Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
1990-08-17 / 191. szám
Megszoktuk az „orrtekerő botrányt”? Száz éve is szemetes veit A piszkos tizenkettő egyike: Miskolc Száras télre jött az aszály Kritikussá vált a város vízellátása A kertszövetkezeteket kizárják a fogyasztásból j(c A gabonának nem ártott az aszály. Júniusban Vácott tanácskozott a legszennyezettebb tizenkét hazai város képviselője azért, hogy tettek javítsák a városi ember környezetének minőségét. Tizenkilenc éve írták, hogy „Miskolc csúnya, piszkos, rendezetlen benyomást keltő város ...” Ez is nyári hír volt- 1911. július 16-án jelent meg az újság hasábjain. 1966 júliusában Miskolcon tartották azt a tudományos tanácskozást. amelynek témája a városok tisztán tartása volt. A Szabadság című lap 1902. július 5-i száma is hasonló ügyben írt: „A város tisztántartása” címmel. Ezt idézzük. mint „nyári örökzöldet.” „Hogy Miskolczon nem valami nagy az érzék a köz- tisztaság iránt, arról egy séta a városban hamarosan meggyőzhet mindenkit, aki nem a lokálpatriotizmus rózsás szemüvegén keresztül néz mindent. Mert ezen a szemüvegen rózsabokornak látszik még a szemétkupacz is; ebből következik, hogy Miskolczon az emberek igen sok „rózsabokrot” látnak. Az utczák olyan állapotban vannak, hogy az ember, akiben csöpp aestetikai érzés van. inkább lemond a sétálás élvezetéről; s ez nemcsak a külvárosban van így, de a Az NSZK-ban egyre gyakoribb, hogy a lapos tetőre fűvel, zöldségnövényekkel, virágokkal, bokrokkal- sőt akár kis fákkal is kertet varázsolnak. Becslések szerint az országban évente immár 1 millió négyzetméter tetőfelületet „zöldcsitenck”. Az építési hatóságok néhol megkövetelik, hogy az Csembalóit Ma este 7 órakor kezdődik Sebestyén János csembalóestje a Deák téri ortodox templomban. A Barokk estek sorozat részeként megrendezett hagversenyen Faragó Laura énekel. A műsoron Vivaldi és Bach művei szerepelnek. Hangulatos ünnepségre invitálja vasárnap a megyaszói községi művelődési ház operatív bizottsága a helyieket, és a községbe érkező vendégeket. István király és az új kenyér ünnepét a megyaszói pincék közötti majális parkban rendezik meg vasárnap reggel 9 órától: ekkor köszönti a község hetven éve fennálló fuvószenekara térzenével az ünnepet. Az ünnepi műsor délután 2 órától kezdődik a majális parkban, itt kerül sor az új kenyér megszegésére is. A műsorfőbb utczák is ékes bizonyságai, hogy Miskolczon az utczaseprői állás valóságos sinekura. Az ékes folyókák pedig, különösen a Klastrom mellett egyenesen fölháboro- dással töltik el az embert, csodálkozva kérdezzük: hogy lehet az egészségirtó. miaz- materjesztő mocsarakat, melyek az utczáinkat szegélyezik: megtűrni? Ha a lakosság már megszokta ezt az orrtekerő botrányt, a hatóságnak kellene mindent elkövetni az eltüntetésökre. Éppen azért nagyon üdvös és szükséges az a rendelet, amit a főkapitány kibocsátott a város tisztántartása érdekében. A rendelet így szól: Tekintettel azon körülményre, hogy a közelmúltban városunk területén nagyobb számban fordultak elő ragályos megbetegedések, szükségesnek tartom a város közönségét az alant felsorolt óvintézkedések pontos és lelkiismeretes teljesítésére felhívni. 1. A házak előtt lévő utczák, nemkülönben az udvari folyókák állandóan tisztán tartandók. 2. Mindenféle, különösen könnyen erjedésnek induló étel és gyümölcshulladék azonnal eltá- volítandó. 3. Az udvarokon ilyen tetőnek legalább 2 százalékos lejtése legyen, nehogy a talajban a víz megrekedjen, és az épületet túlságosan megterhelje. A számítások azt mutatják, hogy a zöldesített tető ma a hagyományosnál 20—30%-kal drágább, de ez a többletköltség egy-egy épület összes költségéhez képest elenyésző, továbbá az ilyen tetőket olcsóbb karbantartani, s az élettartamuk mintegy harminc év. Az NSZK számos városának hatóságai anyagilag is támogatják azokat, akik házuk lapos tetejét zöldesíteni kívánják, s jó néhány városban terveket dolgoztak ki egy-egy övezet tetőinek ilyetén beültetésére. A szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere pedig azzal is példát mutat, hogy a minisztériumnak Bonnban építendő székházára szintén zöld tetőt tervezett. bán közreműködik a Takta- harkányi férfikar, a Megyaszói Fúvószenekar, a református egyház énekkara, a könyvtár olvasói, valamint a helyi tánczenekar és az ugyancsak helybeli cigány- zenekar. Az ünnepi műsort követően a hagyományoknak megfelelően a pincés gazdák strázsabírót és tizedest választanak. Az ünnepség résztvevőit délelőtt 11 órától autóbusz szállítja majd az iskola elől a majális parkba. összegyűlt szemét és trágya hetenként legalább egyszer kihordandó s a trágya- és szeméttartó ládák, minden kihordás után 5 százalékos karbolsavval fertőtleníten- dők. 4. Az űrszékek, külö- sen a kávéházak, vendéglők, korcsmák és szállóhelyeknél naponta fertőtlenítendők. 5. Azon helyeken, ahol a hasi egymáz, vagy egyéb ragályos betegségek előfordulnak, az űrszékek, valamint a beteg egyén ürüléke mésztejjel (1 kiló oltatlan mész 3 liter vízben feloldva) fertőtlenítendő. Felhívom a város közönségét, hogy ezen óvintézkedéseket már saját érdekében is tegye meg, annyival inkább, mert a rendőrközegek a há- zankénti pontos ellenőrzésre lettek utasítva és beigazolódott mulasztások esetén a közegészségügyi törvény büntető határozatai fognak alkalmaztatni. Csak az a baj, hogy ezt a rendeletet nem Miskolcz város főkapitánya, hanem Nagyvárad főkapitánya adta ki. No, de mindegy, a saját egészségünk érdekében a fent elősorolt intézkedéseknek minden rendelet nélkül eleget tehetünk.” * A majd’ évszázada leírt állapotok egynémelyike már régen megváltozott. A Pecét, nemcsak a Klastrom mellett, hanem más helyeken is zárt, föld alatti csatornákba kényszerítették. A kevés számú utcaseprő munkáját ügyes kis gépek segítik, ám a „szem^ttartó ládák”, a nagy alumínium tárolók fertőtlenítése, ha nem is minden „kihordás” után, de mostanság is üdvös lenne. Talán soha nem jön el az az idő, hogy köztisztaság elleni vétségért a „rendőrközegek” alkalmazzanak büntető határozatokat. Marad így minden, a következő ki- lencven-száz évre is? Iglói Gyula Mindennapivá vált italunkat, a kávét a civilizált világ mindössze 300 év óta ismeri, pedig ez nem valamely távoli világrészről került hozzánk, hanem csak a Közel-Keletről. őshazája Abesszíniának Kaffka nevű tartománya, amelynek lakossága már ősidőktől fogva fogyasztja. Értékét és kereskedelmi jelentőségét az arabok ismerték fel, akik a növényt a 14. század közepén hazájukba átplántálták, és elsőként foglalkoztak • a kávé termelésével. A legjobb kávét, a kitűnő illatáról híres mokkát Dél-Arábiában termelik. A kávéfogyasztás terjedésével párhuzamosan hamarosan kávémérések is keletkeztek. Az elsők még a 14. században Mekkában és Arábia más helyein tűntek fel. A mohamedán papság azonban nem jó szemmel nézte, hogy a nép a mecseteket elhanyagolja, s inkább a kávémérésekben tölti idejét. A kávét ezért mérges italnak minősítették, fogyasztását a Korán megtiltotta, s a tilalom megszegőit szigorúan megbüntették. Pedig maguk a papok is éltek A húszas években volt olyan alacsony a Duna vízállása, mint most. Kritikussá vált az ország lakosságának vízellátása, s az aszály a gabona kivételével tönkretette a növényeket, elsősorban a takarmánynak való kukoricát. Ez az aszály sok mindenben különbözik az előző években tapasztalt szárazság-rekordoktól — hallottuk Dunai Sándortól, az Agrometeorológiai Szolgálat vezetőjétől. Utoljára 1952-ben, majd 1983-ban tapasztaltak hasonló méretű szárazságot, ám a mostani minden bizonnyal az évszázad rekordjának számít, elsősorban a mezőgazdaság szempontjából. 1983-ban májusban kezdődött és augusztus 6-ig tartott a szárazság, ezért az akkori aszály éreztette hatását a gabonaféléknél is. A mostani hőség valójában június 25-én kezdődött, és egy hét alatt robbanásszerű méreteket öltött. Miután ekkorra már learatták a gabona nagy részét, szerencsére ebben mór nem tehetett kárt. A még fejlődő növények életében viszont meghatározó szerepe lett ennek az időszaknak. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a mély talajrétegek nem kaptak elegendő csapadékot, a mostani aszálynak ezért drámai a hatása. Ezt mutatják az eddigi adatok is. hiszen amíg 1924-ben a téli félév országos csapadékátlaga 126 milliméter volt, addig az 1988—89-es félév során is csupán 152 milliméter, a 89 90-es télen pedig csak 130 milliméter csapadék hullott. Mostanra kiszáradtak az ásott kutak és lesüllyedt a talajvíz szintje. Az előrejelzések azt mutatják, hogy augusztus 20-a ezzel az áloműző .itallal, amelynek a sokszor hosszúra nyúló és fárasztó vallási szolgálatok teljesítésénél nagy hasznát vették. A kávéfogyasztás a tilalom ellenére rohamosan terjedt, a büntetések helyébe a kávétermelés megadóztatása lépett, s a kávé éppúgy nemzeti itallá váit Arábiában, mint a tea Kínában. Nyugat felé azonban a kávé, mint fogyasztási cikk, csak igen lassan terjedt el. A kávét a 18. század elejéig csak Arábiából, akkori egyedüli termőhelyéről lehetett beszerezni. Mivel ezt a cikket a levantei kereskedelem tartotta kezében, a civilizált államok arra törekedtek, hogy maguk termeljenek kávét. Ez azonban nagy nehézségekbe ütközött, mivel az arabok halálbüntetést mértek a növény elviteléért, a kávémagot pedig csírátlanítva bocsátották a kereskedelembe. A növény megszerzése a hollandoknak sikerült, akik azt 1690-ben Jáva szigetén meghonosították, ami olyan jól sikerült, hogy ez a sziget hosszú időkre fő termőhelye lett a kávénak. Nem kívánták termesztését monopolizálni, hanem ellenkezőleg, XIV. Laután csapadékosabbra fordult az idő, de ez sem segít a forró nyári napok visszafordíthatatlan következményein. | Tegnap a magasabb házak emeletein, elsősorban Diósgyőrben nem volt víz, Perecesen pedig szárazon hörögtek a csapok. Ennek oka az volt, hogy meghibásodott a diósgyőri vízátemelő gépházban a szivattyú — tudtuk meg Karádi László üzemvezetőtől —, s ez több órás vízhiányt okozott a városrészben. Nehezítette a helyzetet, hogy a diósgyőri taviforrásoknál is csőtörés jósnak kávét, a párizsi botanikus kertnek pedig palántát küldtek ajándékba. Ez a küldemény volt az alapja az 1723-ban Martinique szigetén, majd Guadeloupe és Saint Domingo gyarmatokon létesült, s oly híressé vált kávéültetvényeknek. ' A pompás kávéházairól híres Bécsben 1683-ig még senki sem ismerte a kávét. Bennünket, magyarokat talán külön is érdekel, hogy ott az első kávéház létrejötte egy hazánkfiának, Kol- schitzky Györgynek a nevéhez fűződik. Neki többször sikerült álruhában átjutni a Bécset ostromló török ostromgyűrűn, fontos katonai üzeneteket vitt, és a törökök eltakarodása után jutalmul megkapta az otthagyott kávészsákokat. Kolschitzky kezdetben utcai árusként mérte a törökösen elkészített kávét, a kannát és csészéket magával hordta. Ez azonban fárasztó mesterség volt, ezért a Dóm utca 3. számú házban, majd a Dóm u. 6. szám alatti „Vöröske- resztheV’ címzett házban kávéházat nyitott. Kolschitzky, hogy kávéját jobban meg- kedveltesse, cukrot és tejet is adott hozzá. történt, s csak ma reggel kezdhették meg a csőhálózat feltöltését. Reggel fél nyolctól fél kilencig már tíz métert emelkedett a víz szintje, ekkortól azonban változatlan teljesítmény mellett csupán két méterrel emelkedett. Ebben az időszakban ugyanis egyre nagyobb lett a vízfogyasztás. Az elmúlt időszakban mintegy 5000 köbméterrel több vizet vettek át az ÉRV-től, de a Miskolci Vízművek fogyasztása lassan megközelíti a maximális szintet. Tehát éppen a kritikus határon állunk a város vízellátása szempontjából. Ezért döntöttek úgy, hogy a nyugati városrészben lévő kertszövetkezeteket a mai naptól kizárják a vízfogyasztásból. Vízkorlátozást mindeddig nem rendeltek el Miskolcon, s csak az eddigi információk alapján jegyezzük meg, hogy talán célszerű lett volna, ha legalább a kertek locsolását, az autók mosását néhány nappal ezelőtt megtiltják a városban. (vadas) »1 j r lorok lánc, muzsika Augusztus 22-én egy negyven tagú török népitáncegyüttes lép fel Miskolcon a Spaten sörbár előtt, a Tanácsház téren. A program egy bemutatkozó felvonulással kezdődik délután fél ötkor. A menet a Centrum áruház elől indul. Mindez beharangozója a VII. Spaten sörfesztiválnak, amely másnap, azaz augusztus 23-án kezdődik a Spaten sörbárban. Támogatást kapnak Kiskert a háztetőn Strázsabíró- és tizedesválasztás A Korán megtiltotta „Nemzeti italunk”, a kávé
