Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-18 / 217. szám

1 Interjú Vlagyimir Paszternák hipnotizőrrel ÍS hu va akit ív” larvna 7 + Médiumok „sűrűjében” (Herényi László felvételei) Milyen önkormányzatot szeretnének a felsőzsolcai szabaddemokraták? Az SZDSZ nem a maga politikai pozícióit kívánja erősíteni az önkormányzati választásokon, hanem támo­gatja a helyi közösségeket abban, hogy a leghozzáér­tőbb, a legmegbízhatóbb pol­gárok kerüljenek a megvá­lasztandó testületekbe. Az SZDSZ csak olyan je­lölteket támogat, akik min­dent megtesznek a helyi pol­gárok védelméért, akik fel­lépnek a lakosság jog- és vagyonbiztonságának érdeké­ben. — Vállalkozó és vállalko­zásbarát önkormányzatot, — nyilvános gazdasági döntéseket előzetes lakossági jóváhagyással, — olyan községet, amelyet minden lakosa magáénak érez, s tenni is hajlandó ér­te. Ezért javasoljuk a község átgondolt továbbfejlesztését: — a helyi munkalehetősé­gek bővítését, ; ‘ . — az ellátás színvonalá­nak javítását, — kertvárosi jellegű lakó­pihenő övezetek kialakítását. — gyógyszertárat az •gészségház mellé, — helyi elkötelezettségű és irányítású rendőrséget, — a veszélyeshulladék- tórolóhely megszüntetését, hogy ne szennyezze környe­zetünket és vizünket, — a közvetlen autóbusz­közlekedés fenntartását és útvonalának bővítését, — a sportolási lehetőségek javítását, — a nevelési és oktatási intézmények anyagi, techni­kai ellátottságának biztosítá­sát, lehetőség szerinti fej­lesztését, — szolgáltató, információt nyújtó elöljáróságot. Aki a szabaddemokraták­ra és támogatottjukra sza­vaz. a helyi demokráciára, a saját hatalmára, a gazdagodó polgárok szabad közösségére szavaz. Üdvözlettel: Szabad Demokraták Szövetsége Felsőzsolcai Szervezete A helyi szabadság esélye A Szabad Demokraták Szö­vetsége nem helyi hatóságo­kat akar, hanem a település polgárainak saját választott testületét, amely mindenek­előtt a helyi érdekeket vé­delmezi. Ezen elvből kiindulva az SZDSZ Felsőzsolcai Szerve­zete olyan független polgár­mesterjelöltet támogat, aki véleményünk szerint legjob­ban képviselheti a lakosság érdekeit. .Támogatott polgármester­jelöltünk: Fehér Attila független jelölt 44 éves agrármérnök, szak­mai tevékenységét a takar­mánygazdálkodás és állatte­nyésztés területén folytatja. Helyi képviselőtestületi tagnak jelöljük: Blahut Béláné pártonkívüli 40 éves nevelőtanár, család- segítőként dolgozik Felső- zsoícán. Bódi Tibor SZDSZ-tag 26 éves, okleveles gépész- mérnök, a Digép NC-techno- lógusa. Kisfali György SZDSZ-tag 32 éves pénzügyi üzemgaz­dász, a Borsodi Szénbányák pénzügyi osztályvezetője. Dr. Magyar László SZDSZ-tag 45 éves jogász, két évtizede az államigazgatás pénzügyi­gazdasági területén dolgo­zott, jelenleg társas vállal­kozó. Matlák Sándor pártonkívüli.., ,,, . ,t 30 éves Okleveles építőmér­nök, a Miskolci Közúti Igaz­gatóság üzemegységvezetője. Orosz József SZDSZ-tag 59 éves villanyszerelő, laka­tos kisiparos, 40 éve áll a zsolcai lakosság szolgálatá­ban. Putz József pártonkívüli 30 éves magyar—történelem szakos tanár, a felsőzsolcai Kazinczy Ferenc Általános Iskola tantestületének tagja. Szarka András független jelölt 41 éves építésztechnikus, a felsőzsolcai Gamesz műszaki vezetője. Tóth Imre SZDSZ-tag 45 éves gépésztechnikus, a miskolci Mezőgép Vállalat esztergályosa. GONDOLKODÓ, GONDOSKODÓ HOZZÁÉRTŐ, Á kffSZÖRÜÜrÁKON ' 5 SEGÍTŐ, SZABAD ÖNKORMÁNYZATOT! ■ B ■ Nehéz nem segíteni • Sokat beszélnek mostan- hm a biomezőről Eltűnnek a Ion adások, hegek • A rapvrl átadható Pár napja Miskolcon szere­pelt Vlagyimir Paszternák, szovjet hipnotizőr. (Sőt, két­szer lépett fel városunkban, először az Ady Művelődési Házban, majd nem sokra rá a Rónaiban.) A szó szoros ér­telmében elvarázsolta a közön­séget: kit úgy, hogy hipno­tikus álmot „bocsátott rá”, kit úgy, mint nézőt, a csodák szemtanúját. Hihetetlenebbnél hihetetlenebb dolgok történtek a színpadon — és a nézőtéren —, amelyekről meglehetős rész­letességgel számoltunk be szeptember 13-i számunkban. Miskolci fellépése után nem sokat beszélgethettünk Paszter­nák úrral, ezért utánamentünk Sárospatakra, ahol — az elő­adást követően — válaszolt az újságíró kérdéseire. A beszélgetésben segítsé­günkre volt Gorondi György, Paszternák tolmácsa, egy­ben 15 éve barátja. Ó „hoz­ta” Magyarországra a hip­notizőrt, ő áll mellette a szín­padon, a több, mint kétórás előadások alatt. Ö fordítja Paszternák utasításait, a hipnotizáltak válaszait, és — mint mondja — ő maga Is hasonlókat él át a produk­ció alatt, mint a hipnotizőr. — Paszternák úr! Miskolcon is elhangzott, itt Sárospatakon is és nyilván mindenütt, ahol fellépett —, hogy most színpadi produkcióval, hipno­tizőr „show-val” járja az or­szágot, de szeretnének létre­hozni egy természetgyógyász­központot Sárospatakon, az ön közreműködésével. Mi en­nek az akadálya, ha létrejön, mennyiben számíthatunk ön­re? — Jelenleg azért nem gyó­gyítok Magyarországon — mint ezt valóban el szok­tam mondani —, mert nem erre szól a meghívás, nincs rá engedélyem, nem akarok összeütközésbe kerülni az itteni törvényekkel, a hiva­talos egészségügyi szervek­kel. De ha mód — éá pei-'- ;Szé-igény — lész rá,: álltai*-' mánként szívesen eljövök Önökhöz. Például negyed­évenként. sjc Az orvos-hipnotizőr Mennyibe került Miskolc, Miskolcnak? (2.) Tapolca ára Most az önkormányzati választások harcainak fél­idejében azt mérlegeli min­denki, hogy kik lesznek azok, akik a várost vezető testületben ülnek majd, s nem azt: vajon mivel ren­delkezhet e fontos testület? A város önállósága ugyanis nemcsak jelszó: ha ennek nincs meg a gazdasági alap­ja. akkor olyan jogosítvá­nyokat kaphat a születő ön- kormányzat. amelyekkel nem tud igazán élni. Bár mostanában sokan helytelenítik a múltba te­kintést, mégsem érdektelen megismerni: hogyan küzdött ez a város története során az önállóságért, és mekkora árat kellett időnként a kü­lönféle területekért fizetnie. Iglói Gyula, amatőr város- történész ezekből a küzdel­mekből villant fel most ér­dekes epizódokat: • MINDSZENT HIÁBA TILTAKOZOTT A Miskolccal szomszédos Mindszent község Miskolc­cal való egyesítéséről már 1845-ben tárgyaltak. E kez­deményezést 1876-ban újí­tották fel, de a mindszenti polgárság egy részénél a Miskolccal való egyesülés gondolata heves ellenállásba ütközött. Végül is e kérdés­ben a kormány döntött. A két település egyesítése 1880. január 1-jével történt meg, azzal a kikötéssel, hogy a mindszentiek a kö­zös pótadóhoz 15 évig csak 15 százalékkal járulnak hozzá. • A 19. század végén hosz- szasan elnyúló tárgyalásokat kezdett a város Firczák Gyula, munkácsi görögkato­likus püspökkel az egyház tulajdonában lévő tapolcai területek megvásárlása cél­jából, amelyek a vízmű lé­tesítéséhez kellettek. Az adásvételi szerződés végül is megköttetett és így 48 katasztrális hold terület 218 ezer korona lefizetése után 1908. december 8-án Mis­kolc rendezett tanácsú vá­ros tulajdonába ment át. • BE IS EEKTETTEK További 20 katasztrális hold területet a Hejő bal oldalán és egy 1570 négy­szögöles telket a strand Verebes felé eső oldalán 1937-ben vásárolt meg a vá­ros a munkácsi püspökség­től. A telekvásárlásra fordí­tott összeg nagyságát még a korabeli iratok őrzik, de is­meretes az a 65 ezer pen­gő, amit a város a Tavi­fürdő, az 50 méteres sport­uszoda, továbbá ezek ka­binépítéseire fizetett ki. Az új fürdőpalota építése 1939- ben kezdődött meg Bánlaky Géza tervei szerint, Macs- kásy Árpád műszaki válla­latának lebonyolításában. A 200 ezer pengős építkezés 1941-re fejeződött be. Az épület előtti tér kialakítása, a régi bazárok lebontása, az új teniszpályák építés« 430 ez$r pengőbe került. Az új parkot Dehmel Nándor városi főkertész alakította ki. • A VILLA­TULAJDONOSOK MEGFÚRTÁK Tapolcának abban az idő­ben még nem volt szenny- csatorná-hálózata, mely­nek létesítésére a belügymi­niszter 1938-ban kötelezte Borsod vármegyét. Göröm- böly, Tapolca „anyaközsége” ezt nem tudta vállalni. Mis­kolc város kész lett volna a csatornaépítésre, de csak azzal a feltétellel, ha Ta­polcát elcsatolják Göröm- bölytől, és Miskolc területé­be kebelezik be. Ezt a szán­dékot a tapolcai lakosság 80%-a támogatta. A szenny­csatornát 1938-ban még fél­millió pengőért lehetett vol­na megépíteni, de az ügy elhúzódása miatt ez az ösz- szeg 1942-re már 1 millióra rúgott. Miskolc hajlandó lett volna a megyének 10 évre visszamenően az átla­gos pótadó hússzorosát meg­fizetni kielégítésképpen, de az egész ügylet nem felelt meg a villatulajdonosok ér­dekeinek. A csatornázást a háború végének közeledte is akadályozta, s a csator­naépítés a háború utáni évekre maradt. A tapolcai szennyvízgyűjtő fővezeték építése az 1958—59-es évek­ben fejeződött be. Ez idő­ben már új fejezetet írtak a város történetében is, és az ilyen nagy méretű beru­házásokat a város közös kasszájából fizették ki. (Folytatjuk) — igény most is van rá, mint ez a műsor utáni érdek­lődésből Kiderül... — Igen, sokan szoktak rám várni az előadások után, de a legtöbb embert azzal küldöm el, hogy majd ak­kor gyógyítok, ha ez telje­sen „tiszta” lesz. — Azért láttam én önt fej­fájást megszüntetni, dadogos gyereket folyékony beszédre bírni... — Néha nagyon kérik az embert. És nehez nem segí­teni. De ez más, mint a hipnózissal való gyógykeze­lés. Még egyszer hadd tisz­tázzam: az, hogy én itt gyó­gyítsak, nem nekem fontos. Otthon megvan a munkám —t ami a gyógyítás —, de, szívesen segítek, önöknek is, ha szükség van rám. — Kérem, ba nem szakmai titok, mondja el, ml történik aktkor, amikor a csoda bekö­vetkezik. Mi zajlik le a mé­diumban, ml módon éri el On a hatást? — Vannak dolgok, ami­ket meg tudunk magyaráz­ni, és vannak, amelyeket nem. Nem lehet letagadni bizonyos jelenségek létezé­sét, de még talán nevük sincs. Sokat beszélnek mos­tanában a biomezőről. Az egyik tudós hajlik arra, hogy beismerje a létezését, azt, hogy ez egy etektro- mágneses, vagy infravörös mező, a másik kételkedik. Sok minden van, ami nem fér be az eddigi keretekbe. Ha az én érzéseimet akar­nám jellemezni: azok na­gyon eltérőek. Amikor egy beteggel foglalkozom, érzem a bőrfelületemmel azokat a pontokat, amelyek betegek, hibásan működnek. Ez úgy történik, hogy meleget, vagy éppen hideget érzek. Sőt, néha fájdalmat. Attól függ, hogy milyen az ártalom, és mennyire mély. És persze ennél bonyolultabb érzések is irányítanak, olyanok, ame­lyeket szavakkal nemigen tudnék megmagyarázni. — Hogyan gyógyít? — Az egyik eljárás a bio­energia egyensúlyba hozása. A másik, amikor az ember szervezetében olyan vegyü- letek keletkeznek, amelyek­nek regeneráló hatásuk van. És ez a kémiai, biokémiai folyamat a szuggesztió kö­vetkezménye, eredménye. A változás, a hatás sokkal erő­sebb, mint amit a gyógysze­rek képesek kifejteni. Pél­dául: eltűnnek a forradá­sok, régi hegek. Feltételez­hető, hogy mindenkiben meg­van az önregenerálás kód­ja, ami a hipnotizőr paran­csára működésbe lép. Ügy gondolom, hogy hatást gya­korolok az agyra, és az adja ki igazán azt a bizonyos pa­rancsot. — A lényeget szeretném meg­tudni. Azt. hogy miként avat­kozik be az agyunk működé­sébe. — Szavakkal és gondolat- átvitellel. Mondjuk, én össz­pontosítok egy képre, és az megjelenik az Ön fejében. — Meddig terjed a hipnózis, a szuggesztió hatása? Arra gondolok, amire nyilván so­kan: képes lenne valakit — annak akarata ellenére — pél­dául gyilkosságra rávenni? — Szerintem ez etikai kérdés. Elsősorban annak a felelőssége, akinek a kezé­ben van az eszköz. És per­sze a másik ember moráljá­tól is függ. Ahhoz, hogy va­laki rosszat tegyen, nem muszáj hipnotizőri közremű­ködés, ha az illetőnek haj­landósága van rá. Ha olyan helyzetbe kerül. öp tudná olyan, helyzetbe hózni?. Tudna olyan szituációt szuggerálni belé, amelyben a gyilkolás nem tűnne az illető számára áthághatatlan bűn­nek? — Nézze, egy hipnotizőr el tudná hitetni a médium­mal — teszem azt —, hogy ott fekszik előtte annak a gyermeke, halva. És aki ott áll mellettük, az gyilkolta meg, ezt látta is az illető. Hogy ezek után működni íog-e a korlát, nagyon ne­héz megmondani. — ön sokakat altatott el a színpadon. Mi történne, ha va­lakinek azt az utasítást adná, hogy — mondjuk — ezentúl az én utasításaimat fogadja el? — Akkor azt tenné az il­lető. A raport átadható. Lé­nyegében a tolmács szavait is ilyen módon hallják meg a médiumok, az utasításait így fogadják el. Nem vélet­lenül mondom időnként a színpadon hipnotikus álom­ban levőknek, hogy csak az én hangomat és a tolmács hangját hallják. „Be kell vennem” a tolmácsot 4is. — Tudom, hogy két lánya van. Nekik van-e olyan ké­pességük, mint önnek? — Egyelőre nem vettem észre rajtuk. — Saját magát sztiggcrá!ja-e? — Igen, Ha nem állíta­nám vissza az energiaegyen­súlyomat, akkor nem tudnék dolgozni,, mert „lemerülnék”. — Miskolcon is megkérdez­tem öntől, de nem pontosan értettem a választ: Mi történ­ne, ha valakit „elvarázsolt” állapotban magára hagyna, ha nem ébresztené fel az illetőt? — Semmi különös nem történne. Egy bizonyos ide­ig még a hatás alatt állna, azután visszatérne a normá­lis állapota. Szántszándék­kal nem nyúlok mélyen sen­kinek a személyiségébe, nem hozok létre strukturális vál­tozásokat. Ez a hipnotizőr etikájával összeegyeztethetet­len. Egyébként éppen ezért nem gyógyítunk bűnözőket sem. Nem változtatjuk meg a személyiségüket. Szabados Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom