Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-11 / 186. szám

Kínáltak érte hatéves Ladat is Szakadárból tanácsadó % Zsarnai Barnabás büszkeségeivel. (Szabán Gabriella felvétele) „A munkássás lel Ionja i...” Próbállak már olvasóink havonta több mint 2400 sö­rösdobozt lemosni? Mert ha igen, akkor nyugodt szívvel állíthatom, hogy Önolt ro- konlclkek Zsarnai Barnabás­sal, kinek a sörösdoboz- gyíijtés a szenvedélye. Az MKV gépkocsivezetőjének lakásába lépve a földtől a plafonig minden falon csak ezeket a színes dobozritka­ságokat láthatjuk. Hogyan jött az ötlet, hogy dobozo­kat gyűjtsön? — kérdeztük. — Először nyolc—tív éve kaptam sörösdobozokat. Ami­kor már egymás mellé ke­rült 20—30 darab, kezdett kialakulni bennem egy kép, s amikor már vöt 200 darab, akkor ez a kép átalakult, s elhatároztam, hogy gyűjteni kezdem a dobozokat. Ebben segítségemre voltak kis ba­rátaim is, akik nem utolsó­sorban felfedezték, hogy a dobozok oldalán a gyártó cég címe is megtalálható. Mon­danom sem kell, roppant le­velezésbe kezdtem, a sze­rencse viszont elkerült, do­bozokat csak két német cég, a Schweppes és a Keli kül­dött. Sok dobozt sikerült motorversenyeken szerezni, valamint sokat nekem kel­lett megvásárolni. Jelenleg közel 70 ezer forintomban van. ami itt látható, de aján­lottak érte már egy hatéves Ladát is. — Hány darabból áll je­lenleg a gyűjtemény? — Ebben a pillanatban 2475-féle dobozom van; 0,25- től 5 literesig, több méret­ben. Tudomásom szerint a Magyarországon megjelent márkák közül egy sem hi­ányzik. — A legtávolabbról hon­nan kapott sörösdobozt? — Afrikából, egészen pon­tosan Johannesburgból. Sok érkezett Amerikából, Auszt­ráliából, Európából. Az eu­rópai országok közül csak Romániából és Albániából nincs dobozom. — Ismer olyan embere­ket, akik hasonló gyűjte­ménnyel dicsekedhetnek? — Van két cserepartnerem Budapesten, akik közül az egyiknek már 3000 darab fe­letti a gyűjteménye, ők azonban előnyben vannak velem szemben, a pesti pá­lyaudvarokon a vasutasok is segítenek nekik. — Van határa a gyűj­tésnek? Mit gondol, med­Az amerikai egészségügyi hatóságok felülvizsgálják az AIDS-vírusokkal dolgozó la­boratóriumok rendjének biz­tonsági előírásait. Erre azért kerül sor, mert az egyik nagy biztonságú kísérleti la­boratórium egyik dolgozója AIDS-fertőzést szenvedett. A laboratóriumban az AIDS- vírusok koncentrált oldatá­dig tudja ezt még csinál­ni? — Azt hiszem, amíg a la­kásban hely van, és a gyár­tó cégek át nem térnek va­lamilyen más profilra, addig én is gyűjteni fogok. Enél- kül már üresnek érezném a lakást; (dobrosi) nak előállításán dolgoztak — ebben az oldatban millió­szorta koncentráltabban for­dulnak elő az AIDS-vírusok, mint a megfertözöttek véré­ben. A fertőzés a vizsgálat szerint úgy történt, hogy a laboratórium egyik dolgozója a veszélyzónában egyetlen szempillantásra lehúzta gu­mikesztyűjét, mert jegyzete­ket akart készíteni. A gyanú szerint az AIDS-vírusok a sebzett bőrön át behatoltak a kutató szervezetébe. A módosított egészségügyi törvény értelmében a Ma­gyar Orvosi Kamara joga és kötelessége, hogy őrködjön az orvosi hivatás tisztasága felett, elmarasztalja azokat az orvosokat, akik a szakma erkölcsi szabályait, vagy es­küjüket megszegik, s védel­mezze a hivatásuknak meg­felelő magatartást tanúsító­kat. Noha évtizedek óta sür­geti az orvostársadalom az etikai kódex létrehozását, eddig sem a szakszervezet, sem az egészségügyi vezetés nem dolgozott ki átfogó er­kölcsi normarendszert. An­nak ellenére sem, hogy a társadalomban bekövetke­zett értéktorzulások nem hagyták érintetlenül az or­vosi hivatás gyakorlóit sem. Most a kamara etikai kollé­giuma szakértők széles körű bevonásával megkezdte az olyannyira hiányzó kódex kidolgozását. Ez azonban még belátható időn belül aligha készül el. Éppen ezért Belső harcoktól, vitáktól hangos a legnagyobb hagyo­mányokkal rendelkező — idén 100 éves — Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt, így nem meglepetés, hogy nem kerültek be az Ország- gyűlésbe. Közelednek azon­ban a helyhatósági választá­sok, és ők is megpróbálják újjászervezni szétesett szer­vezetüket. Kitzinger Ferenc az előző kongresszuson kiváltak elnö­ke volt. Életének néhány fontos epizódja: 1956 — Nagybudapesti Munkásta­nács ... emigráció Brüsszel­ben — Kéthly Anna közeli munkatársa... 1963 hazatért — munkás... 1989 — rok­kantnyugdíjas, de aktív po­litikus. A megbeszélt időben otthon várt, és készségesen nyilatkozott. — Kitzinger úr, ön me­lyik Szociáldemokrata Párt tagja jelenleg? — Az MSZDP tagja va­gyok, amely dr. Petrasovits Anna elnöklete alatt műkö­dik, akivel közel egy hónap­ja kötöttünk egyezséget, hogy a következő kongresszusig együtt dolgozunk. Remélem, létrejön a szilárd pártegy­ség ..; — Nem véletlenül ér­deklődtem a párttagsága iránt, hiszen a közelmúlt­ban még a Rutner György szervezte szakadár párt el­nöke volt. Hogyan értékeli ezt a kitérőt? — íz a párt a Független Szociáldemokrata Párt volt, és az előző kongresszuson történt események miatt vál­tunk ki. Az akkori dönté­sünk helyes volt, mert az ott megválasztott vezetők nagy része már eltávozott a pártból. Ez egyben azt is je­lenti, hogy nincs értelme, hogy tovább működjünk. — Mit kívánnak tenni, hogy visszaszerezzék meg­a Magyar Orvosi Kamara legutóbbi szervezeteinél eti­kai bizottságokat kell létre­hozni. Ezek tagjait a terü­leti szervezetek taggyűlésein választják meg, s a bizott­ságok járnak el első fokon az orvosetikai ügyekben. Fe- ■ lülvizsgálati fórumként lét­rehozták az etikai tanácsot, amely a kamara elnöksége mellett működik. Az etikai bizottságok és az etikai tanács tagjai szak­mai és orvosetikai tekintet­ben köztiszteletben álló, feddhetetlen orvosok. Műkö­désükhöz a kamara testüle­té határozattal elfogadta az orvosetikai ügyek intézésé­nek eljárási szabályait, ame­lyek biztosítják a törvényi, szervezeti és szervezési fel­tételeket. A területi fegyelmi bizott­ságok megyénkben is létre­jöttek, ám létükről még édeskevés hírt adtak. Legki­vált az gátolja a valódi munkát, hogy az Orvosi Ka­mara súlyos, tekintélye sem nyerte még el azt a méltó ingott tekintélyüket a vá­lasztók előtt? — Nagyon komoly erőfe­szítéseket teszünk azért, hogy rendezzük sorainkat, és visz- szanyerjük azon rétegek bi­zalmát, ahol hagyományosan erős tradíciókkal rendelkez­tünk. Ez elsősorban a mun­kásságot jelenti. Célunk olyan programot kidolgozni, mely követhető lesz számukra. — Közismert tény, hogy 1945 előtt a szervezett mun­kások zöme egyben a szoc- dem. párt tagja volt. Ma milyen kapcsolatra töre­kednek a szakszervezeti mozgalmakkal, és melye­ket tekintik partnernek? — A jelenlegi helyzet nem szerencsés a szakszervezetek számára sem. mert belső harcaikat vívják az életben maradásért. Ők is átmennek azokon a gyermekbetegsége­ken, amelyeken a pártok. Nem értek egyet a depoliti- zálással, mert a munkásság fel fogja ismerni; erős Szo­ciáldemokrata Párt nélkül nincs hatékony érdekvéde­lem ... A független szakszer­vezetekkel kívánjuk kiépíte­ni kapcsolatainkat, ahol nincs „uram-bátyámozás”, és minden vezetőt demokrati­kusan választanak. — Nem tartja konku­renciának, hogy az MDF megpróbálja befolyása alá vonni a munkástanácsokat.’ — Nekem teljesen termé­szetes, hogy politikai eszkö­zeivel hatást akar gyakorol­ni a munkásokra, mert ők is közülük várják az után­pótlást. Az MDF is tudja, hogy a következő választáso­kat a munkások szavazatai döntik el. — Önök hogyan kíván­ják képviselni a munkások érdekeit? — A közeljövőben be kell kerülni a Parlamentbe, ahol a munkások, alkalmazottak, kis- és középvállalkozók ér­tisztaságáért helyet az egészségügyben, amelyre pedig okkal és jog­gal tartanának igényt. Igazi presztízse ennek a kamará­nak csak akkor lesz — vall­ják az orvosok — ha végre megalkotják honatyáink az orvoskamarai törvényt. Erre pedig még várni keil. A cél mindenesetre az, hogy a kamara tagsága tö­rekedjék az orvosi hivatás írott és íratlan etikai szabá­lyainak betartására, s elfo­gulatlanul intézzék az or­voserkölcsbe ütköző ügyeket, elmarasztalják a hivatásuk­hoz méltatlan orvosokat, mert csak így védhetik meg az etikusan gyakorló több tíz­ezer orvos presztízsét. Az bizonyos: nem ártana, ha a kamara többet hallat­na önmagáról, tevékenységi köréről, törekvéseiről. Ehhez azonban az szükséges, hogy jól működő területi szerveze­tei legyenek, amelyek képe­sek megvalósítani a kama­ra céljait. (r) dekeit kívánjuk képviselni. Nyitottak vagyunk minden probléma iránt, de a legfon­tosabb a hatásos szociálpoli­tika. Az elesett, kisemmizett emberek gondjait kívánjuk felvállalni, mert nem hi­szem, hogy az átlag felett élő elit megfelelően tudja képviselni az érdekeiket. Ha­tározottan követeljük a dol­gozókat megillető jogokat! — Mit tart ezek közül a legfontosabbnak? — Elsőként a munkahely biztonságát. Amennyiben el­kerülhetetlen, hogy a mun­kások egy része munkanél­külivé váljon, akkor a se­gély olyan legyen, hogy a háztartások minimális rezsi­jét fedezze, és lehetővé te­gye az emberi színvonalú életet. Ez nem kegy a kor­mány részéről, hanem köte­lesség. — Ez mnid nagyon szép, de megfelelő anyagi alap nélkül kivitelezhetetlen. Honnan próbálják ezt pó­tolni? — A jelenleg is érvénye­sülő elosztási rendszert meg kívánjuk szüntetni, mert a munkás és a vezető között aránytalanul nagy a különb­ség. Erre példának hoznám egy, a megyében működő nagyüzem jutalmazási tervét. Az egyik igazgatóhelyettes 226 000 Ft-ot, a másik he­lyettes: 205 000 Ft-ot, osz­tályvezetők: 57 000—152 OOff Ft-ot, míg maguk a munká­sok csak 2000—3000 Ft-of kapnak a borítékban. Innen ered, hogy az ország egyik fele a nyomor felé közele­dik, míg a másik közönyös. — Érzékelt valamilyen változást itt, a megyében? — Itt a végeken nem ér­zékelem, hogy jelentősen megváltozott volna a politi­kai gondolkodás és a válla­latok gazdálkodása. Még sok mindennek kell történnie, hogy a munkás félelem nél­kül dolgozhasson. — Mit kívánnak tenni, hogy itt is meginduljanak a változások? — Át kell világítani a ré­gi vezetést, és az alkalmat­lanokat le kell váltani! -Ná­lunk a szakértelem fog do­minálni, és nem a párttag­ság ... Cipész, vissza a kap­tafához! (csontos) Fiifitncsoli Bármilyen fazonú fürdő­ruhát választunk, az anyaga legyen műszálas, amely elasztikus és kellemes vise­let. Jól simul a testhez, könnyen kezelhető, hamar megszárad. Minden fürdés után — különösen sós, vagy klór- tartlamú vízben való fürdés után — öblítsük ki a fürdő­ruhát tiszta vízzel, esetleg finom mosószerrel. Ne hagy­juk sokáig nylonzacskóban bepárásodni, mert a só, az izzadság és a klór könnyen kikezdik a fürdőruha anya­gát. A fürdősapkát is ajánlatos minden fürdés után tiszta vízzel kiöblíteni, és megszá­rítani, majd — hogy ne ta­padjon össze — glicerinnel bekenni. Jf: Nudistastrandon (Mező István rajza) AIDS-vírus fertőzte meg a kutatót Elmarasztalni az esküszegőket Hiányzik as etikai kódex Az Orvosi Kamara a hivatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom