Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
1990-08-29 / 200. szám
Még* ebből is van kiút! Szemelvények a szakad demokraták miskolci programjából (Folytatás az 1. oldalról) Szeptember 30-án szabad önkormányzatot választhat végre minden település. Megszűnik a kormányzatot és a kommunista hatalmat kiszolgáló tanácsi rendszer. Végre a maga ura lehet minden helyi közösség. Az ellenzék legnagyobb pártja, a Szabad Demokraták Szövetsége, hosszú parlamenti vitákban megakadályozta a települések szabadságát korlátozó kormányzati javaslatok nagy részének elfogadását. Megakadályoztuk: — hogy az MDF fönntartsa, sőt, megerősítse a megye- rendszert, — hogy a régi első titkár és a tanácselnök helyett nagyhatalmú főispánokat nevezhessenek ki, — hogy az egykori vb-k mintájára, szűk körű választmányt aggassanak az önkormányzatok nyakába, — hogy a kormány dirigáljon az önkormányzatoknak, beleszólhasson a helyi pénzek elosztásába. Elértük: — hogy a települések kiválhatnak valamelyik megyéből és másik megyéhez csatlakozhatnak, — hogy a falvak és városi kerületek szabadon társulhatnak egymással, ahogyan ezt a települések lakóinak érdeke megkívánja. Az SZDSZ eszménye a független és erős önkormányzat, amely lehetőséget ad arra, hogy a helyi döntésekben a település minden polgárának érdekét figyelembe vegyék. Mi azt akarjuk, hogy ne jöhessen vissza sem az urak, sem az elvtársak Magyarországa, ahol csak azok szerezhettek hatalmukkal, helyzetükkel, kapcsolataikkal visszaélve anyagi előnyöket, akik közel voltak a tűzhöz. SZABAD ORSZÁG csak gazdagodó POLGÁROK KÖZÖSSÉGEIBŐL ÉPÜLHET! A szabad demokraták sehol nem törekszenek kizárólagos helyi hatalomra! Az Ország- gyűlésben küzdöttünk azért, hogy ne csak a pártok indulhassanak a helyi választásokon, hanem minden bejegyzett helyi egyesület, a helybéliek minden szervezete. Mi nem a parlamenti politizáláshoz keresünk támogatást, hanem felelős helyi politizálást szeretnénk! Túlsó- káig politizáltak a nép nevében, ideje, hogy a nép maga politizáljon! Aki a szabad demokratákra és támogatottjukra szavaz, a helyi demokráciára, a saját hatalmára szavaz, a helyi összefonódások, a tehetetlen kapkodás, az úri Magyarország utáni sóvárgás ellenében a gazdagodó polgárok szabad közösségére szavaz. EGÉSZSÉGES DEMOKRÁCIÁT MINDENKINEK! Miskolcot — csakúgy, mint az egész ország egészségügyét — két lesújtó dolog jellemzi: az egyik a tehetetlen, korrupt, ormótlan egészségügyi intézményrendszer, a másik a nemzet rohamosan romló egészségi állapota. Itt mindenki vesztes: az orvos, a hatalom megnyomorított képviselője, a beteg pedig a kiszolgáltatott áldozat. A szabad demokraták egészségügyi programjának meghatározó gondolata, hogy olyan életfeltételeket kell biztosítani népünknek, amelyben az EGÉSZSÉG NEM CÉL, HANEM ÉLETFORMA! Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota. 1. A megoldás általános javaslatai: — Az egészségügyet és a szociálpolitikát szét kell választani ! — Végre kell hajtani a költségvetés és a társadalom- biztosítás ellenőrizhető, végleges szétválasztását. — Űj alapokon nyugvó TB-törvényt kell kialakítani. — A betegellátásnak két pilléren kell nyugodnia: a) ALAPELLÁTÁS (házi, vagy családi orvosi hálózat), b) KÓRHÁZI ELLÁTÁS. A jelenlegi szakrendelési rendszert felszámolja részben a privatizáció, részben a kórházi osztályok ambulanciája. — Váljék az egészségügy szolgáltatássá, érvényesüljön a szabad orvosválasztás (sávrendszer, körzetek megszüntetése). — Rendszerváltást az egészségügy vezetésében is! A szakmai és etikai felügyeletekre szakemberekből álló vezetést kell megszervezni. — A kórházak menedzser vezetőkkel, önálló gazdasági egységként működjenek. — Alakuljon egészséges verseny a különböző biztosítási módok és különféle kezelésű kórházak között. — Az intézményvezetőket a munkahelyek dolgozói válasszák meg, nyilvános pályázat útján. — Lehetőséget kell adni az egyházak bekapcsolódásának a gyógyító munkába (betegápoló rendek visszatérése, különösen krónikus betegségek esetén). 2. A megoldás helyi javaslatai: — A járóbeteg-ellátás napi óraszáma Miskolcon 1985 óta 930-ról 1058-ra növekedett. A szakrendelések tárgyi feltételei bővültek ugyan, de a jelenlegi szervezési formában a zsúfoltságot, a „személytelen” betegellátást megoldani nem tudják. A betegirányítás új rendszerének kidolgozása nem javított a helyzeten, ezért ezt gyökeresen át kell alakítani fogászat, belgyógyászat, fizikoterápia stb,). — Az általános körzetre jutó lakosságszám megfelel a szakmai normáknak. Jelenleg az orvosok 60 százaléka szakorvos, törekedni kell arra, hogy csak a legjobban felkészült szakorvosok dolgozhassanak az alapellátásban. Az alapellátásnak a gyógyítás mindaddig nem lesz érdeke, amíg recepttel, vagy beutalóval szabadulhat meg betegétől. A kórházba jutás merő formaság. Az ellenőrzés formális, mind felülvizsgálat, mind szakmai fejlődés tekintetében. — A fekvőbeteg-ellátás területén nőtt ugyan az ágyszám, de a kórházak mégis zsúfoltak (indokolatlanul sok aktív ágyat foglalnak le az ún. „szociális indikációval” beküldött betegek). Itt csapódnak le a „társadalom betegei”, az idős, egyedül élő, tehetetlenek, a szegények, a szenvedélybetegek, stb ... — Meg kell teremteni a szociális és elfekvő osztályok, intézmények lehetőségének alapjait (ne foglaljanak aktív ágyakat, ne kelljen félig gyógyult betegeket hazakül- deni). — Miskolc város kórházainak rekonstrukcióját gyorsítani kell, a műszer-géppark további fejlesztése kívánatos (Vasgyári Kórház konyhája, Semmelweis Kórház mosoda kialakítása égetően szükséges). — Meg kell szüntetni az indokolatlan mentő- és egészségügyi szolgálati igény- bevételeket, fizetéskötelessé kell tenni, ezek díját vissza kell juttatni az egészségügybe. . A RÁSZORULTAKON SEGÍTŐ ÖNKORMÁNYZATOT! A szociálpolitika alapvető feladata a társadalmi újratermelés szempontjából fontos szükségletek piaci viszonyoktól (kereső-, illetve vásárlóképességtől) többé-ke- vésbé független kielégítése. Elöljáróban annyit mindenképp szükséges leszögezni, hogy csak az államolgári jogon járó juttatások megteremtésével lehet megfelelően garantálni a társadalmi helyzettől, életkortól, piaci versenyképességtől függetlenül a minden embert megillető elemi létbiztonságot. Az ilyen típusú juttatások integráló funkciót is betöltenek, mert szavatolják az életbenmaradáshoz fűződő emberi jogokat, másrészt mérséklik a szülők versenyképtelenségének gyerekekre háruló következményeit. Ma a legfontosabb feladat az elszegényedési folyamat megállítása, vagy legalább a mérséklése. Különösen nagy figyelmet kell fordítani azoknak a hatásoknak a kivédésére, amelyek a leginkább rombolják az életformát, és megszokott életkeretek szétesésével, a gyors deklasszáló- dás, vagy a teljes egzisztenciális összeomlás veszélyével fenyegetnek. A szűkös erőforrásokat elosztó állami szociálpolitika elidegenített intézményrendszere erre nem képes garanciát nyújtani, és a kormányzat, a helyi tanácsok és a gazdasági szervezetek önkényes, kapkodó döntései következtében az élet tervezhetőségének az esélyei minimálisra csökkentek, ugyanakkor a helyzet napról napra romlik. A szociális ellátást igénylők köre Miskolcon folyamatosan és jelentősen növekszik. A szociális otthon férőhelyeinek száma 460, stagnál, pedig elhelyezésre 80— 100-an várakoznak (átlag fél, egy év). A házi gondozásban részesülők száma tovább növekedett, 1988-ban 788 fő gondozását 177 dolgozó látta el. Szakképzettségi mutatójuk 50 százalék! Kevés — törekedni kell még több szakképzett gondozó felvételére. A szociális étkeztetésben részesülők száma 36 százalékkal emelkedett, a várakozók száma 80—100 fő —, igen magas. A jövőben várhatóan még nőni fog. 1986 óta 13 bölcsőde konyhája is besegít, ezt fokozatosan ki kell bővíteni, mivel a bölcsődék kihasználtsága rohamosan csökken. Az intézményi és területi szociális ellátás az „Egyesített Szociális Intézménnyel” integrált egységben működik. Véleményünk szerint ez az integráció hibás, sürgősen szét kell választani gazdaságilag és pénzügyileg is a két formát. Sürgős lépéseket kell tenni a lakásínség megoldására, javasolt külön bizottság létrehozása az önkormányzaton belül a lakáselosztás ellenőrzésére. Igen kívánatos lenne Miskolc város szociális térképének elkészítése. Az új önkormányzatoknak egy külön szociálpolitikai alapot kell elkülönítenie az állami támogatásokkal kiegészítve, mely alapot csakis és kizárólag szociális célokra lehessen felhasználni. Teret kell adni az önsegélyező egyletek működésének, segíteni kell megalakulásukat, tevékenységüket. Mindebből az következik, hogy a társadalmi újraelosztásnak egy teljesen új formáját kell kialakítani, vagyis támogatások helyett alanyi jogon mindenkinek járó juttatások, amelyek az induló esélyegyenlőtlenségeket kompenzálják, nem pedig a már meglevőt, kialakultat próbálják toldozgatni-foldozgatni, úgymond „felemelni”. Egy olyan alapbiztosítási rendszert kell kialakítani — az üzleti biztosítás mellett —, amely állampolgári jogon garantálja a családi pótlék, gyed, nyugdíj legalább a mindenkori társadalmi minimumnak (nem pedig létminimumnak) megfelelő ösz- szegét, és e költségek visz- szatérítése révén a teljes körű egészségügyi ellátást. A KÖRNYEZETVÉDELMI JOGKÖRÖKET AZ ÖNKORMÁNYZAT KEZÉBE! Miskolc város környezetvédelmi helyzete a legsúlyosabbak közé tartozik az országban. Miközben súlyos légszennyezettséget okozó üzemek működnek a városban és környékén, a bajt súlyosbította a rosszul sikerült lakótelep-kialakítás, a kétes olcsóságú közlekedésfejlesztés, a környezetvédelemre fordítandó pénzek egy jelentős részének elpocsékolása, a vállalati környezetvédelmi beruházások elhanyagolása, a településfejlesztés személyes érdekek alá rendelése. Mindezek elvezettek oda, hogy ma Miskolc a legpiszkosabb, legrendetlenebb települések közé került az országban, bekerült a „piszkos tizenkettő” közé, de itt az élmezőnybe. Sajnos, még az ország egyik legnagyobb körnvezétvédeimi botránya, a BVK higanyszennyezése is a várost érintő közelségben történt. Az illetékesek évek óta tudtak a problémáról, de nem hozták azt nyilvánosságra. Vajon miért? Milyen intézkedést tettek? Hol késik a felelősségre vonás? S még mi mindenről nem tudunk, mert nem hozták nyilvánosságra állam (párt) érdekek miatt! Mi mindenről nem tudunk, mert nem vizsgálták, nem hagyták vizsgálni! Hány ilyen eset van még? Kiben lehet megbízni? Kérdések sora amelyek azonnali választ igényelnek. A Szabad Demokraták Szövetsége a következőket tartja égetően sürgős intézkedéseknek Miskolc város környezetéért az egészséges létfeltételek biztosításáért: 1. Környezetünk valódi állapotának felmérése és ennek alapján a szükséges intézkedések megtétele. 2. A környezetvédelmi törvények következetes betartatása, a kivételezések megszüntetése. • 3. Szükséges, hogy a környezetvédelmi ha’.óság az önkormányzatnak alárendelve működjön, ne pedig egy fővárosi kormányzati szerv utasítása alapján. Csak így érhetjük el, hogy a környezetünket, egészségünket érintő döntések a helyi érdekeket szolgálják, és ezekben az ügyekben azok döntsenek, akiket sújt a környezeti ártalom. 4. A környezet állapotára vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala, bárki számára hozzáférhetővé tétele. 5. Sürgős intézkedések a város ivóvízkészletének megóvására az azt veszélyeztető tevékenységek megszüntetésére. 6. Az üdülőkörzetek (Tapolca, Lillafüred) és a város parkjai fokozott védelme; a helyi lakosság érdekeinek alárendelt településfejlesztés megvalósítása. 7. A közlekedés okozta zaj és légszennyezés 'csökkentésére a várost megkerülő úthálózat kialakítása. ; . i > 8. Megfelelő városi szennyvíztelep építése, a szennyvízhálózat bővítése. 9. Űj városi szeméttelep megnyitása, a túltelített régi egyidejű bezárásával. 10. A közlekedési struktúra fokozatos átalakítása, trolibusz-közlekedés megvalósítása. LIBERALIZÁLT MEZŐGAZDASÁGOT, NE RÖGHÖZKÖTÖTTSÉGET! Városunk fekvése, elhelyezkedése alapján nem mezőgazdasági jellegű. A város mezőgazdaságilag hasznosítható szélein a Nagymiskolci Állami Gazdaság, valamint a Borsodsziráki Mgtsz gazdálkodnak, illetve jól működő kertszövetkezetek termelnek. A város és a mezőgazdaság elsődlegesen a piacon keresztül kapcsolódna egymáshoz, valamint a városban megtalálható élelmiszeripari feldolgozókapacitás alapján. Például húsipar, tejipar, gabonaipar, hűtőipar. A miskolci piac köztudottan a „drága” piacok közé tartozik. A mezőgazdaság rendszerváltása még nem következett be. A kormányprogram nem készült még el, nincs földtörvényünk. Az eddigi ismereteink szerint ha a kormány az 1947-es kisgazda földtörvény-tervezetet egy az egyben elfogadja, akkor a miskolci piac — mint ahogy az országban lévő összes többi piac is —, várhatóan még „drágább” lesz. A földtörvény akkor éri el a célját, ha perspektivikusan előre mutat, fokozza a termelést, segíti a privatizációt, versenyhelyzetet teremt. Mivel a város határában mezőgazdasági termelést végeznek, — nagyüzemi, kertszövetkezeti, szakszövetkezeti, egyéni tulajdonformákkal. valamint a városban jelentős élelmiszeripar működik, a leendő önkormányzatnak mezőgazdasági koncepciókkal is rendelkeznie kell. Az önkormányzat teremtse meg: — A mezőgazdasági terménytőzsdét. — A földpiacot. Az önkormányzat segítse elő a termelők számára: 1. Az élelmiszeripari létesítmények tulajdonjogának minél nagyobb hányadban, minél előbb való birtoklását. 2. A hazai és a külföldi tőke új élelmiszeripari beruházásait, az élelmiszeripart, az agrárágazatot minél előbb hozza versenyhelyzetbe. 3. Űj hitelpolitika helyi megvalósítását, a föld jelzálogjog bevezetését, a hitel- szövetkezetek. a vállalkozási bankok létrejöttét. 4. Liberalizált kereskedelmet, anyagok és felszerelések importját, exportját. KULTÚRPOLITIKA PEDIG NINCS A reformtörekvések új reményeket ébresztenek, kedvező a pillanat egy liberális struktúra kialakításához. Az állami mecenatúra által eltartott kulturális ágazatok a rohamosan leépülő támogatás helyébe csak igen kicsiny, messze nem elégséges mértékben számíthatnak a még erőtlen közösségi és magán mecenatúra támogatására. Nem jelenkeztek még kellő számban azok a menedzserek, akik képesek a különböző kulturális területek újjászervezésére. Városunk intézményeit a szétesés, a tudósokat, a művészeket és írókat a megélhetési nehézség fenyegeti. Olyan problémákat k§ll megoldani a politikához és a gazdasághoz hasonlóan a kultúra területén is, amelyre nincs történelmi recept. Miskolc művelődési és kulturális élete súlyos gazdasági, bizalmi és erkölcsi válságban van. Nehéz jóvátenni az előző rendzer igazságtalanságait, helyrehozni az általa teremtett aránytalanságokat. A létező állami kulturális intézményrendszer elemeinek funkciója újraértelmezésre szorul. Elesik a letűnt kultúrpolitika néhány nemes célú, de téves elképzelés jegyében kidolgozott rendszere, mint például a népművelés, vagy újabban közművelődés. A támogatást ezentúl nem az állam adja, hanem a társadalom Miskolc várost képviselő testületé szavazza meg a fontosnak tartott intézmények fenntartására és segítésére. Hogyan fog a kultúra megmérettetni? Minek alapján döntenek fontos és kevésbé fontos intézmények között? A kultúra sajátos terület, melynek működésében minden direkt politikai befolyás káros. Olyan testületre van szükség, amely nem állam- igazgatási, hanem menedzselési feladatokat tölt be. A vidéki kulturális intézmények tanácsi kezelésbe adása megteremtette a provin- cializálódás alapjait. A művelődési terület vezető posztjait részben kádertemetőkké alakították. Az intézményeket szakemberek helyett hivatalnokok árasztották el. Funkciót vesztett intézmények, kontraszelektált szakembergárda, alkalmatlanságukat évtizedekig bizonyító vezetők és tehetséges emberek elvándorlása jellemzi megyénk művelődési helyzetét. A negatív tendenciák megállítása hosszabb időt igényel. Ez része lesz annak a folyamatnak, amely, a jövedelmi arányok javulásával garantálja az értelmiség rangját, és így csökkenti a kontraszelekció veszélyét. Feladatunknak tarjuk a civil művelődési közösségek igényeinek biztosítását. Az intézményeknek a rétegigények jobb kielégítése a feladata. Ne legyen egy igazgatói poszt hitbizomány, pályázat útján határozott időre kell az intézmények vezetőit kinevezni. A kulturális élet minden területén sok jó szakember dolgozik városunkban. Adjunk nekik lehetőséget. Eddig is áldozattal és alázattal szolgálták szakterületüket akkor is, ha az eredmény kétséges volt. Ha lehetőséget kapnak, szárnyaló fantáziájuk eredményes munkát és igazi művelődést, valódi kultúrát teremt. A Szabad Demokraták Szövetsége miskolci csoportjának ügyvivő testületé és a feladatkörök felosztása: Bányai Lajos: önkormányzat, közigazgatás, sport; Bo- dó Pál: oktatás, pártközi kapcsolatok, önkormányzat; Latrán Béla: külföldi és belső pártkapcsolatok, környezetvédelem, mezőgazdaság, nemzetiségi kérdés; Mezei György: önkormányzat, gaz,- daság, szociálpolitika; Pet- heő Lászióné: kultúra, média, vallás; Szabó Tamás: gazdaság, egészségügy, köz- igazgatás; Tóth István: fegyveres testületek, közbiztonság, önkormányzat, ipar. Kampányfőnök: Tóth István. Helyettese: Mezei György. Az oldalt írták: dr. Csete Sándor, Latrán Béla, Petheő Lászlóné, Pintér István, dr. Sutóczki Zoltán, összeállította: Latrán Béla, Petheő Lászlóné.