Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-12 / 160. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJÁ Mit nyújthat a városnak egy új kábeltelevíziós hálózat? * A Szeles utca 5. egyik lakásának erkélyére telepített mikrofon pokoli hangokat to­vábbít. (Szabán Gabriella felvétele) Miért kell mérni, miért kell számlálni? Zajtérkép készül Miskolcról Kábeltelevíziós hálózatot kívánnak a külföldi üzlet­emberek a hazai partnerek­kel karöltve kiépíteni Mis­kolcon — erről adtunk hírt lapunk keddi számában. A hír érthetően nagy érdeklő­dést keltett, hiszen az utób­bi időben sok mindent hal­lani a televíziós üarvemkről, és nem is mindig jót. Ez a vállalkozás nem fel­vásárolni akar. vagy infor­mációs monopóliumra akar törekedni, hanem egy olyan korszerű kábeltelevíziós rendszert kíván megteremte­ni városunkban, amely le­hetővé teszi, hogy a mis­kolci családokhoz valóban bekopogtathasson a nagyvi­lág is híreivel, szórakoztató műsoraival. Sokan kérdez­ték. hogy vajon ez a hálózat miért szükséges, mit nyújt­hat, hiszen ma is van Miskolcon a nagyobb lakóépületekben kábelrendszer, fogható néhány külföldi mű­holdas adás. Nos, a Városi Televízió szakembereitől megtudtuk, hogy a ma lé­tező miskolci kábelrendszer tökéletesen elavult, fejleszt- hetetlen. Voltaképp nem is beszélhetünk rendszerről, mert csak _ „szigetek” létez­nek a városban: azaz van belső televíziós hálózata az avasi városrésznek, a diós­győri lakótelepnek, a belvá­rosi ' lakótelepnek, és kisebb háztömböknek, ahol a la­kásszövetkezetek szervez­kedtek, de ezek egymással nincsenek ösz- szeköttetésben. és ráadásul kimarad a kábeltelevízió­zás lehetőségéből számos miskolci otthon, ahol nincs is jelenleg kábel. Már évekkel ezelőtt elkészült egy terv, ami felmérte, mibe ke­rülne az egységes városi ká­belrendszert lefektetni. Az összegre sem akkor, sem most nem futja a város kasszájából — pedig a meg­valósítás műszakilag egvál- talán nem komplikált. Saj­nos, a ma létező kábelrend­szerek rendkívül elavultak: a miskolci tévénézők jól tud­ják, hogy állandóan baj van a minőséggel, gyakoriak az üzemzavarok — emiatt pél­dául legutóbb a foci-vb egyik fontos meccsét sem láthatták sok ezren Miskolcon, és a kínálathoz mérve kevés csa­tornát, műsort képes befo­gadni a mai hálózat. Mit hozhat egy egységes, korszerű kábelrendszer? Pél­dául azt, hogy több tucat műsor fagható egyetlen té­vékészüléken, kiváló minő­ségben. Mindenki részesül­het a különféle helyi tele­víziós szolgáltatásokban, az­az nézheti a csak filmekből álló mozicsatornát, az in­formációs képújságot, szá­mos műholdas programot, a helyi tévéadást, vagy adá­sokat. hiszen a jövőben le­het, hogy konkurenciája is lesz a VTV-nek. A kábel- rendszer arra is jó. hogy például a szolgáltató vál­lalatok használják, jobbá té­ve ezzel a távfűtés, a víz­szolgáltatás rendszerét. S vajon mibe kerül mind­ez a tévénézőknek, kérdez­ték sokan, hiszen hozzá­szoktak, hogy a műholdas fcdások vételéért . egyszeri Egy jó ahlak 30 decibelt „segít” beugrót is kellett fizetniük a havi díj mellett. Nos a befektetők nem a lakos­ság pénzéből kívánják megoldani a hálózat fel­építését. Csak arra számítanak, ami elfogadott az egész világon: jának vezetője. Kovácsáé Sum Anna és munkatársa, Radeczky János tájékoztatta lapunkat arról a nagyszabá­sú munkáról, amely ezekben a hetekben városunkban fo­lyik. Mindenekelőtt: a zajmé­résre igenis szükség van — az alábbiakból talán kiderül, hogy miért —, viszont maga a mérés igen költséges. Jó­val egyszerűbb a közlekedési zaj mérése helyett a forgal­mat számlálni, és megfelelő képletek segítségével abból következtetni a zajra. Most mérés és forgalomszámlálás történik, a mért értékeket összehasonlítják a számítot­takkal, és ezek alapján pon­tosítják a képleteket. 'Egyébként nemcsak Mis­kolcon folyik a munka, ha­nem többfelé, az Ékövízig- hez tartozó területen, Mis­kolc azonban kiemelt fontos, ságú hely: zajtérkép készül a városról a mérés és a for­galomszámlálás alapján. És akkor most arról, hogy mindennek mi értelme van. Az 1983-as zaj. és rezgés- védelmi minisztertanácsi rendelet előírja, hogy az il­letékes környezetvédelmi ha­tóság hozzájárulása is szük­séges — többek között — az útépítéshez, üzemek, gyá­rak, egyéb „zajforrások” lé­tesítéséhez, lakóházak építé­séhez. Vagyis: a terven ott -kell lennie a pecsétjüknek. Mint a szakemberek el­mondták, az első időben nem kérték ki a véleményüket, mára azonban változott a helyzet. Éppen azért kell tudniuk, hogy hol, mekkora a zaj, mert csak ez alapján tudnak „ítélkezni”. _ (Az Egészségügyi Minisz­térium a következő határ­értékeket szabta meg 1984- ben: nappal maximum 65 decibel, éjszaka 55 decibel engedhető meg, a főútvonal mellett álló ház homlokzata előtt 2 méterrel.) Jó tudni, hogy egy megfe­lelő ablak — természetesen csukva — 30 decibellel ké­pes csökkenteni a zajt. Egyébként a forgalom fele- ződése mindössze körülbelül 3 decibel csökkenést ered­ményez. Persze, az ember szeretne nyáron nyitott ablaknál aludni, ez azonban nem mindenütt lehetséges. Meg kell próbálni „kizárni” a zajt. megfelelően tájolni a lakóépületet, szabályozni a forgalmat, és ami az „igazi” lenne: olyan útra terelni, ahol senkit nem zavar. Ez utóbbi a legnehezebb Miskolcon (is). Mint ahogy az sem múlik a zajvédelmi szakembereken, hogy milyen a járműpark. Tudjuk, mi­lyen. Viszonylag kevés a csendesen suhanó Mercedes, még ritkább az ugyancsak fülkímélő Rolls Royce. Van viszont Trabant, Wartburg, és vannak olyan útjaink, hogy nocsak. (Éppen a spe­ciális hazai „adottságok”, körülmények miatt nem használhatók azok a képle­tek, amelyekkel Nyugaton számítják át a forgalmat az okozott zajra.) Bármily pénzszegény idő­ket élünk, ma is készülnek, vannak városrendezési ter­vek. Ezek már figyelembe veszik — figyelembe kell venniük — a zajvédelmi elő­írásokat. Hát ezért mérnek, ezért számlálnak Miskolcon. Az adatok számítógépes feldolgozását megkezdték, hogy a lehetséges „védeke­zés” módjaiban tanáccsal szolgáljanak. Sz. G. , • t A búzára az ország leg­északibb szántóföldjein még várni kell, de a konyhák közkedvelt fűszernövényét, a köményt már learatták. Nem­csak a Bodrogközben, hanem megyénk más tájain, így a város szomszédságában is, ahol rendszeresen termesz­tik. Pénzes növénynek neve­zik, mert előre kalkulálható jövedelmet hoz. hiszen átvé­teli árát szerződés rögzíti. Ezek a napok nem kedvez­nek igazán az aratásnak. Bár nincs kánikulai hőség, hogy a határban dolgozók munká­ját megnehezítse, de a meg- . megújuló esőzések meg­akasztják a munkát, s sza­kaszossá teszik például a most érő borsó és repce be­takarítását is. Nagyobb eső után fél napot is várni kell, hogy a talaj megszikkadjon, és elbírja a gépeket. Arra sajnos nem elég az eső, hogy a talaj hiányzó nedvességét pótolja; szükség lenne az öntözésre. A szak­emberek megítélése szerint a nyári zápor, zivatar ugyanis csak arra jó, hogy a kapáso­kat átsegítse a szárazság okozta vegetáláson. Az úgy­nevezett gyökérzónában.mint­egy 30—50 milliméternyi'víz- mennyiség hiányzik, amelyet a jó termés reményében ön­tözéssel kellene pótolni. a nézők a szolgáltatásokért havonta szerény összegű bérlétdíjat fizetnek. Ez a rendszer alkalmas lesz arra is, hogy a nem fizetők ne nézhessék tovább a tucat­nyi csatornát a fizetők ro­vására ... (kiss) Piacozni iönf a szálláson spárol Vadkempingezők Mámoros külföldiek • Megbüntetik pedig Ha nappal nem is, de dél­után és kora este már meg­jelennek az előzőleg kisze­melt parkírozókban, zöldte­rületeken azok az, elsősor­ban külföldi rendszámú au­tók, melyeket gazdáik éjsza­kai szállásként is hasznosí­tanak. Így akarják megspó­rolni a kempingekben fize­tendő sátorozási és egyéb díjakat. Kik ezek, s mit lehet el­lenük tenni — erről érdek­lődtünk a minap Vantal Gyu­A Garadna völgyében na­ponta hulló, kisebb-nagyobb mennyiségű csapadék nem mindig elég a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pisztrángostelepén levő tavak vízellátásához. Ezért rendsze­resen működtetik a vízfor­gató búvárszivattyúkat — tájékoztatott Hoitsy György, a telep vezetője. A pisztrángtelepen 11 tó vízellátásáról gondoskodnak. Kettőben 500 anyahalat tar­tanak, melyeket az őszi hó­napok során mesterséges megtermékenyítéssel hasz­nálnak fel szaporításra, a se­bes, a szivárványos és a kemloops fajták ivadékait, amelyek már 4—6 centimé­ter nagyságúak, hat tóban nevelik. Tavasszal pisztrángosítot- ták a bükki patakokat; a látói, a közterület-felügyelet vezetőjétől: — Amint jobbra fordul az idő, felkészülünk az em­lített „vendégek” fogadásá­ra, hiszen csaknem 4—5 hó­napon keresztül folyamatos gondja ez a városnak. Első­sorban a lengyel, szovjet és román utazók igyekeznek ilyen körülmények között eltölteni az éjszakát, ipivel üzleti céllal érkeznek, s ál­talában a vasárnapok előtt nő meg a számuk. Kedvelt helyük a tapolcai Enyedi Garadnában nagyon szép a kihelyezett állomány. A Szinva, amelynek a városon áthaladó szakasza már szennyezett, fenn, Lillafüre­den még kristálytiszta, amely jó életlehetőséget nyújt en­nek a ragadozó halfajtának. Az idén is telepítettek a pa- akba, és szépen meg is ma­radtak, de leúszni csak ad­dig úsznak le, amíg a víz tiszta. A Hámori-tóba, amelynek partján naponta ott vannak a horgászok, az idén nem telepítettek pisztrángot. Pe­dig a tó, valamikor az or­szág legjobb pisztrángos vi­ze volt, és most, hogy az élővíz felületét a kotrással megnövelték, a pontyok he­lyett ide is nagyobb meny- .nyiségű pisztrángot kellene kíbeiyegfli. úti parkoló, Lillafüred, a Zsarnai-telep, a Repülőtér, a Csorba-tó, és a Sajó-gát környéke. Míg a kempin­gek, ahol a szükséges szo­ciális helyiségek, mosdók, konyhák megvannak, üre­sek, addig a felsorolt helye­ken piszok és szemét ural­kodik egy-egy ilyen csoport után. A takarítás költségei pedig ismét a város kasszá­ját terhelik. Többek között ez az oka annak, hogy rendszeresen ellenőrizzük a közkedvelt vadkempingeket. Miután többéves tapasztalat, hogy a figyelmeztetés nem­igen használ, mi több, ha négy-öt autós konvoj parkol valahol, még fenyegető is a szabálysértők magatartása, egy-egy alkalommal mi is tízen, tizenketten megyünk el. Általában a kora esti órákat választjuk, hiszen ekkor bizonyítható, hogy valóban itt kívánják az éj­szakát tölteni. Rendszerint mámoros állapotban kezdik esti pihenőiket. így alapo­san fel kell készülnünk az ellenőrzésekre. Kocsinként ötszáz forint helyszíni bír­ságot vethetünk ki, amit egyébként kisebb akadékos­kodás után ki tudnak fi­zetni. Tizenöt, húszezer fo­rint is összegyűlik egy-egy éjszaka alatt. Sajnos, nem­hogy csökkenne. inkább emelkedik a vadkempinge­zők száma. A közművek hiánya miatt komoly fertő­zési veszélyt is jelent ez, s a hátrahagyott szemét sem szívderítő . látvány. Szeren­csére néhányan közülünk be­szélik az említett országok nyelvét, így könnyebben szót értünk velük, s az is nyom valamennyit a latban, hogy ellenőrzéskor egyenru­hát viselünk. n. zs. A városig nem úszik le Pisztrángok a Szinvában 1990. JÚLIUS 12., CSÜTÖRTÖK I ARA: 4,20 XXII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM | FORINT-------------------------------------------.; ..íj -— Mi szükség van Miskolcon a forgalom okozta zaj méré­sére? — kérdeztük a szak­embereket. Kérdésünknek két oka van: egyrészt az, hogy mérnek, másrészt, hogy úgy véljük — véltük —. a zaj pokoli, nem mérni, ha­nem megszüntetni kell(ene), de persze, nem lehet. Az Ékövízig környezetfej- lésztési és zajvédelmi osz­tályának vezetője, Benke József, a zajvédelmi csoport­Bekopogtathat a világ a lakásunkba

Next

/
Oldalképek
Tartalom