Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-27 / 173. szám

Lemes a környezetvédelemről %/ Kalákáét, jubileum után Amikor én fiatal voltam, ak­kor volt a Loch Ntss-i szörny, meg volt a Bermuda-három- szög. Lehet, hogy más is akadt, de ezek számítottak a leg­főbb rejtélyeknek. (Azok közül, amelyek átjutottak a Vasfüg­gönyön.) Azután jött Danikén, vele megszaporodtak a titokzatos ügyek, de ezeket félvállról vettük, akárcsak a Yetit és társait, mert a skót szörny sem bizonyult igaznak, és kiderült, hogy a háromszög­ről sem úgy igazak a dol­gok, ahogy azt állították. A Vándordiák az Akrofjolisz Színpadon A Miskolci Nyár program- 'orozatának keretében újabb bemutató lesz. A Miskolci Nemzeti Színház művészei­nek előadáséban kerül szín- Lehár Vándordiák című iperettje. A darab szereplői: Mikola Róbert (Sándor di­ák), Vass László (Drághy Pé­ter földbirtokos), Lévay Joli (Sárika, a lánya), Várhegyi Marta (Borcsa, mindenes), Somló István (István, udva­ros), Matus György (Kolb, császári tiszt), Ötvös Éva (Karolin). A produkció zenei vezetője Herédy Éva. Az előadások az Akropolisz Színpadon lesznek július 29- é’n és 30-án (esőnap 31-e), este fél kilences kezdettel. Székelyföld történetéből 26. Csatlakozlak II. Rákóczi kurucaihoz A királyi Diploma Leopol- dinumba foglalt ígéreteket a Székelyföldön nem tartották be. Ellenséges veszélyekre hi­vatkozva beszállásolták a csá­szári osztrák katonaságot, nem mentesítették a lakosságot a közmunkák alól, nem biztosí­tották az adómentességet és drágították a só árát, amit hajdan ingyen kapott a szé- kelység. Feljegyzésben olvas­ható a császáriakról: „Oly nagy szabadságok volt a vi­tézeknek, hogy a szegény pa­raszt embereket a maguk tu- | lajdon szolgalatjára hajtot­ták." Hiába volt a panasz, nem csökkentek az erőszakos­kodások. Ez vonatkozott Er­dély területére is. Még nagyobb volt az elé­gedetlenség a románok kö­rében. Őket a királyi hitle­vél nem is említette a nem­zetiségek felsorolásánál és részükre nem biztosította az ortodox román vallás sza­bad gyakorlását. Sokan a Kárpátokon túlra, Moldová- ba menekültek, és ott be­tyárbandákba tömörültek az elnyomók ellen. Az általános türelmetlen­ség akkor lángolt fel, ami­kor híre futott, hogy II. Rá­kóczi Ferenc 1703. júniusifi­án a vereckei hágón bejött az országba és vissza akar­ja állítani Erdély független­ségét. Minden fegyverforga­tó jobbágyot mentesíteni fog a kötöttségek és a szolgál- tatmányok alól. Kézműve­sek, kisnemesek, polgárok ragadtak fegyvert és csatla­koztak Rákóczihoz,' a -föld­jüket, hazájuk függetlensé­gét védő kurucokhoz. Az Erdélyt megszállva tar­tók sem maradtak azonban tétlenek a hírek hallatára. Johann Ludwig Rabutin császári tábornok — aki 1696-tól volt Erdély katonai parancsnoka — mozgósította egész Erdélyország hadere­jét, és hazafias kötelessége­ikre hivatkozva, fegyverbe szólította a székely hadsere­get. 1703. .november 10-én | Bonchidánál — Kolozsvártól északra — ütközött meg a császári és a kuruc sereg. A császáriak székely hada csak tessék-lássák, kényszerből harcolt és vezérük, Torocz- kay István átállt harc köz­ben az ellenfélhez, a kuru­cokhoz. A csata a kurucok győzelmével végződött. Hí­rével futárok vágtattak és Aranyosszék, Marosszék, Csík, Háromszék és Udvar­helyszék népe a kurucok pártjára állott. Később Rá­kóczi megbízásából Torocz- kav István lett a kurucok erdélyi haderejének parancs­noka. A felkelők elfoglalták Huszt várát, Somlyót, Szat­mári, Besztercét, a Szamos völgyét, Gyulafehérvárt stb. II. Rákóczi Ferenc szövet­ségbe vonta Moldova és a Havasalföld román uralko­dóját. Csatlakoztak a felke­lőkhöz, a kurucokhoz a csá­szári sereg egyes román tisztjei, mint Marcu Hate- ganu ezredes, ott volt Nagy­bánya elfoglalásában Pintea Viteazul betyárvezér, Ko­lozsvárnál Ciurila, Tordánál Nichita Balica kapitány, Gyulafehérvárnál Stefan Sudriceanu ezredes stb. A császári kormányszék, a „Gubernium” és a hadsereg a kuruc túlerő és nyugtala­nító harcaik miatt visszavo­nult Brassó, Szeben és Szászsebes környékére. Er­dély nagyobb részét a kuru­cok uralták. A bonchidai győzelem után Guti István kuruc kapitány seregével Marosvásárhelyre, majd azután Székelyudvar- helvre vonult. Udvarhelyi feljegyzés szerint: „Guti ka­pitány Szombatfalva felől jővén. Budvár alatt a nagy révnél által kel a Küküllőn, a Csere vápáján fel, a pa­pok kertjén keresztül, a Ga­tyaszár utcán ki. a felső pia­con megállapodik és onnan a kurucokat szállásra oszt- ia. Maga a Botos utcában az Ugron-házhoz veszi magát. Ezelőtt pedig már a váro­siak mindenféle portékáikat ládákba rakva a felső termá­lomba hurcolták. Guti kapi­tány nem elégedett meg a város bírásával, a várat is elfoglalni készült, mindenfé­le ostmms7ereket készíttet­vén elő. A vár parancsno­ka. Ritter. német hadnagy nem várta be az ostromot, hanem feladta a várat és maga is a német őrséggel kuruccá lett.” „Később ma­ga mondta, hogy a várost kímélni akarta, azért adta át a várat a kurucoknak.” (balázs) zenéltünk, közben a szak­emberek felvették az egész anyagot hangszalagra. Min­denki nagyon odafigyelt és kitett magáért, a visszahall- gatáskor azonban, teljes megrökönyödésünkre, mély búgó hang „festette alá” a muzsikát. Később elhalt, kis­vártatva újrakezdte. Csak hosszas fejtörés után jöt­tünk rá, hogy a zaj a metró műve, amely a színház kö­zelében halad el. fgy van egy felvételünk, amelyen a metró is közreműködik. Ter­mészetesen a lemezen nem ez hallható.- Melyik volt a legemlé­kezetesebb fellépésetek az elmúlt évben? — A diósgyőri fesztivál mindig az elsők között van. Igyekszünk valami meglepe­téssel szolgálni évről évre. Így mi is sokáig csemegéz­tünk rajta, ha sikerült a meglepetés. A jubileumi fel­lépések közül a Thália Szín- ház-beli a legkedvesebb. Ek­kor ugyanis együtt zenéltek velünk a Kaláka alapító.tag­jai is. Mikó István. Gryllus Vilmos. Igazi örömzenélés volt akkor ...- Hogyan tovább? — Rövid ideig „szabadság­ra” megyünk. Nyár végén és ősszel olaszországi és finnor­szági koncertkörúton veszünk részt. Közben új lemezt is készítünk. A témája a kör­nyezetvédelem. Két dalt már a mostani fellépésünkkor is hallhattatok. Nem minden esetben szorosan a környe­zetvédelemhez kapcsolódnak a dalok, de aki figyelmesen meghallgatja őket, megérti a költők üzenetét. Csak husza­dik századi versírók műveit használjuk fel. A magvarok közül Zalán Tibor, Orbán Ottó. József Attila. Weöres Sándor és Radnóti Miklós szerepelnek a lemezen, raj­tuk kívül francia és angol költőket is segítségül hív­tunk. (szaniszló) Ellenben mi van most? Szinte karnyújtásnyi közel­ségben röpködnek az ufók, villák hajlanak meg, üzem- képtelen órákat indít meg a népakarat, ázsiai csodadok­torok nyúlkálnak az ember­ben, Ignatyenko olyanokat bír orosz szóra, akik azt se tudják, mi fán terem a csi- táty, piszáty, razgaváriváty, azután van Agykontroll, Darnel-tréning, meg a jó Isten tudja mi minden, amit az előző rendszerben még nem egészen hittünk evilá­ginak. Például a lélekvándorlás. Pár éve még felvilágosult módon gúnyoltam volna ki azt, aki ilyen csacsiságok- ban hisz, ma már felvilágo­sult módon lapítok miszti- kus-paraizé ügyekben, sose lehet tudni, honnan-kitől kaphatok esetleges kekecke- désemért egy gömbvillámot a fejemre. Szóval, a lélek­vándorlás. Vagy van, vagy nincs? Mindenesetre nagyon hihető, hogy egy halálosan megsebesített pszichopata tö­meggyilkos átvarázsolja a lelkét egy játékbabába — a halálos lövések egy játék­boltban érik —,. hihető, mert egy igazi varázslótól tanulta korábban a tudomá­nyát. Meg azért is, mert lát­juk, hogy a baba él. műkö­dik, gonosz, gyilkol. Amerikai horror, rendező­je Tóm Holland, forgató­könyvírók: Don Mancini és John Lafia. Főszereplő: a baba, ami a frászt hozza az emberre. (szabados) Arab szakra jelentkezhetnek A Miskolci Bölcsész Egye­sület az 1990—91-es tanévé­re felvételt hirdet arab mű­velődés-arab nyelv szakra. Érettségi és angol, vagy né­met, esetleg francia nyelv- ismeret szükséges. Jelent­kezni lehet személyesen au­gusztus 13-án, hétfőn a Mis­kolc, MSZB tér 1. V. em., 513. szobában reggel 10 óra­kor. A Miskolci Bölcsészet tandíjas képzés. Jelentkezés esetén kérjük, hogy ezt a tényt vegyék figyelembe. Miskolci Bölcsész Egyesület 3545 Miskolc, Pf.: 452. * Jézus feltámahása. Jelenet az előadásból. (Kerényi László felvétele.i) A Bethel holland énekegyüttés a Pannónia Szálló előtt Énekkel, szép szóval fiatalok az evangéliumról Egyre több vallásos ének- együttest és pantomimcso­portot láthatunk városunk­ban. Bizonyára sokak fi­gyelmét felkeltette a hét elején a Pannónia Szálló előtt műsort adó Bethel hol­land, és a Centrum Áru­háznál szereplő Jong en Vry angol—holland evangéliumi énekegyüttes is. Ez utóbbi tagjaival beszélgettünk.- Miért jöttek hazánkba és Miskolcra? — Ez az ország eddig sok tekintetben zárt volt. Most megadattak a lehetőségek, hogy eljöjjünk, s elmond­hassuk ennek a kedves nép­nek, hogy Jézus Krisztus él és újra kapcsolatba kíván kerülni az emberekkel.- Mikor jött létre ez a csoport? — A csoport részben Ang­liában, részben Hollandiá­ban már régóta működik. Az itt bemutatót tartó tár­sulat erre a missziós útra mintegy négy hete jött ösz- sze.- Hány helyen jártak már? — Egész Nyugat-Európát bejártuk, voltunk Angliá­ban, Hollandiában, Francia- országban és az immáron egyesült Németországban is. A kelet-európai országok kö­zül először Lengyelországba és Magyarországra jöttünk el.- Mi az a műsor, amit itt most bemutatnak nekünk? — Részben evangéliumi énekek, amelyek hívogató- ak, Isten nagyságáról és sze- retetéről szólnak, valamint bemutattunk egy pantomim­drámát, mely a teremtésről, az ember bűnbeeséséről, és Jézus Krisztus eljöveteléről szól.- Hazánkból hová utazik tovább a társulat? — Először Amszterdamba, ahol a város szegénynegye­dében szeretnénk dolgozni, s hirdetni Isten szent igé­jét. Utána a Szovjetunióba megyünk zarándokúira, sze­retnénk találkozni litván testvéreinkkel, s elvinni hozzájuk a szeretet énekét és a békét. Ütjainkat azon­ban Isten vezérli, s mi min­denhová elmegyünk, ahol várnak ránk. Mi mást mondhatnánk a messziről jött és messzire induló kedves fiataloknak, mint hogy jó utat kívánunk nekik. (dobrosi) A Kaláka zenekar mindig szívesen látott vendége váro­sunknak. Muzsikájukat szinte valamennyi korosztály élvezet­tel hallgatja. Lassan mar ven­dégeknek sem lehet nevezni őket, hiszen ök a házigazdái a júliusi nemzetközi folkfesztivál- nak, de az év többi hónapjai­ban is gyakran megfordulnak Miskolcon. Az együttes tavaly ünnepelte megalakulásának huszadik évfordulóját, és ve­lük együtt ünnepelt a tízéves Kaláka fesztivál is. Az akkori várkoncertjükön Gryllus Dániel kijelentette, hogy az ünnepi év a következő találkozóig fog tartgni. ,. Nos. az év letelt. így némi értékelést is lehet adni róla. Erre kértük a zenekar veze­tőjét: — Igen mozgalmas volt az elmúlt tizenkét hónap. A szokásosnál több koncertet adtunk, szerettük volna meg­osztani örömünket a közön­séggel is. A jubileum alkal­mával régi-új műsort készí­tettünk. Azért régi, mert igyekeztünk a Kaláka tör­ténetének állomásait zené­ben feldolgozni. Olyan meg­zenésített verseket gyűjtöt­tünk egybe, amelyek a leg­kedvesebbek a zenekar tag­jai és a közönség számára is. József Attila, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Pincési Judit és mások ver­sei szerepeltek a műsorban.- Új lemezt is készítette­tek. — Igen, készült nagylemez is, címe Boldog szomorú dal. Már az elnevezés is takarja az állandó kettősséget, ami az emberek életét jellemzi. Ez egy koncertlemez, a ju­bileumi koncert anyagát tar­talmazza. Korábban még so­ha nem készítettünk kon­certlemezt. Akadt is néhány érdekesség a felvétele köz­ben. Ugyanis a Thália Szín­házban népes nézősereg előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom