Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-17 / 164. szám

Az erdélyi magyarság ügyét képviselte Amerikában Politológus, író, egyetemi tanár Miskolcon járt dr. Száz Zoltán tje Nehezen félreérthető helyzetben az igazgató exbokszbajnok és a gépírónö (Matvs György és Fehér Ildikó). (Mocsári László felvétele) Bemutató: pénteken a Belvárosi Színpadon M nadrág A Miskolci Nyár gazdog programsorozatának keretében újabb bemutató lesz ezen a héten, pénteken. Az ördög nem alszik, es A három testőr után színre kerül Dunai Ferenc A nadrág cimü darabja a Bel­városi Szabadtéri Színpadon. Az egyik próbára látogattunk •jr és a második feivonás egyik viharos jelenetébe csöppentünk bele. A fiatal műszaki rajzoló éppen neheztelésének adott hangot, amiért az igazgató elvtárs magára öltötte a da­rab címszereplőjét, mely pedig korábban az ő ruhatárának volt megbecsült tagja. De tér­jünk vissza az elejére, hiszen a cselekmény ezen a ponton már közelít a végkifejlethez. Mit is kell tudnunk a műről? Mint Gyarmati Béla, a 'darab rendezője elmondta, a ■ szerzőnek. Dunai Ferenc­nek ez volt az első ilyen jellegű próbálkozása. A pre- rriier 1962-ben a Vígszín­házban volt kitűnő szerep- osztásban, elég csak Feleki ■Kamill, vagy Ruttkai Éva nevét említeni. Rövid időn belül tizenegy magyar szín­ház tűzte műsorára. A dia­dalát folytatódott; először a skandináv országokban, majd New Yorkban is be­mutatták. Egy amerikai me­nedzser megvásárolta a for­galmazási jogot az egész ÜSA-ra. Túlzás nélkül le­het állítani, hogy Molnár Ferenc óta ilyen sikere még nem volt magyar szerző színművének. A téma egy kicsit pikáns. Mint a címből kiderül, az események középpontjában egy nadrág áll. \ ;m is akár­milyen ruhadarab ez. hiszen egy nagyvállalat igazgatója viselte hosszú ideig. Ám a Vezér szeretője egy ideges pillanatában belevágja a fürdőkádba. Ez talán- még bocsánatos bűn lenne, de mivel a főnök délután a gyár nagygyűlésén várhatóan a miniszter elvtárstól meg­kapja a Munka Érdemren­det, ezért mindenképpen szüksége van az ominózus nadrágra. A történet ott vá­lik „drámaivá”, amikor szá­rítás közben a pantalló el­ég. De az igazi kalandok még csak ezután kezdőd­nek ! Mi lehet a darab sikeré­nek a titka? Az egyik ösz- szetevő a mű szerkezete, mely a francia komédiák technikáját követi. Félreér­tések. vetkőzések, öltözések adnak munkát a nézők re­keszizmainak. A másik nem kevésbé fontos tényező a mondanivaló. 1962-ben a konszolidáció első éveiben már bizonyos^ dolgokat ki lehetett mondani. Persze csak óvatosan. Pedig már akkor is mindenki tisztában volt azzal, hogy a szocializ­mus tele van képmutatás­sal. álszeméremmel. Bort iszik, és vizet prédikál a fő­szereplő igazgató is, hiszen amíg mindenhol csak a szo­cialista erkölcsről lehet hal­lani. addig ő a titkárnőjét várja pásztorórára. Ez a színmű egyfajta pikáns kon­szolidáció volt akkoriban. Egy pillanatig érdemes ki­térni a premier fogadtatá­sára. A nagy és elismert új­ságok (Magyar Nemzet. ÉS) egytől egyig örömmel üdvö­zölték az előadást. Az üzé- mi- és egyéb kézi irányítá­sú lapok azonban éles ki­rohanásokat intéztek a mű eszmeisége ellen, jóformán kikérték magúknak még a feltételezést is. Húsz évig nem játszották A nadrágot. Most újra mű­sorra kerül a Miskolci Nem­zeti Színház művészeinek előadásában A főbb szere­pekben Fehér Ildikót, Ma­tus Györgyöt, Kuna Ká­rolyt, Sallós Gábort, Máthé Évát és Horváth Zsuzsát láthatjuk. És, hogy miért pont most kerül újra szín­re? Az emberek szívesen tekintenek vissza a múlt­jukba, és ha azon, annak fonákságain még nevetni is lehet, akkor az mindennél jobb kikapcsolódást jelent. Gyarmati Béla szerint a mondanivaló még mindig nem vesztette el aktualitá­sát. Erkölcseink nem sokat változtak; álszentek az em­berek. másnak szerelnének látszani, mint amilyenek. A valódi én azonban a gon­dok között ütközik ki. Hi­szen a főszereplő igazgató, aki az ..Élet"-ben határo­zott. céltudatos, nem ismer akadályt, miután megfosz­tották ruházatának ékétől védtelenné, gyöngévé, ne­vetségessé válik. Még egy zöldborsót pucoló öregasz- szonv is áthatolhatatlan akadályként tornyosul előt­te. A rendező szándéka sze­rint nem csak könnyed, nyáresti szórakozást nyújt, majd az előadás. Azt sze­retné, ha egy picit elgon­dolkodnának a nézők, hogy valójában ők és környeze­tük milyen életet élnek. De ez reméljük nem fogja za­varni, a közönséget abban, hogy hangosan és felszaba­dultan kacagjon, a sűrűn robbanó poénpetárdákon. Megtudtuk azt is, hogy ha lesz rá igény, akkor a kö­vetkező szezonban a Ka­maraszínházban újra lehet látni a művet. Gyarmati Béla nem elő­ször rendezte már ezt a da­rabot. Kassán mutatták be, ahol nagyon nagy sikerrel futott. Ez nem is csoda, hi­szen ott sokkal közelibbek azok az emlékek, melyeket a jelenetek felidéznek. A bemutató e hét remek­jén (20-án) lesz a Belváro­si Szabadtéri Színpadon. Ezt követően még öt estén ke­resztül (júl. 21—25.) bonyo­lódnak az események a nad­rág körül. Az előadások es­te fél kilenckor kezdődnek. Horyjub. &cabQlus Dr. Száz Zoltán - névjegye szerint dr. Zoltán M. Száz — amerikai hazánkfia a múlt hét végén Miskolcon járt, A helyi sajtó képviselőivel találkozott, részben, hogy önmagáról, munkásságáról beszéljen, rész­ben, hogy felajánlja segítségét szűkebb pátriájának, (Annak idején Miskolcon élt, a Fráter György Gizmnáziumba járt.) A második világháború után ke­rült el itthonról. Fél évtized után elhagyta Európát, azóta az Egyesült Államokban él. Po­litológus, író, aki több egyete­men is tanított. Könyveket szerkesztett - és irt-, számos cikket publikált. Egyik megalapítója az Amerikai Külpolitikai Inté­zetnek. Korábban a Szabad Világ Fórum — mint mond­ja, meglehetősen hideghábo­rús című — külpolitikai fo­lyóiratot szerkesztette. Mun­kásságának egyik fő terüle­te Erdély, hosszú-hosszú év­tizedek óta fáradozik az ot­tani magyarság helyzetének jobbításán. Amikor Amerika a po­litika és a nép — keblére ölelte Ceausescut, erre sem­mi esélye nem volt. Sem neki. sem az Amerikai Ma­gyarok Szövetségének — ennek titkára volt —, sem azoknak, akik tudták, hogy mi folyik Romániában. Ceau- sescu jó fiú volt, aki szem­be mert fordulni a nagy Szovjetunióval, aki megpró­bált nagy békeközvetítő len­ni, .. £ Hatvannyolctól hetvenhá- romig nem igen lehetett mit kezdeni ellene. Utána, ahogy egyre nyilvánvalóbbá lettek Ceausescu disznóságai, illetve amikor már nem hajtott hasznot az USA kül­politikájának Száz Zoltá­nék ismét a színre léptek. Szerették volna elérni, hogy az USA. valamit kérjen — történetesen a romániai ma­gyarok emberi jogainak ga­rantálását — a legnagyobb kedvezmény megadásáért. Előterjesztésük eredménye: 1976-ban Száz Zoltán Buka­restbe látogathatott, hogy személyes benyomásokat szerezzen. Ezekkel a benyo­másokkal népi sokra ment, ugyanis pompás vendéglá­tásban ’ volt része, amennyi­re lehetett elszigetelték, ter­mészetesen a legjobb képet igyekeztek elévetíteni. Azután hetvennyolcban is­mét Romániában járt. A román pártvezér és az ame­rikai politika színeváltozása, az amerikai magyarok bead­ványai. Száz Zoltán kong­resszusi lobbyzása együtt eredményezték, hogy nyolc­vanhétre alaposan megvál­tozott az amerikai nép vé­leménye Romániáról, benne Ceausescuról. és a korábbi­nál többet tudtak megérte­ni abból, ami a tisztán lá­tók számára addig is vilá­gos volt: a magyarságnak —, ha minden így marad — semmi esélye Romániában. ... Először 197£-ban jári^tti ^hort Száz,. Zaitápt; piajej nyolcvanötben. (Akkor Mis­kolcon is.) Azóta tizennégy­szer jött Magyarországra. A romániai magyarság helyzete, a segítés szándé­ka hozta haza. amikor le­hetőséget látott arra, hogy a magyar külpolitikai is „bekapcsolódjék”. Ehhez — mint tudjuk — évtizedek­nek kellett eltelniük. Kap­csolatba került a reform- kommunistákkal' • többször találkozott Szűrös Mátyás­sal és mindazokkal, akikben polenciális partnert látott. Már az első Lakitelek előtt megismerkedett a későbbi MDF néhány prominens sze­mélyiségével, kapcsolatuk azóta kiteljesedett. Hogy miként látja a mái Romániát? Reméli — remélik .—, hogy valami jobb jön, de nem nagyon hisznek benne. Mint elmondta, Amerika — a hivatalos politika és a közvélemény — abszolút ne­gatívan ítéli meg a román . politikát. Száz Zoltán és a miskolci újságírók kétórás beszélge­tésének végén a Déli Hírlap munkatársa egy „szemtelen” kérdéssé! fordult a vendég­hez. Miskolcnak hogyan ler hetne haszna az ő szemé­lyéből, kapcsolataiból. — Nagyon egyszerűen — hangzott a válasz. — Kell keresni egy amerikai test­vérvárost. Amiben én szíve­den segítek. *7 M " * -Jü . - , » • ;•***-• Amerikai ,,hadifogoly99 voltam Poekingban 6, Hírek a nagyvilágból, Magyarországról, a Sztálin, a Nobel-békedíf várományosa táborból Az alábbiakban szemelvények ol­vashatók a Pockingi Híradó cikkeiből, híreiből. Politikáról, tábori események­ről, a világ akkori történéseiről. Az eimúlt hét fontosabb magyar vo­natkozású hírei. (aug. 18—25.) Az ideiglenes magyar nemzetgyűlés szeptember 5-énvül össze. Vorosilov tá­bornok és Puskin szovjet megbízott visszaérkezett Budapestre Augusztus 18-án tartotta a szoc.-dem párt 31. kongresszusát. 20-án Beivin angol kül­ügyminiszter az alsóházban beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy reméli. Magyarország be fog illeszked­ni az új világrendbe. István királykor tartott ünnepségen Rákosi Mátyás ki­jelentette: a kommunista párt mindent megtesz, hogy a választások a legna­gyobb rendben folyjanak le. Több ro­mán egyetemi tanár Budapestre uta­zott. a: egészségügyi szaktanács meg­hívására. Ukrán művészek Budapesten járták, ahol nagy sikert arattak. A cseh hadsereg leszerelt magyar katonáit igazolvánnyal látják el. hogy a kitele­pítéssel járó inzultusokat úgy ők, mint családtagjaik elkerülhessék. 22-én a francia távirati iroda külön tudósitó­ja többek között kijelentette, hogy hi­vatalosan öt politikai pártot ismertek el Magyarországon; ezek: 1. Szoc. de­mokrata párt (vezetője: Szakasits), 2. Kommunista Párt (vezetője; Rákosi Mátyás), 3. Nemzeti Parasztpárt (ala­pítója: Kovács Imre, — több intellek­tuell is csatlakozott). 4. Kisgazdapárt (feje: Tildy Zoltán, legtöbb konzerva­tív is támogatja), 5. Demokrata Párt (liberális polgárság pártja). A négy első párt vezetői alkotják a nemzeti tanácsot, mely az ideiglenes kormány tanácsadó szerve. Az általános válasz­tások októberben lesznek." „Látogatás Jungerth Arnóthy Mihály volt moszkvai követünknél. A tábor lakói között üdvözölhetjük Jungerth Arnóthy Mihály volt moszk­vai követünket, ki elhurcoltatásunk meddő napjaiban megosztja velünk Pocking keserű kenyerét. A Pockingi Híradó: főszerkesztője felkereste 'Jun­gerth követ -urat, és megkérte, hogy nyilatkozzék a mindannyiunkat érdek­lő hazaszállítás kérdéséről. — Követ Űr, vajon mi a legnagyobb akadálya annak, hogy a kitelepített magyarok rendszeres hazaszállítása még mindig késik? — A rendszeres hazaszállítás meg­kezdésének kitolását véleményem sze­rint a nagy nemzetközi kérdéseknek tisztázása okozta. A fegyverek elné­mulásával nem fejeződik be ugyanis egy ilyen, az egész világot átfogó há­ború,, mert ennek elmaradhatatlan tar­tozéka az új nemzetközi helyzetnek legalább általános vonásokban való ki­alakulása. Pozitive tudjuk, hogy meg­történt az egyesült nagyhatalmak és a magyar kormány közötti megegyezés a Németországban élő magyarokra néz­ve is. Ily körülmények között haza­szállítási kilátásaink sokkal kedvezőb­bek, mint a múlt világháború után vol­tak. Akkoriban én tárgyaltam le töb­bi között az Olaszországban és Orosz­országban levő hadifoglyaink haza­szállítását. Olaszországból félmilliót. Oroszországból kb. 750 000 hadifoglyot hoztunk haza.. A hazaszállítás azonban jóval lassúbb volt, mint amilyen kilá­tásaink most vannak." Személyi hír Nagybaconi Nagy Vilmos ny. áll. ve­zérezredes, volt honv. miniszter, kit a reakciósok túszként hurcoltak ki Né­metországba, és az utolsó időben tábo­runk lakója volt, e héten a dachaui fogolytábor kis csoportjával hazauta­zott Magyarországra. Elutazásakor ki­jelentette. hogy hazaérkezése után min­dent el fog követni a kitelepített ma­gyarok mielőbbi hazaszállítása érdeké­ben. Elő fogja készíteni a talajt, hogy a hazakerült magyarok minél hama­rább beilleszkedhessenek a magyar de­mokrata eleibe." , ..A Budapesti rádió híre (1945. aug. 20.) Ma délben 2 órakor, az Angolkis­asszonyok dísztermében adták át az amerikaiak a Szent Jobbot a Magyar megbízottaknak." „Gyászrovat. Lehel József rep. hír. or.t.-béli őr­mester 2 eves kisfia, Lacika f. hó 2.4- én játszadozás közben merges növényt evett és meghalt. Bajtársak és ismerő­sök szomorú részvéttel osztoznak a szülök fájdalmában." „Hirdetés. Heti 30 márka fizetés mellett alkal­maz kifutót a Jóléti Bizottság. Jelent­kezés a 75. sz. barakkban. — Akar Ön márkát keresni? — Lábai előtt heveri A tábor Jóléti Bizottsága textil- anyag fejtést, főként hölgyek, de fér­fiak számára is, márka munkadíj mel­lett kiad. Jelentkezés a 75. sz. barakkban. Vár- fy zászlósnál f. hó 25-töl 9—12 és 15— 17 h. között. Három elárusítónőt szintén felvesz a Jóléti Bizottság.” Kis hírek a nagyvilágból (augusztus 26.—szeptember 1.) A berlini tífuszjárvány növekedőben van. A halottak száma e héten na­ponta kb. 100 főre rúg. Az USA-ban, október közepén 5 mil­lió munkást bocsátanak el és 7 millió katonát szerelnek le. A háborús gép­ipart nem tudják foglalkoztatni, ezért szükséges a munkások elbocsátása. A Nobel-díj egy békedíj-jelöltje Sztálin generalissimus. Valószínűleg Genf lesz az Egyesült Nemzetek Szer- vezetév'’1' székhelye.” (Folytatjuk) Horváth Dézsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom