Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)
1990-09-17 / 216. szám
Szép, és kellemes Paula kreációi A virágok drágádévá teszik a fehérneműket. A tetovált karú Paula Yates is „virágba borult” csinos alsóneműiben. A túldiszített nadrág- és melltartóegyüttes olyan, mint amilyet édesanyám hordott fiatal korában — állítja a neves divattervező. — Elegem van azokból az „alig” bugyikból, amelyek ráfeszülnek a testre, és beszorítják, és elegem van azokból a melltartókból is, amelyek nem biztosítják a mell jó tartását és megfelelő formáját. Olyan alsó- neműket akarok, amelyek meg vannak tervezve, szerkesztve, megfelelő a felépítésük, tartásuk. A melltartót drót (halcsont) és vékony bélés (szivacs) teszi formássá, hogy megfelelően „alátámassza” a mellett. Követi a mell formáját, kellemes a viselete, felépítésénél fogva tartása van. Az ötletet, hogy nagy, élénk vörös rózsák díszítsék a fehérneműegyüttest, Pau% Nagyvirágos fehérnemű (Paula Yates modellje) la egy könyv selyemborítójáról „lopta”, melyet férjétől kapott ajándékba. Pulóverhegy az osztrák határon V ege a seftíúrának ? Befizettünk egy kétnapos drezdai kirándulásra a Világjáró Utazási Irodában. Ám a túrából nem lett semmi, csupán Nickelsdorfig jutottunk — telefonált a szerkesztőségünkbe Dudás Uászlóné miskolci olvasónk. Felháborítónak tartja, hogy a Németországba tervezett út arányos részét nem hajlandó visszafizetni az utazási iroda. Ok kétezer kilométeres túrára fizettek be. ám az iroda busza ennek a felét sem futotta le. ' Vajon mi lehet az oka az utazási iroda szerződésszegésének? Miért nem jutott el Dudás Lászlóné és több száz társa a hőn áhított Drezdába? Ne is találgassák, olyan különös események játszódtak le Ausztria keleti határán, ami korántsem mondható szokványosnak. Az utazási iroda Miskolcról indított két autóbuszáról csaknem négyezer pulóvert gyűjtöttek be a nem éppen szigorúságukról nevezetes osztrák vámosok. Akik tanúi voltak a csütörtök délutáni nickelsdorfi akciónak, úgv mondják: hegyekben állt a pulóver a határállomáson. Ránézésre több volt a csen- csenholmi, mint a miskolci KGST-bazárban. Dudásnétól tudjuk, hogy Drezdában darabonként 6—8 márkát fizetnek egy-egv ilyen divatos holmiért. És bár ő mindössze 21 pulóverrel vágott neki a határnak, nem az elvesztett árut és a hasznot, hanem az útért kifizetett összeget sajnálja. Mitagadás, a mostani gazdasági helyzetben mindenki úgy ügyeskedik, ahogyan tud. Szűkre szabott forintjainkat, hiányos keresetünket úgy toldjuk meg a tisztesség határain belül, ahogyan tudjuk. A mostani eset azonban mégis elgondolkodtató. Jogosan tagadja-e meg az' útiköltség visszatérítését az utazási iroda? Vajon számoltak-e a seftakcióra jelentkezők, a mostani kudarccal? Sajnos, sem az utasok, sém az utazási iroda nem hitte volna, hogy nyugati szomszédaink a nálunk szokásosnál fürgébben reagálnak minden feketeüzletre. Most is így tettek: a nyugati kereskedők kezdeményezésére megpróbálják fölszámolni a nemzetközi csen- cSenfuvarokat. Náluk minden ilyen egyszerűen megy . ..-. .-<■ .* (szántó) Poliészterből készült Paula legújabb kollekciója, amely hálóköntösből, melltartóból, harisnyatartóból és — természetesen — nadrágból áll. Üjabb elgondolása a 40-es évek hangulatát idéző hófehér alsónemű. K. E. Eoy MDF-es, aki leszavazta a külügyminisztert Mire mondott nemet Mile Lajos? Még mindig nem ültek el az ügyeletes parlamenti botrány hullámai. Ismeretes, hogy az Országgyűlés legutóbbi ülésén egy szocialista párti interpellációra, Bos- sányi Katalin képviselőnőnek válaszolva Jeszenszky Géza külügyminiszter olyan kijelentést tett, amely miatt az ellenzék elhagyta az üléstermet, majd a külügyminiszter távozását, lemondását követelték. A nagy indulatokat kiváltó kijelentés lényege, hogy Jeszenszky Géza a kormány- koalíció pártjait tartja a nemzeti értékek egyedüli hiteles képviselőjének. A külügyminiszteri választ egyébként a Tisztelt Ház elfogadta, de még az MDF-ben is akadtak, akik ellene szavaztak. Mile Lajos, a Magyar Demokrata Fórum Miskolcon megválasztott ország- gyűlési képviselője is közöttük van. Miért a „nem” gombot nyomta meg? — kérdeztük tőle a hét végén. — Több oka is van ennek. Az első inkább formai. Nem tartottam elég árnyalt, körültekintő, minden szempontot mérlegelő megnyilatkozásnak a külügyminiszter úr válaszát. Azt gondolom, hogy egy ilyen reagálásnak, Jógázhatnak Kéthetenkénti találkozókkal jógatanfolyam indul szeptember 20-ától á 30. Számú. Általános Iskolában. Túri László budapesti jóga-, ekjató vezetésével, csütörtö-. könként, délután fél öttől fél nyolcig tartanak majd a foglalkozások, melyekről a 16-911-es telefonszámon lehet érdeklődni. Mennyibe került Miskolc, Miskolcnak ? (1.) Mindig pénzzel fizettünk... Most, az önkormányzati választások harcainak félidejében azt mérlegeli mindenki, hogy kik lesznek azok, akik a várost vezető testületben ülnek majd, s nem azt: vajon mivel rendelkezhet majd e fontos testület? A város önállósága ugyanis nemcsak jelszó: ha ennek nincs meg a gazdasági alapja, akkor olyan jogosítványokat kaphat a születő önkormányzat, amelyekkel nem tud igazán élni. Bár mostanában sokan helytelenítik a múltbatekin- tést, mégsem érdektelen megismerni: hogyan küzdött ez a város története során az önállóságért, mekkora árat kellett időnként azért fizetnie, amit később azután el is veszthetett, lglói Gyula amatőr várostörténész ezekből a küzdelmekből villant fel most érdekes epizódokat: • 1950: SZOLGÁLATTAL Anonymustól tudjuk, hogy Árpád vezér azt a földet, amelyik Tapolca vizétől a Sajó folyóig terjed és Mis- kóc földjének hívták, a meghódításban jeleskedő Bors vezérnek adományozta. Ez a hely már az őskor elejétől kezdve kedvelt és alkalmas lakóhelye volt az embernek. Miskolc 800 éves, írta Leveles Erzsébet nagyszerű munkájának címében 1929-ben. Miskolc 600 éves, ünnepelte ezt a város 25 éve, 1965- ben. Az előbbi meghatározás az íratlan emlékek korába nyúlik vissza. Az utóbbiról már 1939-ben nyilatkozott Marjalaki Kiss Lajos városunk tudós kutatója. Nagy Lajos királyunk és a Szécsiek 1364 decemberi'birtokcse- re szerződésének idején Miskolc noha már falu volt, mégis Nagy Lajos birtoklása alatt lépett „az igazi várossá fejlődés útjára”, állapította meg M. Kiss Lajos. A királyra a Miskolc birtokkal együtt szállt át a tapolcai monostor kegy urasága is. A honfoglalástól több mint ezer év telt el 1950-ig, amikor Miskolcnak ismét nem pénzzel, hanem „szolgálattal" kellett „fizetnie” földje gyarapodásáért. Akkor alkotta meg az Elnöki Tanács hazánk új közigazgatási szervezetét, ezen belül — újabb községek becsatolásával — a lényegében ma is meglévő Nagy-Miskolcot. Miskolc minden más alkalommal a szerzett területgyarapodásáért, közjogi felemelkedéséért pénzzel fizetett. • SZABADULNI A KORONAURADALOMTÓL A történelme során sajnos sok esétben „fizetett" ez a város; a megmaradásáért is, A tatárjárás, a 15. századi huszita garázdálkodások az 1544-es török pusztítások után jöttek a labancok, 1685-ben tőlük szenvedett a város. A Rákóczi szabadság- harc alatt 1706-ban Iiabutin perzselte fel a várost, amelyet 1780-ban ismét a tűzvész pusztította, majd 1878- ban az árvíz borította gyászba. Csak ez az utóbbi 1 millió 740 ezer Ft anyagi kárt okozott, amely enyhítésére 1 év alatt csupán 94 ezer forint adomány gyűlt össze. A megismétlődő emberveszteségek és anyagi romlások sem vetették visz- sza a várost a fejlődés útján és a 18. sfcázad elején már szabadulni is akar a diósgyőri koronauradalomból. Az 1. Lipáitól a Mária Teréziáig tartó 40 év alatt a város kétszer fizetett ki az uralkodóknak 25—25 évre szóló szerződésekre ösz- szesen 78 ezer forintot. Mária Terézia 1744-ben 40 ezer forintért, 40 évre újította meg a korábbi szerződéseket. Mégis Grassalkovics Antal gróf, a kincstári kamarás 1755-ben törvény elé idéztette a várost, s tíz évre szóló szerződést kötött a nemesekkel és nem nemesekkel külön-külön. • RETTENETES ADÓ Ez a hírhedt szerződés rettenetes adót préselt ki a polgárságból, s aiúk ezért tönkrementek, azok vagyonát egymás után váltotta magához olyan árban, amilyent ő szabott meg. Ez a szerződés 1813-ig folyton meghosszabbodott, ámde akkor ismét per alá került a dolog. A szabadságharc alatti és utáni idők nem kedveztek a város önállósági törekvéseinek. Az 1873-ban ismét megkezdett tárgyalások eredményeképpen az országgyűlés 1876 októberében fogadta el a kormány előterjesztését a miskolci földesúri jogok eladásáról. A korábbi elszámolások érvényesítése után ez az összeg 337 ezer 772 forint volt, amely megváltási árat a városnak 22 év alatt kellett megfizetnie, évi 8%- os kamat felszámításával. Ezzel 1877-ben Miskolc és a diósgyőri koronauradalom 1365 óta fennállt kapcsolata megszakadt. (Folytatjuk) mint amit most tőle hallhattunk — sokkal kifinomultabb formában — helye lehet például egy tanulmányban, a nemzeti értékek képviseletével kapcsolatos elemző munkákban. Vagy sokkal inkább helyénvaló egy ilyen forma reakció egy kötetlen beszélgetésben, de a parlamentben semmiképpen. — Ami a dolog tartalmi részét illeti: ha belőlem nem is váltott ki olyan ingerültséget és sértettséget, mint az ellenzékből, éreztem ebben a beszédben kizárólagosságra törekvést. Én ezzel így nem tudok azonosulni, hiszen például Kása Ferencre vagy Annus Józsefre gondolok. Eszembe se jutna megkérdőjelezni például, hogy Kosa filmjei vagy Annusnak a Tiszatájban közölt munkái, az e folyóirattal kapcsolatos munkássága ilyen értékeket képviselt az egész magyarság számára. Olyan időkben, amikor ehhez egyáltalán nem mindenkinek volt meg a bátorsága. Ezt tehát semmi szín alatt nem lehet elvitatni tőlük, mint ahogy azt a jogukat sem, hogy éppen ott ülnek a parlamentben, ahol ülnek (az említett képviselők az MSZP — parlamenti frakciójához tartoznak — a szerk.). Azokból a sorokból is lehet hitelesen képviselni a nemzeti értékeket. — A kialakult helyzettel kapcsolatban ijesztő volt a számomra az ellenzék szinte hisztérikus kivonulása, de ugyanilyen ijesztő volt a kormánypárti koalíció indulatos reakciója erre a kirohanásra. Itt olyan indulatok munkáltak immár látványosan, amelyek nemcsak a kulturált, de a hatékony politizálásnak a légkörét is lehetetlenné tehetik. Főleg akkor borzadok el, há ezt az egész jelenségsort olyan optikán keresztül próbálom szemlélni, amilyenen mondjuk az a diósgyőri munkás nézi a mi tevékenységünket, akit az a veszély fenyeget, hogy háromezer forintra csökkenhet a fizetése. Azt gondolom, hogy a magyarság jövője most nem azon múlik, hogy a két nagy párt el tudja-e dönteni, ki hivatott a nemzeti értékképviseletre, illetve, hogy ki milyen mértékben illetékes erre, hanem sokkal inkább az a sorskérdés, hogy meg tudja-e találni a kormány és a parlament a jelenlegi nagyon nehéz körülményekből a kivezető utat. — Végül egy dolgot szeretnék világossá tenni. Az én nemleges szavazatom semmi esetre sem jelentette azt, hogy elfogadom az ellenzék hozzáállását ehhez az ügyhöz. Mint ahogy nem értek egyet azzal a „fejvadászattal” sem, ami korábban Horváth Balázst, Raf- fay Ernőt és most Jeszenszky Gézát vette célba. (bujdos) , Vért adnak Megyénkben ezen a héten az alábbi üzemek áldozatkész dolgozói adnak vért: Hétfő: a píngyomi katonai alakulat: Ózdi Kohászati Üzemek (szolgáltató gyáregység, szállítás, igazgatóság). Kedd: Hungária Biztosító, Miskolc; sütőipari vállalat, Miskolc; Mezőkövesdi ÁFÉSZ; telefongyár, Sátoraljaújhely; kenyérgyár, Ózd; ózdi Kohászati Üzemek (szolgáltató gyáregység): Kohászati Gyárépítő Vállalat, Ózd; szociális napköáf otthon, Ózd; Tigáz, Ózd; Városi Kórház, Kazincbarcika. Szerda: Zöldért Vállalat, Miskolc; Nyékládházi Kavicsbánya; KISZPER, Miskolc. Csütörtök: MÁV Igazgatóság, Miskolc; Abaújszántó község. Péntek: Mezőcsát község. HOLNAP ESTE 10-TÖL, A K&PO&A diszkóbárban fellép Vincze Lilla A Kupola (a tapolcai strandbejárat fölött), egész évben várja vendégeit, nyitva: 20 órától hajnal 4-ig. NOVOTRADE RT. Miskolci Igazgatósága, október elején nyíló, számítástechnikai üzletébe, IBM kompatibilis PC-ket ismerő, eladót keres Szoftver és hardver ismeret szükséges. ÉRDEKLŐDNI: a 86-538, vagy a 86-239-es telefonon.
