Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
1990-07-11 / 159. szám
A borsodi vezetés és a kultúra Az első vultusos lémújú szol jel film A hősnő: az Istenanya A humán egyelőmért Egy kocka a filmből Ai Evangéliumban meglehetősen részletesen elbeszélik Jézus Krisztus életének tragikus és nagyszerű történetét, igehirdetését a szeretetröl és a jóságról, kereszthalálát és feltámadását. Jézus anyjának, Máriának a sorsa viszont szinte teljesen ismeretlen. A Bibliában csak néhány epizód szól róla. Ugyanakkor a keresztény hívok, nagy tiszteletben tartják, rendkívül nagy a Szűz Mária kultusz. Mi lehet a magyarázat? Krisztus meghozza az áldozatot. Meghal, hogy megváltsa az embereket, hogy közelebb vigye őket Istenhez. Anyja, Mária - földibb jelenség. 0 az örök pártfogó Isten előtt. Mindenkiért könyörög a Mindenhatóhoz, az emberi bűnök megbocsátásáért esdekel. Nem véletlen, hogy az Is- tenanya maradandó nyomot hagyott a képzőművészetben. Szobrászok és festők nemzedékei több művészeti alkotást készítettek Máriáról, mint a többi bibliai szereplőről összesen. Gondoljunk csak Michelangelo. Murillo. Raffaello madonnáira .. . De a filmesek nem folytatták ezt a nemes hagyományt. A világ filmtermésében például Pasolini. Zeffirelli. Scorsese filmjei, a Jézus Krisztus szupersztár (rock-musical) nincs egyetlen egy alkotás sem. amelynek Mária lenne a főszereplője. A szovjet filmművészet sem volt kivétel. A Szovjetunióban egyébként sem forgattak bibliai témájú filmeket. A vallásos témák egészen az utóbbi időkig tabunak számítottak, illetve tiltottak voltak. De íme megszületett az első vallásos témájú, szovjet film. Az Istenanyáról szól, címe: „Jézus anyja”. A film forgatókönyvének alapját képező „Jézus anyja” című darab húsz évvel ezelőtt készült. Alekszandr VOlogyin neves drámaíró —, ahogy mondani szokták — az ,;asztalfióknak” írta színművét, nem is remélte, hogy bemutatják. Konsztantyin Hugyakov moszkvai filmrendezőt a „Jézus anyja” című darabban az fogta meg leginkább, hogy' mily nagyszerűen ötvöződik benne a íennkölt szellemiség a szereplők egyszerű, hétköznapi tetteivel. Az első három nap Krisztus megfeszítése után ... Születőben a keresztény vallás. A Biblia napvon szűkszavúan szól erről az időről. Ez lehetőséget ad Volo- gvinnak és Hugvakovnak arra. hogy a kétezer évvel ezelőtti eseményekre' alkotott saját elképzelésüket valósítsák meg. A nézők látják. hoé'-an teremtik meg Jézus mítoszát a tanítványai. a követői, ök ..ter- íeszt.ik” Jézus gondolatait, s közben olvan szavakat tulajdonítanak neki. amilyeneket ő sohasem mondott. Jézus eevik .ihú tanítv á- nya. például, mestere ke- reszthalá'-'ból ragyogó karriert csinál. Most ő és csakis ő hirdetheti. és értelmezheti Krisztus tanítását. A tanítvány rövidesen megtagadta Jézus anyját is. nő- vérét is. akibe szerelmes volt. Azt állítja hoav magának Jézusnak is kedvesebbek voltak az aoostolok. mint anyja és fivérei. Mária nem képes ebben hinni. Legidősebb fia nem felejtkezhetett meg róla. Mária nem hivatott Jézus tanításait hirdetni, pedig házába özönlenek az emberek. Nyomorékok, betegek, szerencsétlenek — mindany- nyian abban reménykednek, hogy Mária csodát tesz. meggyógyítja őket. De Mária fél a csodatevő dicsőségétől, ő egyszerű asszony és számára Jézus nem Isten, hanem az ő imádott földi fia. Mária nem tesz csodát a nyomorékok, a betegek tömege előtt. De vajon nem csoda-e az, hogy ő, az ötvenéves asszony, ugyanolyan fiatal és szép, mint harminc évvel azelőtt? Nem istenség-e ö maga? Szent jósága, könyörületessége, együttérzése? Házának ajtaja mindig nyitva. Kész megosztani vendégeivel egyszerű ételét: a kenyeret, s a tejet. Máriához idegen, ellenséges országokból is jönnek: rómaiak, még farizeusok is. egyikük annak idején üldözte, rágalmazta Jézust. Mária hisz abban, hogy fiának tanítása a szeretetröl minden ember leikéig eljut. A „Jézus anyja” című filmben fiatal színészek játszanak, sokuknak ez az első filmszerepük. A rendező szándékosan forgatott olyan színészekkel, akiknek nincs még nagy filmes múltjuk: így a nézők nem asszociálnak korábbi filmekre. A fiatalok sikerrel birkóztak meg a szakmai szempontból is nehéz szerepekkel. A bibliai alakok eljátszását az is segítette, hogy néhány jelenetet Izraelben. Jeruzsálem környékén forgattak. ott. ahol kétezer évvel ezelőtt az Evangéliumban megörökített események lezajlottak. V. M. Egy elfeledett miskolci költő, Vér Andor Miskolc című versében Így ir városunkról tengerentúli magányából: „Hallom, megnőttél, a Bükk aljáig érsz el, / gyárak és kohók zengik a peremedet át, falaid megifjodtak, komoly és lelkes / fiaidnak tudást és műveltséget már egyetemed ád. ..." Igen, mikor a költő e sorokat irta, már működöt! a műszaki egyetemünk, azaz a műszaki, technokrata és politikai képzés már megindult. Ha ekkor nem is gondolt rá, hogy az általános műveltség, közte a bölcsész műveltség is viruljon Miskolcon, ma bizonyára ö is követelné a „humán" műveltségre való képzés komolyan vételét. A bennszülött miskolciak elsősorban, de sok ideszármazott művelt fő is évek óta érezte a humán műveltségre oktatás hiányát. Közéletünk egyoldalúsága és sivársága is mutatja, hogy városunk az elmúlt évtizedek alatt, nemhogy előrejutott volna az általános műveltség területén, de egyenesen lemaradt, vagy ferde irányban tolódott el. Aki ismerte Miskolcnak a háború előtti pezsgő, országosan elismert művelődési életét, az szinte mindennap érzi a humán műveltség hiányát. Vezetőink közül sokan úgy nőttek fel, hogy „nincs is szükség humán műveltségre”, vagy „elég nekünk a jó politikai tudás, mert az gyümölcsözik”, vagy „műveltség nélkül is megvagyunk és ha az után futunk, akkor sznobok leszünk ..jelszavakat zsongták a még magasabb politikai vezetők a fülünkbe. A vallásos műveltség meg egyenesen üldözendő, vágj' nehezen-megtűrt volt. Nem csoda hát, ha a mindannyiunk örömére megindult humánegyetemi szerveződést boldog elégtétellel nyugtázta minden művelt miskolci lakos. Ifjúságunk is lelkesen örül ennek a kezdeményezésnek, mert érvényesülésének, önkiélésének egyik gátját látja így meghiúsítva: miskolci humán kultúrát is látni akar. Hát ha még a régi írásokból tudomást szerez arról, hogy városunkban volt olyan idő, amikor öt irodalmi kör. három amatőrszínjátszó-kör (köztük a perecesi jónevű Megjelent a volt Nehézipari Műszaki Egyetem - július 1 -töl Miskolci Egyetem — tájékoztató füzete - vagy inkább könyve -, amelyben a mérnöki, számítástechnikai és nyelvi továbbképzési szakokat, a szakmérnökképzés, mérnök- közgazdász-képzés lehetőségeit ismertetik. A meghirdetett programoknál felhasználták az egyetemünkön végzett mérnökök javaslatait is. színházakkal is vetekedett), daloskerületben összefogott tízenfelüli dalkör, mozgalmas életű állandó művésztelep stb. működött, akkor ugyancsak eltűnődik azon, hogy miért kell Miskolcon üzleti érdekek miatt megrövidíteni a szépen beindult bölcsészképzést, miért kell megzavarni és „kiebrudalni” a végre értékes és szebb szövegektől zengő épületből a humán tudás után vágvÓT kai:. Nincs szívem elmarasztalni városunkat, de bízom abban, hogv az önkormánv- zati választás után e téren is rendet tudunk teremteni. Nem előzheti meg az üzleti érdek a művelődés iránti igényt. Dr. Iván Géza országgyűlési képviselő A mérnöktovábbképző, menedzserképző és számítás- technikai tanfolyamokon vizsga is tehető, amelyről bizonyítványt kapnak a résztvevők. A tanfolyamok az egyetemen, vagy Tapolcán, a Továbbképzési Központban lesznek, de kérésre kihelyezett tanfolyamokat ij szerveznek, akár a tájékoztatóból választott programok közül, akár külön igény szerinti témában. A mérnöktovábbképző, számítástechnikai és nyelvi tanfolyamok többsége nappali, a szakmérnök- és mérnök- közgazdász-képzés levelező formájú. Érdeklődni, jelentkezni a Miskolci Egyetem továbbképzési irodáján lehet, a 65-11-es telefon, 10-65-ös és 10-80-as mellékén. Néhány, a tanfolyami rendszerű továbbképzés témáiból: kommunális hulladékok előkészítése és hasznosítása; bányakárok előrejelzése, kőzet- és építménymozgások mérése, számítása: robbantásvezetők továbbképzése; számítógéppel segített géptervezés. A menedzser-mérnök, mérnök-menedzser tanfolyamra szeptember 23-ig lehet jelentkezni. A tematikából: újdonságteremtés a gazdaságban; szervezetelemzés — szervezett tervezés; pénzügj'i politika — bank-üzemgaz- daságtan. A gépészmérnöki kar által hirdetett szakmérnöki szakok közül; gépész-kohász anyagmérnök: hegesztő; üvegipari; hidraulika-pneumatika; anyagtudományi mérnök-fizikus. s Eleiretormklub, közös gyakorlat Az Ady Művelődési házban működő életreformklub- ban ma délután 3-tól, körülbelül este 7-ig három program követi egymást. Az úgynevezett egyéni tanácsadás 3-tól 5-ig tart. ezt követi — 5-től 6-ig — a közös gyakorlat. Vadnay Zsolt természet- gyógyász előadása 6 órakor kezdődik. A belépő 50 forint. Amerikai „hadifogoly” voltam Pockingban 1. Főhadiszállás a Fráter György pincéjében „Vigyáss, Miskolc! Vigyázz!” Ügy kezdődött, hogy 1942. október 5-én bevonultam sorkatonai szolgálatra a VII. híradó zászlóaljhoz, Miskolcra Karcagról, ahol mint postatiszt teljesítettem szolgálatot. A 2. századhoz, a könnyű légvezetékesekhez kaptam beosztást. Az újonckiképzés után, mint újonnan előléptetett karpaszományos őrvezetőket. a budapesti Károly-laktanyá- ba vezényeltek bennünket, tiszti iskolára. A tisztiiskolán életemnek egy új szalzasza kezdődött. Mint postatiszt — dicsekvés nélkül állítom — kiváló Morse-távirász voltam. így a kiképzés egyik igen fontos tantárgyában, a Morse-, azaz rádiótávírász-képzésben igen jó előmenetelt tanúsítottam. Amikor, a sok elismerő dicséret mellett, a miskolci 7. honi légvédelmi központ rá- diótávirász kiképzőt kért, engem vezényeltek hozzájuk, a katonák és hír- adósnök kiképzése céljából. Miskolcon a 7. honi légvédelmi központ .,főhadiszállása” az akkori Fráter György, mg Földes Ferenc Gimnázium pincéjében volt. Itt voltak a bonyolult jelzőműszerek. a Morse-távírógépek. rádiók, a kiértékelő térképasztal, a riasztó berendezések (szirénák) központja. Ez volt az úgynevezett „M”. vagyis mozgósított alosztály. Szemben, az akkori úgynevezett Szent Imre otthonban volt a ,.B” vagyis béke alosztály, ahol az újoncokat képezték ki. Én a ,.B” alosztályhoz kerültem rádiótávírósz kiképzőnek. * Az alosztály parancsnoka. Lenkey Géza főhadnagy — máig sem tudom miért. — mintha mindvégig szimpatizált volna velem. Különszobában laktam egy Szederkényi nevezetű zászlóssal, és állandó kimaradást is kaptam. Rövidesen, még 1943 őszén össze is há. zasodtam az alosztálynál szolgálatot teljesitö egyik híradósnővel. Ettől kezdve parancsnokom kintlakást engedélyezett. és csak szolgálattételre, valamim az oktatásokra kellett bejárnom a légvédelmi központba. Azért írtam. hogy szolgalatba, mert akkor már rendes hadiszolgálatot teljesítettünk a légvédelmi központban. A katonai rá- dióvevvgépeknél a kiképzett hiradósnők ültek, a rádiós szolgálatért pedig mi, tisztesek és tiszthelyettesek voltunk a felelősök. A rejtjelezett adást is mi végeztük. A tetemvári objektumban elhelyezett rádióadó-aggregátorral közvetlen telefonvonalunk volt, és „Adó, indulj!” vezényszóra beindították az aggregátort. Megindult az adás. Természetesen rejtjelezetten, számokkal jeleztük az észlelt repülőerőt, a gépek számát és az egyéb adatokat. De. hogy érthető legyen a rendszer, el kell mondanom, hogy a légvédelmi központ megállapított körzetében, meghatározott pontokon légvédelmi figyelőörsök, katonai nyelven „Lérs”-ek voltak kihelyezve. amelyek tagjai felváltva, távcsővel állandóan figyelték a légteret, és észlelésükről azonnal jelentést adtak a miskolci légvédelmi központnak, Morse-jelekkel rejtjelezve. * A légvédelmi központban a kapott információkat a térképasztalon értékelték, az ellenséges légi kötelékek előrehaladását pedig egy különleges eszköz — katonai nyelven „vasaló” — meghatározott idejű és irányú előreto- lásával jelezték. A szirénákkal történő riasztásokat ennek megfelelően rendelték el. Egyébként az egész légvédelmi központ legfőbb parancsnoka a nagy „mumus”. Bihar őrnagy volt, akitől — eléggé szeszélyes természete miatt — rettegett az egész állomány, kivéve Lenkey Géza főhadnagyot, aki elegáns Opel Capitén kocsiján aratta üzleti, kártya és női, szívtipró sikereit. Sokan haragszanak rá. háború titán meg is hurcolták, de én csak jó szívvel tudok rá emlékezni, mert hozzám igen emberséges volt. Egyébként ö volt az egyik házassági tanúm is. Ha nem voltunk az „M” alosztályon, azaz a légvédelmi központban szolgálatban. oktatáson vettünk részt. Az oktatás abból állt. hogy rudak tetejére szerelt ellenséges repülőgépek modelljeit mutatták be. és fel kelleti bennük ismerni a különböző géptípusokat. Ezzel főleg a „Lérs”-ek jövendő katonáit oktatták a gépek felismerésére. Nekünk. rádiósoknak inkább a Morse- gyakorlás volt a fő feladatunk. Az amerikai Liberátorok naponta vígan húztak át felettünk, igen nagy magasságban. Mi szorgalmasan jelentgettünk, riasztgattunk, szirénázgattunk, de egyetlen bomba sem esett magyar földre, pedig magyarul, németül naponta bömbölte a rádió: Figyelem, figyelem, légiveszély, Bácska, Bánát vigyázz, ellenséges tömeggép közeledik!... Achtung! Achtung! Lichtspiele, krokodil gross! stb. Mi tudtuk, hogy úgysem lesz semmi. Esténként átjött a minorita rendházból egy tréfás kedvű szerzetes, és nem éppeh szent igékkel telített viccekkel tette kellemessé szolgálatunkat. * Csendesen, szokványosán, szinte unalmasan teltek a napok, egészen addig, amíg be nem vonultak, illetőleg megszálltak bennünket a hitleri német alakulatok. Egy nyári délelőtt történt. (A pontos dátumra már nem emlékszem.) A rádiós osztagnál én voltam az ügyeletes vezető. Egyszercsak nem is Morse-üzemben, hanem élőszóval, megszólalt az egyik vevőkészülék: „Vigyázz. Miskolc! Vigyázz! Ellenséges bombázó tömeggép Miskolc felé. Debrecent már bombázzák! Segítség! Mén. töket és tűzoltókat kérünk! Miskolc, vigyázz!” . Azonnal a kiértékelő terembe mentem, és jelentettem a történteket Bihar őrnagynak. Bihar a besulykolt ludovi- kás stílusban, gúnyosan csak ennyit mondott: „Maga csak képzelődik. A Bérsektől nem jött semmi jelzés. Riasztóparancsot adok. de ha nem lesz semmi, lecsukatom az egész rádiós kompániát!” Ezzel parancsot adott a riasztásra. A szirénák felbögtek Miskolc városban és a környéken. Éppen piaci nap volt. A nép a Búza téren észvesztetten szaladt szanaszét, ki merre látott, igyekeztek valami biztonságos helyen meglapulni. A lakók az óvóhelyekre, jobb fiiján a pincébe menekültek. Aztán néhány perc múlva felzúgott a Liberátorok motorzaja, majd elszabadult a pokol. Mi ott, lent. a gimnázium, illetőleg a légvédelmi központ pincéjében úgy éreztük, mintha megindult volna a föld. Zuhogtak a bombák, rengett, remegett minden Egyszerre kialudt a villany. (Folytatjuk) Horváth Dezső
