Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
1990-07-24 / 170. szám
A negyedik módszer Gondozni kell az erdőt Ritkítanak, ültetnek Nemcsak kirándulóktól hangos az erdő. sok helyen sivít a motoros fűrész, fa- rönkökke! megrakott teherkocsik motorjának dübörgése veri fel a csendet. A fakitermelés éppenúgy hozzátartozik az erdő gondozásához, mint a csemeték kiültetése. A Bükkben az idén is kijelölték azokat áz erdőrészeket, ahol az úgynevezett nevelővágások- kal segítik elő a meghagyott fák fejlődését. Azokat az „ egyedeket vágják ki, amelyek akadályozzák a törzskiválasztással megha- gyandók növekedését. Azo-' két. amelyeket majd 50—60 év múlva vágnak ki.-.A bükki tölgyesekben, bükkösökben a 35 évnél fiatalabb erdőrészekben, sze- léktálnak nagyobbrészt a bükki községek lakói, akiknek évszázadok óta az erdő *i. munkahelyük, a kenyéradó gazdájuk. Egyre kevesebben vannak sajnos, pedig ezen a hegyes-dombos vidéken a favágást csak kézzel lehet elvégezni. Folyamatos munkát igényel a csemetekertek gondozása is. Most nevelik azokat a növendékfácskákat, amelyekkel az elöregedett erdők helyén keletkezett irtásokat telepítik be. Egy kis „nyugati sziget.” a Centrumban — mondják azok, akik csak azért térnek be az áruházba, hogy megpihenjenek a Mister Minit standja előtt felállított bárszékeken. Mi tagadás, valóban kellemes látvány, ahogyan a jólápolt, tetszetős egyenruhába öltözött fiúk dolgoznak. Kiszámított, pontos és gyors mozdulatokkal javítják a cipőt, élezik a késeket, másolják a kulcsot. Udvariasak és kedvesek, ami manapság még mindig szolkatlannak számít a szolgáltatók körében. Üdvözítő lenne, ha nem érné őket utói az a nálunk gyakori betegség, amitől egy kezdetben lelkes vállalkozó unott és udvariatlan lesz. Még mindig kedvesek A fémek oldhatatlan kötésének sokáig három módja ▼•lt: a hegesztés, a forrasztás és a szegecselés. Ma már felzárkózott hozzájuk a negyedik: a ragasztás is.-Az első fémragasztó-sza- badalmat 1942-ben jegyezték be. Az ennek alapján készített Redux-ragasztó megszilárdulásához még nagy nyomásra és 120—190 Cel- sius-fok hőmérsékletre volt szükség, de a kötés víznek, öregedésnek, a lefejtő erőknek jól ellenállt. Eleinte kétkedés fogadta a íémragasztókat, majd később viszont a túlzott bízatott kötés szilárdsága jóval kisebb, mint az egyéb kötéseké. Mi az oka mégis a fémragasztás rohamos terjedésének? Elsősorban az a kedvező körülmény, hogy a ragasztás a szerkezetben nem kelt helyi feszültséget, mint a hegesztés vagy a szegecselés, márpedig e feszültségek veszélyes, nehezen felfedezhető szilárdságcsökkenésre vezetnek. A ragasztott kötések fáradási szilárdsága sokszorosan felülmúlja az egyéb kötésekét, s rugalmasabbak, nem olyan ridegek, mint a hegesztett, vagy szegecselt felületek. A leukémia öröklődik? Á „folyékony Megérte a rudabányai „v ér áldozat9 'f Vasérc helyett gipszet Túlélték az ügynököket is Bizonyára sokan emlékeznek még rá. hogy néhány éve megszüntették Rudabá- nyán a vasércbányászatot. Ezzel megszakadt a 600 éve tartó folyamatos ércbányászat, s mellesleg véget ért a magyar vasérc története. Vörös Imre igazgatóhelyettessel gondoljuk végig az azóta eltelt éveket. — A vasérckitermelés nagy teher volt az államnak — mondta —, mert évről évre veszteséges volt a bányánk, s a természeti adottságok következtében ezen nem lehetett javítani. — Hogy történt a bánya felszámolása? — Már 1985-től folyamatosan dolgoztunk a terveken, s a megyei tanáccsal, valamint á kormánnyal időben egyeztettük. Mikor 1986-ban leállítottuk a kitermelést, azonnal átszerveztük a vállalatot, és megindítottuk a gipszbányát, valamint folytattuk a dolomit kitermelését. — Hogy tudták elkerülni az „ózdi típusú” foglalkoztatási problémát? — Valóban drasztikus létszámleépítés volt, 1200-ból 250-en maradtunk. Nem tettük utcára az embereket, hanem megpróbáltunk gondoskodni róluk. A kormány segítségével az utolsó három évüket töltőket előnyugdíjaztuk. Orvosi bizottság vizsgálta meg a bányászokat. s aki elérte a 36 százalékos egészségkárosodást, azt rokkantnyugdíjaz- tuk. A bányászok egy része élment a Fekete-völgybe, s a BVK is vett át embereket. Ennek ellenére néha- nyukat el kellett bocsájte- nurvk. — Hogy élték meg az emberek a bánya felszámolását. a munkahelyük elvesztését? — Keserű szájízzel távoztak, hiszen itt jó kollektíva volt, s az emberek hozzánőttek a bányához. Ráadásul a településen nem tudtak elhelyezkedni, bár ismereteim szerint mindenki talált munkát azóta. — Milyen szempontok alapján választották ki azokat, akiket megtartottak? — A megmaradt kollektíva magját a vájárok adják; őket átképezhettük nehézgépkezelőnek a gipszprogramban. Az adminisztratív létszámot a korábbi 120-ról 18-ra csökkentettük, s így sikerült talpon maradnunk. — Az elmúlt négy év alatt mi történt? — Az útkeresés korszakát éltük, s éljük jelenleg is, még mindig tart az átképzési program, amire annak idején 188 millió forintot kaptunk a kormánytól. A cementiparnak folyamatosan szüksége van a gipszkőre, évi 170 000 tonna a kapacitásunk, valamint 7500 tonna égetett gipsz. — A jelenlegi gazdasági körülmények és szabályozók között az ország szinte összes vállalata bajban van. önöknek mi okoz gondot? — Az igazat megvallva, több problémánk is van. Tizennégy millió forint hitelt kell törlesztenünk az államnak az idén, valamint 10 millió forint kamatot. Ez komoly nehézséget okoz ... Ennél is súlyosabb, hogy nagy az eszközállományunk és az anyagkészletünk, amit szeretnénk csökkenteni. — Milyen módszerekkel próbálnak megszabadulni a felesleges készletektől és épületektől? — Ezek hasznosítása legalább olyan fontos, mint a termelés. Ezért egy külföldi Jól teszi a szülő, ha gyermekét folyamatosan felkészíti arra, hogy miként tud — kerékpárosként, segédmotorosként — veszélytelenül közlekedni lakókörnyezetében. Ha a szülőnek autója is van, vezetői tapasztalatait adja át gyermekének! (Számoljon be saját tapasztalatairól.) Mutassa meg, milyen helyzetekre kell a fiatalnak különösen figyelnie, ügyelnie! fgy a gyerek nem érdekeltségű kft.-t akarunk létrehozni, de elmaradt, mert az ügynökök megpróbáltak a zavarosban halászni... — Ez igazán tanulságos lehet napjainkban, mert sokan csak a külföldtől várják a gondok megoldását. Kérem, avasson be minket a kulisszatitkokba, — Felértékeltettük az apportunkat, s a szakértők 40 millió forintot állapítottak meg. A külföldi cég ügynökei először 8 milliót, végül 15 milliót ígértek. Nekünk ennél többe került volna az átköltözés, ezért elálltunk az üzlettől. Később kiderült, hogy az ügynökök a cég meghatalmazása nélkül, a saját zsebükre akartak dolgozni ... — Gondolom, mégis szeretnék értékesíleni a feleslegeiket. hiszen ez életbevágóan fontos ... — Meghirdettük dolgozóink között, hogy aki elad valamit a készletből, az mozgóbérként megkapja az árának 2,5 százalékát! Járható útnak tűnik ez is, és keressük a megoldást. — Hogyan látja a bánya jövőjét? — Modernizálni kellene a gépeket, de ez saját erőből nem megy. Pedig csak így lehet a gipszbányászatot a jelenlegi létszámmal hatékonyabbá tenni. (csontos) kizárólag az iskolára kell bízni. Segítsen a család is! Az NSZK-ban a fiatal moped- és motorkerékpár-vezetők baleseti kockázata többszöröse a 25 év felettieknek. 1986. január 1-től bevezették az úgynevezett lépcsőzetes vezetői engedélyt. Eszerint a 27 LE-nél nagyobb teljesítményű motor- kerékpárokat csak 18 évesnél idősebbek vezethetik. Fontos megelőző intézkedés Jogosítvány, próbaidőre Fiatal a forgalomban lom sok csalódást eredményezett. Gyakran ugyanis egyszerűen hegesztéspótló eljárásnak tekintették a fémragasztást. Pedig a ragaszA szaporodás* A szarvasmarha-tenyésztéssel, a szaporodásbiológiává! és mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó szakembereknek szerveznek tanácskozást július 31-én, hétfőn, délelőtt tíz órától. A Technika Háza ad otthont a rendezvénynek, melyen többek között az American Breeders Service legújabb ivadékvizsgálati eredményeire, a szaporodásbiológia ak- taflis elméleti és gyakorlati kérdéseiről, valamint az In- tftbos Állattenyésztő Gmk megalakulásáról és tevékenységéről hallhatnak az érdeklődők. Testünk szövetei sejtekből és többé-kevésbé szilárd sejt- közöíti állományból épülnek fel. Van azonban a szervezetünknek egy szövete, amelynek a sejtközötti állománya folyékony: ez a vér. Ha az egyéb sejtek valamilyen hatásra „korlátlanul” szaporodni, burjánzani kezdenek, a kialakuló rosszindulatú daganat egy ideig megmarad a kialakulása helyén, s csak később jutnak el a daganatos sejtek a vér, vagy a nyirok közvetítésével a test más tájaira is, ahol új daganatot vagy daganatokat, áttéteket képeznek. Ha ellenben a vér sejtjei válnak daganatossá, a rosszindulatú folyamat se- meddig sem marad meg a keletkezési helyén, hiszen e sejtek a vérkeringéssel a test minden tájára eljutnak. Ezért is nevezik a vér daganatát „folyékony ráknak”. A vér alakos elemei közül (közéjük tartoznak a vörös- vértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék) kizárólag a fehérvérsejtek válhatnak daganatossá. A vér rákját ezért fehérvérűségnek, közismert szóval leukémiának nevezzük. A daganatos sejtekre egyebek között az jellemző, hogy az egészséges sejteknél gyorsabban osztódnak. Kezdetben ezt gondolták a kóros fehérvérsejtekről is, s ezért meglepetésként hatott, amikor két olasz kutató kimutatta, hogy éppen ellenkezőleg: ezek a sejtek lassabban osztódnak, mint az egészségesek. Később azt is megfigyelték, hogy a leukémiás betegekben a fehérvérsejtek feljődésében támad zavar: a sejtek fejlődése megakad, mielőtt működőképessé válnának. Olyan adatok is ismertek, amelyek valószínűsítik, hogy a leukémiások már születésükkor — örökletes anyagokban — magukban hordozták betegségüket. Például a Down-kórosak (ez egy értelmi fogyatékossággal és jellegzetes testi bélyegekkel járó betegség, amelyet az okoz, hogy az egyik kromoszómából nem kettő, hanem három darab van) között 15- ször gyakoribb a heveny leukémia, mint az egészséges gyermekek körében. Kimutatták, hogy ha az egyik ikertestvér egyéves kor előtt válik leukémiássá, a másik is csaknem biztosan beteg lesz. Ha ellenben az egyikük 6 éves kor táján betegszik meg, a testvére az eseteknek csak mintegy 20 százalékában lesz leukémiás. Gyermekeknél a rosszindulatú betegségek egyébként szerencsére nem túl gyakoriak (Magyarországon például 250 eset fordul elő évenként), de jelentőségüket az adja rneg, hogy az utóbbi években a betegségek közül a leggyakoribb halálokok 1 és 14 éves kor között. Ugyanakkor jelentős haladás következett be a betegség gyógyításában. A gyermekkori rosszindulatú betegségek mintegy fele leukémia. A leukémia a gyermekkorban leggyakrabban 3—5 éves kor között jelentkezik, de újszülött korban is előfordul. A modern gyógyító eljárások drámai változást hoztak a betegség lefolyásában. Háromévi kezelés után a visszaszoruló betegségű gyermekek gyógyszerelését — szoros ellenőrzés mellett — abba is lehet hagyni. Az öt éve gyógyszer nélkül tünetmentes leukémiásoknak mintegy 80 százalékát „gyógyult- nak” lehet tekinteni. csak általában hall a forgalmi szabályokról, hanem megismeri azok helyes alkalmazását is. Téves az a nézet, amely szerint a közlekedési oktatást, nevelést az is, hogy a vezetői engedélyeket próbaidőre adják ki, a végleges vezetői engedélyt csak 2 éves, úgynevezett beválási idő eltelte után adják ki. * Vízre bocsátották az „Ágnes 200” nevű szárnyashajót az északnyugat-franciaországi hajógyár dokkjában. A katamarán hajó óránkénti 40 csomós sebességgel képes haladni a viharos tengeren is.
