Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-27 / 173. szám

TINT Express az utakon Reoaelre odaér a küldemény Gyakran teszik szóvá a külföldi befektetők a ma­gyarországi infrastruktúra hiányát. Nehezíti az üzlet­kötéseket, a gyors ügyinté­zést a telefonhiány, a lassú információközvetítés és az is, hogy egy csomagot, egy fontos küldeményt nem le­het órákon belül eljuttatni az ország egyik részéből a másikba. elmondta, hogv á garantál­tan megbízható szolgáltatás­sal órákon belül eljuttathat­nak egy igen fontos levelet, avagy szerződést, nagyobb csomagot az ország bármfe- lyik részére. Hiszen egy le­vélért nem érdemes a Vál­lalatoknak gépkocsi): külde­ni például a fővárosba, ha kiszámítják, még a Saját gépkocsipark fenntartása he­lyett is kifizetődőbb a TNT Express! használni a külde­mények továbbítására. Az elfogadható áron kínált szol­gáltatás díjtételeiről már most felvilágosítást adnak a miskolci TNT Express ki- rendeltségen. V. Zs. Augusztus elsejétől ezen a gondon enyhít majd a ná­lunk még újnak számító szolgáltatás, a TNT Express Hungary. Tetszetős prospek­tuson hirdetik, hogy csak egy vállalat szállít bármit, bárhová és bármikor Ma­gyarországon, a TNT Nem­zeti Express. Huszonnégy órán belül háztól házig vi­szik a küldeményt, méghoz­zá garantált kiszolgálással, s csakis saját dolgozóik érint­hetik a szállítmányt. Hallot­tunk már hasonlóról, ám ed­dig főként a légi szállítással kapcsolatban. Az új hazai vállalkozás viszont a köz­úton viszi el az árut, avagy egy fontos szerződést — ha kell a repülőtérre is — még­hozzá úgy. hogy ha délután háromig feladják, s másnap reggel még kilenc óra előtt kézben tarthatja a címzett. Csupán fel kell hívni a TNT Express Hungary hét kiren­deltségének egyikét, hamaro­san megjelenik a vállalko­zás saját autója, s a feladó megnyugodhat. Miskolci ki- rendeltségük a Zsigmondy utcában az Északtferv iroda­házában lesz. Munkájukat Pálmai Zoltán irányítja, aki A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM,-173. SZÁM I ARA: 4,20 1990. JÚLIUS 27., PÉNTEK A kocsmaügyek miatt Mis­kolc már egyszer bekerült az országos sajtóba, ugyanis itt határozta el az akkori vezetés néhány éve, hogy végére jár a kocsmaviták­nak, s bezáratja a hörpin- tőket, ha a lakosság tiltako­zik a nemkívánatos szom­szédság miatt. A sokak által erősen vitatott intézkedés­sorozat néhány akcó után elhalt a semmiben, ez azon­ban nem jelenti azt, hogy koesmaügyek ne lennének. Sőt! Most vannak csak iga­zán, ugyanis megszűnt jó néhány, kocsmanyitást kor­látozó jogszabály... Leveleket kapnak a fris­siben megválasztott ország- gyűlési képviselők, a taná­csi tisztségviselők, s a le­vélírók scrrp a kocsmanyi­tások ellen tiltakoznak. Ta­lán nem is tudják: most már a tanács igen kevéssé tudja befolyásolni, hol lehet italt mérni, és hol nem. • KÉTSZÁZEGY MÉTER JÓ! Régebben, ha valaki szesz­mérési engedélyt kért, kü­lön eljárás keretében kellett megvizsgálni, hogy eleget tesz-e minden előírásnak. Mérlegelési jogköre volt a rendőrségnek, de beleszólha­tott az ügybe a tanácstag is. Most eg.yetlen esetben lehet megtagadni az engedély ki­adását: ha a poharazó két­száz méternél közelebb van az oktatási intézményhez, vagy gyermek-, illetve egész­ségügyi intézményhez. (Két- ezázegy méter már jó!) Per­sze ez csak az italkimérés­re vonatkozik, azaz palac­kozva, bárhol lehet italt árulni. • NEM A LÉTÜK A NAGYOBBIK GOND Kovács Gábor, a városi tanács ellátásfelügyeleti osz­tályának vezetője úgy kom­mentálta mindezt, hogy je­lenleg a kocsmák „megre- gulázására” az egyetlen esz­köz az üzemeltetési körül­mények ellenőrzése és be­tartatása. Ugyanis nem az a fő gond, hogy valahol nyí­lik egy poharazó, borozó, sö­röző: hanem az, hogy ez majd üzemel. Utcára tódu­ló. kapualjban üritkező ré­szegek hadával, orditozással, sorozatos ‘botrányokká!, az­az mindazzal, ami zaklatja a környéken élőket. Ha betar­tatnának minden előírást, ami egy borozó működteté­sére vonatkozik, akkor alig­ha lenne panasz a létére. Csakhogy a szigorút és kö­vetkezetes ellenőrzésre nincs elég ember, pénz, energia, ráadásul ezekben az ügyek­ben több hatóság is illeté­kes egyszerre. . A tanács ellátásfelügyeleti osztályának munkatásai nem hívei az adminisztratív kor­látozásnak: ha nem enged­nék meg az újabb vendég­látóhelyek megnyitását, pusz­tán a meglevők kerülnének monopolhelyzetbe, és még annyira sem lesz érdekük a kulturált üzletmenet, mint eddig. Az látszik egyedül célszerűnek, ha most mára szabad verseny közepette ko- i molyán vetetik az üzemel­tetési követelményeket, s ha valaki, mondjuk fiatalkorút szolgál ki szeszes itallal, emiatt komolyan megüthesse a bokáját. # BEZZEG, AMERIKA? Szokás mostanság a de­mokráciára hivatkozni. így nem árt a kocsmaügyekben elmondani azt is, hogy a szabadság honában, Ameri­kában igen komolyan ve­szik a szeszes ügyeket. Bi­zonyos korhatár alatt még palackozott italt sem szabad eladni a vevőnek, a külön­féle italmérési szabályszegé­sek miatt pedig akár éveket is lehet kapni. De hasonló­an szigorú a gyakorlat a skandináv államokban is. A kocsmárosok kezében vagyunk — mondta az egyik beszélgetőpartnerem némi ci­nizmussal, hiszen valóban az a helyzet: leginkább a bolt­vezetőn múlik, ma mit tűr el a boltjában, a környé­kén, és mit nem. Manapság sem a helyi közigazgatás, sem a rendőrség nincs olyan állapotban, hogy komoly „betartató” erőként léphes­sen fel. Nyugodtan lehet az utcán inni, a füvön hever­ni — ezer példát látunk rá naponta a belváros szívé­ben is. így tehát aligha ma­rad más választásunk, mint hogy bízunk abban: egyszer lesznek olyan kocsmárosok is, akik kényesek az üzletük jó hírére ... ; , (kiss) Még a nyár eleién helyezték el a belvárosban ezeket a mutatós, egyedi kivitelezésű kerámiákat, amelyek a már meglevő edénycsaládokkal együtt a Városház tér és a sé­tálóutca bútorozását teszik teljesebbe. Epek, sértetlenek bizonyítják a régi igazságot, hogy a környezet kötelez. A Kertészeti Vállalat szakemberei az évszak virágait ültetik a tartókba, hogy friss, szép látványon pihenjen meg a városi ember tekintete. (Kerényi László felvétele) Szennyezzük és szenvedjük 5. Füstre ment Dimag-milliók Amikor eleink a Szinva- völgyére telepítették hámo­raikat, kohóikat, nem gon­dolták, hogy milyen gondot hagynak utódaikra. A gyár­telep az idők folyamán ha­talmassá nőtt, mára teher a környezete számára. A ká­rosodás nemcsak a termé­szetet fenyegeti, hanem az itt élő embereket, egészsé­güket is. Ahogyan egyre több információhoz jutnak arról, mik lehetnek okai be­tegségeiknek, a régca jóne­vű vasgyár egyre népsze­rűtlenebbé válik szemük­ben. Hiszen szinte vala­mennyi szennyezési mód — víz-, levegő-, zajszennyezés, veszélyes hulladék — jel­lemző a néhány hónapja Dimag Rt. néven 17 külön­böző kft.-t és rt.-t magába foglaló gyáróriásra. Ami a legszembetűnőbb, s ami az itt élőket is leg­inkább foglalkoztatja, az t*s- Ián a levegőszennyezés. Jól látható, amint időnként ha­talmas lángoszlop tör elő az egyik kéményből, vagy éppen rémisztőén vörös port fúj ki. Mit tesznek ennek megakadályozására? — er­ről érdeklődtünk Bazsányi Dezső műszaki főmérnök­től. — A kohászat bármennyi­re is szeretnénk, olyan adott­ságokkal dolgozik, melyeket alapvetően megváltoztatni nem lehet/ Az évente előál­lított 7—8 ezer tonna acél­hoz kétezer tonna különbö­ző segédanyagot adunk hoz­zá, így számunkra a legreá­lisabb cél az lehet, hogy a megszabott határértékeket ne lépjük túl. Az acélter­melés,. a kohászat a legna­gyobb légszennyező. Három kohónkból az egyiket már leállítottuk (1988-ban), s még egyet a közeljövőben — 1991-ig — szeretnénk leállí­tani, ugyanis hiányzik róla a megfelelő dupla torokzár. Jelenleg is csak a hármas kohónk üzemel, mely kor­szerűnek mondható, s az előírt légszennyezési köve­telményeknek megfelel. A két kohó leállításával hat­van százalékkal csökken a sokak által kifogásolt, eddi­gi, évenkénti 4 ezer tonna szilárd‘szennyezőanyag, azaz a porkibocsátás, s kedve­zőbb értékeket kaphatunk a szén-monoxid és a nitrogén- oxid mérésénél is. Ez a technológiai módosítás azon­ban csak 650 millió forintos beruházással oldható meg, melyre a napokban kaptuk meg a hiányzó támogatáso­kat. A Központi Környezet­védelmi Alapból 160, a me­gyei tanácstól 80, bírság- visszatérítésként 10 millió forint adódik a vállalat 399 millió forintjához. Ennek eredményéként 1991 novem­berére állunk majd át az egykohós termelésre. Ugyan­csak leállítjuk azt a „hír­hedt” huszonöt éves kemen­cét. melyen a védelmi rend­szer hiánya miatt csaknem szabadon áramlott ki eddig az a bizonyos vörös por. En­nek pótlására 1991-re inten- zifikáljuk a már meglévő japán, korszerű technológiá­. I « jf Az archív felvételen látható fiist már a múlté., val felszerelt elektrokemen- cénket. Annak ellenére, hogy sokan kételkednek benne, az előbb elmondot­takon kívül a vállalat ed­dig is minden évben tett va­lamit, hogy működése ke­vésbé veszélyeztesse a kör­nyezetet. 1987-ben például a salakgranulálóból szálló, üveggyapothoz hasonló, úgy- vezett „angyalhaj”, valamint zaj megszüntetésére vállal­koztunk. Hetvenhét milliós fejlesztésnek köszönhetően ma már a zajkibocsátás ha­tárérték alatti az üzemrész­nél, s az „angyalhaj” sem száll többé. — Van eset. hogy a vá­ros másik végén is meg­szólják a kohászatot. A nádasréti lerakó zajára és porára sokan panaszkod­nak ... — Hulladék- és alap­anyag-tárolásra használjuk azt a telepet. A mocsaras területet előírt technológia szerint töltjük fel, hogy ké­sőbb rekultivólva hasznosít- hatóvá váljon a város szá­mára. Az avasiaknak kelle­metlen az itteni szállítás, rakodás okozta zaj és por, pedig ez a lerakóhely régeb­bi, mint a lakótelep, tehát a tervezők nem gondolkodtak talán eléggé előrelátóan... Ennek ellenére markolóaé- peink zajcsökkentesét ez év­ben — félmillió forintot ál­dozva rá — megoldottuk. Egyébként a reklamációk hatására az LKM Környe­zetvédelmi Klub tagjai tár­sadalmi munkában 1984-ben ötszáz darab facsemetét ül­tettek itt el védősávnak, azonban ezt különböző mun­kálatok végzése közben más vállalatok szinte maradék­talanul tönkretették, min­denféle következmény nél­kül. — A Komlóstetőn élők az Oxigéngyár okozta zaj miatt szólnak ... — 1984 és 1988 között folyt az a zajcsökkentési be­ruházás. melvnek köszönhe­tően határérték alá ment a kibocsátott zaj, s csak éven­te 2—4 alkalommal, üzem­zavar, illetve tervszerű kar­bantartás esetén hangosabb a gyár a megengedettnél. A lakótelep egyébként ebben az esetbe^ is később épült, mint az tizem, s bővül az­óta is, pedig a határérték felett, minden -eaves lakó­szoba után decibelenként 40 ezer forint bírságot'fizetünk annak ellenére, hogy ebben a helyzetben ezt nem tart­juk elfogadhatónak. (Folytatjuk) Nagy Zsuzsanna . * ?■% tJjra kezdődnek a kocsmaviidk v | Piás paradicsom lesz a ü Nem csak tiítani9 hanem ellenőrizni lenne célszerű .. ■ • . ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom