakkal, hogy ők indulnak a VB-n. Meranóban aztán szépen le­szerepeltek. Csúfos kudarc volt. Emiatt aztán úgy dön­töttek az OTSH-ban, hogy ez a sportág nem jó Magyar- országon, ezért nem is tá­mogatták tovább. Az olim­piára sem utazott magyar csapat. — Hogyan folytatódott itt, Miskolcon? — _Még néhány évig saját, erőből edzettek és versenyez­tek tovább, de egyre nehe­zebben ment, mert péhz ke­vés volt. Pedig sokak véle­ménye szerint látványos, kö­zönségcsalogató sport lenne. Igen kevés pénzt igényel­tünk, évi harmincezer forint volt a költségvetés. Két - év­vel ezelőtt még voltunk Szlovákiában versenyezni. Akkor azonban dilemma elé került a megyei szövetség. Megalakulóban volt a tokaji kajak-kenu szakosztály. Az egyik támogatója az ÉRY;, és ők csak az egyik szakosztály támogatását vállalták el. Ek­kor lemondtunk a szlalom­ról, és Tokaj mellett voksol­tunk. A hajókat és a vízi­telepet széthordták. A felsze­relések Tokajba kerültek .., — Volna-e lehetőség a szlalomozás újjáélesztésé­— Én remélem, ha zódnek a viszonyok, új építhetjük a Sajón a pet..,

Next

/
Oldalképek
Tartalom