Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
1990-07-26 / 172. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1W0. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK ARA: 4.20 Már a búzát is aratják Hajnaltól napnyugtáig mozgalmas az élet a földeken; az aratáshoz kedve/4 időjárást kihasználják a gazdaságok és a gazdák. Északon fekvő megyénkben szakaszos a gabona érése. Az őszi árpa betakarítása gyakorlatilag már befejeződött, a korai tavasz hatására, szinte az alföldi vidékek gabonatábláival egy időben érett a kombájnok vágókése alá. A búzaaratás már elérte a város határát, a megye délebbi részein lassan végeznek. A Hejőmenti Állami Gazdaságban több, mint a felét betakarították a kenyérgabonának, és lassan az északibb fekvésű termőföldeken is vághatják a jövő évi kenyérnekvalót. Az előzetes eredmények búzából és őszi árpából is jó termést ígérnek. Szennyezzük és szenvedjük 4. A húskombinát maradéka Időnként véres húscafatok, zsírok, bőrök úszkálnak a Sajóban — írta még nemrégiben is egy helyi újság. Ez a hír azonban nem valós. De mi lesz a sorsa a húsfeldolgozás során keletkezett végterméknek? Erről beszélgettünk Lengyel Zoltánnal, a Borsod Megyei Ál- látforgalmi és Húsipari Vállalat főenergetikusával. — Valahová valóban el kell hogy kerüljön a húsvágást követően a haszno- sitbatatlan szerves anyag. Hogyan szabadulnak meg tőle? —- A hetvenes években * miskolci húskombinát volt az egyetlen ekkora méretű üzem az országban. Akkoriban még egyáltalán nem voltak szigorúak . az előírások, s példa tapasztalat sem állt a tervezők előtt arra, hogyan juttassák ki a gyár kapuin túlra a fölöslegessé vált hulladékot, szennyvizet. Csupán egy primitívnek mondható zsírfogót építettek be, így tíz évig valóban minimális kezeléssel távozott a húskombinát szennyvize. 1981- ben azonban életbe lépett a veszélyes hulladékokról széli rendelet, s ekkor egy csapásra kiderült, hogy a besorolás szerint a tőlünk távozó szerves anyagok is veszélyes hulladéknak minősülnek. Az ezt követően, 1984-ben megjelent, a csatornabírságról szóló rendelet alapián például 10 milliós bírságot is rótt már ki ránk, ezért a hatóság, így a kombinát foglalkozni kezdett azzal, hogyan szüntethetné meg a kibocsátást, vagy csökkenthetné a bírság ösz- szegét. Ma már ott tartunk, hogy a vízmű évenként többszörösen ellenőrzi a kibocsátott szennyvíz minőségét, ennek alapján tesz javaslatot a bírság összegére. Tavaly ez az összeg már csak 100 ezer forint volt. A szennyvíztisztító rekonstrukcióját is terveztük, s már készen volt az ötvenmilliós nagyságrendű ajánlat, amikor 1986-ban a vízügyi hatóság kifogásolta, hogy a nem messze tőlünk épülő városi szennyvíztisztító telep mellett mi is ilyen nagymértékű beruházásba kezdjünk. Javaslatukra a városi szennyvíztisztító bővítésére utaltuk át ezt az 50 millió forintot, három év leforgása alatt. Ennek ellenére a vállalatra kiszabott határértékeket továbbra is be kellett tartanunk, ezért 1986-ban tízmillió forintból mérsékeltebb rekonstrukciót hajtottunk végre, s a további korszerűsítést is tervezzük. Ez a megépült szennyvíztisztító végül is mechanikai tisztítást végez. A vállalaton belül végzett vízgazdálkodási rendszervizsgálat eredményeként a felhasznált víz mennyiségét is csökkenteti, tűk, így például 4000 köbméter helyett ma már csak 2500-at használunk fél, amivel a város számára takarítunk meg vizet. 1989-ben egyéként befejeződött az a világbanki rekonstrukció is, melynek során tovább tudtuk csökkenteni a káros anyagok kibocsátását, — Mi történik a kifogott, veszélyes hulladéknak minősülő, hasznosít- hatatlan hússal, húsmaradékkal? — A Debreceni Agrártudományi Egyetem által kidolgozott komposztálási eljárás során az általunk kibocsátott szerves hulladék hasznosítható, tehát míg önmagában veszélyesnek számít, addig különféle biológiai eljárások során a mezőgazdaság számára értékes trágyának minősül. A kísér- 1.-t ideje alatt csaknem 100 tonna ilyen hulladékot szállítottunk a vízművek ideiglenes komposzttelepére. Hosszú távon azonban nem oldódott meg a komposztálás ügye, ezért kénytelenek vagyunk a szerves hulladékot a szikszói ATEV telepére szállítani, — ahová egyébként hárommillió forintot utaltunk át a veszélyes-hulladéktemető építésére. Naponta több fordulót tesznek meg a szállítójárművek e célból, s mivel egy tonna eltávolítása 1200 forintba kerül, az évi ezer tonnáért másfél millió forintot fizetünk. Számunkra is a legelőnyösebb módszer lenne, tehát a komposztálást hosz- szabb időre megoldani... — Milyen más jellegű szennyezésért fizet még bírságot a vállalat? — Számunkra a szennyvíz keletkezése a fő probléma, tehát ehhez képest a többi elenyésző mértékű. A sertések perzselése következtében szilárd szennyezőanyagként égéstermék jut a levegőbe, amiért évente néhány száz forint bírságot fizetünk. Ezenkívül az ipari eredetű veszélyes hulladékról kell még gondoskodnunk, mely elsősorban a járművek üzemeltetése során keletkezik. Olajos rongyok, anyagok ezek, melyeket a Településtisztasági Vállalatnál, vagy a hejőcsabai cementgyárnál semmisítettünk meg. Ez azonban nem nagy mennyiség, évente néhány tonna körülbelül 200 ezer forintot fizetünk ki érte. Mindaddig, míg el nem szállítják székét az anyagokat, zárt helyen, az előírásokat betartva őrizzak őket. (Folytatjuk) Nagy Zsuzsanna Pénteken délelőtt tíz órakor elhelyezik az új mar- tintelepi ABC alapkövét. A martintelepiek hosszú évek óta próbálják elérni, hogy a városrésznek korszerű ABC- áruháza legyen, ám a tanácsnak nem volt elegendő pénze ahhoz, hogy ezt megvalósítsa. Most azonban kötteti egy olyan egyezség a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalattal, amely a későbbiekben példaértékű is lehet, no és persze következményeként megépülhet az ABC, amelynek létrehozásában, bármilyen furcsa is, de a római katolikus egyház is közreműködik ... Az ABC olyan területen épül fel — a Kisfaludy utcánál —, amelynek jelentős része egyházi tulajdonban volt. A hívek és az egyház- község vezetői azonban úgy látták, hogy a városrésznek szüksége van az üzletre, a terv megvalósítását segíteni kell, és köttetett a városházával egy egyezség, hogy területcserét hajtsanak végre. Ami pedig a másik egyezséget illeti: az a szokatlan úttörő jellegű a városháza és a kereskedelmi vállalat szerződésében, hogy a város az ABC-áruház résztulajdonosává válik, így ez az érdekeltsége akkor is megma; Szökőkút a Szent István téren A 70-es évek elején épített Hoffmann Ottó utcai szökőkút meglehetősen elhasználódott. A csövekből a víz előbb a levegőbe, aztán pedig a töredezett medencéből a talajba szökött. Ez pedig meglehetősen megemelte a vízdíjat. Most a városgondnokság megbízásából a Monolit Kft. dolgozói igyekeznek gátat vetni a víz szivárgásának. A szökőkút medencéjét újra betonozzák, majd kék színű tipox műgyantával szigetelik. A városgondnokság szeretné, ha ez a tér — most, hogy már a villamospálya is a helyén van — augusztus 20-ra végső formát mutatna. Kevesen tudják ugyanis, hogy ezt a teret Szent Istvánról, nevezték eL rád, ha az üzletet privatizálják. Az effajta társulás eddig nem volt megszokott gyakorlat, de a jövőben remélhetően az lehet. Az ABC- áruház egyébként több, mint 600 négyzetméteres főépülettel rendelkezik majd, és létesítésének összes költsége eléri a 37—38 millió. Ezen az összegen osztozik a városi tanács és a kereskedelmi vállalat. A tetemes summában benne foglaltatik az a szennyvíz- és gázvezetéképítés is, amellyel lehetővé válik, hogy a környékbeli lakóházakban élők is rácsatlakozhassanak a közmű- hálózatra. Az építkezés tervezője az Északterv, a fővállalkozó a Struktúra Rt., az alvállalkozó, pedig az ÉÁÉV. Szinte alig hihető, de információink szerint a pénteki alapkőletételt követően ez év végére, a jövő év elejére tervezik a létesítmény műszaki átadását. Reméljük, hogy valóban sikerül tartani a rövid határidőt! Az alapkőletételnél jelen lesz a városi tanács elnöke, dr. Kovács László, a terület országgyűlési képviselője, közéleti tisztségviselői és dr. Kovács Endre római katolikus püspök is. (k—ó) Alapkőletétel: július 27-én, pénteken Ujj ABC épül a Martintelepen Még mindig vannak zökkenők Lakás adok-veszek Mit lehet, és mit nem? Erre a kérdésre, ha ingat- lanadás-vételről van szó, manapság nem könnyű egyértelmű választ kapni. A földtörvény eddigi módosításai miatt volt, amikor teljesen leállt az állami ingatlanok, lakások eladása, de a korrekció után is sok a kérdőjel. További bonyodalmakat sejtet, hogy az MDF képviselői a városi tanács vb legutóbbi ülésén kérték: ne lehessen eladni olyan telket, házat, amely valaha államosított ingatlan volt. Dr. Juhász Ildikót, a MIK Ingatlanközvetítő Irodájának vezetőhelyettesét legutóbb az üresen álló falusi házak kedvezményes megvásárlásáról kérdeztük. Most arról érdeklődtünk, hogy a mai helyzetben mi az, ami megy az állami ingatlanközvetítőnél, és mi az, ami nem... — Sokakat elsősorban az állami bérlakások vétele érdekel ... — A bérlők részére értékesíthetők az állami bérlakások. Ezt a legutóbbi jogszabályi módosítások idején is zavartalanul tovább csináltuk. Ma azonban van némi gondunk, ugyanis az egyik régebbi rendelkezés megengedi, hogy a bérlő mondjuk fiának, unokájának vegve; meg a lakását. A földtörvény módosítása azonban úgy fogalmaz, hogy a bérló részére adható el a bérlakás. Nos ez jelenleg bizonytalanságot okoz, amit ugyan fel lehetne oldani egy minisztériumi állásfoglalás megszerzésével, de az rengeteg időt emészt fel, és a lakáseladások így sem olyan tempóban zajlanak, ahogy IDF-tábor Négy éve, minden esztendőben megrendezi várfeltáró táborát Ónodon a Miskolci Ifjúsági Szövetség. Ezen a nyáron folytatták a várfalakon belüli palota feltáazt a bérlők elvárnák. Ml mindenesetre nem gördítünk akadályt a családtag számára történő megvásárlás elé. — Mi történik most az úgynevezett licites lakásokkal, azaz azokkal a bérlakásokkal, ahol bérlő híján kül' sö jelentkezőknek adják el az otthonokat, licit útján? — A licites eladás egyé* lőre leállt, a garázsok eladásával együtt. Elvileg a va- gyonellenőrző bizottság köz- beiktatásával csinálhatnánk, erre módot ad a jogszabály, ám érvényben van egy helyi döntés, amely felfüggesztette nálunk az ez irányú tevékenységet. A garázsok azért okoznak problémát, mert ezek olyan gépkocsitárolók többek között, amelyek bérlakások mellett, egy eladásra kerülő háztömbben találhatók. Jelenleg így csak a lakások adhatók el, a garázsok hozzájuk nem. — Sokan azt mondták: az állami lakások eladásának megindulása véget vet a lakáscseréknek. De ez nem igazolódott... — Valóban nem. Véleményem szerint, az is serkenti a bérlakáscseréket, hogy elterjedt: a jövőben a tanácsi bérlakások feletti rendelkezést is magához vonja az önkormányzat, azaz nem cserélheti majd szabadon megfelelő anyagi ellentételezéssel, magánforgalomban bérlakását a benne lakó. Maga az eladások ténye is serkenti a cserét, mert mindenki a számára legkedvezőbb lakást akarja megvenni, ezért sokszor előbb cserél, és utána vásárol. (kiss) Ónodon rását. Most a Demokrata Ifjúsági Szövetség fiataljai lakják a tábort. A sátrakat és a régészeti munkához szükséges felszerelést a MISZ biztosította számukra.
