Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-02 / 178. szám

♦ Marina Bqrnheim. az udvariassápi látogatáson a sidney-i kikötőben tartózkodó Carls- krona svéd aknarakó hajó tengerészkadétja bensőséges barátságot köt a hadapródi sapká­ját vizsgáló koala-mackóval a közeli rezervátumban. Barnheim kisasszonyon kívül még négy női tagja van a hadihajó legénységének... Októbertől működik a régióközpont r Óriási javulás várható teleíonvonalon • Harmincháromezer új tulajdonos • Ha kell, fémkábelen • A kötvényesek előnyben Csilla von Boeselagef asszony a legutóbbi miskolci látoga­tásán elképesztő energiával és lelkesedéssel járta végig a programjában szereplő intéz­ményeket. A bárónő, aki a Magyar Máltai Szeretetszolgá­lat németországi elnöke, egy­ben a szervezet magyarorszá­gi alapító tagja, a Szent An* na-plébánián Zachar Géza plé­bánossal és dr. Csiba Gábor­ral tárgyait a szervezet mis­kolci céljairól és feladatairól. Ezután megtekintette a mál­taiak helyi központját, az Ár­pád utca 126. szám alatt — amely még felújítás alatt áll, de már dolgozik a rászoruló­kért. A Vasgyári Kórházban azokat a felszereléseket kí­vánta látni, amelyek az aschaffenburgi adományból ke­rültek az egészségügyi intéz­mény tulajdonába. Bár min­den kis eredmény, fejlesztés őszinte örömmel töltötte el, szavaiból kiderül, hogy nyi­tott szemmel jár, és tisztán látja helyzetünket: — A legelső itt-tartózko- dásom óta sokat romlott az ország helyzete. 1987-ben érkezett az első teherautó — több hónapos várakozás után, mert alig akartak be­engedni a hazámba, no és Hegyvidéken üdülőknek ügyre többen ked­velik a magas hegyvi­déki kiimát. Az ilyen klíma erős ingert je­lent. Növekszik a lég­zés mélysége, emelke­dik a vörösvérsejtek száma. Az edzett, fia­tal emberek könnyeb­ben alkalmazkodnak a megváltozott környe­zethez. Az idősebbek azonban ügyeljenek arra, hogy fokozatosan szoktassák hozzá szer­vezetüket a hegyvidé­ki levegőhöz. A hegyvidéki klíma kiválóan alkalmas az idült hörghurutos és asztmás betegeknek, nem ajánlják viszont a szervi szívbajban vagy a magas vérnyo­másban szenvedőknek. Ilyen helyek hazánk­ban a Kékes, továbbá a Börzsöny, a Pilis és a Bükk magasabban fekvő részei. Erdős dombvidék­ben bővelkedik ha­zánk; ezzel éghajlata kiegyenlítettebb a sík­ságénál. Az erdős ré­szek ózondús, tiszta levegője, a csend ál­talában nyugtatóan hat az ideges, feszült emberekre. persze adminisztráció is akadt bőven. Akkor még csak ruhaszállítmányokra volt igény. Ha ma megkér­dezem, hogy mire van szük­ség, sajnos az élelmiszertől az iskolafelszerelésig szinte mindent várnak. Az, hogy nevünk fogalom a világ­ban, és bíznak bennünk — kötelez. Meg kell tennünk, ami tőlünk telik. Ez pedig sok esetben kilincselést je­lent. Mi is összekolduljuk azokat az adományokat, amelyek már a 300. kamion­nal kerülnek az országba. Kórházak, gyárak, intézmé­nyek segítenek, magánem­berek gyűjtenek céljaink­ra. Magyarország számomra sokat jelent, de a munkánk szempontjából is jelentős, hiszen magyar barátaink se­gítenek abban, hogy a szá­munkra még elzárt terüle­tekre is eljussanak adomá­nyaink — innen továbbí­tunk segélyt az erdélyiek­nek és a Kárpátalján élők­nek. Tudom, hogy ez az or­szág nehéz időket él át, és azt hiszem, még pár évig talán ennél is rosszabb lesz. De szentül bízom abban, hogy talpra fog állni, és egyszer virágzó nemzet lesz Nemet est a Spaten sörbárhan Izek, dallamok, táncok Megyénkben vendégeske­dik a Nyugatnémetország­ból, pontosabban ' Marien- feldböl érkezett néptánc­együttes. A társulat a mis­kolci Kisbojtár néptánc­együttes meghívására érke­zett vidékünkre. A nyugat­német táncosok fellépnek augusztus harmadikén a a Spaten sörbár Tanácsház téri kerthelyiségében is, délután hat órakor. Ezen a napon egész este az együt­tes zenekara szórakoztatja majd a söröző vendégeit. Hogy teljes legyen a jó han­gulat, ezúttal német ételeket is kínálnak a német zene mellé. újra. Akkor is szeretnék el­jönni, amikor majd a ma­gyar segélyek indulnak út­jukra, és a magyarok úgy fognak élni, hogy ők tud­nak majd másokon segíteni. Addigra még több magyar emberben kialakul a belső késztetés, hogy önzetlenül adjon a rászorulóknak. Szomorú rekordot fariunk mi, magyarok: a fejlett or­szágok között nálunk a leg­magasabb a halandóság. Né­pesedési helyzetünket to­vább rontja az a tény, hogy évről évre kevesebb gyerek születik. — Magyarországon 1981 óta nagyobb a halálozások száma, mint a születéseké — mondja a téma avatott is­merője, Andorka Rudolf egyetemi tanár, a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetem szociológiai tanszé­kének vezetője. — Ennek következtében 1983 óta éven­te 20 ezerrel csökken az or­szág népessége. Figyelmez­tető adat: az elmúlt hóna­pokban az eddiginél is ke­vesebb gyerek jött világra, s ha ez így megy tovább, az idén saját negatív szüle­tési rekordunkat is meg­dönt jük! — Mikor kezdődött ez a folyamat? —; A születések száma először 1958-ban esett az egyszerű reprodukcióhoz szükséges szint alá. Azóia csak négy kivételes évben — 1974 és 77 között — volt az évi termékenység és a halálozások száma között egyensúly. — Ez magyar sajátosság lenne? Milyen tendenciák figyelhetők meg az oly sokat emlegetett fejlett Európában? — Az, hogy a szükséges- mél kevesebb gyerek szüle­tik, nemcsak nálunk gond. Szinte valamennyi európai ország hasonló helyzetben van. Talán csak Írország és Nagyjából kibírhatatlan a telefonhelyzet Miskolcon. Nincs vonal, kattog a ké­szülék, vagy trillázik, ha nag.vnehezen sikerül meg­kezdenünk a beszélgetést, megszakad az összeköttetés, sokszor megy félre a tár­csázás... Nem sorolom to­vább, van még néhány lehe­tőség arra, hogy a Postát, pontosabban a Magyar Táv­közlési Vállalatot emleges­sük. Ombódi Bélából, a vál­lalat Miskolci igazgatóságá­nak üzemviteli igazgatóhe­lyettesétől jó híreket hallot­tunk, Először azonban arról, hogy mi okozza a szinte már tűrhetetlen helyzetet? — Miskolcon jelenleg 35 ezrln vannak bekapcsolva a területileg illetékes közpon­tokba. A központok úgyne­vezett vesztesége csaknem minden esetben meghaladja, vagy erősen megközelíti a 30 százalékot. A veszteség­arány köznyelven azt jelen­ti, hogy 100 hívásból 30 si­kertelen marad. Ez messze túlmegy a műszakilag meg­állapított elfogadható hatá­ron, ami 15 százalék. Ezen felül a központ már túlter- heltnek számít, és nem tud Lengyelország termékenysé­gi szintje jobb az átlagos­nál. A probléma tehát azo­nos, de az egyes országok­ban más-más okokra vezet­hető vissza. — Miről lehet szó? — Nálunk az alapvető ok, hogy egyre kevesebb a há­rom- és többgyermekesek száma. A magyar családok többségében két gyermek születik. Ez azonban nem elég, mivel vannak nők, akik életük végéig gyermek­telenek maradnak. Ez a hiány is pótlásra szorul. S akkor még nem beszéltünk a csecsemő- és gyermekha­landóságról. Más szóval több három- és többgyermekes családra lenne szükség ah­hoz, hogy ezek a hiányok kiegyenlítődjenek, és a né­pesség fogyása megálljon. S ha már itt tartunk, szólni kell a házasodás és a válás alakulásáról is, mert ezek is befolyásolják a népesedé­si helyzetet. Nyugat-Euró- pában azt látjuk, nagyon megcsappant a házasodási kedv, ugyanakkor jelentősen megnőtt a válások szárna. Egyes országokban újabban mind több gyerek születik házasságon kívül. Itthon, ha eltérő mértékben is, de ha­sonló jelek látszanak. A fia­talok házasságkötései csök­kentek, míg a válások szá­ma igen magas, Európában nálunk a legmagasabb. Ma­gyar sajátosság, hogy az el­váltak közül egyre keveseb­ben állnak újból az anya­könyvvezető elé. A házas­ságon kívüli születések ará­nya itthon jóval kisebb, mint Európában, de emel­kedett, és 1938-ban elérte a 12 százalékot. megfelelő teljesítményt nyújtani. Ezért minden új előfizető bekapcsolása jelen­tősen hozzájárul a telefon­szolgáltatás romlásához,.. — Mit várhatunk a kö­zeljövőben? — Óriási javulást, európai szintű telefonszolgáltatást, legalábbis városunkban. — Mi biztosítja ezt? — Részben a Horváth La­jos utcában épült, szerelés alatt álló új régióközpont, részben a nagymérvű háló­zatfejlesztés, amelynek ke­retén belül beépítik az üvegszálas fénykábeleket is. — Próbáljuk sorra ven­ni az elmondottakat. A központnak miért régió- központ a neve? — Mert nemcsak Miskolc, hanem a régió (Borsod, He­ves és egyrészt Nógrád me­gye) telefongondjait is meg­oldja. A Miskolci Távközlé­si Igazgatóság területén 259 telefonközpont működik. En­nek összes kapacitása (befo­gadóképessége) 93 267. Két­— Mi az oka az Európa- szerte tapasztalt alacsony gyerekszámnak? — A demográfiai szakiro­dalomban háromféle elmé­leti magyarázat olvasható. Az első és legegyszerűbb a gyerekszám csökkenését an­nak tulajdonítja, hogy lega­lizálták a művi abortuszt, és elterjedtek a modern fo­gamzásgátló szerek. A má­sodik azt mondja, az embe­rek egész gondolkodásmód­ja megváltozott. Más érté­kek lettek fontosabbak, mint a gyerek, s megszerzé­süket nehezíti, ha több utód­ról kell közben gondoskod­ni. A harmadik vélekedés szerint az anyagi tényezők a felelősek a kialakult hely­zetért. Megegyezés ma még nincs, a szakemberek véle­ménye megoszlik. Szerintem az abortusz legalizálása, il­letve a modern fogamzás- gátló szerek hozzáférhető­sége nem ok, hanem eszköz. Eszköz, amelynek segítségé­vel a családok a korábbinál kevesebb gyereket vállalnak. Meggyőződésem, s a kül­földi tapasztalatok is ezt tá­masztják alá, hogy anyagi szempontok igenis befolyá­solják a gyermekvállalási kedvet. A családok többsé­ge meggondolja, el tud-e tartani egy újabb jövevényt, gyózi-e pénzzel, idővel, ener­giával. Ezt látsiik bizonyí­tani az a tény is, hogy az elmúlt 25 évben a gyerme­kes családok anyagi helyze­tét javító intézkedések — például a gyes és a gyed bevezetése, a családi pótlék lényeges emelése — után mindig emelkedett a szüle­tések száma. Népesedési helyzetünk javításának, sze­rintem, ez lehet a kulcsa. , Gy. K. százhét központ korszerűt­len, kézi kapcsolású. A be­kapcsolt előfizetők száma 80 000. A megmaradt 13 000 bekapcsolási lehetőség szét van szórva. A gépi kapcso­lású (automata) központok mintegy 70 százaléka (közte Miskolc is) túlterhelt. Ter­mészetesen ez kihat a táv­hívóforgalomra is, ezért sok a bosszúságot okozó sikerte­len távhívási kísérlet. A Miskolc belvárosának távbe­szélőszolgáltatását ellátó, úgynevezett „7A2” központ elavult, korszerűtlen. A ré­gióközpont egyik fele 33 000 vonallal növeli a város te­lefonigényeinek kielégítését. A másik fele a régió távhí­vási forgalmának zökkenő- mentes lebonyolítását segíti e!ő. Az eddigi kedvező vizsgálati eredmények alap­ján feltehetően már október­ben üzembe áll az új köz­pont. — És akkor mit észlel­hetünk majd? — Amint felemelik a ké- zibeszélöt (telefonkagylót) azonnal kapnak tárcsahan­got, a tárcsázott számot a központ azo.nnal kapcsolja. Tervezünk újabb fejlesztése­ket, bővítéseket is. Az Avas központját 6000, Diósgyőrét 10 000 vonallal kívánjuk nö­velni. Ahol indokolt, fény­kábelt használunk. — Kérem, magyaráz».» meg » fénykábel lényegéti — Az üvegszálas kábel a beszédet átalakítja digitális (kódolt) jelekké. Jobb „be­szédátvitelt” biztosít, és szinte korlátlan mennyiségű telefonálási, vagy egyéb át­viteli lehetőségű „csatornát” lehet rajta létesíteni. — Milyen fejlesztések folynak az új régióközpon­ton kívül? — Az I. kerületben az egész helyi hálózatot átépí­tették. Most folynak az át­kötések az új hálózatra. Tudjuk, hogy ez nem megy teljesen zökkenőmentesen, ezért tisztelt előfizetőink szíves türelmét kérjük. — Mit remélhetnek azok, akik kötvényt vásároltak? — A IV. sorozatú kötvé­nyek tulajdonosai részére legkésőbb 1991. augusztus 1- ig felszerelik a telefont, és a régióközpont rövid próba- üzemeltetése után az úgyne­vezett „előszerelt” telefono­kat üzembe helyezik Az V. számú sorozat kötvénytulaj­donosainak a készülékeket legkésőbb 1992. szeptemberé­ig üzembe helyezik. — Mi lesz azokkal, akik­nek van bent igényük, de nincs pénzük telefonköt­vényt vásárolni? — A jelenlegi szabályozás szerint az úgynevezett „köt­vényes területeken” 1992-ig nem kapi.olhatunk be má­soknak telefont. Horváth Dezső W. B. Egyre kevesebb gyerek születik Kihal a magyar? A bárónő így látja Segít a szeretetszolgálat

Next

/
Oldalképek
Tartalom