Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-07 / 182. szám

Aoíprfi elleni ottás az utasoknak hető a hasmenéses tünetek­kel jelentkező nyári fertőzés. A kolerának egyik jellem­zője a nagyon híg széklet, amely hamar kiszáradásos betegséget okozhat. Lappan- gási ideje 3—5 nap, terjesz­tője a fertőzött étel, a víz és a legyek. Ha valahol ilyen jellegű betegséget észlelnek, a beteget azonnal el kell kü­löníteni, a környezetében le­vő tárgyakat, ruhaneműket, edényeket fertőtleníteni, s közvetlen környezetét 5 nap­ra járványügyi megfigyelés alá vonni. Az előírások ér­telmében a fertőzötteket, és a velük érintkezőket erre az időre el kell tiltani a köz­fogyasztású élelmiszerek és italok kezelésétől. Nem ve­hetnek részt közétkeztetés­ben, nem látogathatják a gyermekintézményeket, s el kell tiltani a vízműben való foglalkoztatástól is. A megelőzés tehát a sze­mélyi higiénia, a tisztaság, a garantált tisztaságú ivóvíz. Kolera elleni védőoltásban egyébként a nemzetközi for­galomban csak azok az uta­sok részesülnek, akik olyan országokba kívánnak utazni, amelyeknél a kolera elleni oltást az egészségügyi szer­vek megkívánják. Ezeket két mindig az aktuális jár­ványveszélyek határozzák meg. Már betonozzák a biológiai szennyvíztisztító medencéket A biológiai fokosat második üteme Bővítik Hz előzés tudománya Tíz jó tanács az előzés­hez: 1. Soha ne tapadjon az előzendő járműre! Legalább 1/3-ad sebességtávolságot tar­tani! (80 km h-nál kb. 25 méter). 2. Kihúzódás előtt előre-, tükörben hátranézni: az előzési úthossz szabad-e, nem kezdett-e másik jármű előzésbe? 3. Ha szabad az út: egyenletesen gyorsítani, célszerűen visszakapcsolás­sal. 4. Előzés után a tükör­be nézni: a megelőzöttet nem zavarja-e? (Ez csak ak­kor fordulhat elő, ha a meg­előzött az előzés során gyor­sított.) 5. Az elöl haladó (előzőt) soha ne kövesse va­kon! 6. Kanyarban, bukka­nó, útszűkület előtt soha ne előzzön! 7. Lakott területen kívül kereszteződésekben so­ha ne előzzön hang- vagy fényjelzés nélkül! (Egy be­kanyarodni szándékozó a megelőzni kívánt takarásá­ban lehet!) 8. A fénykürt sem éjjel, sem nappal nem garantálja a biztonságos előzést. 9. Vakon soha ne bízzon másban! A fékutata látási és forgalmi viszo­nyokhoz is igazítsa! 10. Jár­műoszlopot lehetőleg ne előzzön! A kritikus forgal­mi helyzeteket kerülje. a miskolci szennyvíztisztítót Jó hírrel szolgált Major Adam, a Miskolci Vízmű­vek főmérnöke: a város kommunális szennyvizét tisz­tító központi mű biológiai fokozata második ütemének megépülésére is lehetőség nyílt. Jelenleg a biológiai foko­zat első ütemének építését végzik. A második fokozat kiépítésére a vízművek pá­lyázatot nyújtott be az Euró­pa Gazdasági Közösség PHARE-programjára, s azt el is nyerte. Ennek alapján nyílik lehetőség a •tovább­fejlesztésre, amelynek ered­ményeként kiépül a komp­lett iszapkezelési rendszer. Ez magában foglalja mind az iszaprothasztást, mind pe­dig az iszap elhelyezését, fel- használását. Mindezt pedig — figyelembe véve a kör­nyezetvédelmi előírásokat — környezetbarát technológiá­val. Hét nyugat-európai céget kértek fel ajánlattételre, s pályázat alapján döntik el, ki lesz a kivitelezője ennek a nagyméretű munkának, s mennyibe kerül. Az elbírálás szeptemberben lesz Miskol­con. A döntés alapján teszik meg a további lépéseket, ak­kor már a nyertes céggel közösen. A biológiai derítő máso­dik ütemének kiépítése ko­moly lehetőséget nyújt nem­csak a környezetvédelemhez, hanem a város és a környe­ző községekből ide szállított szennyvíz tisztításához, és je­lentősen javítja a Sajó víz­minőségét. * A mechanikailag tisztított szennyvíz a Sajóba jutva, ma mar jóval kevésbé terheli a környezetet, mint 1936 előtt, amikor még nem működött a szennyvíztisztító telep. A hiénák hierai'ehiája A rangidős hiénaanya kölykeivel megosztja a zsák­mányt — ezt 'a ragadozók körében teljesen szokatlan magatartást amerikai zooló­gusok a kenyai szavannán figyelték meg. E hiénanős­Strúma, szívbántalmak ellen Üdülők a Bükk tófején Nem csak a gyógyfürdők környékét lepik el az üdü­lők Mezőkövesden, Bogácson, de jelentős számban keresik fel a Bükk tetején települt községet, Bükkszentkeresztet is. A festői környezetű, ózondús levegőt árasztó feny­vesek közé települt szlovák nemzetiségű község már több mint fél évszázada a strú- más és különböző szivbán- talmakban szenvedő betegek kedvelt üdülőhelye. Az 1930-as években fi­gyeltek fel az orvosok a te­lepülés csaknem pormentes levegőjének természetes gyógyhatósára* ás akkor még ugyancsak falusias kül­sejű és komfortú házakban találtak szállást a gyógyu­lást keresők. Sokuk a nem nagy kényelmet nyújtó kö­rülmények ellenére évről év­re visszatért, hogy regenerá­lódjon. Olyan családra is emlékeznek, amely több, mint 30 éven át minden nyá­ron itt üdült. Az utóbbi években a köz­ség sokat fejlődött. A leg­több falusi házat átépítették, komfortossá tették, s a fize­tővendégeket lényegesen na­gyobb kényelemmel tudják fogadni. Nem beszélve arról a telepről, amely a telek- parcellásás következtében a Lófőtisztás környékén ala­kult ki. A villany, a víz, a pormentes utak, az egyre javuló vendéglői és bolti el­látás a község lakóinak és az itt üdülőknek egyképpen a kényelmét szolgálja. S hogy a Bükk tetején levő település alpesi üdülőfalu legyen — ehhez már „csak’ a szennyvízelvezetést kell megoldani. Ez azonban még nem került elérhető távol­ságba. A magaslati gyógy­hely kedvelői így is nagy számban töltenek itt napo- kat-heteket vállalati-intéz­ményi üdülőkben és fizető­vendégként is, tényeknek a külső ismerte­tőjegyei tökéletesen meg­egyeznek a hímekéivel. Ugyanolyan nagyok és ugyanolyan erősek is, sőt fel­tűnően sok az androg a, a hím nemi hormon is a szer­vezetükben. Ez a nagy and- rogénszint nagyon agresszív­vá teszi a nőstényt: a rang­idős, úgynevezett alfa-nős­tény szervezetében a legna­gyobb az androgénszint. A hormonális elváltozás miatt több utódot nem hoz­hat a világra, de nagyon hatékonyan felnevelheti már a világra hozott' kölvkeit, mert helyet ad nekik a zsákmánynál. Elűzi a cso­port többi tagjait, amíg köly- kei jól nem laknak. A köly­kök számára ez még az élet- biztosításnál is több, mert a megfigyelések szerint még a rangot is öröklik a hiénák hierarchiájában. A alfa-nős­tények átadják lányaiknak a vezető szerepet, a hímeknek pedig nem kell elhagyni a csoportot, ami azt a lehető­séget kínálja nekik, hogy esetleg vezető szerephez jus­sanak a szomszédos csopor­tokban. Egy-egy állat cso­portbeli rangját tehát nem annyira testi adottságai ha­tározzák meg, mint valószí­nűleg tanult magatartásmód­ja. A kánikula, a megrekedt i m~-eg sok fertőző hete tsé". i forrása is lehet. Különösen I fontos az élelmiszerekkel terjedő betegségek megelőzé­se. A szomszédos országok­ból jelzett kolerás megbete­gedések is erre intenek. Dr. Munkácsy Magdolná­tól, a megyei Köjál járvány­ügyi osztályvezető főorvosá­tól kérdeztük: mi a helyzet Borsod megyében? A főorvosnő elmondotta: a bejelentésre kötelezett meg­betegedések száma nem ma­gasabb, mint az év más idő­szakában. Vérhas is csak szórványosan fordul elő, szalmonellózis járványokat pedig nem is észleltek. A szomszédos országokban — Romániában, és a Szovjet­unióban egy kempingben — kitört koleráról tájékoztatást kaptak a minisztériumtól, amelynek alapján a kórhá­zak járvánj'osztályait értesí­tették; minden koleragyanús esetet azonnal jelentsék a Köjál-nak. A lakosságnak pedig jó tudni azt, hogy az ételek alapos sütésével, főzésével, a gyümölcs többszöri mosásá­val, az ismeretlen eredetű ivóvíz forralásával, teaként való fogyasztásával megelőz­Jó tanácsok autósoknak Ha hibás a gyertya Ha van elegendő benzi­nünk, s hibátlan gépkocsink áramforrása is, és mégsem indul a motor, akkor a gáz- bowden szakadására, vagy a gyújtógyertyák hibájára kell elsősorban gyanakod­nunk. Árról, hogy tudunk-e gázt adni, amikor rálépünk a pedálra, könnyen meg­győződhetünk, egyszerűen a motorházba pillantással is, a gyertyák hibáját azonban csak kiszerelve állapíthat­juk meg. Ezt 4—5 ezer. megtett kildméfef r ütán' ‘tnf-* kor is érdemes elvégezni, ha autónk motorja még ki­fogástalanul működik. Mindenekelőtt az elektró­dákat vegyük s^emúgyre, azaz a gyertya csúcsán lévő íémvégződéseket. Az elekt­ródák egymástól való távol­sága a gyertya típusától függően gyárilag megadott — általában 0,5—1 millimé­ter közötti — érték. A hu­Oífoníos érv Az angol jegybank úgy döntött, hogy itt az ideje kicserélni az 5 fontos papírpénzt. A bankjegyeknek is meg­van a saját sorsa, és ezt leginkább a törté­nelem szokta meghatá­rozni. Ezúttal nem inf­láció, még kevésbé rendszerváltás áll a döntés hátterében, ha­nem — mondhatni — egészen hétköznapi, ám kivédhetetlen tény: akit annak idején rárajzol­tak, megöregedett. II. Erzsébet. Úgy gondol­ták, hogy ez a király­nő már nem azonos a 39 esztendős, hermelin­palástot viselő fiatal asszonnyal, a korábbi modellel, ezért a pénz­nek is vállalnia kell a királynő új arcát. Nos, azt a képet választot­ták a kínálatból, amely a bank vezetői szerint a „bájosan megörege­dett hölgyet’’ ábrázol­ja, ráncokkal, és uram bocsá’, tokával az álla alatt. Érthető, hogy a királynőnek nem tet­szett a döntés. Egy érv azonban őt is meg­győzte: ráncokkal ne­hezebb lesz hamisíta­ni. zamos és gyakori használat során a beállított távolság a kopás következtében megnő, és elektromos szikra nehe­zebben — rossz esetben egyáltalán nem — keletke­zik. Ha csak időnként marad ki a gyújtószikra, az a hi­deg motorral történő indu­láskor okoz gondot, hiszen az újbóli próbálkozások gázadagjai a benzintől lucs­kossá tehetik a gyújtógyer­tya felületét, ez pedig idő­legesen zárlatossá teszi az álkérészt. Ilyenkor 10— íá* percnyi várakozás után próbálkozzunk megint az indítással. Várhatóan mór az első kísérletre beindul a motor. Az elektródák egy­mástól való távolságából eredő hibákat egyébként igen könnyű orvosolni: egy finom fogóval óvatosan ad­dig hajlítjuk a kiálló elekt­róda-véget, míg a gyárilag előírt távolságra nem kerül a másik elektródától. A benzintől lucskos gyertyák­kal több a tennivalónk. Ez ugyanis nemcsak gyújtáski­maradás, hanem egyéb okok miatt is bekövetkez­het. Például akkor, ha túl­zottan magas hőértékű gyer­tyát használunk, vagy az üzemanyag-keverék benzin­ben dúsabb a kelleténél. A törölgetés csak félmegoldás, mert az elektródákon ilyen­kor nemcsak benzin-, hanem kopásgátló, ólom-tetraetil maradványok is vannak, amelyek ráadásul nedvszí­vók, s csak fokozzák a bajt. Legjobb, ha a gyertyák csú­csát lángban hevítve tisz­títjuk meg a rárakódott szennyeződésektől. Ha már kiszereltük a gyertyákat, egy pillantást vessünk a szigetelőrétegükre is. Ha azon hajszálrepedé­seket észlelünk, gondolkodás nélkül dobjuk el, és cse­réljük ki, mert a sérült gyújtógyertya a gázadáskor fellépő terhelést már nem­igen bírja, könnyen zárla­tossá válik. Ha nem repe­déseket, hanem fémolvadé­kot, fémszemcséket találunk az egyébként száraz szige­telőtesten, abból arra kö­vetkeztethetünk, hogy üze­melés közben felizzik és öngyulladást okoz a gyer­tya. Ennek akkor nagy az esélye, ha a kelleténél ala­csonyabb a gyújtógyertya hőmérséklete, vagy benzin­szegény az üzemanyag-ke­verék. A szigetelőtest színe és felülete arról is árulko­dik, ha túlságosan meleg­szik a motor. Ebben az eset­ben üvegszerű, sötétbarna olvadékcseppeket találha­tunk rajta, és nagy való­színűséggel az elektródák is beégnek. S. J. A tisztaság megvédhet Járványok nálunk nincsenek J

Next

/
Oldalképek
Tartalom