Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
1990-07-03 / 152. szám
A MISKOLCIAK NAPILAPJA Bcethoven-est a minorita tempómban A minorita templomban pénteken este 7 órakor kezdődik a Miskolci Szimfonikus Zenekar Beethoven- estje. Rajter Lajos (Cseh és Szlovák Köztársaság) vezényletével aZ I. szimfónia és a Krisztus az olajfák hegyén hangzik el. Közreműködik a Magyar Állami Énekkar (karigazgató: Ugrin Gábor). Az énekszólisták: Ardó Mária, Mukk József és Egri Sándor. A Miskolci Szimfonikus Zenekar következő hangversenye 13-án (pénteken) lesz ugyancsak a minorita templomban, amikor Molnár Pál (NSZK) vezényli az együttest. Weber Oberon-nyitánya, Haydn D-dúr gordonkaversenye és Csajkovszkij V. XXI!. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1990. JÚLIUS 3., KEDD szimfóniája hangzik el. KözABtA: 4.20 I reműködik Hajdú Edit gor-’ F O R I N T donkaművész. A helyhatósági választásokra készülve Településre szabott pártprogramok kellenek A KDNP küldöttsége Bajorországban Hat napot töltött a közel- - maliban Bajorországban a Hanna Seidel Stiftung alapítvány szervezésében a Ke- teoztény demokrata Néppárt országos küldöttsége. Június 11-én indult s delegáció, áttelynek tagja volt dr. Mádéi Gyula, a KDNP miskolci elnöke D. öt kérdeztük ta- _ paaztalataikról. , —..Az volt a célunk, hogy irtüködése közben megismerjük a bajor közigazgatást, az 1 ottani önkormányzatokat, ezek szervezeteit. München- «61 körülbelül 50 km-re lak- tíunk, a felső-bajorországi Hohenkammerben. Korábban egy másik küldöttségünk a holland közigazgatást tanulmányozta. Hamarosan összegezzük a két delegáció tapasztalatait, s számba vesz- szük, hogy mit valósíthatnánk meg nálunk is az ott látottakból. — Ön szerint mit lehetne átültetni a bajor gyakorlatból? — Számomra az volt a legfőbb tanulság, hogy közösségben is lehet egészségesen élni. Tehát minket nem annyira a magyar és a nyugatnémet életszínvonal különbségei foglalkoztattak, . hanem hogy mennyire nyugodtak, kipihentek az emberek. nem idegeskednek, nem kapkodnak. Látnunk kellett, hogy a település egészséges élete jelentős részben a jól müköcjő helyi önkormányzat döntéseitől függ. — Szóba került-e a hat nap alatt a helyhatósági választások módja? — Természetesen. Említés- !'« méltó, hogy a bajoroknál az a gyakorlat: a választáson a legtöbb szavazatot kapott párt jelöltje lesz a polgár- mester. A település vezetője gyakran nem közigazgatási vagy közgazdasági szakember. Az egyik helyen például a korábbi polgármester a szakmáját tekintve lakatos volt. Ugyanakkor jól képzett hivatalnokok állnak a rendelkezésére a közigazgatásban. Igen fontos tanulság számunkra az is, hogy idejében közzétett, világos, szabatosan megfogalmazott programra van szükség. Nem kell, hogy ez az adott párt «t-izágos programjának a zsugorított változata legyen, Sokkal inkább arra van szükség, hogy valóban a településen élők érdekeit szolgálja. — S a miskolci KDNP- nél milyen programot készítenek a szeptemberi ön- kormányzati választásokra? — Idejében megalakultak a szakbizottságaink, s már igen előrehaladott állapotban van a programunk is. Ebből nehéz bármit is kiemelni, hiszen igen sok a megoldatlan gond, valóságos csődtömeget örököl majd elődjétől az új helyhatóság. Azt azért elmondhatom, hogy a már meglevő, jól bevált miskolci kezdeményezések közül mi semmit sem akarunk elvetni pusztán azért, mert nem mi találtuk ki. Fontos célunk, hogy a városnak az egészséges életet, az itt élőknek a munkalehetőséget, a családoknak a harmonikus együttlétet, a létbiztonságot garantáljuk. Külön is érdemes szólni az orvos-egészségügyi bizottságunk koncepciójáról. Ezt a Magyar Demokrata Fórum orvosszakértői is annyira jónak találták, hogy ők maguk vetették fül az esetleges koalíció lehetőségét. A mi orvosaink úgy látják: igen aktív környezetvédelemre van szükség, mert ezzel nagy terheket vehetnénk le az egészségügy válláról. Hathatós intézkedésekkel kívánnánk szembeszállni az alkoholizmussal. Ezek közül az egyik: ma még igen sokan isszák el a családi pótlékot. Mi javasoljuk, hogy ne kaphassák ezt kézhez. Legyen egy afféle vásárlók könyve, amelybe ki-ki összesítheti azokat a kiadásait, amelyeket a gyerekére költött. Ezeket azután a számlák ellenében térítse meg neki az állam. Azt is szorgalmazzuk, hogy négy gyermekig jelentősen emeljék fel a családi pótlékot. A közoktatással kapcsolatban támogatjuk a vallásos iskolák szerveződését. Jónak tartjuk a bölcsészegyesület, illetve a bölcsészegyetem gondolatát is. Szeretnénk továbbá, ha Mis- kolcnak ismét sajátos arculata lehetne. Ehhez az is kell, hogy a korábbi közösségi ünnepeket, szokásokat újra felélesszük. — A jó programhoz emberek is kellenek, akik valóra váltják mindezt. Minden önkormányzati képviselői helyre állítanak jelölteket? — Igen, ezt tervezzük. Természetesen az elképzeléseinket a koalíciós partnerekkel is egyeztetjük, így mindenekelőtt a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetét tájékoztatjuk majd elgondolásainkról. — Lesz-e saját jelöltjük a polgármesteri tisztségre? — Több név is elhangzott már ezzel kapcsolatban a pártunkban. Hamarosan kiválasztjuk a jelöltünket, s tájékoztatjuk róla a közvéleményt. (bujdos) Újabb nyár, újabb nyári menetrend, a Magyar Államvasutaknál is. Ilyenkor megszaporodnak a panaszkodó telefonok, levelek. Június 29- én lépett érvénybe az új rend, s tegnap reggel már meg is érkezett hozzánk az első reklamáló telefon: az Ináncsról Hidasnémeti felé közlekedő reggeli 5.03-as és 5.26-os vonatot egybevonták. A munkába igyekvő emberek emiatt úgy lógnak a szerelvényeken, mint a szőlőfürt. Mit lehet tenni ilyen esetekben? — érdeklődtünk Fazekas Barnától, a miskolci állomásfőnökség személyszállítási és menetrendi osztályán. '— Minden újabb menetrend összeállítását azzal kezdjük, hogy a helyi tanácsok, vállalatok, területi MÁV-álIorhások elküldik számunkra a menetrendi javaslataikat. Ezeket megvizsgáljuk, hogy valóban közösségi érdekeket képviselnek-e. így történt ez az idei menetrend készítésekor is; az Vannak feladatok, melyeket el kell végezni. Akkor is, ha változóban vannak a körülmények, s ha a megoldáshoz szükséges pénz szűkös. Ilyen nehéz feladatok előtt áll az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság is, mikor dönteni kell a nélkülözhetetlen árvízvédelmi töltések építéséről, megerősítéséről. A víz által veszélyeztetett nemzeti vagyon védelme mindennél előbbre való. Ezért is folytatják a Sajó jobb parti töltés építését a szűkre szabott anyagi lehetőségek között. Az igazgatóság az idén az Alsózsolca és Sajópetri közötti jobb parti folyószakaszon, mintegy 5 kilométer hosszúságban épít új gátat. Ezt úgy méretezik, hogy a 100 évenkénti legmagasabb vízállás esetén is védelmet nyújtson. A Sajó bal partján a korábbi években végzett gátépítés eredményeként a Szirmabesenyő és Alsózsolca közötti szakaszon a védmű elkészült. Ennek folytatására is szükség lenne. Ehhez a tervek is készen állnak —, s jelenleg az íróasztal fiókjában várják a megvalósítást. Ami azért késik, mert ezekre a munkálatokra jelenleg nem áll rendelkezésre a szükséges pénz. egyéni megfontolásokat természetesen mellőztük. — Elképzelhető, hogy ha mégsem sikerült az igényeket pontosan felmérni, és zsúfolásig tömöttek a vonatok, idővel változtatnak a menetrenden? — Ha van rendelkezésünkre álló fölösleges kocsi, akkor ezt megtesszük, csakhogy az utóbbi években rendkívül leromlott a szerelvényeink állapota. Egy- egy kocsi karbantartása, takarítása lassan már annyiba kerül, mintha újabbat vásárolnánk. A jövőben ráadásul fokozottan számolni kell azzal, hogy a selejtezések miatt nem tudunk újabb kocsikat beállítani a forgalomba, ezért kevesebb ülőhely jut majd az utasoknak. Az összevonásnak tehát több oka van: kocsihiány, kevesebb utas — hiszen a diákok nyáron nem utaznak —, ezért igyekszünk a kevésbé kihasznált vonalakon így megoldani a személyszállítást. _________ N. Zs. Lógnak a szerelvényen Nyári menetrend, zsúfolt vonatokkal A nudizmus Magyarországon hosszú időn keresztül a dacos másként gondolkodás kategóriájába tartozott: noha ez ügyben — mondjuk a politikai bizottság — egyetlenegy határozatot sem hozott, a pártállam ízlése sejthetően inkább a klottgatya irányába húzott. A rátermett és roppant szerteágazó képességekkel rendelkező első tilkárok jóvoltából Borsod mindig is letéteményese volt a pártállam jövőt illető elképzeléseinek mind gazdasági, mind a fent említett esztétikai területeken. Eszak-Ma- gyarország nehézipari fellegvára pedig kétségbevonhatatla- nul Miskolc volt, így mi sem természetesebb, hogy — amúgy szőrmentén — üldözték a nudizmust a Mályi-tó és a Nyék- ládháza menti tavak partján is. Bár egyetlen jónevű ideológus sem foglalt állást az ügyben, érthető, milyen snassz benyomást keltett volna, amint a munkásosztály (és a vele szövetséges értelmiség) a hétközi szebbjövő-építés után a hétvégeken ing és gatya nélkül kódorgott volna a tóparton. Persze kódoroglak, sőt egyre többen napoztak, amnesztiában részesítve intim testrészeiket az alsóncmű sötét börtönéből. Nem volt ez egy elengedett laza napozás; a fürdőnadrág úgy lapult a fejük alatt, mint Csapajev vánkosa alatt a pisztoly. Ha rendőr közelgett, azonnal mindenki gatyára, bikinire kapott — nemtől függően —, s már csak a kínos igazoltatás volt hátra. A Kádár-rendszer megingását a Nyéki-tónál azon lehetett észrevenni az utolsó években, hogy az első tavaszi fürdö- zők bátran leszedték a „Fürödni tilos!” táblát, és bedobták a zsenge kukoricásba. Ekkor már a nudisták önként vállalt gettóba tömörültek: a tó egy meghatározott partszakaszán tartózkodtak. Ennek helyét — hallomás és tapasztalás útján — mindenki ismerte. A belépés teljesen szabad volt és önkéntes, mindössze az előítéleteitől és a ruháitól kellett megszabadulnia az érdeklődőknek. Az íratlan törvények szerint ruhában nyilván nem lehetett ezen a partszakaszon bámészkodni, hiszen azonnal kukkolónak minősítették volna az illetőt. Amint összeomlott a pártállam, a nudisták is kitörtek a gettó láthatatlan falai közül: ma már megszokott látvány, hogy akárhol a tó körül feltűnik egy hölgy, vagy egy úr, aki csak úgy (saját) szőrén üli meg a biciklit. Egy darabig békésen elfértek egymás mellett cs között a nudisták és a „textilesek”. Miként az ölyvek sem nézik ki maguk közül a gatyás ölyveket, mindenki hite szerint hódol a napfénynek és a víznek. Újabban azonban feltűntek a tóparton a nudizmus szélsőséges szárnyához tartozó elemek is, akik úgy gondolják, ők a fürdőzö emberiség élcsapata, következésképpen, jobban tudják, kinek mi a jó (hasonló ideológiákat ismer a történetírás is). Az elmúlt hétvégén például, amikor az amúgy is zsúfolt tópartra a meghirdetett szörfverseny még több érdeklődőt vonzott, megint csak keveredlek a textilesek és a ruhátlanok. Az utóbbi csoport egyik képviselője lc-föl járkált a tóparton, ha ismerőst látott, azonnal hangos beszélgetésbe elegyedett vele, s emelt hangon mindig azzal zárta az eszmecserét, hogy „Mi, itt ugye kérlek látod, midizünk, de ezek...” itt megvetően szétnézett a fürdőruhások között, „ezek itt nem veszik a lapot!”, s szemében az elhivatottakra jellemző láng lobogott. Akár egy ismert forradalom ismert plakátjának a vezéralakja; „Minden hatalmat a nudistáknak!” Kiss József T er m észe t védel m i oltalom alá kerültek Ismét bővült megyénkben a természetvéhelmi oltalom alatt álló területek száma. A környezetvédelmi miniszter az 5/1990. számú rendeletével védetté nyilvánította a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetet 4070 hektár területtel. A védetté nyilvánítás célja a Taktaköz déli részén, a Tisza szabályozása következtében kialakult ligeterdők, bokorfüzesek, nádasok, mocsárrétek, holtágak fajgazdag növény- és állatvilágának, a tájképi értékeknek védelme. Úgyszintén védelem alá került a környezetvédelmi miniszter 6/1990. (VI. 18.) KÖM rendelete alapján a Bodrog- szegi Várhegy Természetvédelmi Terület (1,6 hektár kiterjedésben), mint ritka növényfajok élőhelye; hasonlóan az 1,5 hektár nagyságú Szendrőládi-rétek Természet- védelmi Terület, mint a fokozottan védett magyar nőszirom élőhelye. Mindhárom terület természeti értékeinek megóvását, őrzését, fenntartását és bemutatását a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, mint természetvédelmi kezelő látja el. ,
