Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
1990-07-19 / 166. szám
Osztrák—francia—magyar társaság alakul A miskolci kábeltelevíziózásért Bekopogtat a világ a miskolci lakásokba, ha elkészül a város új, korszerű kábel- televíziós hálózata — erről adtunk bírt több ízben is lapunkban az elmúlt héten, elmondva azt is, hogy külföldi vállalkozók kívánnak-e a vállalkozásba befektetni. A több tucatnyi tévécsatorna jó minőségű vétele, és számos más tévés szolgáltatás a képújságtól a mozicsatornáig akkor válik valósággá Miskolcon. ha ez a hálózat működni kezd. Most az első lépéseket teszik meg a vállalkozók, akiket a városi tanács is támogat. Hétfőn délelőtt dr. Kovács László a városi tanács elnöke fogadta Nikházy Gábort, a Wawel Wien osztrák cég európai képviseletének igazgatóját. Ezzel már fel is leb- bentettük a. titokról a fá- tyolt, hiszen az egyik külföldi befektető a Wawel Wien lenne, az a cég, amelynek a magyar vegyes vállalata a miskolci Bucó-shop tulajdo- ' nosa. Dr. Kovács László támogatásáról biztosította a televíziós társaság létrehozását, és jelezte a tanács abbéli szándékát, hogy belépjen a társaságba. Így megoldódnának a városi televízió vészes gondjai, hiszen a pénzhiány, technikai feltételek romlása ma már olyan helyzetbe sodorták a helyi televíziót, hogy léte is kérdésessé vált. A társaság úgy fejlesztené a helyi televíziózást, hogy elsősorban a technikai feltételeket teremtené meg, ezzel azonban módot nyújtva a televíziónak a fejlődésére is. Nem az önkormányzat kezéből kívánják a helyi televíziózást kivenni, hanem éppen annak akarnak teret teremteni, hogy létezhessen a helyi, önkormányzati televíziózás, és akár több műsor készítésére is legyen erő, lehetőség. A televíziós társaságban a Wawel Wien mellett hazai és külföldi társak találhatók. A hálózatépítés, fejlesztés a tervek szerint a Channel Plus nevű francia szakcégre vár, de társ a vállalkozásban a városi televízió, — azaz a városi tanács — a Déli HírAugusztus végére Tanácsház tér A Tanácsház téren és a környező utcákban még tart a „felfordulás”; az úttest betonalapját terítik a Hunyadi utcában, másütt a kőszegélyeket rakják, a téren pedig a díszburkolatot. Ahogyan Boncsér László, az ÉÁÉV építésvezetője elmondta, ezek már a befejező munkálatok; augusztus végére rend lesz a téren és a környékén. Ezzel kerül fel az i-re a pönt, befejeződik a váijos főutcájának hat évvel ezelőtt elkezdett rekonstrukciója. A burkolok a városi tanács épülete előtti részen dolgoznak, a Hunyadi utca —Dayka utcáig tartó részén rövidesen terítik az aszfalt- szőnyeget — van tehát még elvégzendő munka. De a jövő hónap végéig még idő is van, és az elmúlt évek alatt megfelelő gyakorlatot is szereztek az építők. A Tiszai pályaudvartól a Dayka Gábor utcáig tartó szakaszon először a villamossíneket kellett kicserélni, majd az utat hozták rendbe, utolsó fázisként rakták le a díszburkolatót. Mindezt pedig úgy, hogy ha terelték is, a forgalom a város kelet-nyugati tengelyén egy pillanatig sem állt le. / lap Kft., valamint egy hazai bank is. A tárgyalások már annyira előrehaladottak, hogy hamarosan megérkeznek városunkba a francia mérnökök, akik előkészítik a hálózatépítés terveit. A tanácselnök és Nikházy Gábor találkozóján egyébként más ígéretes üzletekről is szó esett. A Wawel Wien képviselője a tanács figyelmébe ajánlotta azt a francia szemétégető és -válogató berendezést, amit itt Miskolcon is működtetni lehetne a város szemételhelyezési gondjainak megoldására. De az is rendkívül figyelemreméltó eljárás, amely Svédországból származik és a hulladékenergia újrahasznosítására alkalmas. A Wawel Wien szeretné, ha Miskolc élne ezekkel a lehetőségekkel is — a tanácselnök pedig az ajánlatokat meghallgatva a részletesebb tárgyalások, a mélyebb tanulmányozás megkezdése mellett döntött. (k-ó) Fiestának hívnák Hosszú évek óta parlagon hever a város keleti kapujában a Bajcsy-Zsilinszky út, a Katalin, a Vándor Sándor utcák és a Szinva által határolt, mintegy 14 ezer négyzetméteres terület, amelynek beépítésére pályázatot írt ki a városi tanács. Ha az augusztus eleji döntés során azt a pályamunkát fogadják el, amelyet a spanyol Finca la Nava S. A. társaság megbízásából Sári István és Vas István építészek készítettek, akkor tízemeletes szállodával, áruházzal, parkolóval gazdagszik a város. Az európai színvonalú bevásárló- központ a mediterrán építészeti kultúrára is emlékeztet majd. (Cikkünk a 3. oldalon.) A MISKOLCIAK NAPILAPJA Miért nem tárgyalnak a munkástanáccsal? Mondjanak ie a vezetők - követelik az XXII, ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 1990. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK ARA: 4,20 Nemrégiben járt Miskol- i con a Munkaügyi Minisztérium néhány képviselője, akik többek között arról szóltak, hogy kevés azoknak a munkástanácsoknak a száma, amelyek bejegyeztették Ha meglódul a világkiállítás vonata... Süsse meg itt a galambját! Megyei alapítványhoz csatlakozott a város A világkiállítás ügye az egyszerű állampolgár számára egyelőre még mindig a homályba vész, de azt mindenki tudja: vita ide, vagy oda, a szűkebb pátriának érdemes valamilyen módon készülődnie, mert egy később meglóduló vonatra már nehézkes és veszélyes is felugrani ... A megyei tanács létrehozott egy a’apítványt, amely a világkiállításhoz való csatlakozás előkészítésének pénzügyi feltételeit hivatott megteremteni. Miskolc város rövid tépelődés után elvetve az önálló alapítvány gondolatát, inkább csatlakozott a megyei kezdeményezéshez. , $ ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK *Mi történt eddig Miskolcon a világkiállításhoz való csatlakozás érdekében? Létrehoztak még tavaly augusztusban egy munkacsoportot, amely az előkészítő munkát végzi. Ez a csapat javasolta, hogy meg kell teremteni az előkészítő munka pénzügyi feltételeit is. Két lehetőség kínálkozott: vagy lesz egy külön alapítványa Miskolc- nak, vagy csatlakozik a megyei alapítványhoz. A városi tanács végrehajtó bizottsága előnyöket és hátrányokat mérlegelt. Előnynek mutatkozott — ha csatlakozik a város a megyei kezdeményezéshez —, hogy többen többre mennek alapon nagyobb pénzt lehet begyűjteni az alapítvány kasszájába. De az is szempont, hogy a világkiállításhoz való csatlakozás nem lehet csak városi ügy, regionális program kell, hogy legyen. Hátrányként vették számba viszont azt, hogy a jövőben minden valószínűség szerint „külön kasszán” lesz a megye és a város az új önkormányzati rendelkezések értelmében, és ez esetleg nem teszi kedvezővé a közös pénzügyi alap működtetését. • AJÁNLATOK SORA KELLENE A vitában elhangzott egy rendkívül figyelemreméltó megjegyzés is, miszerint óriási gond, hogy Miskolcon nincsenek olyan fejlesztési programok, amelyek idecsábítanák a tőkét, képesek lennének igazán kedvező befektetési lehetőséget kínálni. Ha elgondolkodunk e fenti kijelentésen, valóban tettén élhető ma az a jelenség, hogy ha akad is külföldi befektető aki Miskolcon óhajtana valamit csinálni, annak nem nagyon tud a város olyan konkrét programkínálatot átnyújtani, amiből válogathatna, megfontolva, hogy hol és milyen módon kamatoztathatná pénzét a legjobban. Hiányoznak az olyan pontos ajánlatok, amelyek tartalmaznák, hogy hol és mit, milyen kedvezményekkel, feltételekkel lehetne létrehozni a városban. Talán nem is a szándék hiányzik ehhez, hanem a mai körülmények között nehezen születik meg egy ilyen, hosz^ szú távú gondolkodást feltételező tervcsomag, elegán- sabban fogalmazva projekt. • TALÁN HOLNAP ... Itt van például a miskolci déli városkapu esete. Itt egy olyan program körvonalazódott, ami alkalmas lenne arra, hogy úgymond kiajánlják a lehetséges befektetőknek, építsenek itt szállodát, áruházát, kereskedelmi raktárát, autókölcsönzőt, vagy akármit, ami beleillik a tervekbe. Csakhogy ma amikor teljesen tisztázatlan az állami és a termelőszövetkezeti tulajdonok sorsa, nem tudni, hogy kié lesz a. iöld a jövőben, és ráadásul ezekben az ügyekben egy a választás előtt álló, várhatóan jórészt megújuló tanácsi testületnek, apparátusnak kellene eljárnia. miközben, itt vannak a politikai pártok, amelyek har talmi súllyal már igen, de valódi hatalommal még nem bírnak a város életében — valóban nehéz eldönteni, mennyire „tiszta", elfogadható és előnyös egy vállalkozás, fejlesztési terv. Re1 mélhetőleg az új önkormányzatnak lesz, arra elég ereje, ideie, és tehetsége, hogy a súlyos napi gondjai mellett kimunkálja a különféle fejlesztési programokat. Mert a külföldi tőkét nem elég sült galambként várni. Étlap, azaz fejlesztési, befektetési javaslatok sora kell, amit átnyújtva azt ajánlhatjuk a tőkének: süsse meg itt nálunk a galambját, de fogyasszuk el közösen ... (kiss) magukat a megyei bíróságon. Pedig ahol ezt megtették, ott a vállalatok vezetői kénytelenek partnerként elfogadni a munkások újonnan alakult érdekképviseleti szervét. Jó néhány helyen meglehetősen ferde szemmel nézik á muftkások szerveződését, és a Munka Törvénykönyvére hivatkozva nem tárgyalnak velük. Pedig a legtöbb helyen nemcsak az érdekek érvényesítésétől, sokkal inkább a vállalat gazdasági fellendülését célzó, jó szándékú kezdeményezésről van szó. Miskolcon az állami vállalatoknál az elsők között jegyeztette be magát az Érdekazonosság Munkástanács a 3. számú ÉPFU Vál- latná'l. Nemcsak a miskolci, hanem a gyöngyösi, debreceni, és a szolnoki kirendeltség dolgozóit is érinti ez a kezdeményezés. Az alakuló ülést június 13-án tartották, s döntöttek arról is, hogy munkáltatói jogkört gyakorló személy nem lehet tagja ennek a közösségnek. Megalakulásunk körülményeiről, követeléseik eredményéről kérdeztük Végh László elnököt: — Kezdetben 46-an voltunk, most már 246-an tagjai az Érdekazonosság Munkástanácsnak. Nemcsak a fizikai dolgozók, hanem az alkalmazottak is — természetesen elsősorban a bátrabbak — örömmel fogadták kezdeményezésünket. Kevésbé üdvözölték viszont a vállalat legfelsőbb vezetői,'- ' noha dr. Bodrogi Zoltán igazgató felajánlotta, hogy a későbbi-, ekben együttműködik ve^ lünk. Igaz, meglehetősen' felemás ez a helyzet, mert az elmúlt héten megtartott munkásgyűlésünkön elsőként hangsúlyozta, hogy jogilag nem ismeri el a munkástanácsot.. A legtöbb kifogásunk egvébként a három igazgató- helyettes munkájával van, akiknek számát soknak tartjuk, mert elég lenne egy igazgató, és egy helyettes is. Az igazgatóhelyettesek nem irányítják hatékonyan a vállalatot, és nem veszik emberszámba a dolgozókat. Követeljük, hogy pályázatot írjanak ki nálunk is az igazgatói és helyettesi ipunka- kórök . betöltésére, s ebbe mi is beleszólhassunk- .Elfogadhatatlannak tartjuk a szakszervezet működését is. Nem ismertetik a dolgozókkal jogaikat, és egyáltalán nem képviselik érdekeiket. Még akkor sem, ha a bizalmiak javaslatokat tettek arra, hogy ilyen gazdasági eredmények mellett ne fizessenek ki nagyobb prémiumokat, a dolgozók érdek- képviseleti szervének beleszólása nélkül. Kifogásoljuk, hogy legutóbb, amikor a zömmel fizikai létszámú dolgozókat elküldték, a szak- szervezet tétlenül figyelte mindezt, s a dolgozók postán kaptak értesítést munka- viszonyuk megszűnéséről. Ha a munkástanáccsal tárgyalnának, akkor véleményünk szerint mindenki jobban járna, mert nekünk, akiknek fontos a munkahelyünk, vannak elképzeléseink arról, hogyan lehetne gazdaságosabbá tenni működésünket. Az ellenségeskedéssel azonban senki ném jár jobban, hisz nem megoldás az, hogy szinte megfélemlítik >a munkástanács vezetőségét, és nem hajlandók kifizetni azoknak a bérét, akik a múlt héten cjél- után — egyébként-munkaidő után —, két és .fél órát töltötték ' gyűlésünkön. Mindössze tíz emberről van szó, mert a . többség délelőttös műszak után .volt. Fel kellene ismerni a.vállalat vezetőinek, hogy a régi módon már nem lehet gondolkodni, és irányítani. Nem megoldás az sem, ha az embereket az utcára küldik, és senkinek sem használ, ha elzárkóznak a tárgyalások elől. (vadas) Peskó György orgonaestje Peskó György ad orgonakoncertet hétfőn este az ava- si templomban. A hangverseny 7 órakor kezdődik. A műsor: Bruhns e-moll prelúdiuma, Pachelbel j-moll ciaconnája, Walther h-moll concertója, Albinom Adagiója, Daquin Noel című műve és Bach g-moll partitája.
