Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-31 / 202. szám

M Kétszáz éve nyílt az első A miskolci posták múltjáról l»IU«IWIIIUWIIIÜIi,>”,MÍiÍ>»iÍ>»ll. ____ ★ A Föposla bérelt épülete a Déryné utca 12. szám alatt 1891—1906 között. tölt ve A forgatókönyvírótnak és filmeseknek semmi sem szent, még a német újraegyesites sem. A Csőre töltve cirnü, most bemutatott amerikai fil­met valószínű az idén forgat­tak, amikor már szinte min­den pillanatban várni lehe­tett, amint az NDK pihegve borul az NSZK domború, iz­mos mellkasára (hogy film­jelenetekben gondolkozzunk). Lehet persze, hogy éppen ez termékenyítette meg Bob Clark rendező és csapatá­nak fantáziáját. Fantáziájuk ezt követően a terhesség szokványos lefolyása után — filmnovella, forgatókönyv stb. — világra hozta a Csőre, töltve nevű csecsemőt,, aki gyakorlatilag két összenőtt, és teljesen dilis ikerpárból áll. Gene Hackman és Dán Aykroyd két meglehetősen lökött nyomozót alakít, akik folytonosan németekbe üt­köznek, ugyanis nem kisebb tét áll nyomozók és riyorho- zottak előtt, mint megszerez­ni egy pornófilmet, melyen Hitler (!) látható, és Német­ország leendő kancellárjai!). Ettől a Csőre töltve még Németországban is sikerfilm lehet, ugyanis az edzett mo­zinéző nem szokott felhábo­rodni a filmesek csapongó és tiszteletlen képzelete miatt. A siker záloga mindenesetre csakis a Hackman—Aykroyd páros lehet, akik szemmel láthatóan remekül szórakoz­tak a forgatás során. Hack­man, aki már annyi komoly és véres filmben játszott (re­mekül) főszerepeket, szinte lubickol a derűs bárgyúság- ban. Társa, Aykroyd a Jolly- Joker: ő annyira dilis, hogy még a bűnözők is eltátják a szájukat, ha „rájön”. Mert ő akkor gyalogka­kukk például (ez Kelet- Közép-Európában is élvez­hető), aztán hói híres ame­rikai színészeket utánoz, hol meg politikusokat (ez annyi­ra élvezhető nálunk, mintha az amerikai nézőnek mond­juk Torgyán József és Ke­res Emil-paródiákat kellene végignéznie,). Az efféle' filmek aranysza­bályai szerint az üldözés úgy szép, ha mindenki minden­kit: lohol az izraeli titkos- szolgálat, ‘a nyomozópáros, az FBI, a gengszterek, a német A legújabb pneumatikái berendezések Nemzetizi szakkiállítás az egyetemen A szakemberek mellett igen sok felhasználó céget, magánvállalkozót vonzott az idén hetedik alkalommal megrendezett Nemzetközi Pneumatika—Hidraulika kon­ferencia és kiállítás a Mis­kolci Egyetemen. A Gépipari Tudományos Egyesület Borsod megyei szervezete, valamint az egye­tem gépészmérnöki kara, és a szerszámgépek tanszék rendezésében lebonyolított bemutatón ezúttal számos külföldi gyártó is képvisel­tette magát. A nagvobb hid­raulikai készülékeket árusí­tók között láthattuk a Festő Automatika Kereskedelmi Szolgáltató Kft. standját, ahol működés közben szemlélhet­tük a különböző, anyagmoz­gatásra, csomagolásra hasz­nált berendezések modellje­it. Érzékelők és mikropro­cesszorok, térprogramozású rendszerek, valamint más ipari folyamatok vizuális megjelenítésére vállalkoztak. A Festő cég hazai képvise­lete egyébként valamennyi felhasználójának tanfolyamot is szervez berendezéseinek kezelését, használatát bemu­tatva — hallottuk Bíró Fe­renc vevőszolgálati mérnök­től. A kiállítás egyik szenzáció­ja volt a Forcyl Ipari Beren­dezéseket Fejlesztő és Gyártó Kft. bemutatója, mert leg­újabb. lényegében a sokszög­eszterga felhasználásával tör­tént fejlesztéseik eredményét állították ki. Láthattuk a pneumatikus, illetve hidrau­likus forgatóhengercsalád legújabb darabjait, valamint a Forcyl forgatóhengeres sza­badalomcsalád alapján kidol­gozott szivattyúkat, hidromo- torokat. Működés közben tekinthettük meg többek kö­zött az igen korszerű ablak­törlőmotort, mely az eddig ismert berendezéseknél jó­val hosszabb élettartamot biztosít a felhasználóknak. politikus, a bérgyilkos, a kidobólegények, nyomukban pedig az egész filmes stáb, úton, sínen, vízen, levegő­ben. A film olyan, amilyen: itt-ott jókat lehet röhögni rajta. A néző jókedvét leg­feljebb az árnyékolja be, hogy jól tudja, ma már egy­lövetű fegyvert nemigen gyártanak. így aztán lelki szemeivel szinte látja, amint lassan fordul a hollywoodi fergópisztoly ‘árja, majd új­ra eldördül a colt, és kiröp­pen a Csőra töltve II., az­tán a Csőre töltve III.... Kájé II Nevezetes dátum városunk történetében 1790. szeptem­ber elseje. Ekkor, kétszáz évvel ezelőtt nyílt meg Mis­kolc első postája, amit ak­kor posta stációnak, postaál­lomásnak neveztek. E napon harsant fel először a Kassa felől érkező postakocsi ' ló­váltást kérő kürtjele, ami aztán hetenként kétszer, majd később rpég gyakrabban jövet-menet hirdette a vá­ros kapcsolatát az országgal- világgal. Kétszáz év múlva időszerű erre visszaemlékez­ni, hogy e nagyra duzzasz­tott város sok tízezer új la­kosa. a fölnövekvő nemzedék ismerje meg lakóhelyét, an­nak múltját. # VÁNDOROL A STÁCIÓ A vármegye tisztikara és a város magistratusa már az 1760-as években lépéseket tett a postakocsi útvonalá­nak Eger—Önöd—Tokaj— Kassa útvonal helyett, Eger—Miskolc—Tállya—Kas­sa, illetve Tállya—Debrecen felé irányítása érdekében. A javaslatot II. József is elfo­gadta, és intézkedett, hogy a vármegye az útvonalat épít­se ki, tartsa rendben, mert 1770 tavaszán a postavonal megnyílik. A megnyitás azonban közbejött akadályok miatt elmaradt. II. József halála után, 1790. június 22-én a Helytar­? Megbízhatóan és igen hosszú élettartammal mű­ködik a Forcyl Kft. új ab- laktörlö motor ja Orenburg itt van \ Tönkrement, elhasznált, fogatlan, negyven-ötvenéves fér­fiak és nők: ök párszázan az ezrek közül, akik annak ide­jén — jó tizenöt éve — megjárták az orenburgi gázvezeték építését. Most riadt tek-ntettel mustrálják egymást, hall­gatják a betegségek torokszorító listáját, a tüneteket, me­lyeket ök is felfedeztek már magukon, vagy — ami még rosszabb — várják, mikor jelentkeznek ... Az orenburgi gázvezeték építői közül már több. mint két­százán nem élnek, rengeteg a rokkant, és még több a jövő­től rettegő, félig egészséges ember. A botrány tehát kipat­tant, nő, mint a rákos daganat. A szakértők nyilatkoznak, alapos és precíz vizsgálatra van szükség persze, hiszen a tudomány nem ismeri a felületes, elhamarkodott szenten­ciákat (a dohányzás és a tüdőrák esetében például ma sem hajlandók a kutatók kimondani a közvetlen összefüggés té­nyét, CSAK annyit, hogy a dohányosok körében tízszer gya­koribb a hörgórák ...) Azért néha hajlamos a tudomány is forrófejű kijelenté­sekre: hajlamosak voltak például a szakértők annak ide­jén az orenburgi. huszti, hogorodcsányi területet egészség- ügyi szempontból veszélytelennek minősíteni. Biztosan el­végezték az előírt vegyi, fizikai, mikrobiológiai és még ki tudja miféle vizsgálatokat, melyek rendre negatív ered­ményt mutattak. Azt mégsem várhatta el senki a közegész­ségügyi szakemberektől, hogy párezer embert vigyenek oda a kémcsöveik és műszereik helyett, aztán rajtuk próbálják ki, vajon tényleg nem ártalmas-e az ottani környezet az emberre __ Ök nem tették meg: megtették mások, s mostanra beért a nagy orenburgi kísérlet. A kísérlet átmeneti és végleges túlélői igazságot követelnek, teljes joggal. Független orvos­bizottság végzi a vizsgálatot, melyhez 150 főt választanak ki, akiket szokatlanul alapos kivizsgálásnak vetnek alá (kö­rülbelül olyannak, amilyen elmaradt annak idején, mikor hazatértek Orenburgbói). Ki kell majd derülnie, miféle átok leng Orenburg felett, miféle sugárzás, vagy vegyi szeny- nyezés tette tönkre az embereket. A vizsgálat úgy hozhat precíz eredményt — mondják a szakértők — ha ugyancsak 150 fős kontrollcsoportot is megvizsgálnak: a kontrollcsoport tagjai azok lehetnek, akik életkor, foglalkozás, éieimód, társadalmi és anyagi helyzet alapján ikerpárjai lehetnének az Orenburgot megjártaknak, csak éppen ök itt. Magyarországon éltek. Nagyon nehéz úgy kiszemelni a kontrollcsoport tagjait, hogy korrekt legyen az összehasonlítás. Rengeteg szem­pontra kell ügyelni: olyan emberek kellenek, akik akkor házépítésbe vágtak (más út nem kínálkozott az otthonte­remtésre) noha jövedelmük azt nem tette lehetővő. Olyan emberek kellenek, akik „nem érték be” a gyárban, üzem­ben, építkezésen iehúzott nyolc órával, hanem utána a ház­tájiban, fekete és félfekete pluszmunkával múlatták az időt. Olyan emberek kellenek, akiknek „csak” be kellett lépniük ide, vagy oda (pártba, szakszervezetbe), amitől aztán enyhe nyomást éreztek a gyomorszájuk táján. Olyan emberek kel­lenek, akik mindezek után sem vesztették el a reményt, hanem kihúzták magukat, és mélyet szippantottak a honi levegőből, melyet nem csak ők, hanem Európa (arányo­san) legtöbb kétütemű autója is használ. Olyan emberek kellenek, akik megpróbálták megvetni a lábukat ezen a földön, melyben ha földgázt nem is, de higanyt, gyanús fémhordozókat, ezt-azt mindig találnak ... Ha összeáll a kontrollcsoport, s bevégeztetik a vizsgálat, akkor törhet ki az igazi botrány. Kiderülhet, hogy az oren­burgi obsitosok között ugyan valóban sok a beteg és a halott, de a kontrollcsoport sem egészségesebb. Akkor Oren­burg torokszorító rejtélye szertefoszlik nfajd. de felködlik egy újabb borzongató sejtés: Orenburg itt van körülöttünk? Kiss József tótanács rendelkezett a pos­tavonal Miskolc felé veze­tésére egyidejűleg a keresz­tesi postamestert Tardra, az ónodit Harsányba, a szeren­csit Szikszóra, a vilmányit Forróra, a szinait Hidasné­metibe helyeztette át. Javas­latot kért a miskolci posta­mester személyére is. Az át­helyezések megtörténtek, Miskolc postaállomásának elhelyezésére azonban intéz kedés nem történt, mert a felterjesztett személyek he­lyett a Helytartótanács egy húszéves szolgálat után sú­lyosan megsebesült lovassági őrmestert (vigiliáium magis- tert), miskolci kisnemest, os- gváni Bakos Lászlót jutal­mazta meg kegydíjként a postával. Eakosnak örökölt apai há­za a Piac utcán (ma Széche­nyi István út) nem volt al­kalmas a posta befogadásá­ra, ezért — valószínűleg baj­társi együttérzés révén — Szathmáry nevezetű kapi­tány házában (Marjalaki Kis Lajos várostörténésztől szár­mazó közlés alapján a mai Széchenyi István út 21—23. számú ház, a képcsarnok üz­lete helyén) kapott ideigle­nes elhelyezést, ami csakha­mar kenvelmetlen és szűk lett a posta számára. Bakos postamester ismé­telt kérésére 1792-ben a di­ósgyőri kamara uradalmi épületben kapott ugyancsak ideiglenes elhelyezést, mely a volt pálos rend régi kú­riájának udvarán állt. En­nek helyiségeivel osztozott meg a dohányos (tabakárius = dohánybegyűjtő?) és az uradalmi mészáros a posta­állomással. A posta az ud­var felőli bejáratot kapta. A postaállomásra, a közös ud­varba a dohányos szemete, bűze, a mészáros ingerlé­keny kutyáinak kerülgetése közepette lehetett bejutni, amit a közönség joggal kifo­gásolt. • VÉGRE VÉGLEGES HELYEN Amikor Bakos László 1793- ban hivatalt cserélt a szik­szói postamesterrel, Szedlicz- ky Józseffel, az határozott fellépésével 1795-ben kiköve­telte a posta jobb elhelye­zését, mely az újonnan meg­nyílt, később Kazinczy Fe­renc és a Batthyány utcának a saroképületében volt, A ház alkalmas a posta számá­ra, mert két bejárója is volt, ezért Szedliczky megvette. Az utcát, ahol a posta mű­ködött részhen Felsőposta utcának, folytatását, a mai Madarász Viktor utcát Al­sóposta utcának nevezték. A postaállomás 1795—1880 köz­ti működése alatt sok csa­pás érte. 1843-ban a város­ban pusztító tűzvész alatt leégett. Útjába esett a te­temvári dombról lezúduló víznek. Nyugatról pedig a nem szabályozott Peee patak fenyegette elöntéssel, vala­hányszor nagyobb mennyi­ségű esővíz vonult le a Pe- cét tápláló vízfolyásokon. Időnként javítgatták az ut­cák töltését, de maradandó eredmény nélkül. • BÉRLEMÉNYBŐL BÉRLEMÉNYBE Az 1878 augusztusi nagy árvízi katasztrófa után a postát bérleményként helyez­ték el a Miskolci Takarék- pénztár (ma Széchenyi Ist­ván út 26. számú ház, ahol a lottózó működik) épületé­ben. Az elhagyott posta ut­cáját 1881-től kezdve Posta utca helyett Régiposta utcá­nak nevezték. Az utca egyik házában kérőbb levélgyűjtő helyet létesítettek, mely a 2. számot viselte, amit 1901. november 1-jétől a Kazinczy utca 5. számú épületébe he­lyeztek át. Az í. számú le­vélgyűjtő helyét nem ismer­jük. A Takarékpénztár épületé­ben lévő elhelyezés igen szerencsés volt. Az akkori postamester Manschel Vince ötletesen rendeztette el a munkahelyeket. A közönség igen meg volt elégedve, a sajtó örvendezve írt róla. Itt történt az 1886-ig külön mű­ködő távirda egyesítése a postával, majd később 1888. március 5-én a postataka- rékpenztári szolgálat helybe­li beindítása. A bérlet 1891-ben lejárt újabb bevételi hirdetés alap­ján a posta a Színház (ma Déryné utca 4.) utcába köl­tözött az úgynevezett Rad- ványi-féle házba, ahol 1906- ig működött. Az épületet Radványi egy Csorba nevű építésszel átalakíttatta a posta céljára, rácsokat, vas­lemez ajtót szereltek fel, az udvar végén a postakocsik csomagrakodási helye fölé rámpát építettek. Ebből az időből származik a ková­csoltvas kapubejáró. Itt tör­tént a korábban (1896-ban) Jenei Somától megváltott, és állami kezelésbe került te­lefonközpont 1900. április l- jei beköltözése, majd októ­ber 26-án innen beszéltek először Budapesttel és Kas­sával. Kassa ez évben ün­nepelheti telefonhálózatának századik évfordulóját (1890. december 15.) • MA 25 VAN BELŐLÜK A tizenöt éves bérlet le­jártával 1906-ban a posta, távíró és távbeszélő a Ka­zinczy utca 12. sz. alatti, úgynevezett Munka-féle házba költözött ugyancsak bérleménybe. A forgalmi ré­szek a földszinten, a műsza­kiak az emeleten működtek. A csomagfelvétel és csomag­kézbesítés a Debrecenyi ut­ca felőli bejáraton volt meg­közelíthető. A Debrecenyi ut­ca a postások javaslatára 1970-ben az elhagyott Ré­giposta utca szép, és hagyo­mánnyal rendelkező elneve­zést vette fel. Ezen utca pá­ratlan oldalát lassan a posta veszi birtokba, itt létesült a bölcsőde utódaként az üzem­orvosi rendelő, majd nemrég 1985-ben megkezdődött a Regionális Távbeszélő Köz­pont építése, melynek szol­gáltatását alig várják a mis­kolciak ezrei. A jelenleg működő posta­palotát 1937. október 10-én adták át. Csupán a miskol­ci főposta céljára épült, de a történelmi körülmények igazgatósági épületté léptet­ték elő. A nagy létszámú, több megyére kiterjedő ha­táskörű igazgatóság elhelye­zésére 1954-ben, 1959-ben bő­vítették, toldották, és még mindig nem elég nagy az eredeti célnak. A főposta mellett a múlt század második felétől váro­sunkban több, kisebb forgal­mú felvevő hivatal létesült. 1874-ben Diósgyőr község kapott önálló postát, :884- ben Hejőcsaba, 1880-ban a pályaudvari posta, 1891-ben a Hunyad utca! és a Búza téri posták kezdték meg mű­ködésüket. Diósgyőr gyárte­lep postája 1888-ban létesült. Ma városunkban a főpos­tán kívül egy pályaudvari, két nagy kézbesítő és 21 fel­vevő posta áll a közönség rendelkezésére. Kamody Miklós Karateoktatás Karate önvédelmi oktatás kez­dődik gyerekek és felnőttek ré­szére, az Egészségügyi szakkö­zépiskolában (TUdökórbáz mel­lett) Miskolc, szigethy M. u. 4, Jelentkezés minden hétfőn, szerdán és pénteken, a helyszí­nen, du. 17—19 óráig, a fékét# öves mestereknél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom