Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)
1990-09-18 / 217. szám
1 Interjú Vlagyimir Paszternák hipnotizőrrel ÍS hu va akit ív” larvna 7 + Médiumok „sűrűjében” (Herényi László felvételei) Milyen önkormányzatot szeretnének a felsőzsolcai szabaddemokraták? Az SZDSZ nem a maga politikai pozícióit kívánja erősíteni az önkormányzati választásokon, hanem támogatja a helyi közösségeket abban, hogy a leghozzáértőbb, a legmegbízhatóbb polgárok kerüljenek a megválasztandó testületekbe. Az SZDSZ csak olyan jelölteket támogat, akik mindent megtesznek a helyi polgárok védelméért, akik fellépnek a lakosság jog- és vagyonbiztonságának érdekében. — Vállalkozó és vállalkozásbarát önkormányzatot, — nyilvános gazdasági döntéseket előzetes lakossági jóváhagyással, — olyan községet, amelyet minden lakosa magáénak érez, s tenni is hajlandó érte. Ezért javasoljuk a község átgondolt továbbfejlesztését: — a helyi munkalehetőségek bővítését, ; ‘ . — az ellátás színvonalának javítását, — kertvárosi jellegű lakópihenő övezetek kialakítását. — gyógyszertárat az •gészségház mellé, — helyi elkötelezettségű és irányítású rendőrséget, — a veszélyeshulladék- tórolóhely megszüntetését, hogy ne szennyezze környezetünket és vizünket, — a közvetlen autóbuszközlekedés fenntartását és útvonalának bővítését, — a sportolási lehetőségek javítását, — a nevelési és oktatási intézmények anyagi, technikai ellátottságának biztosítását, lehetőség szerinti fejlesztését, — szolgáltató, információt nyújtó elöljáróságot. Aki a szabaddemokratákra és támogatottjukra szavaz. a helyi demokráciára, a saját hatalmára, a gazdagodó polgárok szabad közösségére szavaz. Üdvözlettel: Szabad Demokraták Szövetsége Felsőzsolcai Szervezete A helyi szabadság esélye A Szabad Demokraták Szövetsége nem helyi hatóságokat akar, hanem a település polgárainak saját választott testületét, amely mindenekelőtt a helyi érdekeket védelmezi. Ezen elvből kiindulva az SZDSZ Felsőzsolcai Szervezete olyan független polgármesterjelöltet támogat, aki véleményünk szerint legjobban képviselheti a lakosság érdekeit. .Támogatott polgármesterjelöltünk: Fehér Attila független jelölt 44 éves agrármérnök, szakmai tevékenységét a takarmánygazdálkodás és állattenyésztés területén folytatja. Helyi képviselőtestületi tagnak jelöljük: Blahut Béláné pártonkívüli 40 éves nevelőtanár, család- segítőként dolgozik Felső- zsoícán. Bódi Tibor SZDSZ-tag 26 éves, okleveles gépész- mérnök, a Digép NC-techno- lógusa. Kisfali György SZDSZ-tag 32 éves pénzügyi üzemgazdász, a Borsodi Szénbányák pénzügyi osztályvezetője. Dr. Magyar László SZDSZ-tag 45 éves jogász, két évtizede az államigazgatás pénzügyigazdasági területén dolgozott, jelenleg társas vállalkozó. Matlák Sándor pártonkívüli.., ,,, . ,t 30 éves Okleveles építőmérnök, a Miskolci Közúti Igazgatóság üzemegységvezetője. Orosz József SZDSZ-tag 59 éves villanyszerelő, lakatos kisiparos, 40 éve áll a zsolcai lakosság szolgálatában. Putz József pártonkívüli 30 éves magyar—történelem szakos tanár, a felsőzsolcai Kazinczy Ferenc Általános Iskola tantestületének tagja. Szarka András független jelölt 41 éves építésztechnikus, a felsőzsolcai Gamesz műszaki vezetője. Tóth Imre SZDSZ-tag 45 éves gépésztechnikus, a miskolci Mezőgép Vállalat esztergályosa. GONDOLKODÓ, GONDOSKODÓ HOZZÁÉRTŐ, Á kffSZÖRÜÜrÁKON ' 5 SEGÍTŐ, SZABAD ÖNKORMÁNYZATOT! ■ B ■ Nehéz nem segíteni • Sokat beszélnek mostan- hm a biomezőről Eltűnnek a Ion adások, hegek • A rapvrl átadható Pár napja Miskolcon szerepelt Vlagyimir Paszternák, szovjet hipnotizőr. (Sőt, kétszer lépett fel városunkban, először az Ady Művelődési Házban, majd nem sokra rá a Rónaiban.) A szó szoros értelmében elvarázsolta a közönséget: kit úgy, hogy hipnotikus álmot „bocsátott rá”, kit úgy, mint nézőt, a csodák szemtanúját. Hihetetlenebbnél hihetetlenebb dolgok történtek a színpadon — és a nézőtéren —, amelyekről meglehetős részletességgel számoltunk be szeptember 13-i számunkban. Miskolci fellépése után nem sokat beszélgethettünk Paszternák úrral, ezért utánamentünk Sárospatakra, ahol — az előadást követően — válaszolt az újságíró kérdéseire. A beszélgetésben segítségünkre volt Gorondi György, Paszternák tolmácsa, egyben 15 éve barátja. Ó „hozta” Magyarországra a hipnotizőrt, ő áll mellette a színpadon, a több, mint kétórás előadások alatt. Ö fordítja Paszternák utasításait, a hipnotizáltak válaszait, és — mint mondja — ő maga Is hasonlókat él át a produkció alatt, mint a hipnotizőr. — Paszternák úr! Miskolcon is elhangzott, itt Sárospatakon is és nyilván mindenütt, ahol fellépett —, hogy most színpadi produkcióval, hipnotizőr „show-val” járja az országot, de szeretnének létrehozni egy természetgyógyászközpontot Sárospatakon, az ön közreműködésével. Mi ennek az akadálya, ha létrejön, mennyiben számíthatunk önre? — Jelenleg azért nem gyógyítok Magyarországon — mint ezt valóban el szoktam mondani —, mert nem erre szól a meghívás, nincs rá engedélyem, nem akarok összeütközésbe kerülni az itteni törvényekkel, a hivatalos egészségügyi szervekkel. De ha mód — éá pei-'- ;Szé-igény — lész rá,: álltai*-' mánként szívesen eljövök Önökhöz. Például negyedévenként. sjc Az orvos-hipnotizőr Mennyibe került Miskolc, Miskolcnak? (2.) Tapolca ára Most az önkormányzati választások harcainak félidejében azt mérlegeli mindenki, hogy kik lesznek azok, akik a várost vezető testületben ülnek majd, s nem azt: vajon mivel rendelkezhet e fontos testület? A város önállósága ugyanis nemcsak jelszó: ha ennek nincs meg a gazdasági alapja. akkor olyan jogosítványokat kaphat a születő ön- kormányzat. amelyekkel nem tud igazán élni. Bár mostanában sokan helytelenítik a múltba tekintést, mégsem érdektelen megismerni: hogyan küzdött ez a város története során az önállóságért, és mekkora árat kellett időnként a különféle területekért fizetnie. Iglói Gyula, amatőr város- történész ezekből a küzdelmekből villant fel most érdekes epizódokat: • MINDSZENT HIÁBA TILTAKOZOTT A Miskolccal szomszédos Mindszent község Miskolccal való egyesítéséről már 1845-ben tárgyaltak. E kezdeményezést 1876-ban újították fel, de a mindszenti polgárság egy részénél a Miskolccal való egyesülés gondolata heves ellenállásba ütközött. Végül is e kérdésben a kormány döntött. A két település egyesítése 1880. január 1-jével történt meg, azzal a kikötéssel, hogy a mindszentiek a közös pótadóhoz 15 évig csak 15 százalékkal járulnak hozzá. • A 19. század végén hosz- szasan elnyúló tárgyalásokat kezdett a város Firczák Gyula, munkácsi görögkatolikus püspökkel az egyház tulajdonában lévő tapolcai területek megvásárlása céljából, amelyek a vízmű létesítéséhez kellettek. Az adásvételi szerződés végül is megköttetett és így 48 katasztrális hold terület 218 ezer korona lefizetése után 1908. december 8-án Miskolc rendezett tanácsú város tulajdonába ment át. • BE IS EEKTETTEK További 20 katasztrális hold területet a Hejő bal oldalán és egy 1570 négyszögöles telket a strand Verebes felé eső oldalán 1937-ben vásárolt meg a város a munkácsi püspökségtől. A telekvásárlásra fordított összeg nagyságát még a korabeli iratok őrzik, de ismeretes az a 65 ezer pengő, amit a város a Tavifürdő, az 50 méteres sportuszoda, továbbá ezek kabinépítéseire fizetett ki. Az új fürdőpalota építése 1939- ben kezdődött meg Bánlaky Géza tervei szerint, Macs- kásy Árpád műszaki vállalatának lebonyolításában. A 200 ezer pengős építkezés 1941-re fejeződött be. Az épület előtti tér kialakítása, a régi bazárok lebontása, az új teniszpályák építés« 430 ez$r pengőbe került. Az új parkot Dehmel Nándor városi főkertész alakította ki. • A VILLATULAJDONOSOK MEGFÚRTÁK Tapolcának abban az időben még nem volt szenny- csatorná-hálózata, melynek létesítésére a belügyminiszter 1938-ban kötelezte Borsod vármegyét. Göröm- böly, Tapolca „anyaközsége” ezt nem tudta vállalni. Miskolc város kész lett volna a csatornaépítésre, de csak azzal a feltétellel, ha Tapolcát elcsatolják Göröm- bölytől, és Miskolc területébe kebelezik be. Ezt a szándékot a tapolcai lakosság 80%-a támogatta. A szennycsatornát 1938-ban még félmillió pengőért lehetett volna megépíteni, de az ügy elhúzódása miatt ez az ösz- szeg 1942-re már 1 millióra rúgott. Miskolc hajlandó lett volna a megyének 10 évre visszamenően az átlagos pótadó hússzorosát megfizetni kielégítésképpen, de az egész ügylet nem felelt meg a villatulajdonosok érdekeinek. A csatornázást a háború végének közeledte is akadályozta, s a csatornaépítés a háború utáni évekre maradt. A tapolcai szennyvízgyűjtő fővezeték építése az 1958—59-es években fejeződött be. Ez időben már új fejezetet írtak a város történetében is, és az ilyen nagy méretű beruházásokat a város közös kasszájából fizették ki. (Folytatjuk) — igény most is van rá, mint ez a műsor utáni érdeklődésből Kiderül... — Igen, sokan szoktak rám várni az előadások után, de a legtöbb embert azzal küldöm el, hogy majd akkor gyógyítok, ha ez teljesen „tiszta” lesz. — Azért láttam én önt fejfájást megszüntetni, dadogos gyereket folyékony beszédre bírni... — Néha nagyon kérik az embert. És nehez nem segíteni. De ez más, mint a hipnózissal való gyógykezelés. Még egyszer hadd tisztázzam: az, hogy én itt gyógyítsak, nem nekem fontos. Otthon megvan a munkám —t ami a gyógyítás —, de, szívesen segítek, önöknek is, ha szükség van rám. — Kérem, ba nem szakmai titok, mondja el, ml történik aktkor, amikor a csoda bekövetkezik. Mi zajlik le a médiumban, ml módon éri el On a hatást? — Vannak dolgok, amiket meg tudunk magyarázni, és vannak, amelyeket nem. Nem lehet letagadni bizonyos jelenségek létezését, de még talán nevük sincs. Sokat beszélnek mostanában a biomezőről. Az egyik tudós hajlik arra, hogy beismerje a létezését, azt, hogy ez egy etektro- mágneses, vagy infravörös mező, a másik kételkedik. Sok minden van, ami nem fér be az eddigi keretekbe. Ha az én érzéseimet akarnám jellemezni: azok nagyon eltérőek. Amikor egy beteggel foglalkozom, érzem a bőrfelületemmel azokat a pontokat, amelyek betegek, hibásan működnek. Ez úgy történik, hogy meleget, vagy éppen hideget érzek. Sőt, néha fájdalmat. Attól függ, hogy milyen az ártalom, és mennyire mély. És persze ennél bonyolultabb érzések is irányítanak, olyanok, amelyeket szavakkal nemigen tudnék megmagyarázni. — Hogyan gyógyít? — Az egyik eljárás a bioenergia egyensúlyba hozása. A másik, amikor az ember szervezetében olyan vegyü- letek keletkeznek, amelyeknek regeneráló hatásuk van. És ez a kémiai, biokémiai folyamat a szuggesztió következménye, eredménye. A változás, a hatás sokkal erősebb, mint amit a gyógyszerek képesek kifejteni. Például: eltűnnek a forradások, régi hegek. Feltételezhető, hogy mindenkiben megvan az önregenerálás kódja, ami a hipnotizőr parancsára működésbe lép. Ügy gondolom, hogy hatást gyakorolok az agyra, és az adja ki igazán azt a bizonyos parancsot. — A lényeget szeretném megtudni. Azt. hogy miként avatkozik be az agyunk működésébe. — Szavakkal és gondolat- átvitellel. Mondjuk, én összpontosítok egy képre, és az megjelenik az Ön fejében. — Meddig terjed a hipnózis, a szuggesztió hatása? Arra gondolok, amire nyilván sokan: képes lenne valakit — annak akarata ellenére — például gyilkosságra rávenni? — Szerintem ez etikai kérdés. Elsősorban annak a felelőssége, akinek a kezében van az eszköz. És persze a másik ember moráljától is függ. Ahhoz, hogy valaki rosszat tegyen, nem muszáj hipnotizőri közreműködés, ha az illetőnek hajlandósága van rá. Ha olyan helyzetbe kerül. öp tudná olyan, helyzetbe hózni?. Tudna olyan szituációt szuggerálni belé, amelyben a gyilkolás nem tűnne az illető számára áthághatatlan bűnnek? — Nézze, egy hipnotizőr el tudná hitetni a médiummal — teszem azt —, hogy ott fekszik előtte annak a gyermeke, halva. És aki ott áll mellettük, az gyilkolta meg, ezt látta is az illető. Hogy ezek után működni íog-e a korlát, nagyon nehéz megmondani. — ön sokakat altatott el a színpadon. Mi történne, ha valakinek azt az utasítást adná, hogy — mondjuk — ezentúl az én utasításaimat fogadja el? — Akkor azt tenné az illető. A raport átadható. Lényegében a tolmács szavait is ilyen módon hallják meg a médiumok, az utasításait így fogadják el. Nem véletlenül mondom időnként a színpadon hipnotikus álomban levőknek, hogy csak az én hangomat és a tolmács hangját hallják. „Be kell vennem” a tolmácsot 4is. — Tudom, hogy két lánya van. Nekik van-e olyan képességük, mint önnek? — Egyelőre nem vettem észre rajtuk. — Saját magát sztiggcrá!ja-e? — Igen, Ha nem állítanám vissza az energiaegyensúlyomat, akkor nem tudnék dolgozni,, mert „lemerülnék”. — Miskolcon is megkérdeztem öntől, de nem pontosan értettem a választ: Mi történne, ha valakit „elvarázsolt” állapotban magára hagyna, ha nem ébresztené fel az illetőt? — Semmi különös nem történne. Egy bizonyos ideig még a hatás alatt állna, azután visszatérne a normális állapota. Szántszándékkal nem nyúlok mélyen senkinek a személyiségébe, nem hozok létre strukturális változásokat. Ez a hipnotizőr etikájával összeegyeztethetetlen. Egyébként éppen ezért nem gyógyítunk bűnözőket sem. Nem változtatjuk meg a személyiségüket. Szabados Gábor