Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-14 / 162. szám

A batárontúli magyarságért , A határontúli magyarsá­gért alapítvány kuratóriu­ma úgy döntött, hogy ezen­túl havonta ötszáz forinttal támogatja a Kárpátalja cí­mű lap megjelentetését, amely a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség lapja. Kiadását eddig magántő­kéből finanszírozták. Az új­ság Miskolcon jelenik meg, s terjesztik Ungváron is. A Miniszterelnöki Hivatal dön­tése nyomán az alapítvány támogatásával biztonságos­sá tették a megjelentetés anyagi körülményeit. XXII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM “WO. JULIUS 14., SZOMBAT a, zó FORINT Korszerű kábeltelevíziós hálózatot szeretnének építe­ni a külföldi befektetők Miskolcon — a lapunkban megjelent hírre érthető mó­don igen sokan felfigyeltek. Többen a telefont is fel­emelték és kérdéseket tettek fel nekünk a további rész­letekkel kapcsolatban. Leg­utóbb arról írtunk válasz­ként sok kérdésre, hogy mit is tud egy ilyen korszerű hálózat és mibe kerülhet ez « tévénézőknek, a miskolci­aknak. — Megkérdezték tőlünk azt is, hogy vajon kiket takar a „külföldi befekte­tők” kifejezés. Nos, a tár­gyalások jelenlegi állásánál annyit sikerült megtudnunk, hogy a befektetési szándé­kát egy már Magyarorszá­gon — és vidékünkön is — üzleti érdekeltséggel rendel­kező osztrák cég jelentette be jelezve, hogy együttmű­ködne egy francia televíziós szakvállalkozással. Sokan érdeklődtek arról is. hogy vajon az új kábel­televíziós rendszer telepíté­se nem járhat-e azzal, hogy plusz pénzbe kerül a hazai tévéadások vétele is! Ter­mészetesen ott még nem tart a vállalkozás, hogy fo­rintra, fillérre számolgat­nák, a különféle televíziós Szolgáltatások díjait. De már a tervezés fázisában nyugod­tan állítható, hogy az MTV adásait, és a helyi televízió adásait — esetleg a helyi rádióét is. valamint a kép­újságot díjtalanul nézheti majdnem mindenki a ká­belhálózaton. Külön fizeten­dő szolgáltatás lenne, azon­ban a mozicsatorna, ahol csak filmeket vetítenek, a műholdas adások vétele, és különféle plusz csatornák — például ahol, nyelvet lehet tanulni, tanfolyamokon le­het . részt venni a televízió segítségével. A hálózat kiépítése ter­mészetesen nem egy-két hó­napos program. A becslések szerint azonban három év alatt legalább ötvenezer la­kásba juthat el a kábel, és megépülhet. az új stúdió, ami kiszolgálja majd a tel­jes hálózatot. (k—ó) Lemondatják az igazgatókat A kormányprogrammal összhangban az ÉPFU—3. I Érdekazonosság elnevezésű munkástanácsa a vállalat igazgatóinak lemondását kö­vetelte tegnap délután meg­tartott munkásgyűlésén. A Megyei Bíróságon június 22- én bejegyzett Érdekazonos­ság Munkástanácsa pályá­zat kiírását akarja elérni az igazgatói munkakörök betöl­tésére. Követelik, hogy csökkentsék e munkakörök számát, valamint azt akar­ják elérni, hogy a pályázat elnyeréséhez a munkásta­nácsnak, a dolgozók képvi­selőinek hozzájárulása is szükséges legyen. Követelé­sük támogatására aláíráso­kat gyűjtenek, azokat titko­san kezelik, hitelesítését az ügyészségen végzik. A pén­tek délután megtartott mun­kásgyűlésen szóltak a szak- szervezeti érdekképviselet hiányosságairól, az új ér­dekképviseleti szervezet lét­rejöttének okairól, a lét­számleépítés körülményeiről. Követeléseiket nyilvánosság­ra hozták, és átnyújtották a vállalat igazgatóinak. # Új vállalkozásba kezdett a Miskolci Vízművek Sport Club. Kísérleti jelleggel három-négy éves apróságokat tanítanak úszni. Természetesen a kisgyerekeket még nem engedhetik be egyedül a medencébe, ezért az apukák, anyukák segitségét is igénybe veszik. A szülök felügyelnek gyermekeikre, és segítik őket a gyakorlatok végrehajtásában. Erről szól írásunk a 7. oldalon. (Szabón Gabriella felvétele) E!futhat-e a pénzügyi segítség Borsodba is? 4 m íme a vállalkozó! Többféle támogatást kellene összekapcsolni — mondják a Starternél Korunk hőse a vállalkozó — mondjuk néha nem kis ci­nizmussal, hiszen hazai vi­szonyaink között nehéz el­dönteni, kire is kell gondol­nunk a vállalkozó hőssé ne­mesedett alakjában. Arra, aki jogosan, vagy érdemtele­Aralku a termelők és felvásárlók között Drágább lesz az új kenyér? A rendőrség válaszol Minden hét keddjén a Miskolci Rendőrkapitányság Brieszol utcai épületébe vár­áé-: azokat, akik bármilyen, a rendőrséggel kapcsolatos kérdésükre választ várnak. A személyi igazolvány, útlevél­éi jogosítványügyektől a va­gyonvédelmi szaktanácsadá­sig bármilyen, a munkájuk­kal kapcsolatos érdeklődés­sel foglalkoznak. Az infor­mációs szolgálatot 9—11 és délután 3—6 óra között le­het megkeresni. Péter-Pál napján az idén nem vonultak tiltakozva az utakra az aratásra készülő­dő kombájnosok, noha a me­zőgazdasági termelők több­sége elégedetlen azzal az ár­ral, amit a malomipari vál­lalatok kínálnak a gaboná­ért. Jelentősen megemelked­tek a termelők költségei, megnőtt a műtrágya, és az energia ára is. Ugyanakkor a felvásárló gabonaforgalmi vállalatok kezét meg mindig központilag meghatározott, úgynevezett centrum ár kö­ti: mázsánként 570 forintot fizethetnek az első osztályú, sütésre alkalmas búzáért. A gabona minőségétől füg­gően még öt százalékot hoz­záadhatnak ehhez az árhoz, '-^m akár le is vonhatnak ennyit, ha rosszabbnak ta­lálják minőségét. A Borsod Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat eddig még minden alkalommal megemelte ezzel az öt szá­zalékkal a központilag elő­írt árat — hallottuk Illovai István igazgatótól —, ám a termelők érthetően keves­lik az összeget. Megoldást jelentene, ha a felvásárlók­ra és a termelőkre bíznák az áralkut — véli az igaz­gató —, ám ezen a nyáron még megköti kezüket az elő­írás, s ettől semmiképpen nem térhetnek el. Ez az ár egyébként leg­alább száz forinttal maga­sabb, mint a tavalyi má­zsánként felvásárlási ár volt, így országosan többért adják majd ősztől a lisztet, a sütőiparnak. A malomipa­ri vállalatok ezért átlago­san, mintegy 18 százalékos áremelési szándékukat már bejelentették a sütőiparnak, ám azt egyelőre nem fogad­ták el. így tovább folyik az áralku a felvásárlók és a felhasználók között. Hatósá­gilag előírt áron ugyanis kétfajta kenyeret árulnak, s a többi sütőipari termék szabadárasnak számit. A liszt drágulása miatt min­denesetre az őszi hónapok­tól a pékáruk, és egyes ke­nyérfajták áremelésére szá­míthatunk. A Borsod Megyei Gabo­naipari Vállalat egyébként a megyében több helyütt nyit saját sütőüzemet és üz­letet, ahol valamivel olcsób­ban lehet péksüteményt, ke­nyeret venni. A Zsolcai ka­pui központban kialakított mintaüzletben például már néhány hónapja kínálják egy-két forinttal keveseb­bért a frissen sült házi ke­nyeret. V. Zs. >(c Jó közepesnek tartják a szakemberek az idei gabona mi­nőségét (Szabón Gabriella felvétele) rül milliókat keres a kusza magyar piaci viszonyokon, vagy arra, aki kínlódva, épphogy megélve szolgáltat, szerel? A vállalkozókról az tudja talán a legtöbbet el­mondani, aki nap mint nap találkozik velük, és arra tet­te föl egzisztenciáját, hogy szintén vállalkozóként, első­sorban a magánvállalkozók problémáival foglalkozik. Miskolcon nemrég alakult egy kezdő vállalkozásokat se­gítő kft. — Starter a neve —, amelyik inkubátorháló­zatot akar létrehozni, azaz kezdő cégeket maga köré tö­mörítve, lehetőség szerint át­segíteni őket a kezdés leg­nehezebben legyűrhető aka­dályain. Varga László, a cég egyik ügyvezetője számos vállalkozóval tárgyalva, sa­játos kór- és korképet tud felvázolni... — Tény, hogy különböző okok miatt egyre többen akarnak ma Borsodban vál­lalkozni. Egyrészt azok vá­lasztják ezt az utat. akik a létszámleépítések miatt az utcára kerültek, de érezhető a kötött munkahelyek iránti egyéni ellenszenv is, vagy a vállalkozói alkat, hajlam je­lentkezése. Jelentős hajtóerő a vállalkozni szándékozóknál a gyors meggazdagodás re­ménye. Sajnos, a többség vágyálmokat kerget. Remé­nyeik irreálisak, nem látják a példaként maguk' elé állí­tott „menő” vállalkozók ered­ményei mögött a nagy hasz­not hozó valós összetevőket, feltételeket, csak a végered­ményt veszik figyelembe. Meg kell említenem azt is, hogy az országos propagan­da. a különféle nyilatkozatok számos esetben félrevezetik az embereket, a valóságosnál jobbnak lefestve a hazai vállalkozási feltételrendszert. — Elvileg a vállalkozók­nak a munkavállalók leg­rátermettebb legü"vesebb képviselői közül kellene ki­kerülniük. Ezzel szemben úgv tűnik, itthon és Bor­sodban nem ez a helyzet... — Valóban nem. Mint em­lítettem. a vállalkozni ké­szülők jelentős része kény­szerből cselekszik. mert nincs más megélhetési lehe­tősége. Vannak ugyan jól képzett emberek közöttük, de a többségük képzetlen, vagy középfokú végzettségű. Álta­lában jellemző, hogy szak­mai ismerettel rendelkeznek, de háromnegyedük nem ren­delkezik a vállalkozás indí­tásához szükséges alapvető piaci, jogi, pénzügyi tájéko­zottsággal. Mindez nem je­lenti azt, hogy a képzetle­nebbek ne vállalkozzanak! Csak nekik nagyobb segít­ségre, támogatásra van szük­ségük — például olyan hát­térre, amit egy inkubátorhá­lózat is tud nyújtani. — Voltaképp milyen okokból kopogtatnak he Önökhöz a vállalkozójelöl­tek, vagy vállalkozók? — Természetesen segítsé­gért, de ez a segítség sok­féle. Van, aki egyszerűen nem tudja kitölteni az újra­kezdési hitel nyomtatványát, és van, aki csak lelki tá­maszra vágyik, azaz annak a megerősítésére, hogy jó úton halad. Akad, akinek még nincs konkrét ötlete, másnak van, de nem tudja hogyan fogjon hozzá, mert tőkére, pénzre lenne szüksé­ge — ez a többség. És vé­gül jelentkezik a profik ré­tege, ahol van ötlet, szakér­tőiem, de hozzá akarnak jut­ni egy kedvező pénzügyi tá­mogatáshoz. — Ezek szerint a kez­dő, tapasztalatlan vállal­kozónak kevés az esélye a támogatás, a pályázati pénz elnyerésére? — Sajnos igen. Cégünk mindent megtesz azért, hogy ez a helyzet változzon. Aki a jelentkezők közül bekerül majd inkubátorhálózatunkba, annak megszerezzük a szük­séges pénzügyi támogatáso­kat is. De úgy látjuk, hogy az átlag borsodi vállalkozó számára a már létező kül­földi, vagy hazai eredetű tá­mogatás elérhetetlen. Egy­szerűen nem képes a fel­tételeket teljesíteni, annyira nincs saját tőkéje, saját erő. Ha nem kapcsolódik hama­rosan a már „élő” és be­ígért támogatások mellé egy­fajta vállalkozói, segélycso­mag. legalább olyan válság- övezetek, mint Borsod eseté­ben, akkor hiába jönnek a dollár- és márkamilliók, a kisvállalkozók számára itt az ország északi véaén nem jut­hat a segítségből. Az lnk'9- bátorhálózat alkalmas lenne arra. hogy a kétféle pénzügyi forrást — a pályázatok támo­gatásait és a központi, vagy állami segítséget — úgy kap­csolja össze, hogy valóban az önálló létre tegye alkalmas­sá a kezdő vállalkozásokat... (kiss) Fejlesztési program Miskolcnah A lielii lílÉiil a műholdas programokig

Next

/
Oldalképek
Tartalom