Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
1990-07-31 / 176. szám
r~-------------------------------:------------------------------------------------1 A MtSKOLCfAK NAPUfÜA XXII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM J% El H : 4.20 1990. JÚLIUS 31., KEDD FORINT Forró műszakok lopni li kilátások Patthelyzet, szeméthegyek k( 1 ISetn szabad Balatont csinálni betol* ! A nyéki tavak a kavicsbányászoknak munkahelyet jelentenek, a fiirdőzőknek felüdülést, a tanácsoknak jelenleg megoldhatatlannak tűnő gondot. A tópartokon tízezrek fordulnak meg nap rfiint nap, — de ettől még semmi sem változik, csak a szemét lesz egyre több... (Kerényi László felvétele) Zsúfoltak a buszok, amelyek ezekben a napokban Tapolcára, Mályiba, Lillafüredre, Hollóstetőre szállítják az utasokat. Ám kevesen gondolnak arra, hogy amíg a „levegőn” a hőmérő 30 fok körüli hőmérsékletet mutat, addig a sofőrök kabinjában az ötven fokot is meghaladja a meleg. Ugyancsak „forró műszakokat” teljesítenek a kohászatban dolgozók is: a védőitalból, amely ilyenkor leginkább a szódavíz, a A Diósgyőri Gépgyár a második a csődeljárásra ítélt vállalatok listáján. Azonban míg termel, törődnie kell a környezet védelmével. A nehézségek tudtával kérdeztük a vállalatról jilányi Istvánná környezet- védelmi felelőst. — Mi okozza a legnagyobb gondot a gyár területén? — Talán a víz és a szennyvíz. Régebben megfelelő laborunk működött, mely naponta mérni tudta a kibocsátott víz minőségét, azonban a létszámcsökkentés ezt a részlegünket is elérte. Többszáz köbméter vizet használ fel a gyár a termelés során, de az emberek a galvánüzem szennyezését tártják a legkellemetlenebbnek. Akkor is, ha az innen kikerülő réz, cink, króm és nikkel tartalmú szennyvíz visszaforgatásos rendszerbe jut, illetve csak ionkezelést követően, tisztítva kerülhet ki a vállalati csatornarendszerbe. Üzemzavar esetére is van védelmi rendszer. Előfordul, elsősorban a gondatlan munkavégzés, illetve i munkahelyi fegyelmezetlenségek miatt, hogy olaj is kerül a szennyvízbe. Ha ezt észreveszik, a vállalati tisztítóban megfelelően tudják semlegesíteni (perlittel felitatják), de ez nem mindig történik így. Ekkor látszik, hogy a Szinvában lefelé úszik az a bizonyos olajfolt. Az elmúlt évben éppen ezért fizettünk 14 ezer forint rendkívüli bírsáogt. Csepegtetéses eljárással, kavicsszűréssel a vállalati szennyvizet biológiai tisztítón engedjük át, mely a baktériumokat is kivonja. A keletkezett évenkénti 100 köbméter víztartalmú iszap a vállalat területén marad, egy lebetonozott medencében tároljuk. Régebben iszapágyszikkasz- tófik is működött, építkezésokszorosa fogy a megszokottnak. A kemencék hőségében dolgozóknak pótolniuk kell a test nedvesség- és sószükségletét. Izzó katlan a határ is; a búzamezőkön vibrál a levegő a hőségtől. A kombájnok nyergében ülők kilókat fogynak aratáskor. A betonkeménységűre szikkadt földön. melyet sok helyen tenyérnyi repedések szakítanak meg, a forrón tűző nap mellett, a felszálló por teszi próbára őket. sek miatt azonban ezt meg kellett szüntetni. Többek között ez volt az oka, hogy 20 millió forinttal járultunk hozzá a városi szennyvíztisztító építéséhez, egyelőre azonban gazdasági okokból ezt nem vesszük igénybe. Egyre nehezebb a szennyvíziszapot is elhelyeznünk, így előfordul, hogy a kertészetünk használja fel, illetve gyári, füves területekre, fák közé engedjük. Sajnos, nemigen tudjuk, hogy pontosan milyen anyagokat tartalmaz. Előfordult már, hogy bejelentés érkezett a hatósághoz, hogy az iszap a Szinvába távozik tőlünk, erről azonban konkrét adataim nincsenek. Nevezetes eset az a tavalyi, amikor krómszennyeződésért egymillió forint bírságot fizettünk ki, ám ezt nehéz elfogadnunk, mert az egyszeri mérés adatait szorozták be az éves vízfogyasztással, pedig se előtte, se utána ilyet nem mértek. — Milyen mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik a Digépben? — Igen sokféle anyagot sorolhatunk ide, legalább ötvenfélét. Nyolcvanöt tonna olajos, 20 tonna köszörű iszap. 200 tonna fáradtolaj, 50—60 tonna emulzió, csakhogy néhányat említsek. Nehézfémtartalmú anyagokból 30—40 tonnát szállítottunk évente a ceglédi, illetve a hernádkércsi átmeneti tározókba, ám ez utóbbi például nemrégiben mondta fel a szerződésünket, s felszólított bennünket, hogy szállítsuk el az ott tárolt hulladékot. Remélhetőleg sikerül újrahasznosítani ezeket az anyagokat, ugyanis az ártalmatlanításra jelenleg még nincs az országban lehetőség. Kénytelenek vagyunk a vállalat területén konténerekben, hordókban tárolni a hulladékokat, csakúgy mint a testékes Ha örej»., többet számol / Elavult benzinkút Kellemetlen kalandban volt része Somosi János miskolci lakosnak az elmúlt szombaton éjjel a Pesti úti benzinkútnál. Teletöltette autóját ólommentes benzinnel, majd sokallta a számlát. Kiderüit: jogos volt a reklamáció, pontosan másfélszáz forinttal számolt többet a kelleténél a benzinkút mérőszerkezete. Elnézést kértek tőle, mondván: elromlott a kútoszlop, s azonnal értesítik a szerelőt. Reggelfelé ismét arra járt. s azt tapasztalta, hogy ugyanúgy, minden javítás nélkül üzemeltetik a „csaló” benzinkutat. Mi a teendője a kútkezelőnek, ha elromlik a merőkészülék? — kérdeztük Békési Lászlótól, a Pesti úti üzemanyagtöltő állomás vezetőjétől. — Valószínű, hogy az adott esetben csak a kútoszlop egyik oldalán törölte az előző kiadást a számlálóberendezés. Sajnos, ezer tankolásonként kétszer-háromszor megtörténhet , ilyen hiba. Ezek a régi csehszlovák típusú kútoszlopok elavultak, s egvre nehezebben működtethetők. Gond van az alkatrészellátással, s ha ok nélkül riasztjuk a szerelőket, a kiszállási költséget velünk téríttetik meg. Ezért ajánljuk az autósoknak, hogy a biztonság kedvéért ellenőrizzék ők is a fizetendő összeg helyességét. Még egyszer elnézést kérünk Somosi úrtól a többletszámlázásért, ami sajnos, a gép hibájának tudható be. rongyokat, melyből 4 tonna keletkezik évente, s jelenleg nem is sejtjük, hogy hová tegyük. — A környéken élők leginkább a Digcpből származó zaj miatt tiltakoznak a környezetvédelmi hatóságoknál ... — Valóban, 1987-ben még 1 millió 164 ezer forintot fizettünk ki zajbírságként, s ez évben ismét mértek a gyár területén. Elsősorban a különböző teljesítményű kalapácsok ütései hallatszanak el messzire, meéyből összesen 18 darab található vállalatunknál. Ebből azonban egyszerre csak 6—8 működik. Az elmúlt évben 1 millió forintért két darabot szereltettünk fel hangtompítókkal, és 5,5 millió forintba került annak a 9 tonnás „fixtőkés” kalapácsnak a leselejtezése, mely eddig a legnagyobb zajt okozta. Lehalkult a revétlenítő üzem, amire félmillió forintot költöttünk. A kovácsüzem hőcsarnokának oldalszellőztető üvegablakai megrongálódtak, innen a lárma, ám decemberig 1,2 millió forintért ezeket a hiányokat is pótoljuk. — A Digép is, mint az egykori LKM, kft-kre válik szét. Hogyan remélhető, hogy a környezetvédelmet nem hanyagolják el? — Elértük, hogy a gyáregységek jelenleg negyed- évenkénti jelentést küldenek, mely segítségével a ve- szélyeshulladék-felhasználást és tárolást ellenőrizzük, nyilvántartjuk. Azonban úgy vélem, az ártalmatlanítás nemcsak a Digépnek okoz komoly gondot. A többi veszélyforrás megszüntetése pénzkérdés. (Folytatjuk) Nagy Zsuzsanna Hatalmas vihar támadt néhány héttel ezelőtt Nyéken és környékén. A száguldó felhők láttán egyszerre kerekedett fel mindenki a kavicsbánya tavak partján. Szinte alig hihető, de a gépkocsisor Miskolc belvárosától a nyéki elágazásig tartott. A kocsikaravánban vesztegelve jutott eszünkbe: hogyan lehetséges az, hogy amiből másutt a világon többnyire meggazdagodnak — azaz a sok tízezer felüdülésre vágyó fürdőzőből — nálunk tönkre lehet menni, hiszen a tópartokon csak a szemét halmozódik, a kavicsbányászok pedig bosz- szankodnak a sok fürdőző miatt... • RUHÁTLANOK ÉS EGYENRUHÁSOK Valaha nem volt nagy divat a nyéki tavak partjára járni. Néhány kósza fürdőző lézengett a tópartokon hétvégeken is, csend és béke honolt, hiszen mindenki strandra járt. Pár év alatt gyökeresen megváltozott a helyzet: ma tízezrek jönnek ki nyaranta szinte mindennap. Eleinte emiatt ki is tört a háborúság a kavicsbányászokkal, hiszen a tavak bányaterületnek számítanak, ahol ki is tették az erre vonatkozó táblákat. Feltűntek a naturisták is, ami akkor külön botránykőnek számított. Ki gondolta volna, hogy manapság az a ritkább eset, ha valaki fürdőruhában élvezi a napsütést és a vizet Nyéken. A hatóságok eleinte nem nagyon tudták, hogy mit csináljanak: az első időkben megpróbáltak büntetni, erélyeskedni, azután felhagytak ezzel is, hiszen mi a' fenét kezdjen egy rendőr sok száz ruhátlan emberrel, akik kinevetik... • SZENNY, EGYRE TÖBB HELYEN Nem is illett akkoriban a konfliktuskerülő politika tervei közé a fürdőzőkkél való háborúzás, így abbamaradtak a tóparti razziák, holott a helyzet „de jure” nem változott: a tavak továbbra is bányaterületek, ahol idegeneknek nemhogy fürdőzni, de tartózkodni sem volna szabad. A tóparti csata ezzel egyelőre a természet és gazdaság vereségével patthelyzetbe jutott. Ugyanis a napfénykedvelő tízezrek — a melléjük csapódó szocialista turistákkal — szemetet is termelnek, hiszen a tóparton nincs semmilyen infrastruktúra — azaz hiányoznak a W. C.-k, a szeméttárolók, és sok más is. Helyenként — elsősorban ott, ahol a kedves külföldiek telepednek le — a környezetszennyezés katasztrofális méreteket ölt. A természet így duplán szenved vereséget, hiszen a tavak léte, a kavicsbányászás önmagában is környezetrombolás, a tó nem más, mint talajvíz, ami így, mint a nyílt seben át a szervezet, veszélyesen elszennyeződhet. S, hol szenvedett vereséget a gazdaság? Ott, ahol cikkünk elején kezdtük: adott a minden hétvégén, de hétköznapokon is, a tópartokra zarándokoló tömeg, akiknek senki semmit nem próbál meg szolgáltatásként eladni. Már az is nagy vívmány, hogy néhány lakókocsis büfé odatelepedhetett. A kavicsbányászok azt mondják; ők nem vendéglősök, vágy kempingtulajdonosok. Bányászkodnak, ez a munkájuk. • REKULTIVÁLNI, DE MIBŐL? A kavicsbányászatnak inkább az a gondja: mit tesz majd azokkal a kavicsbányatavakkal, ahol már nincs bányászkodás? Elvileg ugyan létezik rekultivációs kötelezettség, azaz megfelelő tervek alapján el kellene Egészségre ártalmas vegyszermaradványokat találtak az országban több helyütt is a frissen szedett uborkában. A befőzési szezonban meglehetősen nagy riadalmat okozott ez a hír a háziasszonyok körében. Ezért fordultunk azzal a kérdéssel a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáshoz, hogy a miskolci piacon találtak-e hasonlóan szennyezett uborkát? — Szerencsére mindeddig Miskolcon nem fordult elő ilyen eset, s ennek talán' egyik oka, hogy régóta végzünk felvilágosítást a termelők körében. Tudják, hogy nekik is fontos a fogyasztásra alkalmas, jó minőségű zöldség és gyümölcs termesztése. Rendszeresen ellenőrizzük permetezési naplóikat, így hamar fény derül arra, hogy betartják-e az előírt -Várakozási időt a permetezés rendezni a tókörnyéket, megszüntetve az életveszélyes rézsűket, stb. Ez azonban csak írott malaszt, hiszen kinek van erre pénze manapság Magyarországon? A tanácsok itt Borsodban is készítettek nem is egy rekultivációs, és tóhasznosítási tervet, amiben minden szép szerepelt, kempingtől az uta- kig. De a megvalósításról egyelőre csak álmodni lehet. Annyi azonban eredményként könyvelhető el, hogy eddig legalább bódévarost nem engedlek kinőni a földből a tópartokon — mindössze egy nyéki tónál jött létre parti víkendtelep — reméljük azonban nem is lesz több... A tavakat ugyanis bűn lenne urbanizálni. Igazi értékük többek között az, hogy nem olyanok, mint a Balaton, vagy a Velencei-tó környéke. De meg lehetne oldani a szeméttárolást, -gyűjtést, a W. C.-k ügyét, a partszakaszok rendezését — ne adja Isten, még kempinget is lehetne nyitni. Hogy ebben üzlet van — az bizonyos. Az, hogy ki lesz az, aki ezt meglátja, és el is tudja érni az eredményt, megharcolva minden ellenérdekkel, közömbösséggel, ostoba jogszabályokkal, azt ma még nem tudjuk. De, hogy szeméthegyek várják majd a tavak partján, az máris biztosan állítható ... (kiss) után. Gondokat okozhatnak viszont azok az ország más részéről érkezett termelők, akik esetleg nem veszik ilyen komolyan a szabályokat. Pedig azok betartása mindenkinek érdeke. Egyébként néhány készítmény várakozási ideje egységesen öt napra lecsökkent: a Cineb, a Dithane—M 45 és a Pro- pineb Efózit például. Ugyancsak lerövidítették a várakozási időt valamennyi réztartalmú készítmény esetében úgy, hogy ha önmagában alkalmazzák, akkor három nap. Az új rendelkezés július 25- től lépett életbe — hallottuk dr. Csete Sándor labórveze- tőtől —, és továbbra is ajánljuk á zöldségek, gyümölcsök nagyon alapos folyóvizes lemosását a fogyasztás és a befőzés előtt. V. Zs, Szennyezzük és szenvedjük 8. Meddig dübörög a kalapács? Borsodban jobban vigyáznak Nem Találtak vegyszeres uborkát
