Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-06 / 155. szám

jjc Harminc-negyven méterre is eltalál az altató-injekciós lövedék, mely emberségesebb befogási módja a kutyáknak, -mint az acélhurok. A miskolciak: napilapja xxn. ÉVFOLYAM, 155. szám H Bt fi: 4,20 1990. JÚLIUS 6-, PÉNTEK FORINT Az állatbarátok eltúlozzák... JÍ címercsere ára Mindennap: kuiyawásár Szentkoronás Hurok személyi ? Van már új állami jel­képünk: a napokban a par­lament elfogadta a törvény- hozás elé terjesztett változa­tok közül a szent koronás elmert. A korábbi vitákban gyakori érv volt, hogy ez igen sokba kerül. Hogy pon­tosan mennyibe is? — ez mindeddig nem derült ki. Mindenesetre irdatlan össze­gekről hallhattunk. Hogy mekkora kiadást jelent az állami címer megváltoztatá­sa? — ennek igyekeztünk utánajárni. ' •_ x > K l*» • , . . ! Már az elején el kell azon­; bán mondanuhk, hogy nem sok siker koronázta vállal­kozásunkat. A szakértők ez­úttal még csak találgatások­ba se szívesen bocsátkoztak. Annyit azonban mégiscsak sikerült megtudni, hogy vár­hatóan külön végrehajtási rendelkezésekkel szabályoz­za majd a kormány a címer­cserét. ték a változtatást, készítat- tek-e előzőleg bármiféle költségbecslést? Dr. Sárvári Károlytól, a tanács pénzügyi osztályának vezetőjétől úgy tudjuk, hogy ilyen kalkulá­ció nem történt annak ide­jén. Azért sem tartották fon­tosnak, mert úgy gondolták: nem kerülne ez olyan sok­ba. Az úgymond közcélú he­lyeken várt volna rájuk pél­dául a csere. Igaz. a jelen­legi miskolci címer ott dísz­ük a városi buszok, villamo­sok oldalán is, de ezt az MKV dolga lett volna újabb­ra cserélni. Egyéb költségek­kel nem számoltak a taná­cson, hiszen a hivatalos le­velezéshez várhatóan az ál­lami címert veszik igénybe. A miskolci címerváltozás te­hát mindössze 200—300 ezer forintra rúgott volna. (bujdos) Igencsak kedvezőtlenül nyilatkozak az állatvédők a sintértelepről az „Állatbarát­nak kevés a barátja" címmel kedden megjelent cikkünk­ben. Meghívást kaptunk az állategészségügyi telepre — ez a hivatalos neve —, s a vezetője, Dovák Bertalan meggyőzően cáfolta a túlzó megállapításokat. — Egyáltalán nem igaz, hogy balkáni körülmények uralkodnak nálunk, nézze­nek csak szét! Naponta két­szer takarítunk és kétszer etetjük az állatokat. A Vá­rosgondnoksághoz tartozó ál­lategészségügyi szolgálatunk több olyan tevékenységet is v’égez, melynek híján komoly járványveszély alakulna ki a városban. — Mi tartozik ebbe a közszolgálatba? — A kóbor kutyák befo­gásán túl, az elütött vagy elhullott tetemek elszállítá­sa, a már megunt állatok gyűjtése, a veszettséggyanús kutyák megfigyelése, vala­mint az üzletekben megrom­# A JÖVŐ ÉV ELEJÉN Meglehetősen sok helyen kell felváltania a szent ko­ronával ékesített pajzsnak az úgynevezett Kádár-ci- mert. Hiszen az utóbbi meg­található például a legtöbb fizetőeszközünkön, a hivatali helyiségekben és az okmá­nyaink majd mindegyikén. Az ötágú csillagos, búzaka­lásszal övezett címer a sze­münkbe ötük, valahányszor kézbe vesszük az útlevelün­ket. vagy a személyazonos­sági igazolványunkat. Ezeket most mind-mind ki kell cse­rélni. Várhatóan nem egy­szerre, hanem fokozatosan teszik majd meg ezt. Ügy hifiik például, hogy a sze­mélyiket a jövő év elején váltják fel újabbakra, pogy egyébként mi mindenre’ ter­jedhet ki a változás, azt most még átlátni is nehéz. Hiszen kinek jutott volna például eszébe, amit Kéri Kálmán az Országggyűiés legutóbbi ülésén mondod? Vagyis hogy még a katona- zubbonvok gombján is ott a helye a szent koronás cí­mernek . Érthető tehát az óvatosság, hogy nem vállal­kozik senki a becslésre. • A BUSZOK OLDALÁN De nemcsak az ország áll címercsere előtt. Összehason­lításként nem volna érdek­telen tudni, mennyi pénzt szántak a miskolci városcí­mer cseréjére. Köztudott, ugyan, hogy egyelőre nem sikerült döntenie a tanács­nak pátriánk új jelképéről. Mi mégis kíváncsiak voltunk aá, hogy amikor tervbe vet­A minap adták át Tokajban Szanyi Péter miskolci szob­rászművész képünkön szereplő alkotását. A szökőkut-szobor- kompozíciót Tokaj testvérvárosának, Olslrich-Winkelnek a polgármestere adta át. (A mű kicsinyített mása a német vá­rosban is megtalálható.) A tokaji szobor a város főterét dí­szíti. (Szabán Gabriella felvétele) helyett altatófegyvert alkalmaznak lőtt élelmiszerek behozatala. Az elmúlt évben például hatszáz élő ebet, háromszáz macskát, nyolcszáz tetemet, húsz veszett rókát és 28 má­zsa romlott élelmiszert szál­lítottunk el. Négyen dolgo­zunk itt, a tanács és a Kö­jál 2,6 milliót szánt például tavaly erre a munkára. — A körülmények jelen­leg valóban nem olyan Ie- sújtóak, mint ahogyan azt az állatbarátok elmondták, bár ők régebbi tapasztala­taikra hivatkoztak. Azon­ban a kísérleti célra el­szállított kutyák és befo­gásuk módja sokak számá­ra ellenszenves... — Valóban, havonta 20— 25 kutyát szállítunk Debre­cenbe; az orvosnövendékek ezeken gyakorolhatják a se­bészeti fogásokat, illetve kü­lönböző műtéteket kísérle­teznek ki rajtuk. De hát kin gyakoroljanak? Embereken? Mindenesetre mi már a be­fogásnál igyekszünk ember­ségesen bánni az állatokkal. Eddig az úgynevezett hurkos módszerrel voltunk kényte­lenek dolgozni, de éppen az elmúlt napokban engedé­lyezték számunkra az alta­tóinjekciót kilövő fegyver használatát, ami számunkra is megkönnyíti a munkát,. s az állatnak is jobb. — Mi történik az ide ke­rülő kutyákkal? — Ha gyógyíthatatlan be­tegek, elaltatjuk őket. Ezt kérésre is megtesszük. A be­fogott állatot hét napig min­denképpen itt, tartjuk, csak utána szállítjuk el Debrecen­be, vagy adjuk oda egy je­lentkező vevőnek. Egy jel­legtelen kiskutyáért három­A változékony, hol kániku­lai napsütéssel, hol szélviha­ros csapadékkal sorjázó Me- dárd utáni napok esőzései hizlalják a bogyókat a dél­borsodi borvidéken. Több mint háromezer hektár terü­leten jó közepes termést ígérnek a tőkék. Ez a változékony, fülledt, párás idő magában hordja a kórokozók elszaporodásá­nak veszélyét. Ezek közül is első helyen a peronoszpóra szerepel. Bármennyire fá­radtságos és költségigényes, ez ellen csak rendszeres per­metezéssel lehet — és kell is — védekezni. Az eddigi tapasztalatok szerint a kistermelők esak­száz, egy házőrzőnek valóért hétszáz forintot kérünk. Ha a fajtiszta állatért nem je­lentkeznek, néhány ezer fo­rintért odaadjuk, ugyanis az a célunk, hogy minden ku­tya mielőbb otthonra talál­jon. Hétköznapokon reggel nyolctól délután háromig tart a kutyavásár, s ekkor vehetik át elkóborolt ebeiket az eredeti gazdák is, az ol­tási igazolvány és száz fo­rint ellenében. A Fonoda ut­ca 3. szám alatt található a telepünk, a telefonszámunk pedig 36-303. A híresztelések ellenére, mindenkit beenge­dünk ide. — Hány kutya van je­lenleg a telepen? — 30—35 darabot tartunk egy-egy négyzetméteres ket­Közmondássá vált, hogy „ritka, mint a fehér holló”. A madárvilág másik ritka­ságáról, a fekete gólyáról még nem született ilyen szólás-mondás. Bár még a természetet járók, figyelők közül sem sokan mondhat­ják cl, hogy gyönyörköd­hettek a fekete gólya lát­ványában. Megyénkben két jelentő­sebb fészkelőhelyét tartják számon. Az egyik a kirán­dulók által is látogatott úgy, mint a nagyüzemek nem is késlekednek a véde­kezéssel, hogy a mutatkozó termést megóvják a károso­dástól. Már csak azért is igyekeznek a permetezéssel, mert sokasodnak a munkák mind a szőlőskertekben, mind pedig a mezőn. Az ül­tetvényeken a permetezés mellett most van az ideje az úgynevezett zöldmunkák­nak. a mezőn pedig a nagy nyári betakarítás, az aratás várja a munkáskezeket. S bár ez utóbbit már gépesítet­ték, ennek szervezése, irá­nyítása a kapások tábláinak gyomtalanítása nem sok pi­henőidőt hagy most a mező- gazdaságban dolgozóknak. récéinkben, de hatvanat I# tudunk fogadni egyszerre, tehát nem kell összezsúfol­nunk őket. Sok a rémhír ve­lünk kapcsolatban, megtör­tént már, hogy kilyukasztot­ták az autóink kerekét, szi­dalmazták dolgozóinkat, nénit mérlegelve, hogy nélkülünk veszettség-járvány üthetné fel a fejét. Szükség van te­hát a munkánkra, s nem minden érzés nélkül tesszük ezt. Hiszen itt van például egy hatalmas dobermann, melyet kidobott a gazdája, mert beleesett a meszesgö­dörbe, s teljesen leégett.' Mi már hetek óta ápoljuk az ál­latorvos segítségével — aki egyébként mindennapos ven­dég a telepen —, s úgy tű­nik,, rendbe fog jönni. Nagy Zsuzsanna , Bükk hegységben, a Flór patak völgyében található. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Oszla-Odorvár kör­nyéki erdők mélyén fészkel. Azon a területen, amely megőrizte ősi vadon jelle­gét, s a vidéket a termé­szetjárók sem háborgatják. Aki nem restellj az időt, s rászánja a figyelésre, meg­láthatja repülését, mikor táplálékszerzésre indul. Sok­szor a Tiszáig szárnyalva, vagy a környező láposokat- tocsogókat felkeresve. Számontartott fészkelőhe­lye a fekete gólyának a Bodrogköz, a lélekvesztő- vel, csónakkal is csak ne­hezen megközelíthető lápos, liánokkal benőtt vadvízor­szág a lakóhelye. Itt rakja fészkét, neveli fel fiókáit. Táplálék után sem kell messzire mennie; hiszen a környék morotvái, holtágai elegendő mennyiségben ad* nak élelmet. Akár a fák ágai közöt^ akár a vízparti füzesekbe», a morotvák ősvadonábpn rakja is fészkét a gólyapár, egy-egv fészekben 2—3 fű* kát nevel. Táplálásukról a júliusi kánikulában is gondoskodnak — s talán ilyenkor ie'net legkönnyeb­ben megfigyelni, s&árnba venni őket. As ősvadon lakói Fekete gólyák Híznak a szőlőbogyók

Next

/
Oldalképek
Tartalom