Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-06 / 155. szám

jjc A Magyar Állami Kórus. A minorita templomban Beethoven-est ür. Ludovit Rajter ve­zényli ma este a Miskolci Szimfonikus Zenekari a mi­norita templomban 7 óra­kor kezdődő hangversenyen. A Beethoven-esten közremű­ködik a Magyar Állami Kó­rus (karígazgató: Ugrin Gá­bor). Dr. Ludovit Rajter — az­az Rajter Lajos — a tanu- lóévek után Franz Schmidt- nél és Joseí Marxnál lanult Szépségverseny a mímmm A Miskolci Nyár rendező- bizottsága területi szépség- versenyt hirdet azoknak a 17-25 éves hölgyeknek, akik adottságaik, mozgáskultúrá­juk, intelligenciájuk alapján vállalják o részletes verseny- kiírás feltételeit. Az előzsűrizés augusztus 4-én, a verseny a tapolcai vízikarneválon, augusztus 11-én lesz. A vízikarneváli döntő helyszíne a termál­fürdő. A vesenyzők estélyi ruhá­ban, majd fürdőruhában vonulnak a zsűri és a kö­zönség előtt. (A pártatlan szakmai bírálóbizottság ösz- szeállításáról a szervezők- rendezők gondoskodnak. Az­az: megszűnik a korábbi gya­korlat. amikor az a hölgy nyert, akinek számára a leg­több szavazatot vették meg ismerősei, hozzátartozói.) Bővebb felvilágosítás a Városi Művelődési Köz­pont Széchenyi út 30. szám alatti irodájában (tel.: 87-058) és az Ady Művelő­dési Házban (tel.: 51-040) kapható. A hónap vénén: 4 vándordiák A vándordiák című Le- hár-operettet mutatják be két estén a tapolcai Akro- polisz Szabadtéri Színpa­don. A szereplők: Mikola Róbert (Sándor diák), Vess László (Drághy Péter, föld- birtokos), Lévay Jbli (Sári­ka, a lánya), Varhegyi Már­ta (Borcsa, mindenes). Somló István (István, udvaros), Matus György (Kotb, csá­szári tiszt), ötvös Éva (Ka- rolin). A produkció zenei vezetője Herédy Éva. Az előadások július 29-én és •20-án lesznek, este fél 9- kor kezdődnek. Jegyek a VMK Széchenyi út 20. szám alatti irodájában vásárolha­tók elővételben, 80 forintért. zeneszerzést. Alexander Wundernél és Clemens Kra- usspál vezénylést. Később Dohnányi tanítványa lett. 1933-tól a Magyar Rádió Zenekarának első karmes­tere. 1938-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ta­nára. 20 éve él a Cseh és Szlovák Köztársaságban. Hangversenyezett — egye­bek között — Bécsben. Ber­linben. Münchenben. Pá­rizsban. Stockholmban és Helsinkiben. A Magyar Állami Kórus 1985-ben alakult meg az or­szág három hivatásos kóru­sának egyike. Vezényelte őket — mások mellett — Doráti Antal. Lamberto Gar- delli. Kobajasi Kenicsiro, Eötvös Péter, Lukács Ervin. 1988 novemberében — a Magyar Állami Hangver­seny Zenekarral együtt — Mendelssohn Paulus című +• A ma esti hangverseny karnagya. óratóriumát adták elő a mi­lánói Scalában. A ma esti hangversenyen közreműködik Aréó Mária. Mukk József és Egri Sán­dor énekművész. Elhangzik az I. szimfónia, és a Krisz­tus az olajfák hegyén. Jött, láttuk, eltűnt Pál Éva, a visszatérő vesztes Emlék, még a nyolcvanas évek elejéről: a színpad kö­zepén szőke lány suttogja mikrofonba az elveszett sze­relem feletti bánatát. A japán slágerlistákat is megjárt dal nagy tapsot kap, s Csepregi Éva — mert róla van szó —, megköszöni a közönség ra­gaszkodását. Hátul, a színpad mélyén barna lány kucorog: fejét tér­dére hajtja, biztos a színpad­kép része. Két éve még ö is elöl állt, két éve még teljes bedobással táncolt. Nem cso­da: két éve még ö volt a ma­gyar világsztár-jelölt: Pál Éva. Pál Évát, a demokratikus érzületű Ki, mit, tud?-on vehettük először szemügyre: távolról sem dekoratív, szemüveges énekesnő, jel­legtelen dalocskával. Éne­kelni azért tudott, nem is akárhogyan. Heteken belül átvette Babits Marcella he­lyét a Kócbabákban, így a cérnahangú Csepregi Éva és a nem túl megnyerő Fábián Éva kapott egy zeneileg képzett. temperamentumos énekesnőt, aki rövidesen át­táncolta triójukat a Neoton színpadjaira. Mert a tánc tette őt felismerhetővé: kör­körös. vad topogása, jelleg­zetes rongyrázása, vagány mosolya — pop/.enészek sza­vával élve — „lejött” a színpadról, elevenen, fris­sen. • A NAGY MFNEDZSER AJÁNLATA A zenekarnév családiasí- tásával egyidőben átnyer­geltek a diszkódivatra, s ha nem sértette volna a zene­kari demokráciát, ő lehetett volna a magyar diszkóki­rálynő. A címet végül — egyedüli pályázóként — Székelyföld történetéből 23. Befogadták a bujdosókat Erdély és Székelyföld né­pe már többször elszenved­te a törökök megtorló rablá­sait, fosztogatásait, amikor megíélemlitett helyzetükben elfogadták a fejedelmi tiszt­ségre a tatárok fogságából szabadult és a törökök bizal­mából kijelölt Apafi Mihályt. Ö sem vágyott erre a meg­bízatásra. Ünnepélyes beikta­tásán kilenc török zászlóalj — kb. 7000—8000 katona — vonult fel és 1200 fö képvi­selte a Székelyföldet. Apafi nem gondolhatta, hogy milyen nehéz 29 év vár rá. Engedelmeskedni a török szultán akaratának 25 éven át, és katonai se­gítséget adni további ter­jeszkedésükhöz. Befogadni a magyarországi üldözötte­ket, a bujdosókat és fegy­veresen támogatni visszaté­résüket. Azután megszaba­dulni a törököktől és életé­nek utolsó négy esztende­jében engedelmeskedni a másik nagyhatalomnak, Li- pót királyntak, látva a csá­szári hadak önkényeskedé- seit, zsarolásait. Apafi Mihály felesége. Bornemissza Anna révén örökölte a székelyudvarhe- lyi várat. 1663-ban azonban eladták a csíki főkapitány­nak, Szentpáli Jánosnak és feleségének. aki szintén Bornemissza lány volt. Az új birtokosok csak hat évig lehettek gazdái, mert éle­tük véget ért. A várbirtok azután visszaszállt Apafiék- ra. A fejedelemasszony szí­vesen töltötte idejét ezen a központi helyen, ahol há­rom útvonal találkozik: Csík-Gyergyó felől a Har­gitán át a keleti, délről a , Nagyküküllő völgyén a se­gesvári út és nyugatról a Marosvásárhely—Szováta— Parajd, illetve a sóvidék útja. Feljegyezték, hogy a fejedelemasszony 1681-ben hiányolta, vagy inkább rek­lamálta a várhoz tartozó szolgáltatások elmaradását. A város vezetői tudatták, 70—80 éves tanúkat is állít­va, hogy a városbeliek nem kötelességből végezték a munkákat, hanem mindig valamilyen szolgáltatáso­kért. A postahordásért kap­ták a várkert használatát, a széna kaszálásáért, be­gyűjtéséért, behordásáért pedig mentesültek az adó­fizetés alól. Hivatkoztak ar­ra, hogy már Bethlen Gá­bor fejedelem idejében is ez volt szokásban. Apafi Mihály szolgálata alatt újra­szerkesztették a törvény­könyvet, amiben 14 cikkely vonatkozott a székelyekre. A fejedelem választásának feltételeihez belevették, hogy a fejedelem „a szé­kegységnek generálisokat, kapitányokat a magok nemzetéből állókat és köz­tük lakókat adjon. A íő- királybíráknak pedig a vá­lasztások és azoknak meg­változtatások csakugyan az ő kegyelmek szabadságá­ban álljon.” A törvény- könyvet 1669. március 4-én erősítette meg a fejedelem. 1663-ban Köprüli Ahmed nagyvezér Nándorfehérvár­ról nagy sereggel indult újabb hódításra. Ehhez igé­nyelték a székely haderőt. Elfoglalták Lévát, Nyitrát és augusztus 17-től szep­tember 25-ig ostromolták Érsekújvárt, ahová a szé­kely haderő is eljutott. 1664-ben I. Lipót császár magyar király megkötötte a vasvári békét a törökökkel 20 évre. Magyarországon ez nagy elkeseredést váltott ki. Nyíltan hangoztatták, hogy a király nem is akar­ja hazánkat felszabadítani. A tiltakozás kifejezése volt a Wesseiényi-féie összees­küvés, amit a király bosz- szúja követett: a protes­tánsok üldözése, deportálá­sok, vagyonok elkobzása és német katonaság betelepí­tése a magyarországi vá­rakba. Az üldözöttek Er­délybe menekültek. Meg­alakították a bujdosók, az ellenállók pártját. Apafi védelmükbe vette őket és egyetértésben a törökökkel, visszatérésükhöz fegyve­res támogatást biztosított. 1672. augusztusának vé­gén, a bujdosók, a protes­tantizmus védelmezőinek másfél ezres hada; magyarok, erdélyiek, lengyelek, kozá­kok, tatárok, és törökök Petróczy István vezetésével betörtek Magyarországra. Az elkeseredés következté­ben tömegesen csatlakoztak hozzájuk, és rövid idő alatt számuk 15 000-re nőtt. Meg­hátrálásra kényszeríttették a császári csapatokat és el­foglalták Ónodot, Szendrőt, Putnokot, Tokajt, Eperjest, és Bártfát. A diósgyőriek elűzték a várból a német őrséget és a hazájukhoz hűséges volt császári ma­gyar katonák is csatlakoz­tak a bujdosókhoz, a kuru­cokhoz. (balázs) Szűcs Judithra aggatták rá, de sebaj; a ’79-es Cannes-i MI DEM magyar fellépői összeadva sem váltottak ki annyi elismerést, mint Pál Éva. A siker nyilván le­gyezte a magyar tszakjem- berek hiúságát is, akik haj­lamosak voltak biztos jós­latnak venni a kijelentést: Pál Évából világsztárt lehet faragni! S lön. Nyugati sztárcsinálókat megszégyení­tő ügyességgel készült Nap­raforgó című lemezük, a ha­lálbiztos sikerek többsége Évát illette meg. Ösztönös, de elismerten kiemelkedő mozgása és az enyhén pi­káns szövegek bombázták a férfiak szívét, különösen menedzserükét. Erdős Pé­terről van szó, aki ez idő tájt élettársi kapcsolatot is felajánlott a Família gumi­mozgású üdvöskéjének. Az elutasítás természetesen semmilyen hátránnval nem járt, sőt, Fábián Éva távo­zása (menekülése?) csak nö­velte a csapat ..exportképes­segét". Pál Éva lett a ma­gyar Frida, hiszen a vak is láthatta, hogy a színpadról a letűnőben levő ABBA al- teresói köszönnek vissza ránk. A Marathon LP sikeré­ben ugyan mérsékelt szerep jut neki, a következő leme­zen két dalt énekel, de sen­ki ne gondoljon rosszra! Ek­kortájt zajlik a nagy Jump Tour: negyvenkét fellépés Japán nagyvárosaiban. A si­ker nem lebecsülendő, a pénz sem, amivel hazatér. • CSAK LÁGY, SZŐKE SZTÁROKAT... 82-ben nem hallunk a Família távol-keleti sikerei­ről, új lemezük, a Szeren­csejáték sem túl nyerő Pál Éva számára: már csak egy dalban hallhatjuk. Az évről évre elkészített, jelentős anyagi biztonságot nyújtó világsláger-válogatásokon sem működhet többé közre. A szigorú menedzser sze­rint Pál Éva szertelen és nehezen kezelhető, a japá­nok meg épp elég kirobba­nó amerikai művésszel ren­delkeznek, úgyhogy ezentúl csak a lágy. szőke sztárokat tehel elaum nekik. '83 januarjaoan Pál Éva kiválik az együttesből. A Magyar Ifjúság nagy elánnál kampányt Kezd az érthetet­len es etikailag jócskán ki­fogásolható zenekari dönté­sek ellen. Az énekesnő vé­delmére kelt olvasók leve* leikben hangoztatják: ők már csak volt Neoton-rajon- gók. Éva nyilatkozik a Fü­lesnek: a R ockszínhaz fel­karolta táncos produkcióját. Mindez jo alap a megingott karrier megszilárdításához. Zeneszerzőt azonban sehol nem talál, de hogy kapcso­lata a közönséggel ne sza* kadjon meg. Aerobic cím­mel kislemezt ad ki. Az alig minősíthető korong, hatal­mas bukás, ő pedig Záravr ékkai haknizik. ‘ »4 • HÍMZÉST, takarítást VALLAL _ , ■ i Ugyanekkor a Neoton Fa­mília, magyar együttes tör­ténetében először, eléri *aíí évi milliós leniezforgalmat.í mintegy ráadásként, meg­nyerik a Yamaha Feszti* vált. Ádám és Éva, a győz­tes pár végképp feledteti velünk a szemüveges tán­cosnőt. ^ A következő három évben fiát neveli es hímzést, ta­karítást vállal, nyilatkozata szerint eladogatott ruháiból él. 86-ban a zenekar felka­rolja ötletét: készítsenek meselemezt! Gondos mene­dzserük el is osztja a mun­kát becsülettel: Csepregi Éva megírja és előadja a történetet, Pál Éva pedig három dalban is énekelhet. Ezek után rendszeresenyo* kálozhat a Neoton sikeríe- mezein, majd alig egv ho-i nappal Erdős Péter sajnála­tos halála után Paszta* Lásztó bejelenti: a Magneo- ton Kft. készíti Pál Éd» visszatérő produkcióját. Ennyi a történet, nem minden tanulság nélkül. Míg el nem felejtem: Pál Éva harmincnyolc éves. Kocsis Akiit U3B Good bye Emmanuelle Legújabb vérforraló ran­devúnk Emmanuelle-val a csodálatos szépségű Scychel- les-szigeteken játszódik: ismét ez a földi paradi­csom a helyszíne a leg­újabb (1975-ös) Emmana- elle-filmnek. Az Emmanuelle-t játszó szép Sylvia Kristelt lassan már a hazai mozinéző is diszkrét ásítások közepette nézi, hiszen minden oldal­ról úgy ismeri, mint saját hitvestársa tenyerét, és Emmanuelle olyan biztosan megkapható, mint január­ban az influenza. Nem fogják elhinni, de ez a film is pontosan arról szól, mint az előzőek: meg­jelenik egy vadidegen fér­fi, egymásra néznek Em­manuelle-val, s máris el­vonulnak. miközben a férj megértőén vigyorog, és az ébenszínű varrónővel félre­húzódik mértéket venni. A néző (aki többnyire házasember) egyre határo­zottabban érzi, hogy a do­log hamis. Az még csak hagyján, hogy valóban ilyen nyitott házasságban élnek, az viszont alig hihető, hogv egy bármilyen típusú há­zasságnak ne lennének sa­játos súrlódási felületei. „Csak kellene már vala­min veszekedniük” — gon­dolja a néző. Kikelhetne magából mondjuk Jean a férj: „Elegem van! Meg­mondtam: vége! Nem keli több matróz! Erre tessék, a múlt héten megint három'! És az egyik az én fogke­fémmel borotválkozott!” , De nem. A történet las­san és unalmasan araszol előre, hiszen pontosan íudi- juk, mindig mi fog történői hamarosan. Legalább lenné­nek rossz napjai a kikapós fiatalasszonynak, de ő olyan egyenletes szolgáltatásokat nyújt, mint a MacDonald's. Érezhette ezt a kényszert a rendező — Francois Leter- rier is, mert ebbe a filmbe megpróbált némi konflik­tust belecsempészni. Megjelenik ugyanis a nagy Ö (a nagyság nem fizikai értelemben értendő), és Emmanuelle, az >-al>* testedzés híve egy csapásra szerelmes kislányka lesz. A nagy ö egy filmrendező, s miután Emmanuelle ki­kászálódik az ágyából, úgy megváltozik, hogy rpég a kezét sem hagyja megfogni, sőt. úgy megy utána, mint egy kiskutya. Mármost két eset van. Vagy nincs több folytatása az Emmanuelle-filmeknek, és akkor igaz. hogy rabló­ból lesz a legjobb pandúr. Ha mégis, újabb film kö­veti a Good bve Emmanu­elle-t, akkor a rablóból visszaeső bűnöző lesz ... Kiss Jóisef

Next

/
Oldalképek
Tartalom