Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
1990-07-05 / 154. szám
★ Las Vegasban megnyílt a Circus Circus cég Excalibur nevű játékkaszinója. A szálloda kaszinójában száz játékasztal és 2600 automata várja a látogatókat. A létesítményt « világ legnagyobb ilyen komplexumának tartják. Miért nincs andaxin, mikor lesz? Az életmentő gyógyszerek nem hiányoznak Akik andaxin- vagy mondjuk diaphyllin-recepttel kor pogtatnak a gyógyszertárak ajtaján, azok hetek óta legfeljebb széttárt karokkal találkoznak: a gyógyszerészek nem szívesen mondanak nemet a felírt medicinákra, de hát mostanában sok olyasmit nem tudnak kiszolgálni, amit pedig tömegesen igényelnek a betegek. Mi az oka a hiánynak? — Ikérdeztük Révész Jánostól, a miskolci Gyógyszertári Központ főgyógyszerészétől. — Az utóbbi évek legrosz- fezabb gyógyszerellátását él- napjainkban. Sajnos, na hiánycikk, s ráadásul valóban olyanok, amelyeket már megszoktak a betegek. Szerencsére az életmentő gyógyszerek nem kerültek fel a hiánylistára, ezekből el tudjuk látni a recepttel érkezőket. A hiány oka egyébként tudomásunk szerint az, hogy a gyárainkban gondok vannak az előállítással, s az import is akadozik. Különösen a szovjet és az NDK import késlekedése okoz fennakadást az ellátásban. Hogy mikor változik a helyzet, arról jelenleg magunk sem tudunk, nincsenek kellő információink. Mindenesetre azt tudjuk takal, milyen más gyógyszerrel helyettesíthetik a megszokott nyugtatóikat, medicináikat. Ugyanis a hiányzó szerek helyettesítésére tudunk szolgálni különböző készítményekkel. Igaz, a megszokás nagy úr, de átmenetileg — míg a szállítmányok megérkeznek — áthidalható a hiány. Azt mindenesetre a magunk részéről megígérhetjük: mihelyt megérkeznek a hiányzó gyógyszerek, azonnal feltöltjük patikáinkat, 48 órán belül a megye legtávolabbi gyógyszertáraiba is eljuttatjuk a tablettákat és pirulákat... Innovációs központ, nyugat-európai módra Menedzselik a vállalkozókat Jó ötlet-e9 vagy csunán ábránd,•• Mint már hírt adtunk róla, az EGK-országok a hazánknak nyújtandó százmillió ecus segélyprogramból harminc milliót a kisvállalkozókat segítő innovációs központok létrehozására kívánnak szánni. Miért tartják oly fontosnak a gazdaság élénkítésében a kisvállalkozások szerepét, s hogyan is működik egy ilyen centrum? — erről olvashatnak az alábbiakban. A Miskolcra ellátogató EGK-küldöttség tagjai közül Philip Elison, egy angol üzlet- és innovációs centrum vezetője rögtönzött előadást tartott arról, hogy tíz évvel ezelőtt, csaknem hasonló gazdasági helyzetben, ők hogyan láttak hozzá a korszerűtlen gazdasági szerkezet átalakításához. • SZIGORÚ FELTÉTELEK Mint elmondta, grófságukban az addig fejlesztett szénbányászat 1982-re gazdaságtalanná vált, ezért valamennyi bányát megszüntették. A textil- és gépiparban is csaknem ugyanez történt. Egyik évről a másikra kilencvenezerről húsz(!)- ezerre csökkent a foglalkoztatottak száma. A tömeges munkanélküliség átmenetileg komoly feszültséget okozott, azonban hamarosan kidolgoztak egy gazdaságfejlesztési csomagtervet, s 1982-től máig sikerült 14 ezer ember átképzését megoldaniuk — a többit pedig foglalkoztatniuk. Mindez az EGK segítségével is történt, bár a feltételek igen . szigorúak voltak. Csakis olyan vállalatokat hoztak létre, melyek kifizetődőek voltak, s élvonalbeli technológiát alkalmaztak. A pályázaton elnyert összeget ingatlanokba fektették. ezeket felújították, és kiadták az alakuló kis- és középvállalatoknak. Az így kialakított innovációs centrumban szakemberek adtak tanácsot: milyen finanszírozási tervet, milyen projekteket javasolnak. Képzési lehetőséget nyújtottak, magán és állami pénzforrásokról adtak tájékoztatást, s a legkisebb cégek még az adminisztrációt is rájuk bízhatták. A beruházási stratégia kidolgozásában, a technológia kiválasztásában szintén segítettek. Ám a banki finanszírozás mellett feltétlenül szükség van államihelyhatósági pénzalapokra is egy ilyen központ létrehozásához. A bankok ugyanis az alacsony kockázattal járó vállalkozásokat kedvelik elsősorban, márpedig a kisebb cégekkel jóval több gond akad, mint egy nagyobbal. • A PIAC DIKTÁL Michel Mary, egy francia vállalkozási központ képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy-egy innovációs centrumot csakis a teljes gazdaság részeként kezelhetünk, s arra, hogy egy új vállalkozás létrehozása mindig kalandot jelent., Franciaországban például az ^ új vállalkozások tizenöt százaléka nem éri meg az első évet, és a harmadik évre csak a fele marad meg! Egy új termék eladása a piacon mindig gondot jelent. Ez az innovációs központok számára állandó kihívás. Már a kezdetekkor fel kell tehát mérniük, hogy valóban jó ötlet-e a vállalkozóé, avagy csupán ábránd. Van-e elég bátorsága a jelentkezőnek, képes-e véleményt változtatni, vállalkozó szellemű-e? Mindezt az innovációs centrum szakemberei mérik feL. (A tapasztalatok alap.ián száz érdeklődőből, mindösz- sze negyven tart ki az elképzelése mellett, miután megismerte az előtte álló buktatókat.) Csak ezt követően látnak hozzá a valódi menedzseléshez: a tervezés, a piackutatás, a gyártás, a menedzselés, a piaci stratégia kialakítása, a projektgazda felkészítése következik. A legtöbb érdeklődő műszaki beállítottságú, képzettségű, de nincs fogalmuk a menedzselésről: a piackutatásról pedig még annyi se. Pedig a piac diktál! Sok a jó termék, nehéz elérni, hogy versenyben maradjon egy új áru. Fel kell tárná tehát a vállalkozás minden lehetséges oldalát — ők ezt kiscsoportos (4—8 fő) felkészítéssel, egymás ellentmondásainak a felismerésével, kritizálásával végzik. Meg kell tervezni az első három évet: milyen helyiségben, milyen géppel, hány emberrel, milyen alapanyaggal, milyen fizetési hatá*«. • időkkel, milyen tartalékaikkal induljon az új business. * wrt kell mondanom, mert ez ee igazság. Sokféle medicinácsolni a betegeknek, hogy konzultálják meg orvosaikA BONSAI MŰVÉSZETE Hosszú tehát a* út a sikeres vállalkozásig, s csak Utazási utalványt nyertet Franciaországban hatévi aprólékos munkával nevelték fel a képen látható szőlőtőkét, amely termést is hoz. A Borsod Volán miskolci «üzemegysége az 1990. május *27-től érvényes menetrendi füzetében nyereményszelvényt helyezett el. Azok a kedves utasok, akik a szelvényt június 30-ig névvel és címmel ellátva leadták a miskolci Volán-autóbuszállo- máson, sorsoláson vehettek részt. A sorsolás július 3-án, délután 2 órakor közjegyző jelenlétében nyilvánosan megtörtént. Az első díjat, a kétszemélyes díjmentes oda- visszautazásra szóló utazási igazolványt a Miskolc—Szeged közötti járatra Pósa Több mint félmillió tonna szenet küldtek felszínre az első fél évben a lyukói bányászok, noha a tervezett mennyiségtől valamelyest elmaradtak — tájékoztatott Lóránt Miklós, a Miskolci Bányaüzem igazgatója. Ám így is havonta átlagosan 20 ezer tonna szén került közvetlenül a fogyasztókhoz. S mert a kereslet is valamelyes megcsappant, az igényeket ki tudták elégíteni. A nem számottevő elmaradás geológiai okokkal magyarázható. A kifogyott frontfejtésekről a berendezéseket át kellett telepíteni az új munkahelyekre. így aztán az első fél évben hat alkalommal kellett front- étállást végrehajtani. Márk, Mályi, Vörös Hadsereg u. 9. szám alatti lakos; a második díjat, a kétszemélyes díjmentes oda-vissza- utazásra szóló utazási igazolványt a Miskolc—Gyula közötti járatra Kurusta Zoltánná Edelény, IV. Erkel Ferenc u. 5. sz. alatti lakos; míg a harmadik díjat, a kétszemélyes oda-visszautazásra szóló utazási igazolványt a Miskolc—Hajdúszoboszló járatra Hegedűs András Zsolt, Ormosbánya, Erdősor u. 3. szám alatti lakos nyerte. Valamennyiüknek kellemes utazást kíván a Borsod Volán. Bár folytonosan munkaerő-feleslegről beszélünk, szakképzett vájárokból a lyukói bányában többet is alkalmazni tudnának. Ilyenek azonban sajnos, nem jelentkeznek. Lóránt Miklós igazgató megítélése szerint a jelenleg mutatkozó elmaradást a második fél évben pótolni tudják — sőt a kiszabott mennyiséget is „meg tudják fejelni” — így az idén is milliomos bánya lesz Lyukó. A kapacitás ugyanis rendelkezésre áll. Bár most, a júliusi kánikulában keveseknek jut eszébe, hogy szenet kell venni — a bejelentett áremelés következtében a kereslet megélénkülésével számolnak, s erre készülnek is. Japánban népszerű ősi fog— lalkozás a fák „törpésítésé- nek” művészete: a bonsai. Ezzel az eljárással cédrusokat, fenyőfélékct, különféle erdei fákat, sőt gyümölcsfákat — a természetben 10— 20 méter magasra növő fákat! — gyakran 50—80 centis méretűvé alakítanak: „törpésítenck”. Ezeket azután a fa nagyságával harmonikusan megegyező cserép- vagy porcelánedényben a szobai polcon, a tornácon vagy az udvaron tartják egymagában vagy művészi csoportosításban. A bonsai eredete nagyon régi; már kétezer évvel ezelőtt a kínai császári paloták kertjében voltak törpefák. Kínából az 5. században került Japánba a törpefák tartásának szokása, és néhány évszázad alatt széles körben elterjedt. Ezek a parányi, de formájukban hatalmasnak tűnő. fajukra jellemző külsejű fák rendkívül hosszú életűek: állítólag ma is él olyan törpefa, amelyet a 14. században ültettek. Fejlődésük azonban nagyon lassú. Erről ez a japán közmondás is tanúskodik: „Ültess ma törpefát, bízd gondozását fiadra — unokádnak lesz öröme benne”. A törpefa nevelése nagy hozzáértést és türelmet kíván. Első feladat a cserép-, illetve porcelánedény kiválasztása, amelybe a fát ültetik. Ennek formájában és színében össze kell csengenie a beléje kerülő növény alakjával, jellegével. Gondosáéi megválasztják a föld összetételét, hogy megfelelő, de ne dús táplálékai bizto^> sítson. A növényt nem az edény közepébe ültetik — ez a képzelet szegénységére és a művészi érzék hiányára vallaria, állítják a bonsai művészei —, hanem az edény szélére. Ennek megfelelően alakítják ki az ágak arányát is. A törpefák nevelése olyan műveletek sorozatából áll, amelyeknek az a célja, hogy a növény növekedése lelassuljon, ugyanakkor mégis fejlődjön: a „felnőtt” fákhoz hasonlóvá váljék, sőt virágozzék és termést is hozzon. Ültetéskor éppen ezért erősen visszavágják a csemete főgyökerét és a vezérhajtásokat. Ezt 2—3 évenként minden átültetéskor megismétlik, ezáltal csökken a fa víz- és tápanyagfelvétele. A lapos edényben — az egyébként is sovány, kevés földben — sekélyen gyökeredzik a fácska: gyökerei — mintha vihar tépte volna ki őket — a talajból jócskán kilátszanak. A fiatal növény törzsét és ágait rátekert drót segítségével megfelelő alakra formálják. Ha a törzs és az ágak megerősödtek, letekerik róluk a drótot, közben a hajtásokat állandóan metszik, és a fa ágait, koronáját fajára jellemzővé alakítják. Ily módon éri el a bonsai művésze, hogy fája hasonlatos lesz a Kelet-Ázsia és a japán szigetek meredek, sziklás hegységein, a száraz, szegény talajon senyvedő, erős szelektől csavarodott törzsű, gyökerével kétségbeesetten a sziklába kapaszkodó fákhoz. A kínai és a japán ember otthonában a törpésített erdei fák az ilyen görbe ágú, öreg fák hangulatát idézik. Néhány évtizede a bonsai Európában is elterjedt, sőt divattá vált, egy szép hobbivá. néhány év múlva mutatkozó eredmény. Ezért éppen * kezdetekkor kell segíteni a kis- és középvállalkozókai, hogy mielőbb önállóvá tudjanak válni. Az innovációs központoknak egyébként csupán öt-hat főállású munkatársa van, ám kifejlett szakemberhálózat áll mögöttük. N. Zs. A Continental Singers folytatja a világkörüli zenei evangélizációit. Hordozd a Fényt című programjuk különböző stílusú zenékre épül. A Continental Singers tagjai az Amerikai Egyesült Államok összes tagállamán túl több mint 50 országban énekeltek már. 1967 — megalakulásuk — óta a Conti- nental-együttesek harmincegy lemezt és két filmet készítettek. Az idén a Conti- nental-csoportok több mint 30 országban lépnek fel, közöttük Argentínában, Ausztráliában, a Bermuda-szigete- ken, Észtországban, a két Németországban, Romániában, a Szovjetunióban, Thai- földön, Magyarországon. Ebben az évben a koreai, szingapúri, angol, latin-amerikai, skandináv, új-zélandi csoportok után megalakult a Magyar Continental Singers and Orchestra. őket hallgathatják meg az érdeklődők hétfőn este 7 órától a Rónai Sándor Művelődési Központban. A lakosságnak nem lesz oka panaszra Fíteni vaíó, Lyukúról
