Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-14 / 162. szám

c Zenés felfordulás két részben Mária főztje, Etka jógája Kártyikné Ben)ce Etka nemrégiben befejeződött jó­gatanfolyama után sokan kerestek bennünket: hogyan és mikor jelentkezhetnének ők is egy-egy ilyen kurzus­ra. A szervező Artis Kis­szövetkezet arról értesített, hogy augusztus 27-től és ok­tóber 15-től ismét indítanak öt-öt napos tanfolyamot. Előtte azonban Etka test­vére, Császárné Ben ke Má­ria is városunk vendége lesz egy időre. Mint köztu­dott, ő elsősorban az egész­séges táplálkozás és főzés titkainak tudója. Július 27- én 19 órától, 28-án délelőtt 9 és 11, délután 4 és 6 óra között, 29-én szintén 9 és 11 között kóstolóval együttes bemutatót tart. A pénteki találkozót a Központi Le­ánykollégiumban, a szom­batit és vasárnapit a Nagy- váthy Utcai Általános Isko­lában rendezik meg. A fő­zési tanácsokra vágyók az Artis Kisszövetkezetnél je­lentkezhetnek a Szabadság út 42. szám alatt. Érdek­lődni a 78-914-es telefon­számon lehet. Mi tagadás, szörnyben (is) nagyon jók az amerikaiak. Sőt: ök a legjobbak. Tudom, szörnyűség volt itt is elég - nemcsak az elmúlt bö negyven évben - meg másutt, Kelet- Európábán - és persze odább is, Kambodzsától Chiléig -, ám az sajnos a való élet volt, itt pedig filmről van szó. Való igaz, ahová az Aho­vá lépek, szörny terem cí­műre magyarított . Tremors szereplői lépnek, ott szörny Bélyeggyűjtés terem. Ha jól emlékszem, négy van belőlük, zseniális munkák. Élnek. valódiak, rondák, rémisztőek, nagyon ki vannak találva. Néhány farmer, két al­kalmi munkás, egy kocsmá- ros, pár gyerek lakja azt a völgyet, ahol felütik tanyá­jukat, és megkezdik áldat­lan tevékenységüket. Kivá­lóan közlekednek a föld algtt, nagy sebességgel szá­guldanak a laza talajban, nagyszerűen érzékelnek minden fentről érkező rez­dülést. étvágyuk pedig csil­lapíthatatlan: mindegy ne­kik, hogy útépítő munkás, vagy gazdasszony, ember, vagy állat, csak hús legyen. (A gépkocsit nem fogyaszt­ják el. de azt is könnyedén leszippantják a mélybe.) Nem elhanyagolható szempont, hogy több-keve­sebb humorral oldják a film készítői a nézőtéren ülőkben a frászt, nyiván azzal a szándékkal, hogy tágítsák a potenciális jegy vásárlók kor­határát. A főszereplők egyértel­műen a fentebb említett rusnya lények, a főhősök pedig megalkotóik. Rende­ző: Ron Underwood. Azért tíz éven aluliaknak nem ajánlom! Sz. G. A házom i i Azt tartja a mondás, hogy a tettes mindig visszatér cselekményének színhelyére. A három testőr is újra fel­bukkant Miskolcon, hogy megint zenés felfordulást okozzanak két részben, ezút­tal a diósgyőri várban. A négy bátor kardforgató tör­ténete ezernyi változatot ért 1 már meg. Sokan dolgozták fel Dumas klasszikus köny­vét, de valami újat kihozni csak kevesen tudtak belőle. Lengyel Pál rendezőnek és a fiatal társulatnak azonban sikerült. A darab egyik legnagyobb erénye, hogy nem próbál komolykodni. Nem akarja mindenáron szó szerint idéz­ni az eredeti művet. Vára- dy Szabolcs feldolgozása rendkívül szellemes, szójá­tékai, rímei igazi csemeeék. Mondhatnánk, ezzel a szö­vegkönyvvel nincs is nehéz dolguk a szereplőknek. Pe­dig az ilyen könnyűnek tű­nő feladatokat lehet a leg­jobban elrontani. Szerencsé­re az ART-stúdió ifjú mű­vészei nem estek bele ebbe a csapdába. Természetesen, könnyedén bújnak bele a különböző figurák bőrébe. Ez nem csekély dolog, hi­szen köztudott, hogy közép- iskolás diákokról van szó. Szinte mindenkit fel lehet­ne sorolni, hiszen oly sok kitűnő alakítás fémjelzi az előadást, mégis csak a leg­jobbakat emelném ki. Két­ségkívül a legnagyobb „sztár" a D’Artagnant alakító Tóth-Szántay József. Mint­ha csak neki találták volna ki azt a szerepet, láthatóan élvezi is a játékot. Séber Erna, mint Mylady igazi ka­méleont átváltozásokon megv át. Hol buján erotikus, hol számítóan gonosz, hol pedig védtelenül gyenge. Tóth Ist­ván maga a megtestesült cselvetés Richelieu bőrében. És persze a két „profi”: rjc Jelenet az előadásból (Mocsári László felvétele) Csapó János és Somló Fe­renc, a játékvezetők nagyon fontos posztját betöltve ügyelnek arra, hogy a törté­net a helyes mederben höm­pölyögjön tovább. A cselekmény tempójára nem lehet panasz. Peregnek a jelenetek, nincsenek üres­játékok, pedig a darab csak­nem két és fél órás. Gyor­san változnak a helyszínek. Ott, ahol az imént még a Bastille komor falai maga­sodtak, pár pillanat múltán már egy tengerjáró hajó szeli sebesen a hullámokat. Ugyanígy válik a Louvre ki­rálynői lakosztálya másod­percek leforgása alatt Bona- cieux-né és D'Artagnan sze­relmi fészkévé. Az ügyesen, praktikusan megtervezett kellékek jól olajozzák az előadás fogaskerekeit. Minden színházi darabnál az egyik legnagyobc gond a díszlet. Ebben az esetheti a szervezőknek nem okozha­tott ez akkora problémát, hiszen a történelem kész. kézzel fogható háttérrel szol­gálta ki a szereplőket.. A rendező remekül használta ki a vár adta lehetőségeket. A falak csak úgy árasztják magukból a múlt lehelletét. A nézők szinte hallják, ahogy D’Artagnan. csizmái csattognak a kopott párizsi macskaköveken. XIII. Lajos és Ausztriai Anna eay való­di bástya erkélyéről oszt­hatja kitüntetéseit a két ri­vális politikusnak, Richelieu bíborosnak és Treville kapi­tánynak. A Mylady egy iga­zi toronyban várhatja angol lovagját, akitől a bátor gas- cogni testőr fejét kívánta volna. Persze a mai - kor technikája nélkül nem lett volna vörösen lángoló hold és cikázó villám. De ezek együtt olyan jól egészítet­ték ki egymást, hogy az il­lúzió teljes maradhat. Ezt az előadást már,,.lát­hatta a közönség idén1 ta­vasszal az ifjúsági házban. A várban látható változat nem pontosan olyan, mint a korábbi. Kiegészítették, egy kicsit átformálták, a techni­kai lehetőségek és a zenekar is kibővült. Ezek mind-elő­nyére váltak a darabnak. Az ART-stúdió a nemré­giben megrendezett kazinc­barcikai színjátszó- és szín­házi találkozón egy nagydí- jat érdemelt ki A három testőrrel ... Még háromszor látható az előadás a diósgyőri várban. Juiius 17-én. 18-án és 19-én (esőnap 24-e), este fél ki­lenckor gördül fel a — kép­zeletbeli — függöny, és ve­A Majtyar Posta Vállalat júli- hs lS-án „A magyar nyelv megújüója: Kazinczy Ferenc” elnevezéssel egy címletű, 8 Ft névértékű bélyeget bocsát for­galomba. A bélyeg Kass János grafikusművész terve alapján, többszínű ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában készült; »81S00 fogazott és 4600 fogazat- lan példányban, S0 bélyegei tartalmazó ívekben bocsátják ki. Az ovális keretbe foglalt portré fölótt az eseményre uta­ló felirat, balra függőlegesen pedig „Kazinczy Ferenc 1759— 1831” felirat olvasható. A bé­lyeg megjelenésének napján a budapesti i. sz. Postahivatal fogja használni az eseményre utaló bélyegzőt, illeíve az arra kijelölt postahivatalok alkal­mazni fogják az elsönani bé­lyegzőt is. (Miskolcon az 1-es és a 10-es). ★ A helyi és környékbeli lako­sokon kívül a túrakedvelőknek és főleg a barlangászat felé ka- csintgatóknal:, netán művelők­nek továbbra is figyelmükbe ajánljuk az Vetítelek. Barariia- barlangnál lévő Barlangmúze- omban megrendezett ..barlang- földtani bélyeg és képeslap” bélyegbem utató megtekintését, mely szeptember 2:t-ig tart nyit­va. A bélveganyagokat. dr. Lé­náét László, a Miskolci Fgve- tem Bélyeggyűjtő Kör tagja, a képeslannkat a Zempléni Mú­zeum dolgozta fel és bocsátot­ta rendelkezésre. ★ Az egyre gvakoribb esős órá­kat a miskolciaknak és a Mis­kolcra érkezőknek sem kc'l tétlenül epölteniök. Keressék fel a MABLOSZ fiszak-magyar- országi Területi Iroda Széche­nyi út *:! sz. alatti kiálb'tóíev mét, ahol változatos témám carte-maximum gyűjtemény ben gyönyörködhetnek. A . tárlat megtekintése díjtalan. A látható kiállítási anyagot Pintér Fe­renc. a Miskolci KöztVi Igaz­gatóság Bélyeggyűjtő Kör tag­ja állította ősze. Nviiva: iúlius 31-ig (szombat, vasá'-nap és ün­nepnap kivételével), naponta 8—15 óra között illetve csiiför- Ifi« i napokon 17 óráig. ★ Gratulálunk az észak-magyar- •rszági régió mabéosz vá- las'.Püányi tagjainak, akik bi­zonyára sokat fognak tenni a szervezett bélyeggyűjtők érde­kében az elkövetkezendő öt év­ben: dr. Fövenvessi József (Mis­kolc), Juhász. László (Salgótar­ján). dr. Mocsáry László (Gvön- gyös) és Szarvas Miklós (Mis­ka!«' R. L. Amerikai ,,hadifogoly99 voltam Pockinghan 4, szí kezdetét a nagy kaland. Horváth Szabolcs Dzsipen jött a tábori oltár Nők, egy kis cigarettáért, csokoládéért Az amerikai táborparancsnokság ha­mar berendezkedett, és az otthoni szo­kásoknak megfelelően kialakították a tábori klubjukat. Volt az újságírással foglalkozó, és a hobbiként írogató ka­tonák számára „Pen Club”, valamint zenés táncklub: „Dancing Club”. A ze­nét a magyar hadifogoly katonákból alakult „Big-Ben Brothers" elnevezésű együttes szolgáltatta, amelynek tagjai itthon civilben ismert, sőt, elismert muzsikusok voltak. Rövidesen megta­nulták az akkor divatos amerikai slá­gereket. Mi szabadon járkálhattunk ki a tá­borból. így többször elmentünk a Pocking nevezetű helységbe, és kiépí­tettük a kapcsolatot az ottani lakosság­gal is, ami eléggé élénk cserekereske­delmet fejlesztett ki. A tábor élelmes emberei a felrobbantott repülőgépekből kiszerelték a még használható órákat, műszereket és alkatrészeket. Ezeket o cserekereskedelmen belül a lakosság, a táborlakók és az amerikai katonák kö­rében rendszerint élelmiszerért, vagy cigarettáért értékesítették. Nagy keletje volt a már említett amerikai katonai „dinrier” csomagoknak. * Az élelmünk nem volt túl vál­tozatos, különösen eleinte. Hol bor- sófözelék, hol valami műmézzel íze­sített rizs szerepelt az ..étlapon”. Ez is egyik oka volt a cserekereskedelem gyors kibontakozásának a táboron be­lül is. Később piaccá alakult, és pén­zért — pengőért, márkáért és pfenni­gért — lehetett különbözőféle, fogyasz­tási cikket és egyéb árut vásárolni. Ezt az amerikaiak a magyar táborlakók „belső” ügyének tekintették, és nem avatkoztak bele. Az amerikai katonák ellátása termé­szetesen igen választékos és bőséges volt. A katonáknak nem is csajkájuk volt, hanem eléggé nagy, lapos tál­caszerű alkalmatosságuk, amelyben több — merőkanál nagyságú — bemé­lyedés volt, ezekbe a szakács más-más, vitamindús készítményt adagolt. Ezen­kívül megkapták a csokoládé- és só- zottmogyoró-, rágógumiadagjukat, amit fegyveres őrségben is — mai fiatal­jainkhoz hasonlóan — ütemes szájmoz­gással rágcsáltak. Láttam olyan ame­rikai katonát, aki az őrségben megun­va a merev állást, sisakkal a fején, kényelmesen leülve, ölél en keresztbe tett géppisztollyal teljesített szolgálatot. * Velünk barátságosak voltak. Többen Magyarországról kivándorolt szüleik, illetőleg nagyszüleik révén, szinte tö­kéletes kiejtéssel beszélték a magyar nyelvet. A magyar nők egy része itt sem ta­gadta meg magát. Egy kis Chesterfield cigarettáért, csokoládéért, vagy kivált dinner csomagért nyíltan áruba bocsá­totta bájait. Ebből bizonyos egészség- ügyi problémák is származtak, amire az amerikai táborparancsnokság is fel­figyelt. és megtette a kényszerű egész­ségügyi intézkedéseket. Egyébként senki ne gondolja, hogy ez a szinte „lazának” minősíthető maga­tartás volt az amerikai katonák jel­lemzője. Nekik a háború még nem ért véget. Igen kemény küzdelmet vívtak a japánokkal, akiknek fanatizmusa köz­ismert. volt. Ha nevüket kiejtette bár­melyik amerikai katona is, hogy (fone­tikusan) dzsepen, máris elkomorult az arca. Éppen ezért örömmámorban úszott a tábor egész amerikai katonaállomá­nya. mikor — az atomtámadások után — Japán feltétel nélkül megadta ma­gát, és így számukra is végleg véget ért a háború. Katonasapkák, színes ra­kéták repültek a levegőbe, örömujjon­gás, vidám énekszó üdvözölte a há­ború végét, a már nagyon régen óhaj­tott békét.. * Az amerikai táborparancsnokság gon­doskodott lelki és kulturális szükségle­teink kielégítéséről is. A repülőtéren római katolikus pap szolgáltatott szent­misét, azt is praktikus — amerikai mó­don — megszervezve. Az összegyűlt so­kaság elé begördült két jeep, kiszállt néhány amerikai katona. Levettek egy ládaszerű valamit, amiből néhány má­sodperc alatt összehajtható tábori oltár lett. Pillanatok alatt rákerült a díszes oltárterítő, amelyre rátették a gyertyá­kat, keresztet, tabernákulumot és a többi szükséges kelléket. Ez alatt a tá­bori pap magára öltötte a miseruhát. Felállították a tábori harmóniumot, és a tábori kántor egyházi nyitánya után — pár percen belül — már megkezdő­dött a mise. Volt közös gyónás és ál- doztatás. Mise végén mindenki kapott egy-egy, műanyagból készült rózsafü­zért és szentképet. A tábori lelkész még — tolmács útján — rövid buzdí­tó, lelkesítő beszédet is tartott. Meg­ható volt, amikor a mise végén a részt­vevők hatalmas tömege elénekelte nem­zeti imánkat, a Himnuszt. . (Folytatjuk) Horváth Dezső A MÁV-rél a miskolci rádióban A MÁV Miskolci Igazga­tóságának területén — amennyiben nem javul az ágazat anyagi helyzete — több száz ember elbocsátá­sára kell számítani, szep­tembertől pedig a személy­vonatok számának drasztikus csökkentésére is. Hogyan le­het ilyen Körülmények kö­zött biztosítani a személy- és áruszállítást, tudnak-e fejlesztésre pénzt fordítani? Ilyen és hasonló kérdések­kel foglalkozik a miskolci rádió július 16-i, hétfő reg­geli műsora. A hallgatók kérdéseire, amelyet a 35-510- es telefonon tehetnek fel, Hernádi István, a MÁV Mis­kolci Igazgatóságának veze­tője válaszol. Tinivarroda A nagy érdeklődésre va­ló tekintettel augusztus Ö- ától, péntektől augusztus 23-ig a miskolci Vörösmar­ty Művelődési Házban .is­mét megszervezik atinlvar^ rodát felsőtagozatos és Kö­zépiskolás lányok részére. A foglalkozások hetente négy alkalommal. hétfőtől csü­törtökig, délután négy órá­tól kezdődnek. A tanfolyam ideje alatt minden résztve­vő készíthet magának -di­vatos blúzt, szoknyát. Je­lentkezni a Vörösmarty Mű­velődési Házban lehet (Len­ke utca 14/a.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom