Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)
1990-09-17 / 216. szám
A légópincék mára elavultak Korszerűsítésre szorul a polqárvédelem Egykoron a hátország védelmére szervezték meg a pol- gárvédelcm egységeit, mely háborús viszonyok között érthető is volt, hiszen a halálos áldozatok száma jelentősen csökkent működésével. Kevésbé érthető a hidegháborús időszakban a polgárvédelemnek tulajdonított túlzott szerep; jókora fölösleges kiadásokkal terhelte az államkasszát a háborús hisztéria szitása. A lakosság pasz- sziv védelmére légiópincék tömege épült, melyek a hagyományos bombák találata esetén sem nyújtottak volna biztos védelmet, nemhogy a radioaktív kisugárzás, vagy gázfegyverek ellen. Ezek a pincék a régi típusú bérházakban manapság jóféle hűvös kruinplitároló szerepét töltik be. Ma is vannak félelmeink, a világban nincs nyugalom. Lehet, hogy felesleges az aggodalom, de nem árt, ha tudjuk, mire számíthatunk egy esetleges háborús helyzetben, mi a polgárvédelem szerepe, s egyáltalán mitől véd ez a szervezet bennünket. Dós László alezredes, a Városi Polgári Védelmi Parancsnokságon a következőt mondta el: — A polgárvédelemnek természeti és civilizációs katasztrófák esetére kell állandó készültségben lennie, bár a feladatok végrehajtására különböző üzemek dolgozóit készítették fel. Országos, megyei szakszolgálati erők ezek, a városban például háromezren tagjai. Elsősorban a folyamatos üzemű nagyvállalatoknál, az LKM-nél, — a mai Dimag Rt.-nél — a Digépnél találhatók egységek, amelyek folyamatosan pontosítják a névsorokat és kiképzési terveket készítenek. A megyében tízezer ember áll készenlétben a polgári lakosság mentésére, hiszen a szállítójárművek, munkagépek, dózerek, s más szakemberek feladatai közé is tartozik ez. A csatornázási és gázszolgáltató vállalatoknak például a közművek elzárásában van fontos szerepük. Törvény kötelezi erre őket, igaz, véleményem szerint át kellene tekinteni és újraszabályozni a polgárvédelemre vonatkozó jogszabályokat, hiszen az utóbbi években sok minden változott: nemcsak a vállalatok méretei, lehetőségei, hanem. például jogállásuk is. Ráadásul az önkormányzati törvényben sem esik szó a polgárvédelemről... A katonai irányítás alól egyébként július elsejétől a Belügyminisztérium irányítása alá kerültünk. — Sokan úgy vélekednek. hogy a tűzoltóság például hatékonyabban tud fellépni egy-egy vészhelyzetben. Közismert a telefonszáma. azonnal a helyszínen van, és ha minimális eszköztárral is, de többféle segítséget tud nyújtani... — A Belügyminisztériumnál egy közös főosztályhoz tartozunk a tűzoltósággal párhuzamosan végezzük a munkát. Azonban a két szerv feladata alapvetően más véleményem szerint. Kisebb katasztrófák esetén valóban a tűzoltóság tud gyorsabban lépni, de a jelentősebbeknél — például árvizeknél — a polgárvédelemnek van meg az a hálózata, mellyel a már említett vállalatokat, eszközöket tudja mozgósítani. Az országos hálózat részeként nekünk is van egyébként éjjel-nappali ügveleti számunk: a 38-700-ast kell hívni. — Mikor riasztották Önöket utoljára? — A sajóbábonyi robbanásnál ... — Azóta is előfordult haváriahelyzet az ÉMV-nél — klórszulfonsav szivárgott a levegőbe —, hogy történhetett, hogy arról nem értesültek? — Hét végén az üzemi polgárvédelmi parancsnokok nem dolgoznak, hiszen a vállalatok alkalmazottai ők is. A diszpécsernek lenne ilyenkor kötelessége értesíteni bennünket... — Az Észak-magyarországi Környezet- és Vízgazdálkodási Igazgatóság haváriaügyeletc ugyan már működik, de a polgárvé- delemnck is bizonyára jutna feladat egy esetleges vészhelyzetben... — Feltétlenül át kell tekinteni, hogy milyen polgárvédelemre van szükségünk manapság, milyen szakemberbázist kellene létrehozni a támogatásunkra. Remélhetőleg a törvényalkotás ezt is hamarosan napirendre tűzi. — Hány gázálarccal rendelkeznek például? — Körülbelül 11 ezerrel, melyek elsősorban a szakszolgálat számára a vállalatoknál, illetve a város különböző pontjain vannak elhelyezve. Sajóbábonyban például a tanácsnál többféle méretben, gyerekeknek való is található. Sajnos, sokan pánikkeltésnek tartanák, ha például az iskolákban előadásokat tartanánk ezek használatáról... N. Zs. Ajánlattétel az újság hasábjain Mégis lesz parkolópaletta? A garázs-mizéria elten Saját vállalkozásában felépítene egy 1*4 garázst tartalmazó parkolópalettát — azaz olyan garázstömböt ahol a garázsok teteje közhasznú parkolóként szolgál — a Vándor Sándor utcánál a Debreceni Építőipari és Tervező Vállalat. Erről irt nekünk levelet a vállalat igazgatója. Kovács András, aki Miskolcon járva úgy látta: a nyomasztó garázshiány, a közlekedés zsúfoltsága mit sem változott az elmúlt években. nem kaptunk, számunkra is meglepetésképpen halott Kovács ■ András igazgató úr nvklvánosságot segítségül hívó nyilatkozata. Úgv gondoljuk, hogy ha a vállalat hajlandó tőkét befektetni egy Miskolcon megépülő parkólópaletta építésébe. akkor azzal a város csak nyerhet. Ezért a kapcsolat- felvétel megtörtént, és a napokban kerül sor az egyeztető tárgyalásokra. Nemrég közöltük egy miskolci építész. Grand András hozzászólását, aki amellett érvelt, érdemesebb 'enne inkább parkolóházat építeni a belvárosira, mert hogy az gazdaságosabb és helykime- lőbb megoldás, mint a parkolópaletta. Úgy véljük, ezt az érvet is érdemes megfontolni. annál is inkább, mivel az igazgató úr levele szerint a cége parkolóházak építésére is vállalkozik. Befejezéshez közeledik, a Széchenyi út 8. számú ház átépítése. A miskolci Építőipari Vállalat dolgozói az udvari homlokzatról már szerelik az állványzatot, rövidesen az utcai front is megtisztul. Az épületben az emeleteken, hat nagyméretű lakást alakítottak ki, míg a földszinten két utcai, és négy udvari üzlet várja a vásárlókat. Az épületben most szakipari munkák folynak, mázolok, festők, parkettások dolgoznak. Nagy vállalkozás fejeződik be, hiszen az épület, nagyon rossz állapotban volt, a felújítás során szinte teljesen át kellett építeni. Ezzel a Széchenyi út 2—10. szám közötti házak végre teljesen megfiatalodtak. (Kerényi László felvételei) Az igazgató azt is közölte [gyeiében, hogy 1988-ban elkészítették a Miskolci Városi Tanács megrendelésére a Vándor Sándor utcai parkolópaletta tanulmánytervét. Abban az időben is készséget nyilvánított ennek létrehozására úgy, hogy az általuk tervezett és kivitelezett garázsokat értékesítik is. Megküldve a parkolópaletta rajzát, hozzátette: figyelembe véve az azóta eltelt két évet, nem szükségszerű, hogy csak a tervező fantáziájában éljen a létesítmény, amely a megtervezést követően már régen átadtak volna használatra Miskolc város lakosságának... Debrecenben már felépítettek saját vállalkozásban egy több, mint száz gará- zsos parkolópalettát, Budapesten pedig egy parkolóházat. Arra nem is gondoltunk, hogy ebben a vízfejű országban a fővárossal merjük magunkat akárcsak garázsügyben is összehasonlítani, de azt a kérdést feltettük: miért nem megy Miskolcon az, ami Debrecenben igen? Kérdésünkre választ küldött a Miskolci Városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetője, Jirkovszky Imre: - „Miskolcon és ezen belül, a belváros közlekedési helyzetét ismerve, valóban egyre sürgetőbb problémát jelent a mindenkori álló gépjárművek elhelyezése. A belvárosi lakótelepek tervezése során a rendezési tervek elsősorban nagygarázsok telepítésével kívántak a gondon enyhíteni. Ezek a nagykapacitású tárolóhelyek — elsősorban pénzhiány miatt — nem valósultak meg, helyükön zöldterületeket, játszótereket alakítottunk ki. A parkolási helyzet javítására, a jelenlegi állapot feloldására adhat lehetőséget a parkolóházak, parkolópaletták építése. Ezt felismerve, a város rendezési tervében már több olyan területet fenntartunk, amelyek ezt a célt szolgálják (pl.: Arany J. tér térsége, Szűcs S. utca, Széchenyi úti rehabilitáció adta lehetőségek). Az elsődlegesen számításba jöhető és megvalósíthatóság szempontjából legkedvezőbb terület a Vándor Sándor utca, ahová megrendelésünkre a Debreceni Építőipari és Tervező Vállalat több alter- natívás tanulmánytervet készített. Az 1988-as tanulmányterv 174 db garázs és 135 db parkoló megépítésére adott javaslatot. Ennek bekerülési költsége 1987-es áron számolva 26,8 millió Ft lett volna. Ezt az összeget — vállalkozó hiányában — a városi tanácsnak kellett volna biztosítania. Ekkora összeggel sem 1988-ban, sem most nem rendelkezünk. így a parkolópaletta építésére nem vállalkozhatunk. Szó volt arról is, hogy a Belvárosi Lakásszövetkezet szervezésében épül meg a parkolóház, de ez a terv is meghiúsult. A megbeszéléseink során a Debreceni Építőipari és Tervező Vállalattól a parkolópaletta saját költségből történő tervezésére, építésére, üzemeltetésére vonatkozóan konkrét alvállalkozói ajánlatot .-A",rm í ATOtiSKOLdAK XXII. ÉVFOLYAM, 81«. SZÁM 1W0. SZEFT. 17., HÉTFŐ . . ... FORINT A Fiatal Demokraták Szövetségének miskolci tagjai bizonyára nem a házfalakat, kirakatokat ragasztják télé plakátjaikkal. Hat darab, nagyméretű préselt falapot vásároltak ugyanis — darabjáért 2500 forintot fizettek. Miskolc néhány pontjára, például a belvárosba, már ki is kerültek az első ilyen falapok, rajtuk a Fidesz plakátjaival. Lehet ellenük védekezni Vaddisznók a város határában A korábbi éveknél na- gyobb számban keresik fel a hivatlan vendégek a város határában lévő termőföldeket, ahol érik a kukorica, kerti vetemény. Ezek a négylábú kártevők, a vaddisznók kondaszámra járják a határt. Elsősorban a kukoricásokban tesznek kárt, pocsékká teszik a terményt. Csak az utóbbi napokban is több helyről, így például a Tókerti részről, a Mogyoró utcából, a Tapolca környéki Ásítóból és a lakott területhez igen közel fekvő Tatárdombról és Görömböly határából jelezték, hogy a dúvadák tönkretették a véleményt. A vadkárbecslés során azonban azt is megállapították, hogy a terület tulajdonosai sem tették meg mindenütt a szükséges intézkedést a kárelhárításra. Negi kerítették körbe például dróttal a területet, s arra nem aggattak különböző zajt keltő tárgyakat, csengőt, fémdobozokat. Nem védekeztek úgy sem, hogy körbehintették volna a földet gázolajjal, amely szagával elűzi a hivatlan vendégeket. Ezekben az esetekben csak a kár felének megtérítésére számíthatnak azok, akiknek a földjén a dúvadak garázdálkodtak. A vaddisznók okozta kár ugrásszerű növekedése arra utal, hogy a város határával szomszédos bükki területeken emelkedett számuk. Ezért most fokozottan fontos, hogy a területen illetékes vadásztársaságok megfelelően apasszák az állományt. De az is, hogy a telkes tulajdonosok segítsenek a kárelhárításban... Szépül a Széchenyi
