Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-28 / 174. szám

Régészeti park Béostől keletre, Carnan- tumban, az egykori római településen hozzáláttak a Díana-szentély teljes újjá­építéséhez. A munkálatok vezetője szerint az építmény, amelyben majd múzeum lesz, 95 százalékos pontos­sággal az eredeti állapotá­nak felel majd meg. Ez a munka még ebben az évben befejeződik, csakúgy, mint a századforduló stílusában épített, s már nagyon rom állapotban levő Carnanti- num-múzeumnak a teljes helyreállítása. E két létesít­mény lesz annak a régésze­ti' parknak a középpontjá­ban, amelyet 1995-ig, a Bécs —Budapest világkiállításig akarnak megnyitni. Már egy kiállítási kataló­guson is dolgoznak. Ennek a nagyszabású tudományos munkának az elkészítésében részt vesznek a bécsi és salzburgi egyetemek, s a gráci műegyetem szakem­berei, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia kö­telékébe tartozó kutatók. ajc Pásztorát (Feledy Gyula rajza) Ázsiában a legtöbb az analfabéta Műveletlen bolvgónk Érdekes cikket közöl a vi­lág oktatási helyzetéről a francia Revolution-lap. Az „Ál­talános képzést mindenkinek!" világkonferencia szomorú és nyomasztó eredményről számol be: az ember eljutott a Hold­ra, rakétákkal elérte a Mar­tot, ám az utóbbi tíz évben tovább növekedett az iskolá­zatlan gyermekek száma. Az UNESCO adatai szerint 1985-ben 105 millió, 6—11 éves gyerek nem járt isko­lába. Ez azt jelenti, hogy az ezredfordulóra számuk elér­heti a 200 milliót. Nem sok­kal jobb a helyzet a felnőt­tek között sem. Földünk minden negyedik lakója képzetlen. A szomorú lista­Szőke vágyakozás Eretnek Madonna Miss Veronica Cieeione, közismertebb nevén Madon­na, inég meg sem érkezett remélt sikereinek helyszíné­re, Olaszországba, amikor már megkapta az első el­marasztaló kritikát az új műsoráról, amellyel világ­körüli útra indult. A Blon- de Amhition, a Szőke vá­gyakozás című produkció feltűnően hűvös svédországi fogadtatása is nyilván hoz­zájárult, hogy az olasz- amerikai sztár — ezúttal platinaszőke — jelenése elé akadályt gördítsenek Itáliá­ban. : Mint a Iái Repubblica be­számolt róla, turnéjának ter­vezett állomásairól számos főpap juttatta el tiltakozá­sát, mondván, hogy az, amit gyertyatartókkal, feszületek­kel, különböző kegytárgyak­kal művel előadásában, messzemenően kimeríti a ke- gveletséríés fogalmát. Végül is az olasz püspöki kar úgv foglalt állást, hogy „a miss Veronica Cieeione által hasz­nált vallási jelképek a mű­sor siiánv üzleti szempont­jait szolgálják, és ez a kon­cert is bizonyítja, hogy el kell gondolkodni az ilyen programok káros nevelőha­tásán”. A televízió egyik népsze­rű műsorvezetője elgondol­kodott, és azt mondta: tu­domásul kel! venni, hogy minden nagy koncert fölkor- bacsolja az érzelmeket. A Madonnáé is. Sőt. az „eret­nek” ezzel már el is érte célját, az ingyenreklámot. Nem kegyeletsértő, hanem »how-görl, aki tudja, hogy ■óképpen emelheti az ázsió­ját. Bízvást mondható, hogy nem attól változnak meg a fiatalok, ha megjelenik előt­tük ez a Madonna ... vezető Ázsia, ahol (160 millió írástudatlant tartanak nyil­ván. Indiában 263. Kínában 229 millió él közülük. Afri­kában 165 millió, Latin- Amerikában és a Karibi me­dence országaiban 42 millió, Észak-Amerikában és Euró­pában pedig 17 millió az írástudatlan. E sötét képnek elsősorban pénzügyi okai vannak. 1972 és 1975 között az alacsony nemzeti jövedelmű országok többségében az oktatásra fordított költségek a nemze­ti jövedelem 13,2 százaléká­ról 7,6 százalékra csökken­tek. Magyarázza ezt a fej­letlen országok nyomasztó adósságterhe és a fegyver­kezés’. Földünkön évente egy katonára 20 ezer dollár, míg egy gyermek oktatására mindössze 350 dollárt fordí­tanak. Balassi énekeit keltette életre Á fesztiválgyőztes énekmondó Rádiófelvételek készülnek Buda Ádámmal A Kaláka nemzetközi folk- fesztival műsora minden alka­lommal az amatőr előadók versengésével kezdődik. Az idei tizenegyedik találkozóra is né­pes mezőny gyűlt egybe a di­ósgyőri várban. A produkciók színvonalára Crylius Dániel megjegyzése volt a legtalá­lóbb. Azt mondta, hogy elcsé­pelt frázis amatőröknek nevez­ni a fellépő ifjú zenekarokat, szólistákat. Igaz, hogy ők nem a zenéléssel keresik a kenye­rüket, de néhányuk produk­ciója jócskán megütötte a profi szintet. Talán csak a ru­tintalanság különbözteti meg őket a főműsorban szereplő zenészektől. Az pedig az idők folyamán úgyis megváltozik ... Nehéz dolga volt a zsűri­nek, hiszen csaknem min­den versenyző színvonalas produkciót mutatott be. Egy díj eldöntésében azonban azt hiszem, nem sokáig töp­rengtek az ítészek. Ez pedig a Magyar Rádió különdíja volt, amelyet a legjobb kap­hat meg. Az eredményhir­detésnél Buda Ádámot szó­lították a porcelán váza és a vele járó pénzdíj átvételé­re. Es ami mostanság nem megvetendő dolog: a rádió felvételeket készít az ifjú művésszel, ö volt az egyet­len előadó, aki igazán ki­vívta a zsűri és a közönség elismerését. Műsorát hangos ünneplés kísérte és néhány perces ráadást kellett adnia. Ki is Buda Ádám? ■— Kecskeméten születtem és jelenleg is ott élek — kezdte a beszámolót az új­donsült győztes. — Civilben, de talán nem is olyan jó a kifejezés, zenetanár vagyok az ottani zeneiskolában. Oboázni, zongorázni és az utóbbi időben furulyázni ta­nítottam a gyerekeket. Most a Ferencvárosi Művelődési Házban vezetek egy törté­nelmi zenestúdiót. Célom, megismertetni az iskolások­kal a régebbi korok magyar zenéjét, hangszereit, kultú­ráját és ezen keresztül ne­velni a szépérzéküket, zenei műveltségüket. Eddigi mun­kám során tapasztalhattam, hogy mennyire nyitottak é« Nyéki anzix A magyar történelmet már jó néhány esetben újraírták, érdemes lenne talán megírni egyszer az állampolgári engedet­lenség szemszögéből, melynek páratlanul gazdag hagyományai át, meg átszövik a magyarság történetét. Ez a szövedék kü­lönösen sűrűnek bizonyult az elmúlt, hiá­bavaló, de (sajnos) nem eredménytelen négy és fél évtizedben. Az állampolgári engedetlenség skálája, persze, igen széles volt: kezdve a szándé­kos hanyagsággal megkötött pionír nyak­kendőtől egészen a rendszerellenes izgatás tényállásának kimerítéséig. Ebben a szé­les skálában valahol középtájon helyezke­dik el a bányatavak problematikája. A kibányászott kavics helyén ugyanis óhatatlanul megjelent a talajvíz: kristály- tisztán és ragyogóan kitöltve a bánya ütöt­te ronda sebet, fürdésre csábítva a szoci­alista együttélés alapvető szabályait lábbal tipró állampolgárokat. A bányatavakban — így a nyékládházi tavakban is — per­sze tilos volt a fürdés, s mert a hatalom barokkosán dús bürokráciája ezzel is rá­ért foglalkozni, még indokokat is felhoz­tak a tilalom alátámasztására. Tehát■ a bányató veszélyes, mert mély. és félóránként végigzakatol rajta egy ka­vicsszállító uszály (szemben a délszaki ten­gerekkel. vagy éppen az Adriával, melyek pont derékig érnek, és azonnal leállítják a hajóforgalmat, ha fürdőzőt észlelnek u vízben.) A rebellis vér azonban felforrt a forró nyári napokon a miskolciakban, és fittyet hányva a tiltó tábláknak, mégiscsak fii- rödtek, olykor pedig belefulladtak, amint az előfordul a strandokon és a szigorúan körülbójázott balatoni, sekélyben is, ámen. A tiltás foganatosítására néha megjelen­tek a rendőrök a nyéki tavak partján, s az értelmetlen parancs feletti zavarukat leplezve hosszasan tanulmányozták a fürdö­zők személyi igazolványait, aztán olykor kedvetlenül szabálysértési eljárást indítot­tak, ha nagyon szorított a hőségben a tá­nyérsapka, vagy csíptek a bögölyök. Ma már minden másként van. bár az idill nem zavartalan, hiszen de jure, ma sem szabad fürdeni a nyéki tavaknál, csak éppen a kormánypárti koalíció és az el­lenzék mással van elfoglalva, mintsem a bányatavak kérdésének szabályozásával. Az idill ben, tehát ott lapult az a csi­petnyi feszültség az elmúlt vasárnapon is. amikor a választási felhívásokban megfá­radt miskolci polgárok tekintélyes szám­ban kerestek felüdülést a szép kék víz kö­rül. A tikkasztó melegben déltájban meg­jelent a hejőkeresztúri gulya. A tehenek helybéli őseiktől örökölt rutinos mozdula­tokkal ereszkedtek le a meredek parton, majd belegázoltak a vízbe, míg az ponto­san a hasukig nem ért. s hűsöltek. Néme­lyik magáról megfeledkezett tehén olykor felemelte kissé a farkát, és belepotyogta- tott. a vízbe. Ekkor kanyarodott a parthoz a rendőr­autó. kiszállt a vezetője, levette a sapká­ját és izzadt tarkóját vakargatta. Erre kis­sé elhalkult a zsivaj, többen eloldalogtak a víz mellől, hiszen nem lehet tudni, ha szervái a hatalom, akkor jobb félre állni. A rendőr azonban a csordás hollétéről ér­deklődött. s erős kifejezésekkel illette azt távollétében, miért hagyja az állatokat vízbe menni (sőt potyogtatni), mikor itt ennyi ember fürdik ... Ahogy ez elhangzott, mintegy varázs­ütésre ott folytatódott a vizparti vidámság, ahol abbamaradt: a színes labdák röppen­tek. a vízbe ugrálok vízbe ugráltak, a na­pozók. napoztak. A tehenek ezalatt egyked­vűen ácsorogtak a vízben, s értetlenül szem­lélték a jelenetet. Nem értették a marhák, hogy rendszerváltás van ... Kiss József érdeklődők a kicsik, sokkal nagyobb odafigyelést tanúsí­tanak, mint a felnőttek.- Talán ez lehet a titka annak a mondatodnak, amit előadásod közben mondtál: A közönségnek játszom, nem a zsűrinek . .. — Ez igaz. Rendkívül fon­tos a színpadon játszónak, hogy visszajelzést kapjon a nézőktől. Ez lehet egy-egy pillantás is. Az ember rög­tön tudja, hogy unják a pro­dukcióját, vagy élvezette] hallgatják.- A közönség reagálásá­ból úgy tűnt, hogy most ez utóbbi érvényesült. — Még nem találkoztam ilyen hálás felnőtt közön­séggel. Az a tapasztalatom, hogy sok helyen nem ked­velik a középkor és a re­neszánsz zenéjét. Sokan azt sem tudják, hogy a legtöbb Balassi-verset énekelni is lehet.- Egész kis repertoárt mutattál be a régi korok hangszereiből - koboz, te- kerölant, erdélyi furulya és a klasszikus gitár is előke­rült hogyan tanultál meg rajtuk játszani? — Többnyire magánerő­ből, nagyon sok gyakorlás­sal. Természetesen zenei elő­képzettségem megkönnyítette a dolgomat, és sokat köszön­hetek az elődöknek, többek között Kobzos Kis Tamás­nak. És segítettek a köny­vek is.- A zenei anyagot hon­nan gyűjtötted? — Elsősorban a könyvtá­rakból és zenei tárakból, kották és hangszalag segít­ségével. Otthon már elkezd­tem egy saját zeneműtár ki­alakítását. A zenész ismerő­seim is gyakran lepnek meg egy-egy gyűjtéssel.- Bizonyára sok har,ike­rén játszol. Mi az, amin még meg szeretnél tanulni? — Minden vágyam egy lant, de nehezen lehet jó minöségűhöz hozzájutni. Ez­zel a hangszerrel még telje­sebbé tehetném a középkor zenéjének bemutatását.- Mi a véleményed a fesztiválról? — Nagyon tetszett, hogy a műfaj széles skáláját fel­vonultatták a fellépő szólis­ták és zenekarok. Én azon­ban rendkívül elfogult va­gyok a hagyományos akusz­tikus hangszerek- javára. Ügy érzem, még nagyon sok kihasználatlan erő rejlik bennük. A mostani feszti­válprogramban — különö­sen az új előadók — több­nyire elektromos hangszere­ket alkalmaztak, és muzsi­kájuk már rock volt és nem főik. Igaz, nagyon nehéz meghúzni a folkzene hatá­rait.- Mik a további terveid? — Ott folytatom a mun­kám, ahol abbahagytam. A fesztivál megerősített meg­győződésemben, hogy a le­hető legtöbbet közönség előtt kell játszanom, mert csak így jöhet létre kontaktus előadó és hallgató között. Folytatom a kicsik oktatá­sát, mert ők a legfogéko­nyabbak a zenére. (szaniszló) BÉLYEGGYUJTÉS A 80 éves szervezett magyar barlangkutatás tiszteletére szá­mos szerv elhtározta, hogy az aggteleki Baraűla-barlangiiál le­vő Bailangmúzeumban barlang­földtani bélyeg- és képeslap-be­mutatót tart. A tárlat szeptem­ber 23-ig tekinthető meg; ezen dr. Lénárt Lászlónak, a Mis­kolci Egyetem bélyeggyűjtő kö­re tagjának bélyeganyaga és a Zempléni Múzeum idevonatkozó képeslapjai szerepelnek. Ha Miskolcon, a Széchenyi úton jár, ne mulassza el meg­tekinteni azt a bélyegbemutatót, melyet Pintér Ferenc saját anyagából állított össze, főleg carle-maximumokból és irodal­mi témából. A Miskolci Közúti Igazgatóság és a Kazinczy bé- > lyeggyűjtő kör kollektívája ál- j tál rendezett tárlat szombat, va- ( sárnap és ünnepnap kivételével naponta 8—15 óra között, illetve csütörtöki napokon 17 óráig te­kinthető meg díjtalanul, a MA* BÉOSZ Észak-magyarországi Te­rületi iroda Széchenyi út 83. sz. I. emeleti kiállítótermében. Ugyanott számos filatelisía iro­dalom és kiadvány áll a nagy- közönség rendelkezésére, többek között a Mátyás király emlék­ív magyar, német és angol ki­adványai. A „Veterán Világ Kupa — Ve­terán World Cup” bélyegzést a körmendi 1. sz. postahivatal al­kalmazza augusztus 1-jén a tál­futóverseny alkalmából. Augusz­tus 3-án a budapesti 4. sz. pos­tahivatalban lehet megszerezni a „Kölcsey Ferenc 1790—1983” fel­iratú bélyegzést. Miután az ese­mény béiyegkiadással is össze­függésben áll, a jelzett napon a Miskolc 1. és 10. sz. postahi­vatalok alkalmazni fogják az elsönapi bélyegzőt, és árusítják a bélyeget is. A debreceni 1. sz. postahivatal postai bélyegzéssel is megemlékezik a „100 éves a MAv Igazgatóság 1890—1990” ju­bileumról augusztus 1-jén. A „Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulója” elnevezésű bé­lyegzést feltehetően Szatmárcse- kén fogja alkalmazni a nyíregy­házi 1. sz. postahivatal augusz­tus 3-án, j-én és 8-án. Augusz­tus 4-én 13—19 óra között a di­ósgyőri várban működő alkalmi postahivatalban lehet megsze­rezni a „Mathias Rex 1990.” el­nevezésű bélyegzést. Itt megvá­sárolhatók a MABÉOSZ által kiadott Bibliotheca Corviniana magyar, német és angol nyelvű emlékívei is, illetve a rendez­vény kapcsán megjelent alkalmi postai levelezőlap. Mindezekkel Mátyás király halálának 500. évfordulójára emlékeznek. A balatonfüredi l. sz. postahivatal július 28-án használja az „An- na-bál” felirati! bélyegzőt. „Re­neszánsz nap a diósgyőri vár­ban” címmel alkalmi levelező­lap jelenik meg augusztus 3-án. Az eseményre utaló bélyegzést a budapesti 4. sz. postahivatal fogja használni, s azon a na­pon az elsőnapos szolgálattal felruházott postahivatalok alkal­mazzák az elsőnani bélyegzőt is. (Miskolcon az 1-es és a 10-es.) Augusztus 4-én a tatai 1. sz. postahivatal látja el az ott fel­adott postai küldeményeket a „Minimaratlion” feliratú bé­lyegzővel. R. L. Íjra Tver a város neve Kalinyin város történelmi nevének visszaállítását öt év­vel ezelőtt vetették fel a város lakói. A közvélemény­kutatás eredménye szerint a 21 300 megkérdezett közül 19 000-en az ősi Tver név mellett voksoltak. Akik pe­dig a névváltoztatás ellen szavaztak, attól tartottak, hogy a vele járó átállás túl­zottan költséges lesz. A szá­mítások szerint e/ azonban lakosonként nem kerül töb­be harminc kopejkánál. Mostantól a Volga felső folyásvidékén fekvő város ismét régi nevét viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom