Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-16 / 163. szám

>^* DH SPORT DH SPORT \ DH SPORT JjjJj \ r „Valamiben a legjobb legyek?’* Hatvananszázöt óráért Öncélú foci A közhiedelemmel ellen* (étben lovas nemzet nem vagyunk, de talán soha nem is voltunk. Labdarúgó nem­zet sem, pedig ezt a vágy­álmot is sokáig dédelgettük. Utóbbi megdönthetetlen bi­zonyítéka, hogy az olaszor- ssági labdarúgó-világbaj­nokságon sem lehettünk ott, így hát a távolból irigyked­ve néztük például a kame­runiakat ... A focit azonban még az olaszoktól is jobban szeret­jük, hiszen a VB egy hó­napjából sem volt elég. így hát Leninvárosban (Tisza- szederkénvben?) eldöntötték, itt az ideje, hogy megmu­tassuk a németeknek, s a többi résztvevőnek is, ha nagy pályán nem, de kispá­lyán mi vagyunk (leszünk) a világrekorderek. A rekor­dok könyvében 103 óra a nyilvántartott világcsúcs, amit már éppen ideje volt valaki(k)nek megdönteni. Hatvan leninvárosi fia­talember kergette a labdát, majd egy héten keresztül, hogy néhány sornyi helyre igényt tarthasson a Guin- ness-könyvben, a rekordok könyvében. Véletlenül sem holmi vegyipari termék utá­nozhatatlan, korszakalkotó minőségű, vagy jelentőségű megvalósítására gondoltak, ami talán kézenfekvőbb lett volna, hanem a jó öreg fo­cira, amelynek igazi honi Nem sikerültek az igazolások Csak álom az NBI.? Burgenland vonzóbb, mint Diósgyőr Az NI} II. Keleti-csoport­jában rövidesen megkezdő­dik a bajnokság őszi sze­zonja. Lassan befejeződik a nagy igazolási láz és kiala­kul a végleges keret, amely karéba indul a minél jobb helyezésért. Ht*y miért nem a felju­tásért? Ennék oka van. Pa- licskó Tibor, vezető edző a nyári szabadságának meg­kezdése előtti beszélgeté­sünkkor azt mondta, hogy nem lehet ilyen álmokat szőni azokkal a játékosok­kal, akikkel 1989—90-ben dolgozott. Csak akkor len­ne reális, .az első osztályt célként kitűzni, ha sikerül­nek azok az átigazolások, amelyeket elképzelt. Az egyesület és a szakosztály heteken keresztül tárgyait neves egyesületek, neves já­tékosaival, ám ezekből nem lett semmi. Nem azért, mert klubjuk nem akarta volna kiadni őket. Dehogynem. Csak éppen a labdarúgók tiltakoztak Miskolc ellen. Palicskó Tibor és Veréb György, szakosztályvezető el­mondotta, hogy még a szin­te névtelen játékosok is in­kább nyugatra szerződné­nek, akár' alsóbb osztályú egyesületekbe. Akiknek nem sikerül oda eladniuk magu­kat, azok legalább dunán­túli, de inkább főváros kör­nyéki egyesületet választanak, még akkor is, ha szakmai fejlődésükre nincs garancia. Pedig a DVTK minden csa­patrészében erősítésre szo­rult volna. Még a védelem a legelfogadhatóbb, a kö­zéppályás- es a támadosor viszont meglehetősen foghí­jas. Elkelne oda egy-két el­ső osztályú képességű és képzettségű játékos. Nélkü­lük felelőtlenség lenne egyetlen elfogadható cél­ként az NB I-be való fel­jutást célként kitűzni. Rá­adásul egy olyan mezőny­ben. amelyben az idén ki­esett Csepel, egy évek óta első osztályról álmodozó, és eredményes átigazolási idő­szakot maga mögött tudó BVSC szerepel. Nem szabad elfelejtkezni a KVSE-ről, valamint az Egerről sem —, hogy csak néhány egyesüle­tet soroljunk fel. Persze, a diósgyőriek nem úgy kez­dik a bajnokságot, hogy az előrelépésről már eleve le­mondanának. Nem tettek le arról sem, hogy akár a sze­zon közben is igazoljanak. A realitás azonban a szak­vezetéssel azt mondatja: a jelenlegi keret nem biztos, hogy alkalmas az NB I-ért való küzdelemhez. r| I f r SZGKlZ Miskolc, Zsigmondy u. 2. alatt ax I. emeleten kb. 120 négyzetméter irodahelyiség bérelhető telefon-fővonallal és önálló alközponttal, igény esetén bútorozottan is. Érdeklődni személyesen a gazd. osztályon, vagy telefonon, a 46 16-273-as számon. becsülete csak a fanatikus szurkolók, no meg a nosz­talgiázó nyugdíjasok előtt van. Az élcelődést félretéve: az effajta virtuskodó bohém- ságnak is híve vagyok, ha mögötte valamilyen sportér­téket vélek fölfedezni. Le­het. hogy a négy óra foci és a nyolc óra pihenés rend­szerű „kísérlet" gyilkos mó­don embertpróbáló, s ez egyfajta bizonyítási lehető­ség. Csak azt nem értem, mit, miért és kinek bizonyí­tanak ezzel? A labdarúgásnál marad­va: ma az öldöklő iramú mérkőzéseken sem csupán az a sikk, ha valaki kifutja a lelkét a pályán. Azt a sportolót is legalább annyi­ra megjegyzik, aki a mér­kőzés folyamán egyetlen fö­lösleges lépést sem tesz, de mindig ott van, ahol kell, ahol éppen szüksége van rá a társaknak. A csúcskisérlet végered­ményét még nem tudom, de ha Leninvárosban végigfo­cizzák is a 105 órát, s ez­zel bekerülnek az említett dicsőséges könyvbe, attól nem lesz jobb sem a helyi labdarúgócsapat, sem a ma­gyar foci. Persze gondolom, nem is ez volt- cél. Lehet vi­szont az öncél úság is cél. Ügy, mint az a művészeti korszak, amit csak „Lar pour lar” korszaknak neve­zünk. Ez a hasonlat is sán­tít, hiszen ennek jegyében olyan műalkotások szület­tek, melyek máig az embe­riség egyetemes értékei Érdekés volt látni azt a tv-tudósitást, melyben a já­tékos feleségek, barátnők írták alá „Utáljuk a focit" című emlékeztetőjüket, mi­közben a teremben már fá­radtan pattogott a labda. Gondolom a véleményüktől függetlenül szeretnék, ha férjük, Vagy barátjuk, vala­miben a legjobb lenne, csak lehet, hogy nem éppen a fo­cira gondoltak... F. Z. A veterán Futár mostoha öccse Góbé, a miskolci vitorlázó iskolagép. Nemzetközi parádén szárnyal A veterán Futár Belgiumban Fuvardíj márkában öreg repülő, nem vén re­pülő — legalábbis így igaz ez akkor, ha a miskolci Fu­tár vitorlásról van szó. Pe­dig ezt a kis csodát néhá- nyan talán már repülőteme­tőbe kívánták. Utoljára va­lamikor az ötvenes évek ele­jén kaphatott felszállási en­gedélyt, azóta pedig hangár­ból hangárba került. A kö­zelmúltban egy lelkes kis csapat újra' lelket lehelt á vitorlásba, így most -a Futár egy belgiumi kéthetes nem­zetközi parádén képviseli a miskolci repülőklubot. A veterán gépek nemzet­közi találkozója évenként ismétlődő esemény — tudjuk meg Böszörményi Gézától, a miskolci repülőtér parancs­nokától. Az elmúlt eszten­dőben hazánk adott helyet a parádénak, idén pedig il az era Bízik annyiro saját magában, hogy egyéni profilérdekelt- ségben dolgozzon? Ha igen, keressen meg minket: International Trade ot Miskolc Kft. Várjuk azoknak a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiata­loknak a jelentkezését, akik mérnöki, vagy közgazdasági diplomájukéi csak belépőnek tekintik, és érdekeltségük megteremtését saját ambíciójukban, tudásukban, fellépé­sükben látják. Idegen nyelvtudás, külker, gyakorlat, további lehetősége­ket jelent. Kérjük címünkre küldjék meg jelentkezésüket, C. V.-t (lehetőség szerint idegen nyelven is). HATÁRIDŐ: 1990. július 31. ITM Gazdasági Szolgáltató és Külkereskedelmi Kft. 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107. Belgiumot választották hely­színnek a szervezők. Így most ott emelkednek ma­gasba a világ minden pont­járól érkezett, olykor em- beröltőnyi korú csodagépek. Közöttük ott lesz a miskol­ci Futár, amely természete­sen nem a „saját lábán”, illetve szárnyain jutott el Belgiumig. Apróra szedték, és úgy csomagolták jje, majd csak s helyszínen újra össze: rakták. A tervek szerint nem üres kézzel térnek vissz« a pilóták Belgiumból. A lát­ványos bemutatók mellett, bérbe is vehetők a kis ve­teránok. Egv-egy velük meg­tett légi körért pedig, nem­zetiségtől függetlenül márká­ban kérik a fuvardíjat. A Futár által összerepült pénzt lesz hova tenni, mert igen­csak szükség lesz rá a rep­tér felújításakor — hallot­tuk. ’; ■. <t-4l ,c fíétári aláírt a Bolognának Ismét költözik Détári ha­jós. Mint ismeretes, a görög Odympiakosz Pireusszal már hosszú ideje Vitatkozik a magyar játékos bizonyos ki nem fizetett összegekről. Most új csapatot talált ma­gának. Détári tegnap aláírj az olasz első osztályú baj-: nokságban szereplő Bolog­nának. A középpályás négy nap múlva indul el állomás­helyére és a szerződés sze­rint három évig tartózkodik majd ott. Milla folytatja Milla Ciprusra tart. A ka­meruniak csaknem negyven éves játékosa, mint ismere­tes, meglepte a világot a , VB-n góljaival. Az afrikai játékos ugyan már koráb­ban abbahagyta a labdarú­gást, ám most úgy néz ki, megjött a kedve a játék­hoz. A sztár ugyanis előre­haladott tárgyalásokat foly­tat a szigetország első osz­tályú együttesével, az Apop- pal. A Bükkábrányi Béke Mg, Tsz árverést hirdet a részben megüresedett vattai és bükkábrányi ri 1« S I r ■ sz valamint a Bükkábrány községben, központi fekvésű V r, r AZ ÁRVERÉS IDEJE: 1990. augusztus 17., 10 óra. HELYE: Bükkábrány, Béke út 1., központi iroda. • i

Next

/
Oldalképek
Tartalom