Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-25 / 171. szám

Pattogó Íég Japán acélvállalatok új technológiát keresve, érde­kes megoldást találtak: ki­dolgozták a pattogó jeget. Évekkel ezelőtt jeget hoztak az Antarktiszról kutatási cé­lokra. Úgy találták, hogy ez a jég különösen hallhatóan vecseg-ropog, ha alkoholos italba dobják. A hangjelen­ség akkor jelentkezik, ami­kor az évezredek óta a jég belsejébe zárt légbuborékok kiszabadulnak. A japán ku­tatók elhatározták, hogy ugyanilyen jeget készítenek mesterségesen. Az Exice — ez a neve az új jégnek — sokkal hangosabban recseg- ropog, mint az antarktiszi. A zaj hangereje és frekven­ciája az ital alkoholtartal­mától függ. .Egy pohárnvi. 40 százalékos alkoholtartal­mú whiskyben másodper­cenként 75 decibeles zajt hoz létre a recsegő jég, 12 százalékos alkoholt tartal­mazó koktélban 65 decibel­nyit. A kutatók remélik, hogy a recsegő jég felkelti a szállodák és vendéglők érdeklődését. Lesz-e népkonyha Miskolcon? Róbert bácsi kerestetik Rendszeres, tartós segítség kell Nem kétséges, ki lesz a győztes (Szobán Gabriella felvétele) Új üstét Diósgyőrben Ceres likőrök a Gyógykozmeiikumok, olasz divatcikkek vérnyomásra Külföldön jobban ismerik a miskolci Ceres Kft. gyógy­hatású, hideg eljárással ké­szült likőrjeit, mint itthon. Igaz, akik hallottak róla, azok keresték az üzletekben — mert egy-két helyen kapni lehetett — a 20 szá­zalékos alkoholtartalmú, ma­gas vitaminértékű, 16-féle aminosavat magában rejtő, igen finom likőröket. A Debreceni Gyógyszerta­ni Intézet vizsgálata alapján azt álliapították meg, hogy ez a li'kór szabályozza a vér­nyomást, jó hatással van a szív- és érrendszeri megbe­tegedésben szenvedőkre, ugyanakikor nyugodtan meg. ihatják a cukorbetegek is. A Ceres likőr nemzetközi­leg védett szabadalom alap­ján készül, és kis mennyi­ségben fogyasztva, használ egészségünknek. Most ebből a likőrből a Ceres Kft. tel­jes választékot kínál újon­nan megnyílt üzletében, a diósgyőri városközpont szol­gáltatóházában, az Árpád úton, az Ady Művelődési Ház szomszédságában. ;Az új üzletben hamaro­san valamennyi Ceres-ter-. méket megkaphatjuk, hiszen- gyártanak különböző gyógy, kozmetikumot is, amely ugyancsak szabadalom alap. ján készül. Hamarosan kap­ni lehet majd a Kreol-fix napozókrémet — hallottuk Vargáné Wittmer Gabriella üzletvezetőtől —, amely nagy mértékben kiszűri a nap égető sugarait, de áten­gedi a barnító hatású suga. rakat, és egyenletes, szép bámulást biztosít. Igen tet­szetős az ajándékbolt meg­jelenése, amelyben még ol­csóbban is kínálják többek között az üvegszálas női harisnyanadrágot, avagy az egyliteres külföldi habfür­dőt. A Tradecoop cégtől fénymásolókat, faxnyomtató, kát, IBM-írógépeket, robot­gépet, vízmelegítőt is áru­Papás-mamás Anya csak esy van. Ha a gyereknek két anyja van, melyik az apja? így hangzik a kérdés, amelyre Amerika keresi a választ, és meglehet, a családjogi tör­vény módosításában találja meg. A nem mindennapi ügyről a New York Times írt. Esze­rint 1980-ban két hölgy — Michele G. és Nancy S. — úgy döntött, hogy IX évi együttlét után gyermeket szüL Az apaszerepet az előbbi vállalta. Történetesen úgy, hogy spermadonort sze­rez, sőt a mesterséges meg­termékenyítésnél is jelen leáz. Kislányuk született. S mivel Berkeleyben a ható­ság előtt ismeretlen ez az együttélési mód, a gyerme­ket, anyakönyvezték, az apa: Michele G. Két év múlva a esalád egy kisfiúval gyara­podott, hasonló módon. A boldogság végtelennek tűnt. De csak 1985-ig tartott. El­váltak, Michele-papa vitte a kislányt, Nancy-mama a kis­fiút. Aztán Nancy-mama el­szöktette az elsőszülettet. Michele-papa perelt, vesz­tett, és azt nyilatkozta: „sen­kinek sincs joga két gyerek­hez azért, mert ő szülte őket”. Az igazságosztó a ka­liforniai fellebbviteli bíróság lesz. Michele G. — vagyis „az apa”, egyébként 43 éve« biológusnő — szerint: „A gyermekek az enyémek is. Én tanítottam írni-olvasni őket, én gondoztam, amikor betegek voltak, és engem is mamának szólítottak.” Az ügy kapcsán nyilatko­zott a washingtoni egyetem jogászprofesszora is. Polikoft asszony szerint úgy tudják, hogy mintegy 10 ezer olyan gyerek él az Egyesült Álla­mokban, akiknek a szülei egyneműek. És a válások ebben a körben súlyosabb következményekkel járnak, hiszen a gyerekeknek egy­szerre két anyjuk, sőt, két apjuk is van. sa'tanak, olasz, nyugatné­met és amerikai sportruhá­zati cikkeket is vásárolhat­nak majd a Ceres Kft. új üzletében. Terveikről szólva, Wittmer Ödön ügyvezető igazgató elmondta, hogy el­sősorban a lakótelepeiken több hasonló — szépen be­rendezett, jó és elfogadható árú termékké! — újabb bolt­hálózatot létesítenek majd. Véleményük szerint jó üz­letpolitikával nemcsak a vá­rosközpontban lehet nagy forgalmat elérni. Hamarosan — amerikai és nyugat-euró. pai tárgyalásaik alapján — üzletet köthetnek külföldi cégekkel, ami vállalkozásuk horizontját tárja szélesebbre. (vadas) Az elszegényedés egyre na­gyobb méreteket ölt az or­szágban. A szociális segítség — kedvezményes étkeztetés, ideiglenes szállás, segélyezés, (fyógyszerutalvány stb. — rendkívül hasznos, azonban csepp a tengerben. Szeren­csére növekszik azoknak a szerveknek, szervezeteknek, egyházaknak, sót magánem­berek a száma is. akik tenni próbálnak a kilátástalan hely­zetben levőkért, űr. Juhász Barnával, a városi tanács egészségügyi osztályának osz­tályvezető főorvosával be­szélgettünk a lehetőségekről. — Eddig a felnőttvédelmi gondoskodás keretében az úgynevezett szociális étkez- tetőkben naponta 560-an kaptak meleg ételt, 500-an jártak idősek klubjába ebé­delni. Továbbá még több, mint 900 beteg, vagy moz­gáskorlátozott ember szá­mára otthonukba szállítot­ták az ebédet. Ez az évek óta működő gyakorlat be­vált, azonban kiegészítésre szorul. Jelenleg is majd szá­zan várnak arra, hogy ét­keztetésükre megoldást ta­láljunk. Sajnos, nemcsak a társadalom perifériáján élők­ről van szó, s ezért egyér­telműen szükséges a nép­konyha Miskolcon is. Sze­retnénk, ha ezt a gondot felvállalná mellettünk a Vö­röskereszt, és az egyházak is. A probléma természete­sen valahoi társadalmi szin­tű megoldást sürget, de er­re ma nincs kilátás. Egyéb­ként a lehető legtapintato­sabban és kulturáltabban kell megvalósítanunk terve­inket, mert meggyőződésein, hogy a szegénység ma Ma­gyarországon szégyen azok számára, akik átélik, és je­lentős a számuk azoknak, akik csak akkor fogadják el az effajta „adományt”, ha érzelmeiket tiszteletben tart­juk és emberségesen, meg­szégyenítés nélkül tudunk velük bánni. Lehetséges, hogy a rejtett szegények aránya még sokkal nagyobb, mint gondolnánk. — Felmerült-e annak a lehetősége, hogy magán­kezdeményezésre valósul­jon meg a miskolci nép­konyha? — Magam is meglepőd­tem, amikor felkeresett vá­rosunk több olyan jól szi­tuált polgára, akik tevőle­gesen is részt vállalnának szociális feladataink megol­dásában akár támogatással, akár intézmény létrehozásá­val. A nehézséget az jelen­ti, hogy profitmentes befek­tetésről van szó, ami csak emészti a ráfordított forin­tokat. A tanács minden egyéni kezdeményezést tá­mogat, a feltételek: a köz­egészségügyi előírásoknak feleljen meg, és a színvo­nala ne legyen rosszabb, mint a már meglevő szo­ciális intézményeké. Felkerestük a Vöröske­reszt Borsod megyei veze­tőjét, Mucsi Józsefet is. Arról kérdeztük, hogyan látja: szükséges-e létre­hozni az ingyenkonyhát városunkban? — Egyre erősödik az igény a népkonyha létrehozására. A Vöröskereszt azonban je­lenleg saját erőből nem tud­ja finanszírozni ezt a beru­házást. Az egyetlen megol­dást a szponzorok keresésé­ben látom. A partnereknek kellene az objektív feltéte­leket biztosítani, minthogy sem helyiséggel, sem kony­hai kapacitással, sem rend­szeres nyersanyagellátással nem rendelkezik a Vöröske­reszt. Márpedig ha teszünk valamit, nem kísérletezhe­tünk. Tartós, rendszeres se­gítséggel kell támogatnunk a rászorulókat. Ezen kívül szükségünk lenne olyan se­gítőkész emberekre, akik sa­ját munkájukkal működné­nek közre. Egyébként is meggyőződésem, hogy nem­csak a tanácsnak, vagy csak a Vöröskeresztnek feladata az ingyenes étkeztetés meg­szervezése, hanem minél na­gyobb társadalmi összefo­gással, minél több szervezet és egyház bevonásával kell cselekednünk. így nagyobb lesz az a réteg is, amelynek az ellátását meg tudjuk valósítani. A folyamatos ár­emelkedés és életszínvonal- csökkenés is teremthet egy olyan előre nem látott hely­zetet, hogy szükségessé vá­lik az azonnali cselekvés: ez már csak kormánytámoga­tással képzelhető el. Mi most Herbáriumba kerülnek A Bükk gombái Az európai nagygombák — főleg a kalaposgombák — földrajzi elterjedésének ku­tatását és feltérképezését 1960-ban határozták el a Prágában tartott II. euró­pai mikológus kongresszu­son. Erre a munkára akkor néhány hazai mikológust is felkértek, akik saját gyűjté­seik adatait készséggel meg­küldték az európai gomba­térképeket készítőknek. Ma­gyarországon 1980-ban kez­dődött meg a gombafajok térképezése, mintegy 200 olyan személy közreműkö­désével, akik gombaismerői tanfolyamokat végeztek és hivatásszerűen, vagy kedv­telésből foglalkoztak gom­baismerettel. A kezdeti ne­kibuzdulást követően — sze­mélyi változások miatt — megtorpanás következett, de az idén ismét beindult ez a munka. Miskolcon, az 1979-ben alakult gombászkör —, amely jelenleg a Tudomány és Technika Házában működik — kezdettől fogva bekap­csolódott e tudományos jel­legű munkálatok végzésébe, de az említett országos kényszerszünet itt sem ma- 1 radt hatás nélkül. Közben a tagságuk összetétele is je­lentősen megváltozott. Jelen­legi tagjaik felsőfokú, gom­baszakellenőri, illetve álta­lános gombaismereti tanfo­lyamokat végeztek és rend­szeresen továbbképzik ma­gukat. A gombamérgezések meg­előzését segítő, a lakosság körében végzett változatos formájú ismeretterjesztő munkájuk mellett, hatéko­nyan közreműködnek az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem növényrendszertani és ökológiai tanszéke által újraindított — több évre ki­terjedő — gombatérképezési munkálatokban is. Szorgal­masan gyűjtik, meghatároz­zák és preparálják kijelölt területük gombafajait, ame­lyek végül, bizonyító doku­mentumként kerülnek be a gombászkör herbáriumába. A miskolci gombavizsgáló állomásokon tapasztaltak sze­rint a gombászkör tagjain és az étkezési gombagyűj­tők mellett igen sok olyan turista-gombász is járja a Bükk hegységet, akik a gom­bafajok sokféleségének is­meretében is jártasak sze­retnének lenni. A gombász­kör segítséget kíván részük­re adni, de cserébe — a tér­képezést végzők körének bővítése céljából — segítsé­get is kér tőlük, az alábbi formában: a Hermán Ottó Emlékpark gombavizsgáló helyiségében — hétfő kivé­telével — mindennap 10— 18 óra között, szívesen és köszönettel átveszik egy-két ép példányban a saját gyűj­tésű, de részükre még is­meretlen gombafajokat. Meghatározás és preparálás után, a lelőhely pontos meg­nevezésével és a gyűjtő ne­vének feltüntetésével kerül­nek ezek a herbáriumba. A gombászkör a Bükk hegységi tapasztalatokat fel­használva, a gombatérképe­zési munkálatokat már a kö­zeljövőben és fokozatosan Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye egész területén szeretné beindítani, ezt megelőzően azonban, újabb és újabb gombászkörök megalakulá­sánál is segítőén közremű­ködni. Várják a tennivágyó ér­deklődőket, akiket mind szervezési, mind gombais­mereti ügyekben készséggel és részletesen tájékoztatnak. is keressük a partnereket, felvettük a kapcsolatot az Egyesített Szociális Intézmé­nyekkel, ott a legtapasztal­tabbak ezen a téren. A meg­oldás valószínűleg hónapo­kig várat még magára ... Az is meglehet, hogy to­vább ... A Máltai Szere­tetszolgálat miskolci meg­bízottja, dr. Csiba Gábor szerint: — A segélyezési tapaszta­latok azt mutatják, hogy nemcsak az olyan, már el­kezdett tevékenységet kell folytatnunk, mint például a ruhaosztás. Városunk rá­szorulói szinte mindenfajta segítséget szívesen fogadnak, és sajnos szükségük is len­ne rá. A meglevő közpon­tunk állapota most még nem teszi lehetővé például egy ingyen étkeztető helyi­ség kulturált kialakítását, azonban ennek létrehozása is terveink között szerepel. Szinte majdnem minden párt indít. Vagy támogat karita­tív akciókat. Cselekvőképes az egyház, talán az ő gya­korlatuk a legnagyobb, és újjáélednek a szerzetesren­dek is. Biztos vagyok ab­ban, hogy az ingyen étkez­tetés ügyében hamarosan gyakorlati intézkedések kez­dődnek. Winkler Bea Szent Jakab hava így szerepelt a ka­lendáriumokban, uta­lással arra a legendá­ra, hogy ebben a leg­forróbb júliusi hónap­ban egykor hó hullott Rómában. De ezt a ne­vet viselte Krisztus egyik apostola is csak­úgy, mint Izrael ős­atyái közül sorrendben a harmadik, az utol­só. Ha elhagyjuk a bib­liai utalásokat, saját berkeinkben is talál­kozhatunk Jakabbal. A sajtóbeli elírásokat, „bakikat” szokták je­lölni azzal a ..Leiter Jakabbal", amely egy fordítási hibából ered — s maradt meg több, mint egy évszázadon keresztül a félrefordí- tások jelzésére. A haj­dani fordító ugyanis németből „Jákob laj­torjáját” fordította „Leiter Jakabnak”. Az ilyen vaskos sajtóbeli tévedéseket nevezik azóta is Leiter Jakab­nak. A Jakab név egykor igen népszerű volt. Csak példaként: a múlt században ha­zánkban kereken egy tucat település nevé­ben fordult elő. „Az alkotmány ba­rátainak társasága”, a jakobinusok is tőle kapták nevüket, mivel Párizsban a róla elne­vezett domonkos kolos­torban tartották össze­jöveteleiket. Számon tartják Ja­kabot a szőlősgazdák is. Megfigyeléseik szerint ugyanis ezen a tájon hagyja abba növeke­dését a szőlő — s kez­di meg az érését, az­az „farkul”. Sok he­lyen zivatart hozó na p- ként is számon tart­ják. Ha azonban derűs, napfényes, akkor bő gyümölcstermésre lehet számítani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom