Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-27 / 198. szám

%■» L«i a mi világkiállítá§unk? tje Az Atomium ma is idegenforgalmi látványosság. Mel­lette szabadtéri múzeumban láthatók kicsiben az Európai Közösség 12 országának építészeti műemlékei, például a londoni Big Ben és a velencei Doge-palota. Marosvásárhelyick vendégjátéka a szabadtéri színpadon Csalóka szivárvány elfeledett műve újra életrp kelt A bel« ék nem balgák Minden világkiállítás volta­képpen számadás az emberi kultúra haladásáról, de első­sorban a technikában elért színvonaltól. Az 1889-i párizsi világki­állításnak a maga idejében páratlan műszaki bravúrja volt Gustav Eiffél mérnök vasváztornv^, á „fény váro­sának” ma is egyik neveze­t-essége. később. 1958-ban, a brüsszeli világkiállításon a belga rendezők szintén egy gigantikus alkotással tették felejthetetlenné a látnivaló­kat. Waterkeyn mérnök öt­lete és A. Polák terve alap­ján felépítették az atomkor­szaknak, az anyag felett aratott emberi győzelemnek lenyűgöző jelképét, az Ato- miumot. A 118 méter magas fém­építmény kilenc, egyenként 18 méter átmérőjű, csillogó gömbből ál, amelyet vastag csövek kötnek össze. Az egész afféle sarkán álló, nagy kockához hasonlít; a fémek részecskéinek kristá­lyos kapcsolatát, az úgyne­vezett elemi fémkristályt és kilenc atomját szemlélteti, sokmilliószoros nagyításban. Amikor Belgium megkap­ta a rendezés jogát, min­denki az országban nemze­ti ügynek tekintette a világ kiállítás jó megszervezését. Három, az egész népet so­rompóba állító „hadjáratot” szerveztek. Az egyiket az ország szépítéséért, hogy „felvirágozott Belgium”, vi­1990. április 8-án délelőtt gyanús látogató érkezett az amszterdami Rijk Múzeumba, aki nem akarta letenni felöl­tőjét a ruhatárban, ennek el­lenére a tömegben felsurrant az egyik terembe. Itt van kiál­lítva Rembrandt világhírű fest­ménye, az Éjjeli őrjárat. A harminc év körüli férfi meg­állt a kép előtt, és spray-ké- szülékével hirtelen vöröses fo­lyadékot spriccelt a képre. Szerencsére gyorsan ki­derült, hogy kénsav a táma­dó folyadék, két teremőr lefogta a betolakodót, egy harmadik pedig vegyi anyaggal fél percen belül semlegesítette a képre spriccelt kénsavat. így zaj­lott le a legutóbbi támadás az Éjjeli őrjárat ellen, pon­tosabban a harmadik ebben az évszázadban. Az első világháború alatt egy cipész hasogatta meg ezt a képet elkeseredésé­ben, mert nem talált mun­kát. 1975-ben pedig egy hol­land egyetemista „isteni su­gallatra” tucatnyi késszú­rást ejtett a képen. A kés­sel történő hasogatásokat, karcolásokat viszonylag könnyebb helyreállítani, a kénsav azonban teljesen el­pusztíthatja a képet. Sze­rencsére gyorsan közbe­Intenzív nyelvtanfolya­mot indít az Avasi Infor­mációs Iroda. Heti hat órá­ban angolul, németül tanít­ják az érdeklődőket. A meghirdetett 36 óráért ösz­rágos utcák és terek fogad­ják a látogatókat. A máso­dikat a vendéglátó művé­szet tömeges elsajátításáért, az .^udvariasan és moso­lyogva” jelszóval. Végül a harmadik „hadjárat” célja a nyelvtanulás volt. Iskolá­ban, tanfolyamokon, munka után, főzés közben Belgium fiatalja, öregje tanult, hogy anyanyelvükön üdvözölhes­sék és kalauzolhassák a kül­földi vendégeket. Figyelemre méltó, hogy 1851 és 1939 között 29 vi­lágkiállítást rendeztek, s közülük tíznek Belgium avatkoztak, így sikerült a képet megmenteni. A képzőművészeti alkotá­sok pusztításának, rongálá­sának nagyon hosszú a tör­ténete. 1972-ben Michel­angelo Pietáját kalapáccsal támadta meg egy férfi, a Szűzanyára mérte az ütése­ket. „Jézusnak nem lehetett anyja” — magyarázkodott a fanatikus támadó a kihall­gatás során. 1914-ben Vé­nusz a tükör előtt című gyönyörű festmény kapott zsebkéses szúrásokat egy prűd feminista részéről. 1979-ben a müncheni kép­tárban egy látogató Dürer alkotásait rongálta meg; 70 százalékos kárt okozva a Mater Dolorosa, és 50 szá­zalékos kárt okozva a Krisz­tus elsiratása című képek­ben. A francia Didier Chartier pszichiáter és pszichoanali­tikus tíz éve foglalkozik a képrombolással kapcsolatos orvosi, pszichikai és elme- gyógyászati kérdésekkel. Chartier szerint psziehiát- riailag nehezen magyaráz­hatók az elkövetők indíté­kai. A motivációk változa­tosak. és a képrombolókat a legtöbb esetben nem le­het elmegyógyászati eset­ként felfogni. szesen 3800 forintot kérnek. Jelentkezni és érdeklődni a 62-947-es számon, vagy az Elek Tamás utca 15. szám alatti irodában lehet. adott otthont; a belgák jog­gal nevezhetik hazájukat a világkiállítások országának. S úgy látszik, Belgiumnak, ennek a kis országnak meg­érte ... De jó lenne nekünk is egy jó ötlet magyar Eiffel- toronyra, vagy Atomiumra; de jó lenne, ha torzsalko­dás helyett nemzeti ügynek tekintenénk a világkiállítást, és ha az ország apraja- nagyja megkezdené a fel­készülést — például a nyelvtanulással. lamási Áron „A víz csak folyt unalomban, laposan. Mígnem egy gát állt az útjába és a gát fölött ott tündökölt a szivárvány.” - hal­lottuk Czintos Bálint szájából a Belvárosi Szabadtéri Színpa­don. A Marosvásárhelyi Nem­zeti Színház városunkban ven­dégeskedve, Tamási Áron Csa­lóka szivárvány cimü színmü­vét adta elő. Az erdélyi színé­szek a Miskolci Nemzeti Szín­ház meghívására érkeztek va­rosunkba, és két estén át szó­rakoztatták a közönséget. Tamási Áron a közked­velt írók közé tartozik. Nagy sikerű regényfolyama, az Ábel trilógia már az ál­talános iskolában irodalmi tananyag. Nemcsak regé­nyeivel és bűbájos' novellái­val, hanem színpadi művei­vel is jelentősét, különlege­set alkotott. Drámáiban va­rázslatos formákat hozott létre a folklór, a mitológia és saját élettapasztalatai egyesítésével. Darabjaiban életre kel a halódó székely- ség; úgy nevettetnek, hogy közben elszorul az ember szíve. A Csalóka szivár­ványt már akkor írta, ami­kor kezdett elkomorulni a hangja. Az egykori tréfa­mester nehezen talalta a helyét a világban. A meg­írás időpontja sokat segít ennek megértésében: 1942, a második világháború har­madik éve, a magyarság nagy tragédiájának egyik állomása. A darabot Buda­pesten, a Nemzeti Színház­ban vitték először színre, bár Tamási kolozsvári pre­miert szeretett volna. A fő­városi közönség — a kora­beli tudósítások szerint — nemigen értette, hogy mit akar az író a művel. Egye­sek megsértődtek, mert úgy vélték, a közönséget akar­ja kifigurázni a félművelt­ség hangsúlyozásával, má­sok jót kacagtak a példáza-. tokon. A negyvenes évek színikritikusai is sokat rá­gódtak a darab felett, külö­nösen azért, mert maga Ta­mási sem volt hajlandó ma­gyarázatokba bocsátkozni. Mindenesetre színjátékai közül a Csalóka szivárvány a legkihívóbb. A szokvá­nyos színpadi forma meg­bontásával, a vígjátéki és tragédiái elemek elegyítésé­vel meghökkentette a nézőt. A miskolci közönség jó szívvel fogadta a művet és a marosvásárhelyi színésze­ket. Mindkét előadásnapon benépesültek a Belvárosi Szabadtéri Színpad padso­rai. A Tompa Miklós ren­dező által irányított társu­lat játékával igyekezett el- lebbenteni a darab értelme­zése körül kialakult ho­mályt. Ma is csak találgat­hatunk azonban a monda­nivaló felől. Bár lehet, hogy a keresgélés felesleges, és úgy kell elfogadni a mű­vet, ahogy van. Czintos Bá­lintban a jómódú, de mű­veltségében megrekedt gaz­dában még él a korábbi is­kolai évek emléke. Életsor­sa azonban másfelé irányí­totta, és falusi gazda lett belőle. Ám ő tudásra vá­gyott, és úgy gondolta, hogy jobban felnéznek rá, ha tud. Felveszi titokban, el­hunyt tudós barátja ruhá­ját — és ezzel életét. Sze­repet cserélnek, és Czintos Bálint nem él többé. A jó barát, Kuhd Ottó örökli az elhunyt minden vagyonát. Az örökös képében meg­szerzi Tibád Zsuzsanna ke­zét is, aki korábban vissza-' utasította ajánlatát. Or lesz belőle. Lelke azonban nem tud nyugodni. Czintos Bá­lint kikívánkozik a Kund Ottó gúnyájából. Rádöbben, hogy rossz cserét csinált; amiben él, nem a természe­tes énje, az egész csak ál­ca és újabb gyötrelem. A tudományával nem tud mit kezdeni: az urak gyű­lölik, mert azt hiszik, elle­nük fegyverkezik a köny­veivel, a falubeliek pedig egyszerűen bolondnak te­kintik. A visszatérés nem sikerül. Az elhatározáshoz vezető út legfontosabb állo­mása a vándorszínész meg­jelenése: el játszatja a darab eleji jelenetet, amikor tudós barátja megérkezett. Az elő­adás legbriliánsabb megol­dása ez a „színház a szín­házban” játék. Czintos máig is ható tragédiája az, hogy félművelt maradt. Azt hitte, hogy csekély tanulás­sal is úr lehet. Egy fellelt lexikont a B-betűig bema­golt, azt hívén, ennyi ele­gendő. Más akart lenni, ami. Mellette az öreg Samu jelenti a székely tisztasá­got és becsületességet. Bele­lát a főhős gondolataiba, és sohasem mozdul ki a jó­zanság és megfontoltság ta­lajáról. Erre inti Czintost is. (Tarr László alakítása kiemelkedett a szereplőgár­dából.) Az álarcát letépő és csa­lódott Czintos (senki sem ismeri fel) a fiának adja át a végső tanulságot: „Min­dig vidám legyél, s mindig Bálint legyél!... Hűséges magadhoz, s az egyenes út­hoz ... úgy leszel csak em­ber, csak úgy ...”. A marosvásárhelyiek a hagyományos dramaturgiai megoldásokat alkalmazták, és nem akarták külsőségei­ben is aktualizálni a dara­bot. Hazai színpadjainkról talán ez hiányzik a legjob­ban. Ezért kuriózum, ha er­délyi társulat vendégszere­pei nálunk. Beszédmodoruk is a régi, nincs szükség erőlködésre, hogy a szerep­lőkéhez alakítsák. Végezetül álljon itt a szereplőgárda névsora, hiszen valameny- nyien kiérdemelték ezt: Fe- renczy István (Czintos Bó­lint), Nagy István, Tarr László, Szabó Duci, Buzo­gány Márta Gabriella, Nagy József, Ádám Erzsébet, Ta­tai Sándor, Kárp György, Lórincz Ida, Magyart Ger­gely, Hunyadi László, Györffy András, Mózes Er­zsébet és Adorján Szilárd. (szaniszló) Nyílt nap az egyetemen A Miskolci Egyetem mű­szaki nyílt napot rendez .-.ugusztus 31-én, az egyetem iránt érdeklődő középisko­lások részére. Ez a rendez­vény egyben a műszaki fel­vételeket előkészítő bizott­ság nyitótábora, amelyre több, mint 70 középiskolást várnak. A nyílt napon az érdeklődők előadást hall­hatnak a felvételeket elő- '“készítő bizottság munkájá­ról, majd fórum követke­zik, délután pedig meg le­het tekinteni a bánya-, a kohó- és gépészmérnöki kar nyolc tanszékét. Az érdek­lődők a helyszínen is je­lentkezhetnek. Telefonon is lehet felvilágosítást kérni, augusztus 27—30. között dr. Németh Jánostól, fél 9 és délután 4 óra között, a 66­111-es hívószám 10-03-as mellékén, illetve 6 és este 8 óra között a 63-032-es te­lefonszámon. Természetesen az érdeklődők hallhatnak az egyetem életén kívül g felvételikről is. BIT NOKIA Színes ív-akció! Árkedvezmény! 18. íiiüisés M sztptsmlcr 20-ig! Képátló Típus Régi ár Üj ár Megtakarítás 45 cm IC-4530 44 900 38 900 6000 51 cm IC—5110 44 900 39 900 5000 55 cm IC—5530 49 900 46 900 3000 63 cm IC-6330 57 900 52 900 5000 63 cm IC—6340 58 900 52 900 6000 63 cm 25 C60 58 900 51 900 7000 71 cm IC—7140 64 900 59 900 5000 MEGVÁSÁROLHATÓK: AZ IPARCIKK ÁRUHÁZBAN, Miskolc, Eszperantó tér AZ ELEKTRON KFT. ÜZLETEIBEN, Miskolc, Széchenyi út 90. Miskolc, Beloiannisz u. 11. A VIDEOTON ELEKTRONIKA KFT. 41. SZ. MINTABOLTJÁBAN, Miskolc, Széchenyi út 3—9. (Pátria-ház) Kést szúrt az Éjjeli őrjáratba Képromboíók E. I. Anqo'ul és németül tanulhatnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom