Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-05 / 154. szám

DH SPORT <$, DH SPORT \ DH SPORT yf'r Út Az év elején az argentin Aconcagua hétezer méter körüli csúcsát mászta meg, most az ötödik magyar Himalája-expedíció tagja lesz Csíkos József. A miskolci alpinisták Közép-Ázsiában Az Alpin Sport Club a nevesebb hazai hegymászó- csapatok közé tartozik. Expedícióikról, útjaikról gyakran olvashatnak la­punk hasábjain is. Néhány napja a nyári terveikről ér­deklődtünk Kisgyörgy Adómtól, a klub ügyvezető elnökétől: — Több, számottevő eredmény elérésére készü­lünk- -az elkövetkezendő két hóftápbdn — tájékoztatott. Egyelőre azonban a meg­előző ' tréningek, edzések időszakát éljük. Elsősor­ban a: Magas-Tátrában fej­lesztjük technikánkat. Ki- sebb-nagyobb csoportokban járunk ide gyakorolni. Mindennek a Himalája, il­letve a Tiensan csúcsain látjuk majd a hasznát. A hegymászókörökben az év nagyvállalkozásának számí­tó, ötödik magyar Himalá- ja-expedícióban ugyanis két mislőötci alpinista, Csíkos József és valószínűleg, dr. Hábenczius Károly, is részt vész. Augusztus végén in­diainak, s a 8012 méteres Cho-Ovu megmászása a cél­juk. Novemberben várjuk őket haza. — Mi, a Mennyei-hegy. azaz a Tiensan környékére készülünk. Alma-Atán ke­resztül az Isic-Kuligotr az­az a Meleg-tavat érintve tesszük meg utunkat hatan. Ez a tó négy- és hatezer méteres csúcsok között fekszik, a Balatonnál négy­szer nagyobb, s meleg vi­zű tó. Több, mint valószí­nű, hogy az egyik legkelle­mesebb állomáshelyünk ott lesz. Augusztus nyolcadikén ketten hazajönnek közü­lünk. mi négyen azonban tovább folytatjuk utunkat a Kara-kum-sivatagon át. En­nek az az érdekessége, hogy magyarok a Kara-kumban még soha nem jártak, a val­lási villongások, vagy a pol­gárháborús helyzet miatt. Most sem a legcsendesebb ez a pakisztáni vidék, de úgy tudjuk, valamennyire konszolidálódott a helyzet. Mindenképpen el szeret­nénk jutni ide, ugyanis annak a két év múlva ese­dékes expedíciónknak az előkészítése a feladatunk, amely a 8200 méteres Brood-Pikre vezet majd. Ez előtt pedig alaposan fel kell derítenünk a lehetsé­ges táborhelyeket, és az út­vonalakat. Míg odafelé a Takla-Makán sivatagon, az egykori Selyem-úton me­gyünk, addig visszafelé a Tiensan hegyeit, Os váro­sát, illetve egyéb kirgiz te­rületeket érintünk. A há­romezer méteren található Tálgár-hágón szeretnénk át­lépni a szovjet—kínai ha­tárt, de ez csakúgy, mint útjaink nagy része egyálta­lán nem bizonyos. A poli­tikai helyzet, vagy bármi­lyen más esemény ugyanis megszakíthatja utunkat, vagy, másfelé kényszeríthet bennünket. A hazaérkezé­sek időpontját mindannyi­an ennek megfelelően ter­vezzük. n. zs. Salakmotor Lapunkban már hírt ad­tunk arról, hogy Hajdú Zol­tán, a Borsodi Építők Volán SC salakmotorosa a hét vé­gén a csehországi fürdővá­rosban, Marianskc Laznéban szerepelt. A nepkerti ver­senyző nem akármilyen hosz- szú pályán hajtotta vaspari- páját. Egy kör ezer méteres, és ezt négyszer kell megten­niük a versenyzőknek. Kiközösítés Az angolokat „Immár aggasztó mérete­ket ölt a durvulás folyamata a . sport, a sportolók és a szurkolók körében. Az egy­ház az erőszak mindenfajta megnyilvánulási formáját el­ítéli, ezért a labdarúgó-vb kapcsán is kifejezi a legmé­lyebb aggodalmát”. Á kémény szavak Rómá­ban’ hanzottak el, a lateráni egyetem nagytermében, ab­ból az alkalomból, hogy Ugo Póíetti- bíboros, a pápa meg­bízásából beszélt az Italia '90, azaz a világbajnokság kapcsán. „Lehet-e még iga­zi sportról' beszélni? Megfe­lel-e vajon az ember jobbí­tó szándékú törekvéseinek?” — tette fül a kérdést a bí­boros, és annak a vélemé­nyének. adott...hangot, hogy nem izgatja a sportot a társadalom bete­ges jelenségei kísérik, és ezek elsősorban a durvaság tüneteiben jelentkeznek, egy­re nyomasztóbban. A bíboros szavai — írta a La Repubblica — voltakép­pen felérnek az egyházi ki­közösítéssel azok számára, akiknek a randalírozására a rendőrség is fölkészült. Tud­ják, hogy ebben az angolok­ra számíthatnak. John Hi- ckey — a leghírhedtebb an­gol szurkolóvezér — és ban­dája, ha mondjuk fordítás­ban olvashatta volna a jám­bor főpap intelmeit, komoly történelmi támogatással in­dulhatna Olaszországba. Az anglikánokat évszázadok óta hidegen hagyja a kiközösítés réme. Lásd VIII. Henri­ket .. Egy-egy rajtnál nyolcán állnak az indítószalag mögé. A kanyarokban így hatalmas tülekedés látható, az egye­nesekben pedig százhatvan- százhetven kilométeres se­bességgel repesztenek a mo­torok: A Marianské Lazne-i verseny nemzetközi mezőnye a hosszúpályás verseny vi­lágbajnokságának döntőjébe jutásáért küzdött. Palánkat István, a BÉV SC szakosztályvezetője is el­kísérte Hajdút a nagy via­dalra. — Zoli az élső futamában bukott, ezért egyetlen pontot sem szerzett ekkor — mon­dotta. Egy kanyarban történt a baleset. Szórást kapott a durva, szemcsés, ráadásul vi­zet talajból. Meg akarta iga­zítani a szemüvegét, ám az egyensúlyát nem sikerült megtartani. A földdel talál­kozott, amely leradírozta bal kezének kisujjárói a kesztyű egy részét, valamint egy da­rab húst a körmével együtt. AAióUtán az orvosok ellátták, Versenyre, edzőtáborba várják a miskolciakat Kassai úszókapcsolatok A körülmények jobbak, mint nálunk Képünk a legutóbbi kassal vendégszereplésen készült. (Szaniszló Bálint felvétele) Az utóbbi években jó kap­csolat alakult ki a szomszéd­vár Kassa és városunk, Mis­kolc úszószakosztályai kö­zött. A Miskolci Postás Sport Club és a Cervená Hviezda Kosice sportolói és edzői már igazi barátként üdvözlik egymást egy-egy találkozás alkalmával. Legutóbb váro­sunk úszói jártak egy nem­zetközi versenyen Kassán, most pedig a szlovák gyere­kek edzőtáboroznak egy hé­ten ál városunkban. A kas­mával sikerült beszélget­nünk Skála Györggyel, az úszószakosztály vezetőjével: — Egyesületünk, a Cerve­ná Hviezda Kosice a cseh­szlovák belügyminisztérium szponzorálásával működik. A legjelentősebb sportágak a vízilabda és az úszás. Ezek mellett hat-hét más, kevésbé sikeres sportág is helyet ka­pott a sportklub kereteiben. — Mikor alakult az úszó- szakosztály Kassán? — Maga az egyesület 1960- ban alakult és körülbelül 1963—64-től kezdődött az úszóélet megszervezése. Ek­kor vette át az irányítást a belügyminisztérium. Az 1970- es évek első felében inkább a férfi úszásban jeleskedtünk. Két sportolónk is tagja volt a nemzeti válogatottnak. Ké­sőbb, 1976-ban ugyancsak két úszónk az ifjúsági Európa- bajnokságra is kijutott. A nyolcvanas években előretör­tek a lányok. 1983—84-ben kezdődött az igazi fejlődés. Azóta minden évben indul kassai úszó az Ifjúsági Ba­rátság Versenyeken. Sőt, 1986-tól folyamatosan részt­vevői vagyunk az ifjúsági és junior EB-knek. Jelenleg a legnagyobb reménységünk folytatta a versenyt. A má­sodik futamban három, az­tán négy, majd öt pontot szedett össze. Ezzel bekerült az előselejtezőbe, ahol négy pontot szerzett. A kilencedik helyen végzett. A döntőbe az első öt versenyző jutott to­vább. Az első helyen egyéb­ként Trukovic (NSZK), a Rusinova, aki tagja a jelen­legi csehszlovák női úszóvá­logatottnak. A csapatbajnok­ságokon is sikerrel szerepe­lünk. Tavaly a második he­lyet szereztük meg, idén saj­nos csak a negyedikek let­tünk. Sajnos, nálunk az is gondot jelent, hogy messze vagyunk az ország központ­jától, Prágától. Ez állandó hátráltató tényező. — Több úszó hátán látha­tunk Kassai Sportiskola fel­iratot ... — Igen. 1983-ban alakult meg városunkban a sportis­kola. Itt természetesen úszók­másodikon Limbrunner (NSZK), a harmadikon Dryml (NSZK), a negyedi­ken Vandirek (CSSZSZK), az ötödiken pedig Loram (Anglia) végzett. Ök tehát azok, akik majd részt vesz­nek a hosszúpályás világbaj­nokság döntőjében. kai is foglalkoznak. Az ok­tatásban aktívan részt vesz­nek egyesületünk edzői is. Ez a mi érdekünk is, hiszen ki­válogathatjuk a tehetsége­sebb gyerekeket, akik később az egyesületünkben tovább folytatják az aktív sportot. — Milyen körülmények kö­zött dolgoznak az úszók? — Egy modern uszoda áíl rendelkezésünkre. Itt tartjuk az edzéseket és a versenye­ket is. Két medence találha­tó az épületben, az egyik öt- venméteres, nyolcpályás, fe­szített víztükrű, a másik hu­szonöt méteres és négy pá­lyás. Az uszoda általában egész nap ki van használva, hiszen nemcsak az úszók, hanem a vízilabdázók is itt edzenek és itt játsszák baj­noki mérkőzéseiket, össze­sen tizenegyen foglalkoznak az úszópalántákkal, öt hiva­tásos edző van, a többiek kedvtelésből végzik munká­jukat. A városban 200 körül van az úszók száma. — Milyen jelentősebb ver­senyeket rendeznek Kassán? — Évente 8—9 jelentősebb versenyt rendezünk. Ezek közé tartozik a mostani Laszkovszkij-emlékverseny, amely nemzetközi diákver­seny. Talán a legjelenősebb és a legrégebbi múltra visz- szatékintő megmérettetés az őszi Kukorelli-emlékverseny. Erre rendszeresen jönnek külföldiek, többek között a miskolci úszók is. Egy közeli tavon Szlovákia távúszói mérik össze erejüket nyaran­ta. Ez egy komoly erőpróba, hiszen 16 fokos vízben kell teljesíteni 5. 10, 15, 20 kilo­métert. Ezen a versenyen amatőrök is indulhatnak rö- videbb távokon. — Milyen külföldi kapcso­latai vannak az egyesület­nek? — A miskolciakkal’ gyü­mölcsöző a kapcsolatunk, évente több alkalommal ver­senyezünk, edzőtáborozunk Miskolcon, illetve az ottani úszók látogatnak hozzánk. De nemcsak Miskolcra, hanem Debrecenbe, Dunaújvárosba, Tatabányára, Egerbe és Gyu­lára is rendszeresen meghív­nak minket. Természetesen a környező országok úszóegye­sületeivel is tartjuk a kap­csolatot. A Hajdú a kanyarban, (Szabó István felvétele) (szaniszló)

Next

/
Oldalképek
Tartalom