Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-25 / 171. szám

^ Habsburg Ottó az Akadémiai Bizottság székhazának erkélyén Kis Péter, az MDF Miskolci Szervezetének ügyvezető titkára és Gulyás István ügyvivő elnök társaságában. M'iskclci programján végigkísérte a családfőt Regina fö’ncrcegasz- szony és két fia, Károly és György. A főherceg több száz autogramot adott a miskolciaknak. (Kerényi László felvételei) „Hiszem, hogy a nemzetben óriási erők vannak” Vendégünk volt Habsburg Ottó A miskolciak tegnap, mint régi kedves ismerőst köszön­tötték és vették körül érkezésekor dr. Habsburg Ottó fő­herceget, a Páneurópai Unió elnökét, aki felesége és két fia társaságában volt vendége városunknak. Többen ap- róbb-nagyobb ereklyéikkel, emléktárgyaikkal ajándékozták meg rögtön, amelyet a királyi családról még őriztek. így az övé lett egy koronázási cmlékplakett, melyen még mint göndör hajú kisfiú látható, s egy Singer varrógép fiókjá­ban őrizgették eddig. Egy másik hölgy a királyi családról összeállított, nemzetiszín szalaggal átkötött sajtógyűjteményt ajándékozott neki. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÍVFOLYAM, 171. SZÁM 1990. JÚLIUS 25., SZERDA 4.20 A főherceg tegnapi prog­ramjáról a Magyar Demok­rata Fórum Miskolci Szer­vezete gondoskodott. S az idők változására utal, hogy a főherceget a volt pártszék - ház épületében az elsők kö­zött a Miskolci Bölcsész Szennyezzük és szenvedjük 3. Tisztítva jusson a Sajóba Hatalmas beruházás fo­lyik évek óta annak érde­kében, hogy minél tisztáb­ban kerül jön a Sajóba a vá­ros összes szennyvize. Errai beszélgettünk Major Adum­mal, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vál­lalat műszaki igazgatóhe­lyettesével: — Honnan kapja a vá­ros a felhasznált vizet, s határát elhagyva hogyan, milyen minőségben távo­zik. — Naponta 100—150 ezer köbméter vízre van jelen­leg szüksége Miskolcnak, melynek hatvan százaléka a bükki-karsztból, negyven százaléka a keleti vízgyűj­tőterületekről érkezik. Ez utóbbi vízbázis csak megfe­lelő tisztítás után kerül be e rendszerbe. Csaknem hat­vanezer lakás és a város­ban működő összes üzem és gyár vízigényét elégítjük ki ezzel, azonban negyvenkét céget tartunk nyilván, mint leginkább szennyező üzeme­ket. Évente ötmillió forintot fizetnek bírságként emiatt, s bizonyos kötelezettséget is kelt vállalniuk: hajlandók tenni azért, hogy a városi csatornahálózatba jobb mi­nőségű vizet bocsátanak majd be. A tejipari válla­lat, az Ipari Elektronikai Közös Vállalat és a hús­kombinát sorolható többek között ide, de például a flrórgyár szennyvizét néhány éve már egyáltalán nem fo­gadjuk, mert oly mértékben szennyezett, hogy az veszé­lyeztetné a város összes szennyvizének a tisztítását is. — Nem pazarlás, hogy ipari célokra is az értékes ivóvizet használják az üzemek? — Valóban az, hiszen a napi százezer köbméter víz egyharmadát az iparban hasznosítják. Éppen ezért hosszú távon a kétkörös víz- vezetékrendszer kiépítése lenne az ideális, azonban ez ma még megfizethetetlen, hatalmas összegbe kerülne. Ennek ellenére kidolgoz­tunk egy programot, mely- lyel arra késztetjük a vál­lalatokat. hogy fúrassanak felszín alatti kutakat, in­nen nyerjék a szükséges vi­zet. A húskombinát és a drótgyár a két legújabb példa arra, hogy megfogad­ták tanácsunkat. Ez azért is előnyös megoldás, mert így csak a szennyvíztisztítás költségét (köbméterenként 4,40) kell megfizetniük, az ivóvízét nem. Azonban nem­csak az ipari szennyvízre érdemes figyelmet fordítani, hiszen a lakosság által fel­használt mennyiség a na­gyobb. A vállalat saját ér­deke is, hogy minél keve­sebb menjen erre a célra, hiszen a hivatalos termelői ár alacsonyabb a valóságos­nál, köbméterenként egy fo­rintot fizet rá a vállalat. Valószínű azonban, hogy hamarosan változni fognak ezek az összegek, hiszen várható, hogy előbb utóbb megszűnik a jelenleg még létező állami támogatás, s a reális értékéhez közelít, majd az ivóvíz termelői ára. — Hogyan áll a miskol­ci szennyvíztisztító bővíté­se? — Kevesen tudják, de a második világháború óta mindenféle tisztítás nélkül hagyta el a várost, a kelet­kezett szennyvíz, ami nagy terhelést jelentett a termé­szet számára. 1986-ra azon­ban megépült a szirmai szennyvíztelep első része, mely napi 140 ezer köbmé­ter víz mechanikai tisztítá­sára alkalmas, s mely több mint íélmilliárd forintjába került a városnak. Március­ban azonban elkezdődött a már mechanikailag tisztí­tott szennyvíz biológiai tisz­títására szolgáló műtárgyak építése is, melyeket 1992 szeptemberében állítanak üzembe. A mélylevegőzteté- ses eljárással az előírások­nak megfelelő víz fogja el­hagyni a telepet. A kelet­kezett szennyvíziszap fel- használására is gondoltunk, . hiszen ennek felhalmozása néhány ,év alatt egy másik Avas létrejöttét eredmé­nyezhetné. A felsőzsolcai Lenin Tsz-ben ma már üzemszerűen alkalmazzák a növényi kultúrák számára hasznos anyagokat tartal­mazó iszapot. A PHARE- program (EGK nemzetközi támogatási rendszer) segít­ségével talán már két-há- rom év múlva az iszapban keletkezett biogázt is ki­nyerhetjük, amivel az egyéb­ként energiafaló szennyvíz- tisztítás energiaigényét csak­nem teljes egészében ki tudnánk elégíteni. (Folytatjuk) Nagy Zsuzsanna Egyesület vezetői köszöntöt­ték, köztük dr. Végvári La­jos, a művészettörténeti tu­dományok doktora, dr. Sza­bó Árpád klasszika-filoló­gus. akadémikus és Kovács Endre katolikus püspök. A nagyterem pulpitusáról szólt a hallgatóságához Habs­burg Ottó, s néhány monda­tába bizony, belepirulhattak a falak. — Sokat csábítottak mór Miskolcra — mert mindössze Sárospatakra tartva járt át­utazóban a városunkban, s tudja, hogy nagyon szép ré­szei vannak — de egy dolog itt is, és másutt is feltűnt már. az pedig a kommunis­ta stílus, hogy sose tudtak szépet építeni. Közben pe­dig a vezetők meglehetősen nagy luxusban éltek. Annál jobban örülök most, hogy a felszabadult országban va­gyok. Tudom, hogy sokan még pesszimisták, és félnek, és ez érthető. De úgy tapasz­talom, hogy a remény is óriási, és az emberek sike­resek akarnak lenni. Hi­szem, hogy a nemzetben óri­ási erők vannak. Amiért én dolgoztam az Európa-parla- mentben, java részt elér­tem, a testület politikai bi­zottsága elfogadta a javas­latomat, s remélem, Ma­gyarország számára kinyit minden ajtót. Bízom abban, hogy behozzuk az évtizedes lemaradást, élvezni fogjuk e közösséggel járó minden előnyt, úgy, hogy meg fog­juk tartani nemzetünk nyel­vét és kultúráját. Dr. Gyárfás Ágnesnek, a Miskolci Bölcsész Egyesület titkárának kíséretében az oktatótermeket is megtekin­tették, s a történelemtanítást szolgáló dokumentumok kö­zött viszontláthatta a főher­ceg a szüleit is. Ígéretet tett arra, hogy szívesen vállal előadásokat bármikor, ha hívják. A későbbi sajtótájé­koztatón azt is elmondta az egyetemről, hogy nagyon lel­kesedik érte, bátor vállalko­zásnak tartja, hogy a kiasz- szikus görög és latin nyel­vet is beiktatták. A modern világnyelveket mindemellett a legnagyobb tőkének tart­ja, hiszen az a tudás soha nem évül el. Az egyetem vezetőit arra biztatta: ha bármikor bajban vannak, ne csupán írjanak, hanem szól­janak, telefonáljanak neki. Kis Péter, az MDF Mis­kolci Szervezetének ügyve­zető titkára kíséretében a szervezet városi irodájába vezetett a főhercegi család útja. Itt üdvözölte a vendé­geket dr. Terplán Zénó, a Miskolci Akadémiai Bizott­ság titkára, s itt találkoztak Megay László nyugalmazott repülő századossal,- aki júli­us 28-án. a jelek szerint jó erőben és egészségben ün­nepli majd századik szüle­tésnapját. Az Ostenburg- zászlóal.iban szolgált, és Sopronból jövet ők keltek Károly király védelmére, amikor a vonatába belelőt­tek. Az orosz fogságban el­viselt szenvedésről és életé­ről beszélgetett meghitten a vendégekkel. S talán beszá­molt a nagyT születésnapi ajándékról is: a békeszállói viszontagságok után, két napja összkomfortos gar­zonban lakhat. A főhercegi család nagy figyelemmel nézte végig a Palotaszálló vezetőjének, Ócsai Mártonnak a kíséreté­ben a szálló történetét be­mutató kiállítást, s az ebéd előtt a teraszról még meg­csodálták a panorámát. A Puszta koktél aperitif kor- tyolgatása közben volt rá mód, hogy szót váltsunk Regina főhercegasszonnyal a családjáról. Elmondta, hogy hét gyermekük van, öt lány és a most velük levő Károly és György. Születésnapi ün­nepeken jön össze a nagy család, s ilyenkor valóban nagy asztalt kell teríteni, hiszen már tizennégy unoka is körbeüli azt. A főherceg- asszony tiszteli és becsült férje munkáját, és teherbí­rását, s amiben tud, a segít­ségére van, de igazából a háztartásvezetés köti le. El­mondta, hogy férje nem vá­logatós, mindent szeret, ki­váltképpen a virslit és a ha­lat. A város vezetőivel és a politikai pártok képviselői­vel elköltött ebéd után a Magyar Tudományok Akadé­mia Miskolci Bizottságának erkélyéről üdvözölte a fő­herceg az egybegyűlt mis­kolciakat. — Kedves Honfitársaim! Végre itt is együtt lehetünk, mint szabad emberek. Végre büszkék lehetünk, hogy ez a szabadság annak a követ­kezménye, hogy 1956-ban voltak, akik ellenálltak a zsarnokságnak, a külföldi in­tervenciónak. Tudom, ma még sokan pesszimisták, mert nem mennek olyan gyorsan a változások, mint szeretnék. Ám amit negyven év alatt elrontottak, nem lehet hat hónap alatt jóvá­tenni — hangsúlyozta. (Folytatás a 2. oldalon) i <ÜÍU iőiM M áídfi Z £ ifid

Next

/
Oldalképek
Tartalom