Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-10 / 185. szám

* Ez egy remekbe formázott készült. Miska-kancsó... A kép a fiatalok emődi fazekastáborában (Kerényi László felvétele) Könyv(szakma)égetés Aggódó olvasók Nem lesz Művelt Nép? Egy pillanatig sem akarom azt állítani, hogy létezne „jó erőszak” és „rossz erőszak": az erőszak olyan amilyen, ér­telmetlen ostoba, brutális (és mágnesként vonzza a tömege­ket a mozikba.) Azt viszont ál- litőm, hogy a '80-as évek mo­ziját elborító eröszakhullámoi fel lehet használni jó ügy ér­dekében is. Példa erre Alán Parker Lángoló Mississippi cí­mű filmje, mely most látható a mozikban. Parker bebizonyítja, hogy ugyanannyi vaklőszerrel, ugyanannyi pirotechnikai bravúrral, ugyanannyi mű- vérrel éppen olyan izgalmas film készíthető, mint a meg­szokott bárgyúságok, me­lyekben egy nagy marhafor­ma ember (esetleg félig gép­ember) le-föl járkál és lö­völdöz. Parker belenyúlt a nagy amerikai hálószobaszekrény­be, amelyben az art afelé sű­rűn idézett mondás szerint „minden családban lóg egy csontváz”. A nagy amerikai hálószobaszekrényben a „vi­etnami háború” címkét vi­selő csontváz mellett ott lóg a „négerkérdés” feliratú csontváz is. Parker az utóbbit emeli ki, a nézőt meg nyakon fog­ta, és elviszi a vén folyóhoz, a Mississippihez, mely mél­tóságteljesen hömpölyög le­felé medrében, hiszen arty- nyi mindent látott már: Tóm Sowyer bájos csínyjei­től a jazz megszületéséig, s ki tudja hány néger ember­telen életét és embertelen halálát. A vén folyót ez sem tud­ja kihozni a sodrából, el­lenben a film, mely a né­gerkérdésről szól, igencsak képes mindvégig fenntarta­ni a magyar néző érdeklő­dését (aki pedig esetleg tel­jességgel érzékiden a ci­gánykérdés problémaköre iránt. 1964-et írunk, s egy ízig-vérig déli kisvárosban megülji.§£ .Jiérgm ....fioljárjogi,: aktivistát a helyi Klu-Klux­Klán tagok/ Megérkezik az FBI, ame­lyet először csak a nyomo­zó, a most is remek Gene Hackman és méltó partnere. Willem Dafoe képvisel, majd egyre többen lesznek a „washingtoni fiúk”, akik tu­lajdonképpen a fehér Ame­rika rossz lelkiismeretét sze­mélyesítik meg. A Hack­man alakította FBI-ügynök a kétségbevonhatatlan fősze­replő: ő valamikor egy déli kisváros sheriffje volt, ép­pen olyan, mint a cselek­mény helyszínéül szolgáló kisváros gyilkolni sem rest sheriffje. Ezért aztán jól ki­ismeri magát a helyi trük­kök között, s kideríti a ki­dért tendőket. Ezalatt a néző is kezdi ki­ismerni magát Alán Parker trükkjei között, melyekkel a székhez tudja szögezni a kö­zönséget. E trükkök egyike: Miskolc, Park u. 8. sz. alatt (Vörösrák mellett) A szaküzlet vágott- és cserepes virágok, münövények, selyemvirágok, virágkompozíciók és -dekorációk, virágkötészeti kellékek, növénytermesztési és ápolási segédeszközök, kisgépek, szerszámok széles választékával várják a tisztelt vásárlóit noha négerkérdésről van szó, a szereplők mégsem fe­kete-fehér figurák, hanem hús-vér alakoK, akik hol fe­hérek, hol meg feketék. Akárcsak mi, mindannyi­an... Kiss József Aki rendszeresen olvas, következésképpen rendszere­sen vásárol könyvet, az olyasféle viszonyban van az utcai könyvárusok pultjá­val és az igazi könyvesbol­tokkal, mint a tisztességben megőszült családapák a könnyűvérű hölgyekkel: oly­kor elcsábulnak. de aztán visszatérnek a családi tűz­helyhez ... • ÉG VELED, NULLSZALDÓ Miskolcon a családi tűz­helyet a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat Területi Irodája alá tartozó 9 bolt jelenti, a könnyűvérű höl­gyeket pedig a — zömmel Széchenyi utcai — tíz-tizen- két utcai könyvárus. Utób­biaknak azonban csak mint­egy fele valóban „könnyű- vérű”, azaz magánkönyvter­jesztő, a másik fele a Mű­velt Néphez tartozik. Az országos helyzet pon­tosan jellemzi a miskolci állapotokat is: a vállalat, egyben a könyvterjesztés ed­digi formája összeomlófél­ben van. Az idén még el­megy lendületből a gépezet, de hogy mit hoz a 91 -es esztendő, azt csak találgatni lehet, illetve tanulmányozni a törvénytervezetet. A kulturális kormányzat — úgy tűnik legalábbis — feláldozta a könyvkereske­delmet a költségvetési hi­ány oltárán: az eddigi adó­kedvezmény megvonása pél­dául azt jelenti, hogy a Széchenyi utcai — szerény nyereséggel, illetve nullszal- dóval működő — könyves­boltok egycsapásra vesztesé­gessé váltak. • OLVASNIVALÓ AZ APEH-NEK Alapvető és érdemi meg­oldásra lenne szükség, hi­szen itt nincsen szó „admi­nisztrációs vízfejről”, mint számos más ágazatban: a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat miskolci területi irodája hat főt számlál, s még ide tartozik Borsod, Heves, Nógrád, Szabolcs és Hajdú-Bihar megye is. A költségek — legalábbis lé­nyegesen — aligha csökkent­hetők tovább. A területi irodák, melye­ket, valamikor területi bolt- csoportoknak hívtak, csírái lehettek volna egy leány­vállalat-hálózatnak, mára azonban minden gazdálko­dási jogkört megvontak tő­lük, ráadásul a cégnek nincs vezérigazgatója, a gyeplő a lovak nyaka kö­zött, akik — érthető módon — nem nyargalnak tovább, hanem tanácstalanul néze­lődnek, nem tudják mi lesz velük. A könyvkereskedelem min­denesetre nem egyszerű do­Katonazene és fonográf-hangverseny Nyári mulatságok anno 1902 r" Élénkítő konfetticsata • ISegyven pár a négyeshez A „boldog békeidők” híreit olvasgatva azt tapasztaljuk, hogy jó öteletek nélkül akkor­tájt sem boldogultak a vál­lalkozók. A vállalkozáshoz már akkor is hozzátartozott a hír­verés, a reklám, melyek egy része a szerkesztőségi „színes hírek” sorai között is megla­pult. Néhány miskolci példát ajánlunk újbóli elolvasásra... „Katonazene a polgáregy­letben” közölte a Szabadság című lap 1902. június 14-i száma, majd pár hónap múlva ugyancsak e lap adta hírül, hogy fonográf-hang­versenyt rendeznek a Pol­gár Egyletben. Az esemé­nyeket a korabeli cikkből így ismerhetjük meg: ..Még nem régen is kedvezőtlen hírek keringtek a városban a Polgár Egyletről, hogy alig van már tagja, hogy anyagi zavarokkal küzd, s pártolás hiányában mentői hamarabb befogják zárni.” A bajok láttán összehívták az egylet közgyűlését, ahol új vezetőséget választottak az egylet élére, a vendéglő vezetését pedig „egy ügyes ember vette át”. Az ő kez­deményezésére 1902. június 11-én, „a helyben állomáso­zó 65. gyalogezred zenekara” hangversenyt adott” az egylet kerthelyiségében, amelyet ez alkalommal dí­szes és nagyszámú közönség keresett fel. Ogv értesültünk — közölte a hírlapíró —, hogy az igazgatóság elhatá­rozása szerint, ezentúl min­den második szerdán fog ilyen zeneestélyt rendezni. „Ezt a tudósítást reményke­dő hivogatás egészítette ki, mivel tudatta, hogy a pol­gáregyleti estek „a tagok­nak éppúgy,- mint az egész közönségnek szórakozási he­lyéül szolgáljon a közelgő nyári szezonra.” Ezeken a sajátos zenees­teken az „ízletes ételekről, valódi jó italokról és pon­tos kiszolgálásról a Polgár Egylet vendéglőse, Koch János gondoskodott”. Ked­vezőtlen idő esetén a zene­estet az egylet tágas ter­mében tartották meg. Az augusztus 2-án megjelent lap már fonográf hangver­senyről adott hírt. „Koch János vendéglős ma este egy újdonsággal lepi meg a nagyközönséget: a Polgár Egylet a helyiségében egy nagyszabású fonográfhang­versenyt tart. A hangver­seny számai között cigány­zene fog játszani, míg a szo­kásos tűzijáték és konfetti­csata ismét élénkíteni fog­ja a zeneszámokat. ízletes konyháról és kitűnő italok­ról gondoskodva lesz; a be­menet szabad.” A sárguló újságlapok kö­zött megmaradt egy rózsa­színű röplap, amely 1902. július 17-én, este 8 órára a Korona Szálló dísztermébe hívogatta a nagyérdeműt. Akkor tartotta előadását „Az első székelyföldi tudo­mányos színház” a követ­kező műsorral: „Színre ke­rül: 1848, dicső szabadság­harczunk. Ezt követi OLSCHANSZKY Vilmos és leánya, a csodaszép MISS LONNY szalonakrobata excentrikus humoristák ven­dégjátéka. Magyarország vi­déki városaiban eddig még nem látott amerikai újdon­ságok: Orosz tánezok (pa­ródia), Hypnotizáiás, Szél- tánezok, Orient Expresz. Előadják Olschanszkv Vil­mos és Miss Lonny. Képek: Makkai Zsigmond székely parasztképviselő életéből, Makkai Zsigmond szíves en- gedelmével.” Hogy mekkora volt a vendégjáték sikere, arról nem szólnak az egy­kori dokumentumok... Fennmaradt viszont az 1902. évi Péter-Pál juniáli­sok egyikének híre. „Szom­baton tartotta a kath. nőegy­let tavaszi mulatságát a Vö­rösrákon, — írta a lap jú­lius 2-i száma —, amely ez alkalomra teljes díszbe öl­tözött. Drapériák és lapino- nok (sic!) díszítették a táncz- helyiséget, amelyben egy ki­csiny, de intim társaság mu­latott. A táncz 8 óra után kewiődött, s így egy óra múlva az I. négyeshez mint­egy 40 pár állott fel... Tu­lajdonképpen egy sokszor összeszokott, jó ösmerős tár­saság mulatsága volt ez, amelyet áz urak és a höl­gyek a rendes házi zsúr he­lyett a szabadban rendez­tek. A fényes mulatság pezs­gő hangulatban reggelig tar­tott, illetve másnap estig, mert a rendezőség vasárnap délután még morzsa-bálra volt hivatalos az Ujházy Kálmánná vendégszerető házánál.” Tallózásunk elején kato­nazenészekről szóló hírek vannak, akik egyébiránt ön­álló hangversenyeket is ad­tak. Az egyik. 1902. június 21-én tartott, hangversenyük műsora ez volt. „1. Liszka: Kaposvári induló. 2. Suppé: Szép Galathea, nyitány. 3. Gleisner: Békepálma, kerin­gő, 4. Popp: Ábránd a -Tra- viata« operából, fuvolaszó­ló, 5. Ludwig: Mindig lej- íebb, polka, 6. Schreiner: össze-vissza, egyveleg, 7. Schneider: Rózsakeringő, lengyelke. 8. Backó: Magyar egyveleg, 9. Fahrbach: Dia- bolin, gyorspolka.'’ A ka­tonazenészek a 65. gyalog­ezredbeliek voltak, a szín­hely a Seper Szálló kerthe­lyisége. a Széchenyi és Ka­zinczy utcák sarkán, a Há­rom Rózsában, mely mára csak nyomaiban maradt meg... Az öreg ház falai zeneszó helyett autók zaját verik vissza .,. Iglói Gyula lóg, több mint kereskede­lem, de legalábbis más, mint a többi A képződő nyere­ség azonnal könyviormát ölt, hiszen a könyvesbolt akkor vonzza a vevőt, ha ott mindent megtalál. Az év végen papíron elfogadható mértékű nyereség valójában könyvek alakjában áll a ráktárban, méghozzá azok­ban a könyvekben nyugszik, melyek nem keltek el. Adózni viszont kell, ám az APEH nem fogad el egy lá­da könyvet adó fejében. • 5 SZŰK ESZTENDŐ A kívülállóban felmerül a kérdés: miért nem tud az állami könyvterjesztés kiül­ni egy napernyő alá az ut­cára, s ugyanolyan haszon­nal kereskedni, mint az aluljárók konjuktúra-lovag- jai? Nos kiülnek ők is, csak éppen marad a hátrány. E hátrányból él ma az okos, áki könyvkiadásra vál­lalkozik. Leszerződik X ezer példányra valamelyik álla­mi könyvterjesztő vállalat­tal (ez a „tuti” pénz), ez nagyjából fedezi a kiadás költségeit. Nyomat még a könyvből Y ezer példányt, ezt odaadja az utcai könyv­árusoknak (ez lesz az extra­profit). Az utcai könyvárus bepattan nyolcéves Wart­burgjába, elcsörömpöl a nyomda' raktárába, és más­nap már árulja is az újdon­ságot. Ugyanaz a könyv 2— 3 hét múlva ér az állami könyvterjesztő vállalat bolt­jába, vagy annak utcai áru­sához, mert nekik többszáz helyre kell kiszállítani a szóban forgó művet Neme*- medvestől Battor.yáig ... Sokan az „állami könyv- terjesztés áfiuma elleni or­vosságot” a privatizálásban látják, meg is van rá az esély, hogy ez bekövetkezik. Könyvesboltot magánvállal­kozónak megvenni, pedig nem más, mint a pénzügyi öngyilkosság körülményes és kínos változata. Érzik ezt a törvényalkotók is, a tör­vénytervezet igyekszik szeb­bé varázsolni a kancsal menyasszonyt. Eszerint a megvett könyvüzletnek csak 5 éven át kell könyvet árul­nia, (addig is csak a forga­lom 50 százalékáig). Lehet találgatni, mi lesz 5 év után a könyvesboltból: snack-bár, vagy kukkoló- show? (kájé) Tizenegy ország szakemberei A Gépipari Tudományos Egyesület augusztus 28-30. kö­zött rendezi meg VII. pneuma­tika-hidraulika konferenciáját és kiállítását a Miskolci Egye­temen. A konferencia célja a szakterület legújabb ered­ményeinek ismertetése, a hidraulika-pneumatika je­lenlegi műszaki színvonalá­nak bemutatása és a század végéig várható fejlődés ér­zékeltetése. A tanácskozá­son kiemelt témaként szere­pel az erektronika, a PLC-s vezérlés és a számítástech­nika alkalmazása A rendezvényen 59 elő­adást tartanak tizenegy or­szág szakemberei, akik ku­tatóintézetekben. egyeteme­ken, nemzetközileg ismert és elismert vállalatoknál dolgoznak. A bevezető elő­adást Wolfgang Backé pro­fesszor. az aacheni egye­tem hidraulika-pneumatika intézetének igazgatója tart­ja, A fluidtechnika jelenle­gi helyzete és varható fejlő­dése címmel. A kiállításon 25 hazai és külföldi cég vesz részt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom