Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-04 / 153. szám

A MISKOLCIAK NAPNl-APJA * '3&&kI ■ 1111 111 ..... " i i-iiMW—TifininiB Nyelvet, A Kossuth Művelődési Ház ebben az évben szervezett először napközis rendszerű nyelvi tábort általános isko­lás gyermekek részére. Mint Brézai Zoltánnétól, a ház munkatársától megtud­tuk, a szülők kérésére rög­tön a nyári szünet első nap­jaiban kinyitottak. A létszám akkor volt a legmagasabb, száztíz nebulóval foglalkoz­tak abban az időben. Az öt­hetes táborba minden részt­vevő a saját igénye szerint járhat. Van olyan kisdiák, aki csak öt napig tanul, de olyan is akad, aki három hétig vesz részt a foglalko­zásokon. A gyerekek nagyon szeretnek egvütt lenni, kö­zösen játszani. Mert nemcsak a nyelvekkel ismerkednek a kicsik, hanem délutánonként színes programokat szervez­nek számukra. Voltak már nyáron VB-efő­döntő ARGENTÍNA— OLASZORSZÁG _ 1-1 (0-1), TIZENEGYESEKKEL 4-3 (TUDÓSÍTÁS A 8. OLDALON) Térzenét adnak a HAV-fúvósok lovagolni, jártak a repülőté­ren, megnézték a Vadaspar­kot, és persze a strandot sem hagyják ki. Fábiánná Sebő Zsuzsa a német, Osztiené Vincze Ka­talin pedig az angol nyelvet oktatja a táborban. Mint el­mondták, az élő beszédet he­lyezik előtérbe, és a témá­kat is a mindennapokból veszik. Társalognak a csa­ládról, az otthonról, elmen­nek — persze csak képzelet­ben — vásárolni. Verseket, dalokat tanulnak, videofil­meket néznek. Meglátogattunk egy-egy órát. A gyerekek fesztelenül társalogtak, láthatóan az idegenek sem zavarták őket. Ezeknek a gyerekeknek már biztosan nem fog ne­hézséget jelenteni, ha egy pohár vizet akarnak majd kérni valahol külföldön ... H. Sz. Ebben a hónapban is több alkalommal szerepelnek a város terein a miskolci MÁV-fúvósok. Pénteken öt órától a Tudomány és Tech­nika Háza előtt, vasárnapot órától Tapolcán a volt Anna Szálló előtt, július 15-én öt órától szintén a volt tapolcai Anna Szálló előtt, s 20-án, ugyancsak ebben az idő­pontban, a Technika Háza előtt adnak térzenét. XXII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1990, JÚLIUS 4., SZERDA URA: 4.20 FORINT — Megnyitják a Denevér-ágat is A Baradla cscppkőbarlang Európa-szertc népszerű. A több évszázada* tartó ven­dégjárás mennyire ártott az egyedülálló geológiai érde­kességnek? — erről beszél­gettünk Dienes Endrével, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóhelyettesével. — Bizony, kevesen tudják, hogy néhány helyen azok a járdák, amelyen lépdelnek, még az 1800-as években ké­szültek. A barlangot persze már azelőtt is látogatták, a fáklyák és a gyertyák nyo­mai még ma is felfedezhe­tők, elsősorban a bejárati szakaszoknál. A század vé­gén, 1886—90. között építet­ték ki a Vörös-tói kijáratot, illetve a betonsétányok egy részét. A munka során a barlangi patak, a Styx és más vízfolyások miatt össze­sen 104 hidat kellett kiala­kítani. A jósvafői kijáratot már e század elején 1929?, ben nyitották meg az érdek­lődők számára. Ekkor még mindig.fáklyák kátránya kor­mozta a csodálatos képződ­ményeket, s csak 1936-ban gyulladt fel az első, generá­torról üzemeltetett villany a barlangban. A később már vezetékről érkező áram ve­zetékeit utoljára 1964-ben újították fel, annak a re­konstrukciónak a során, ami már akkoriban húszmillió forintba került, hiszen rend­behozták a Vörös-tói bejára­tot, a korlátokat, a járdákat és a vízvezetékeket is. Az azóta eltelt csaknem ne­gyedszázad alatt alaposan megromlott mindezek állapo­ta, több millióan fordultak meg a járatrendszerben, így az újabb rekonstrukció nem halogatható tovább. — Van-e reményük erre, s ha igen, mikor? — A teljes felújításra egyelőre nincs sok remé­nyünk, azonban az aggteleki szakaszon ez év szeptembe­rében elkezdődnek a munká­latok. Nemrég írtuk ki a ver­senytárgyalási felhívásunkat a kivitelezők számára, en­nek eredménye július 31-én kerül nyilvánosságra. Nagy munkába kezdenek a vállal­kozók, hiszen a járdák, lép­csők, hidak, korlátok, kábel- csatornák, barlangbejáratok, öltözők, WC-csoportok, elekt­romos hálózat, dísz- és biz­tonsági világítás, a hangver­senyterem elektroakusztikai hangrendszere, valamint a segélykérő telefonrendszer cseréje, felújítása mind rá­juk vár. — Mennyire érinti ez a munka a barlangi turiz­must? — Elképzelésünk szerint nem lesz semmiféle fenn­akadás emiatt,. hiszen szaka­szosan folyik majd a mun-' ka, s hogy még kevesebb fennakadás legyen, megnyit­juk, az eddig még nem lá­togatható igen szép Denevér­ágat is. A kiírás szerint há­rom évig tartana a rekonst­rukció, azonban többek sze­rint — ha a több millió fo­rint, amibe a beruházás ke­rül, rendelkezésre áll — akár másfél év alatt is meg­újulhat a .barlangnak ez a szakasza. N. Zs. Előbb vagyonelszám csak azután népszavazást! Szocialisták hamiskás mosolya • Nem kopogtatnak a cédulákkal • Hogyan fizessünk szakszervezeti tagdíjat? A Parlament folyosóján (Munkatársunktól) Még el sem ültek a Király Zollán-féle népszavazási kezde. ményezés hullámai, máris újabb aláírásgyűjtés kezdődik. Te­le a sajtó a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének fizetett hirdetéseivel, amelyekben a MSZOSZ tudatja: nép­szavazást kezdeményez azért, hogy a dolgozók és a nyugdíja­sok élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a szak- szervezetek meghallgatása és véleménye nélkül se az ország- gyűlés, se az állami és önkormányzati szervek ne hozhassa­nak döntéseket, illetve, hogy az állami, tanácsi vállalatok és intézmények tulajdonformájának megváltoztatásakor az ott dolgozókat illesse meg az ingyenes és kedvezményes tulaj­donhoz jutás joga. Ha összegyűlik a népszavazás kiírásához szükséges 100 ezer aláírás, a MSZOSZ nem feltétlenül kéri a népszavazás elrendelését. Amennyiben a tárgyalások ered­ményre vezetnek, elállnak ettől a tervüktől... Kétségkívül úgy tűnik: a szakszervezetek nyomást akarnak gyakorolni a kor­mányra és a törvényhozásra, hogy kedvezőbb pozícióból tárgyalhassanak. Ez derül ki abból az interjúból is, ame­lyet dr. Matyi László (SZDSZ) képviselő adott la­punknak a Parlament folyo­sóján. — Furcsának tartom, hogy éppen az állampárt utód- szervezetei azok, amelyek ilyen sűrűn élnek a nép- szavazási kezdeményezés le­hetőségével. Úgy látom, a MSZOSZ esetében arról le­het szó, hogy zsarolásra akarják felhasználni az ösz- szegyűjtött aláírásokat. így kívánnak kedvezőbb tárgya­lási pozícióba jutni. Ez a mostani akció kétségkívül al­kalmas arra, hogy a szak- szervezetek túlhangsúlyoz­hassák vele a saját szerepü­ket. Szerintem pedig végre tudomásul kellene vennie mindenkinek, hogy a törvény az törvény, s ez a szakszer­vezetekre is vonatkozik. Te­hát ha összegyűltek az alá­írások, azokkal már nem ők rendelkeznek. Be kell nyúj­taniuk, s ha megfelelőek a feltételek, a népszavazást ki kell írni. Ügy gondolom, in­kább a munkavállalók érde­keivel kellene többet törőd­niük a szakszervezeteknek. Eddig sem voltak elzárva at­tól, hogy véleményt nyilvá­nítsanak a törvényjavasla­tokról. — Mintha sokat foglalkoz­na a szakszervezetekkel az SZDSZ. A közelmúltban az ön és egyik szabaddemok­rata képviselőtársa parla­menti felszólalása korbácsol­ta fel a kedélyeket ... — Igen, azt javasoltuk, hogy teljes körűen számol­jon el a vagyonával a hiva­talos szakszervezet. Változat­lanul az a véleményem, hogy mielőtt aláírásgyűjtésbe fog­nak, inkább azt kellett vol­na megtenniük. A másik ja­vaslatunk pedig az .volt, hogy a szakszervezeti tagdí­jakat ne vonhassák le köz­vetlenül a munkavállalóktól a MSZOSZ számára. Ponto­sabban az volna a helyes, ha a munkavállalók ezt, kérik, a munkáltató járuljon hoz­zá a tagdíj levonásához, bár­melyik érdekvédelmi szerve­zet részére történjék is az. A MSZOSZ-os kezdemé­nyezésnél azonban most még többeket foglalkoztat a köz- társasági elnök megválasztá­sának módjáról kezdeménye­zett népszavazás. Az MSZP egyik képviselője ezzel kap­csolatban a DH tudósítójának figyelmébe ajánlotta: micso­da átalakuláson megy át hét­ről hétre az MDF véleménye. Legutóbb a Fórum frakció- vezetője, Kónya Imre még azt mondta: farizeus dolog volna júliusra kiírni a nép­szavazást, hiszen aligha men­nének el nyaralás közben voksolni az emberek. Ehhez képest most úgy tűnik, az MDF-nek mégsincs ellenére, ha július 29-én járulhatunk az urnákhoz. Vajon miért gondolja most mégis a „nyu­godt erő”, hogy sikeres iesz a vakáció kellős közepén a népszavazás? — kérdezte ha­miskás mosollyal a szocialis­ta párti honatya. S hogy még mindig a nép­szavazásoknál maradjunk: többen is szóvá tették a fo­lyosón és a büfében, hogy kívánatos volna, ha nem csak száz-, hanem mondjuk ötszázezer aláírás összegyűj­tése volna a feltétele ezek kiírásának. Ha marad a mostani szabályozás, lélő, hogy a túl gyakori népsza­vazásokkal lehetetlenné ten­nék a nyugodt kormányzást — imígy a honatyák egy je­lentékeny csoportja. Tény, hogy a mostani ülésszakon szóba került a népszavazási törvény módosítása is. Va­jon az aláírások számára is kiterjed ez? — kérdeztük dr. Balás István (MDF) mis­kolci képviselőt, az Ország­gyűlés alkotmányügyi bizott­ságának alelnökét. — Nem erről van sző. A jelenlegi rendelkezések sze­rint minden népszavazást há­rom hónapos választásmen­tes időszaknak kell követnie, illetve megelőznie. Ha betar­tanánk a törvény betűjét, akkor a július 29-i népsza­vazás után szeptemberben semmiképpen sem tarthat­nánk meg a helyhatósági vá­lasztásokat. Meg kell tehát változtatni a szabályokat, két hónaposra csökkentve ezt a csendes időszaot. Mó­dosítani kell azokat a parag­rafusokat is, amelyek szerint népszavazásnál is az úgyne­vezett kopogtatócédulával kell értesíteni a választókat, mikor és hol voksolhatnak. Ez rendkívül költségessé te­szi a dolgot. Ezért most meg­szűnne a személyre szóló ér­tesítés. Falragaszokról, illet­ve a sajtóból értesülhetne mindenki arról, hol adhatja le a szavazatát. Bujdos Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom