Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-11 / 159. szám

A borsodi vezetés és a kultúra Az első vultusos lémújú szol jel film A hősnő: az Istenanya A humán egyelőmért Egy kocka a filmből Ai Evangéliumban meglehe­tősen részletesen elbeszélik Jézus Krisztus életének tragi­kus és nagyszerű történetét, igehirdetését a szeretetröl és a jóságról, kereszthalálát és feltámadását. Jézus anyjának, Máriának a sorsa viszont szin­te teljesen ismeretlen. A Bib­liában csak néhány epizód szól róla. Ugyanakkor a ke­resztény hívok, nagy tisztelet­ben tartják, rendkívül nagy a Szűz Mária kultusz. Mi lehet a magyarázat? Krisztus meghoz­za az áldozatot. Meghal, hogy megváltsa az embereket, hogy közelebb vigye őket Istenhez. Anyja, Mária - földibb jelen­ség. 0 az örök pártfogó Is­ten előtt. Mindenkiért könyö­rög a Mindenhatóhoz, az em­beri bűnök megbocsátásáért esdekel. Nem véletlen, hogy az Is- tenanya maradandó nyomot hagyott a képzőművészet­ben. Szobrászok és festők nemzedékei több művészeti alkotást készítettek Máriá­ról, mint a többi bibliai szereplőről összesen. Gondol­junk csak Michelangelo. Mu­rillo. Raffaello madonnái­ra .. . De a filmesek nem folytatták ezt a nemes ha­gyományt. A világ filmter­mésében például Pasolini. Zeffirelli. Scorsese filmjei, a Jézus Krisztus szupersztár (rock-musical) nincs egyet­len egy alkotás sem. amely­nek Mária lenne a fősze­replője. A szovjet filmmű­vészet sem volt kivétel. A Szovjetunióban egyébként sem forgattak bibliai témá­jú filmeket. A vallásos té­mák egészen az utóbbi idő­kig tabunak számítottak, il­letve tiltottak voltak. De íme megszületett az első val­lásos témájú, szovjet film. Az Istenanyáról szól, címe: „Jézus anyja”. A film forgatókönyvének alapját képező „Jézus any­ja” című darab húsz évvel ezelőtt készült. Alekszandr VOlogyin neves drámaíró —, ahogy mondani szokták — az ,;asztalfióknak” írta szín­művét, nem is remélte, hogy bemutatják. Konsztantyin Hugyakov moszkvai film­rendezőt a „Jézus anyja” című darabban az fogta meg leginkább, hogy' mily nagy­szerűen ötvöződik benne a íennkölt szellemiség a sze­replők egyszerű, hétköznapi tetteivel. Az első három nap Krisz­tus megfeszítése után ... Születőben a keresztény val­lás. A Biblia napvon szűk­szavúan szól erről az idő­ről. Ez lehetőséget ad Volo- gvinnak és Hugvakovnak arra. hogy a kétezer évvel ezelőtti eseményekre' alko­tott saját elképzelésüket va­lósítsák meg. A nézők lát­ják. hoé'-an teremtik meg Jézus mítoszát a tanítvá­nyai. a követői, ök ..ter- íeszt.ik” Jézus gondolatait, s közben olvan szavakat tu­lajdonítanak neki. amilye­neket ő sohasem mondott. Jézus eevik .ihú tanítv á- nya. például, mestere ke- reszthalá'-'ból ragyogó kar­riert csinál. Most ő és csak­is ő hirdetheti. és értelmez­heti Krisztus tanítását. A ta­nítvány rövidesen megta­gadta Jézus anyját is. nő- vérét is. akibe szerelmes volt. Azt állítja hoav ma­gának Jézusnak is kedveseb­bek voltak az aoostolok. mint anyja és fivérei. Mária nem képes ebben hinni. Legidősebb fia nem felejtkezhetett meg róla. Mária nem hivatott Jézus tanításait hirdetni, pedig há­zába özönlenek az embe­rek. Nyomorékok, betegek, szerencsétlenek — mindany- nyian abban reménykednek, hogy Mária csodát tesz. meggyógyítja őket. De Má­ria fél a csodatevő dicsősé­gétől, ő egyszerű asszony és számára Jézus nem Isten, hanem az ő imádott földi fia. Mária nem tesz csodát a nyomorékok, a betegek tö­mege előtt. De vajon nem csoda-e az, hogy ő, az öt­venéves asszony, ugyanolyan fiatal és szép, mint har­minc évvel azelőtt? Nem is­tenség-e ö maga? Szent jó­sága, könyörületessége, együttérzése? Házának ajta­ja mindig nyitva. Kész meg­osztani vendégeivel egysze­rű ételét: a kenyeret, s a tejet. Máriához idegen, el­lenséges országokból is jön­nek: rómaiak, még farizeu­sok is. egyikük annak idején üldözte, rágalmazta Jézust. Mária hisz abban, hogy fi­ának tanítása a szeretetröl minden ember leikéig eljut. A „Jézus anyja” című filmben fiatal színészek ját­szanak, sokuknak ez az el­ső filmszerepük. A rendező szándékosan forgatott olyan színészekkel, akiknek nincs még nagy filmes múltjuk: így a nézők nem asszociál­nak korábbi filmekre. A fi­atalok sikerrel birkóztak meg a szakmai szempontból is nehéz szerepekkel. A bib­liai alakok eljátszását az is segítette, hogy néhány jele­netet Izraelben. Jeruzsálem környékén forgattak. ott. ahol kétezer évvel ezelőtt az Evangéliumban megörökí­tett események lezajlottak. V. M. Egy elfeledett miskolci köl­tő, Vér Andor Miskolc című versében Így ir városunkról tengerentúli magányából: „Hallom, megnőttél, a Bükk aljáig érsz el, / gyárak és ko­hók zengik a peremedet át, falaid megifjodtak, komoly és lelkes / fiaidnak tudást és műveltséget már egyetemed ád. ..." Igen, mikor a költő e sorokat irta, már működöt! a műszaki egyetemünk, azaz a műszaki, technokrata és politi­kai képzés már megindult. Ha ekkor nem is gondolt rá, hogy az általános műveltség, közte a bölcsész műveltség is virul­jon Miskolcon, ma bizonyára ö is követelné a „humán" mű­veltségre való képzés komo­lyan vételét. A bennszülött miskolciak elsősorban, de sok ideszár­mazott művelt fő is évek óta érezte a humán művelt­ségre oktatás hiányát. Köz­életünk egyoldalúsága és si­vársága is mutatja, hogy vá­rosunk az elmúlt évtizedek alatt, nemhogy előrejutott volna az általános művelt­ség területén, de egyenesen lemaradt, vagy ferde irány­ban tolódott el. Aki ismerte Miskolcnak a háború előtti pezsgő, orszá­gosan elismert művelődési életét, az szinte mindennap érzi a humán műveltség hi­ányát. Vezetőink közül so­kan úgy nőttek fel, hogy „nincs is szükség humán műveltségre”, vagy „elég nekünk a jó politikai tudás, mert az gyümölcsözik”, vagy „műveltség nélkül is megvagyunk és ha az után futunk, akkor sznobok le­szünk ..jelszavakat zsong­ták a még magasabb poli­tikai vezetők a fülünkbe. A vallásos műveltség meg egyenesen üldözendő, vágj' nehezen-megtűrt volt. Nem csoda hát, ha a mindannyiunk örömére meg­indult humánegyetemi szer­veződést boldog elégtétellel nyugtázta minden művelt miskolci lakos. Ifjúságunk is lelkesen örül ennek a kez­deményezésnek, mert érvé­nyesülésének, önkiélésének egyik gátját látja így meg­hiúsítva: miskolci humán kultúrát is látni akar. Hát ha még a régi írásokból tudo­mást szerez arról, hogy vá­rosunkban volt olyan idő, amikor öt irodalmi kör. há­rom amatőrszínjátszó-kör (köztük a perecesi jónevű Megjelent a volt Nehézipari Műszaki Egyetem - július 1 -töl Miskolci Egyetem — tájékoz­tató füzete - vagy inkább könyve -, amelyben a mér­nöki, számítástechnikai és nyelvi továbbképzési szakokat, a szakmérnökképzés, mérnök- közgazdász-képzés lehetőségeit ismertetik. A meghirdetett programoknál felhasználták az egyetemünkön végzett mérnö­kök javaslatait is. színházakkal is vetekedett), daloskerületben összefogott tízenfelüli dalkör, mozgal­mas életű állandó művész­telep stb. működött, akkor ugyancsak eltűnődik azon, hogy miért kell Miskolcon üzleti érdekek miatt megrö­vidíteni a szépen beindult bölcsészképzést, miért kell megzavarni és „kiebrudalni” a végre értékes és szebb szövegektől zengő épületből a humán tudás után vágvÓT kai:. Nincs szívem elmarasz­talni városunkat, de bízom abban, hogv az önkormánv- zati választás után e téren is rendet tudunk teremteni. Nem előzheti meg az üzleti érdek a művelődés iránti igényt. Dr. Iván Géza országgyűlési képviselő A mérnöktovábbképző, me­nedzserképző és számítás- technikai tanfolyamokon vizsga is tehető, amelyről bizonyítványt kapnak a részt­vevők. A tanfolyamok az egyetemen, vagy Tapolcán, a Továbbképzési Központ­ban lesznek, de kérésre ki­helyezett tanfolyamokat ij szerveznek, akár a tájékoz­tatóból választott progra­mok közül, akár külön igény szerinti témában. A mérnöktovábbképző, szá­mítástechnikai és nyelvi tan­folyamok többsége nappali, a szakmérnök- és mérnök- közgazdász-képzés levelező formájú. Érdeklődni, jelent­kezni a Miskolci Egyetem továbbképzési irodáján le­het, a 65-11-es telefon, 10-65-ös és 10-80-as mellé­kén. Néhány, a tanfolyami rend­szerű továbbképzés témái­ból: kommunális hulladé­kok előkészítése és haszno­sítása; bányakárok előre­jelzése, kőzet- és építmény­mozgások mérése, számítá­sa: robbantásvezetők to­vábbképzése; számítógéppel segített géptervezés. A menedzser-mérnök, mér­nök-menedzser tanfolyamra szeptember 23-ig lehet je­lentkezni. A tematikából: újdonságteremtés a gazda­ságban; szervezetelemzés — szervezett tervezés; pénzügj'i politika — bank-üzemgaz- daságtan. A gépészmérnöki kar ál­tal hirdetett szakmérnöki szakok közül; gépész-kohász anyagmérnök: hegesztő; üvegipari; hidraulika-pneu­matika; anyagtudományi mérnök-fizikus. s Eleiretormklub, közös gyakorlat Az Ady Művelődési ház­ban működő életreformklub- ban ma délután 3-tól, körül­belül este 7-ig három prog­ram követi egymást. Az úgy­nevezett egyéni tanácsadás 3-tól 5-ig tart. ezt követi — 5-től 6-ig — a közös gyakor­lat. Vadnay Zsolt természet- gyógyász előadása 6 órakor kezdődik. A belépő 50 forint. Amerikai „hadifogoly” voltam Pockingban 1. Főhadiszállás a Fráter György pincéjében „Vigyáss, Miskolc! Vigyázz!” Ügy kezdődött, hogy 1942. október 5-én bevonultam sorkatonai szolgálat­ra a VII. híradó zászlóaljhoz, Miskolc­ra Karcagról, ahol mint postatiszt tel­jesítettem szolgálatot. A 2. századhoz, a könnyű légvezetékesekhez kaptam beosztást. Az újonckiképzés után, mint újon­nan előléptetett karpaszományos őrve­zetőket. a budapesti Károly-laktanyá- ba vezényeltek bennünket, tiszti isko­lára. A tisztiiskolán életemnek egy új szalzasza kezdődött. Mint postatiszt — dicsekvés nélkül állítom — kiváló Morse-távirász voltam. így a kiképzés egyik igen fontos tantárgyában, a Mor­se-, azaz rádiótávírász-képzésben igen jó előmenetelt tanúsítottam. Amikor, a sok elismerő dicséret mellett, a mis­kolci 7. honi légvédelmi központ rá- diótávirász kiképzőt kért, engem ve­zényeltek hozzájuk, a katonák és hír- adósnök kiképzése céljából. Miskolcon a 7. honi légvédelmi központ .,főhadi­szállása” az akkori Fráter György, mg Földes Ferenc Gimnázium pincéjében volt. Itt voltak a bonyolult jelzőműsze­rek. a Morse-távírógépek. rádiók, a ki­értékelő térképasztal, a riasztó beren­dezések (szirénák) központja. Ez volt az úgynevezett „M”. vagyis mozgósí­tott alosztály. Szemben, az akkori úgy­nevezett Szent Imre otthonban volt a ,.B” vagyis béke alosztály, ahol az újoncokat képezték ki. Én a ,.B” al­osztályhoz kerültem rádiótávírósz ki­képzőnek. * Az alosztály parancsnoka. Lenkey Géza főhadnagy — máig sem tudom miért. — mintha mindvégig szimpati­zált volna velem. Különszobában lak­tam egy Szederkényi nevezetű zászlós­sal, és állandó kimaradást is kaptam. Rövidesen, még 1943 őszén össze is há. zasodtam az alosztálynál szolgálatot teljesitö egyik híradósnővel. Ettől kezdve parancsnokom kintlakást enge­délyezett. és csak szolgálattételre, va­lamim az oktatásokra kellett bejár­nom a légvédelmi központba. Azért ír­tam. hogy szolgalatba, mert akkor már rendes hadiszolgálatot teljesítettünk a légvédelmi központban. A katonai rá- dióvevvgépeknél a kiképzett hiradós­nők ültek, a rádiós szolgálatért pedig mi, tisztesek és tiszthelyettesek voltunk a felelősök. A rejtjelezett adást is mi végeztük. A tetemvári objektumban el­helyezett rádióadó-aggregátorral köz­vetlen telefonvonalunk volt, és „Adó, indulj!” vezényszóra beindították az aggregátort. Megindult az adás. Termé­szetesen rejtjelezetten, számokkal je­leztük az észlelt repülőerőt, a gépek számát és az egyéb adatokat. De. hogy érthető legyen a rendszer, el kell mon­danom, hogy a légvédelmi központ megállapított körzetében, meghatáro­zott pontokon légvédelmi figyelőörsök, katonai nyelven „Lérs”-ek voltak ki­helyezve. amelyek tagjai felváltva, táv­csővel állandóan figyelték a légteret, és észlelésükről azonnal jelentést ad­tak a miskolci légvédelmi központnak, Morse-jelekkel rejtjelezve. * A légvédelmi központban a kapott információkat a térképasztalon érté­kelték, az ellenséges légi kötelékek előrehaladását pedig egy különleges eszköz — katonai nyelven „vasaló” — meghatározott idejű és irányú előreto- lásával jelezték. A szirénákkal történő riasztásokat ennek megfelelően rendel­ték el. Egyébként az egész légvédelmi központ legfőbb parancsnoka a nagy „mumus”. Bihar őrnagy volt, akitől — eléggé szeszélyes természete miatt — rettegett az egész állomány, kivéve Lenkey Géza főhadnagyot, aki elegáns Opel Capitén kocsiján aratta üzleti, kártya és női, szívtipró sikereit. Sokan haragszanak rá. háború titán meg is hurcolták, de én csak jó szívvel tudok rá emlékezni, mert hozzám igen em­berséges volt. Egyébként ö volt az egyik házassági tanúm is. Ha nem voltunk az „M” alosztályon, azaz a légvédelmi központban szolgá­latban. oktatáson vettünk részt. Az ok­tatás abból állt. hogy rudak tetejére szerelt ellenséges repülőgépek modell­jeit mutatták be. és fel kelleti bennük ismerni a különböző géptípusokat. Ez­zel főleg a „Lérs”-ek jövendő katonáit oktatták a gépek felismerésére. Ne­künk. rádiósoknak inkább a Morse- gyakorlás volt a fő feladatunk. Az amerikai Liberátorok naponta ví­gan húztak át felettünk, igen nagy ma­gasságban. Mi szorgalmasan jelentget­tünk, riasztgattunk, szirénázgattunk, de egyetlen bomba sem esett magyar földre, pedig magyarul, németül na­ponta bömbölte a rádió: Figyelem, fi­gyelem, légiveszély, Bácska, Bánát vi­gyázz, ellenséges tömeggép közele­dik!... Achtung! Achtung! Lichtspiele, krokodil gross! stb. Mi tudtuk, hogy úgysem lesz semmi. Esténként átjött a minorita rendházból egy tréfás kedvű szerzetes, és nem éppeh szent igékkel telített viccekkel tette kellemessé szol­gálatunkat. * Csendesen, szokványosán, szinte unalmasan teltek a napok, egészen ad­dig, amíg be nem vonultak, illetőleg megszálltak bennünket a hitleri német alakulatok. Egy nyári délelőtt történt. (A pontos dátumra már nem emlék­szem.) A rádiós osztagnál én voltam az ügyeletes vezető. Egyszercsak nem is Morse-üzemben, hanem élőszóval, meg­szólalt az egyik vevőkészülék: „Vi­gyázz. Miskolc! Vigyázz! Ellenséges bombázó tömeggép Miskolc felé. Deb­recent már bombázzák! Segítség! Mén. töket és tűzoltókat kérünk! Miskolc, vigyázz!” . Azonnal a kiértékelő terembe men­tem, és jelentettem a történteket Bihar őrnagynak. Bihar a besulykolt ludovi- kás stílusban, gúnyosan csak ennyit mondott: „Maga csak képzelődik. A Bérsektől nem jött semmi jelzés. Riasztóparancsot adok. de ha nem lesz semmi, lecsukatom az egész rádiós kompániát!” Ezzel parancsot adott a riasztásra. A szirénák felbögtek Mis­kolc városban és a környéken. Éppen piaci nap volt. A nép a Búza téren észvesztetten szaladt szanaszét, ki mer­re látott, igyekeztek valami biztonsá­gos helyen meglapulni. A lakók az óvóhelyekre, jobb fiiján a pincébe me­nekültek. Aztán néhány perc múlva felzúgott a Liberátorok motorzaja, majd elszabadult a pokol. Mi ott, lent. a gimnázium, illetőleg a légvédelmi központ pincéjében úgy éreztük, mint­ha megindult volna a föld. Zuhogtak a bombák, rengett, remegett minden Egyszerre kialudt a villany. (Folytatjuk) Horváth Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom